Szerző: Bőhm Kornél | kríziskommunikációs szakértő

E-mail: info@bohmkornel.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bejelentette, hogy Orosházán egy olyan mezőgazdasági körzet szenvedett súlyos jégkárt, ahol egyébként telepítve van a pusztító jégesőket megakadályozó jégkármérséklő rendszer. Csak éppen nem voltak bekapcsolva a csillagászati árú generátorok, mivel az üzemeltetőket halálos fenyegetések érték az aszályos időszak alatt. Ekkor terjedt el ugyanis széles körben, hogy a jégkármérséklő berendezések felelősek azért, hogy az eső „nem esik le” a felhőkből. A helyzet odáig fajult, hogy nyáron két tucat gazdálkodó verődött össze az egyik jégelhárító rendszert üzemeltető ember házánál lincselési szándékkal. A helyzet tarthatatlanná vált, így a békésebb utat választva a körzetben leállították a rendszert – ennek meg is lett az eredménye a minapi súlyos természeti csapás következtében.

Jó pár évvel ezelőtt is gyanúba keveredett az ezüst-jodidot levegőbe juttató, a reáltudományok szabályai szerint leírható működési elvű rendszer. Akkor a kecskeméti Mercedes-üzemről terjesztették el, hogy a legyártott nagy értékű autókat úgy védik meg a jégkártól, hogy a telep fölött eloszlatják a felhőket, és emiatt a környéken több jeges eső esik. Hiába a tudományos magyarázat, a számtalan meggyőző érv, az összeesküvés-elméletek állításait megsemmisítő cáfolat – a makacs tévhitek annyira fertőzőek, hogy annak idején az önkormányzatnak és a Mercedesnek is hivatalos választ kellett adnia a bornírt vádakra.

Az orosházi eset mintapéldája is lehetne annak, amikor „instant karmaként” lecsap a valóság. Ugyanakkor nemcsak azok a gazdák kapták a nyakukba az égi áldást, akik erőszakos fellépéssel meg akarták hajlítani a tér-idő kontinuumot, hanem mindenki más is, aki a térségben él és gazdálkodik. A boszorkányüldöző futóbolondok sodorták tehát ezúttal bajba a csendes többséget, ahelyett, hogy a mainstream nyugodt erő, a hatóság érvényt szerzett volna a valóságnak.

A konteóhívők számos elméletüket úgy tudják követni, hogy azzal a többségi társadalmat nem terhelik, nem veszélyeztetik. Egy sugárzásvédőnek szánt alufólia sisak viselése senki számára nem hordoz veszélyt magában. Az a napokban idehaza történt eset, amikor egy pár azzal a felkiáltással akarta megtagadni a rendőri igazoltatást, hogy a rendőrség egy Magyarországot üzemeltető izraeli cég tulajdonában van, határeset a közveszélyességet illetően. A kötelező oltásoknak az autizmus – ezerszer cáfolt – „elkapása” miatti megtagadása viszont veszélyezteti az egyéni érdekképviseletre még nem képes kiskorúakat, és szabad utat enged rég elfelejtett betegségek újbóli elszabadulásának a többségi társadalom szerint. A Bill Gates-féle mikrocsipek miatt a koronavírus elleni védőoltást fel nem vevő csoportok ugyanígy a nyájimmunitás elérését tették, teszik lehetetlenné. A közszájon forgó konteók tehát olykor ártalmatlanok, olykor viszont súlyos árat fizethet értük az egész közösség.

Mindazok, akik kríziskommunikációval foglalkoznak az ehhez hasonló ügyekben, nehéz terhet cipelnek a hátukon. Jól tudjuk, hogy a vakhittel és az emóciókkal szemben a racionális érvek szinte tehetetlenek. Hiába bármilyen cáfolat, észérv, józan belátásra való felhívás, mindez meg sem karistolja a véleménybuborék masszív külső burkát. Egy Mark Twainnek tulajdonított bonmot alapján azzal is rég tisztában vagyunk, hogy „a hazugság már félig megkerülte a földet, amikor az igazság még csak a cipőjét fűzi”, magyarán az unalmas és sokszor bonyolult valóságot sokkal nehezebb a kritikus tömeghez eljuttatni, mint a színes, pofonegyszerűnek ható – és persze rémisztő – álinformációkat. A kríziskommunikációs aktivitás tehát rabló-pandúr játékra kényszerül egy olyan szabályrendszerben, ahol a rabló gyorsabb, ügyesebb, és még előbb is indult útnak.

Ha ez így túlságosan sötéten festene, vizsgáljuk meg, miért nem kell azért lábhoz tett fegyverrel küzdenünk. A kríziskommunikáció széles arzenáljából válogathatunk a konteókkal szembeni küzdelemben is.

Nem lehet például túlbecsülni a korai felismerés jelentőségét. A krízisek elsöprő hányada nem előjelek nélkül csap le. Más kérdés, hogy sokszor csak utólag tudjuk beazonosítani, milyen jelekre kellett volna fókuszálnunk, hogy időben detektáljuk a problémát. Ezzel együtt érdemes folyamatosan végeznünk, végeztetnünk például social listening szolgáltatást, igénybe vennünk olyan szoftveres segítséget, amely 0–24 órában figyeli a közösségi médiát, az online tér minden szegletét, és képes jelezni, ha valahol számottevően megnő a számunkra fontos kulcsszavak sűrűsége, vagy éppen nem túl hízelgő, nem pozitív kontextusban beszélgetnek róluk az interneten.

Ez a taktikai eljárás tulajdonképpen egy nagyobb, átfogó stratégia része, amelyet issue managementnek nevezünk. Az issue-k („ügyek”) olyan lopakodó krízisek, amelyek a jelenben még (!) nem jelentenek problémát, de ha kezeletlenül hagyjuk őket, egyik pillanatról a másikra válság pattanhat ki belőlük. Az orosházi esetben ilyen issue lehet a jégkármentesítő rendszerrel szembeni bizalmatlanság, amely nagy valószínűséggel meg nem értésből, ismerethiányból – is – származhat. Értelemszerű, hogy a krízis megelőzésének egyik eszköze a piaci-társadalmi edukáció, célzott kommunikációs kampány lehet, amely jól érthetően, megfelelő meggyőző erővel, könnyen fogyasztható formában juttatja el a tényeket a stakeholderekhez. Ennek része lehet, ha az érintettek szemében hiteles szereplőt (szakmai influencert, véleményvezért) is bevonnak a meggyőző-felvilágosító aktivitások sorába.

Az összeesküvés-elmélet veszélyességi faktorától függően felmerülhet a határozottabb jogi-hatósági eszközökhöz folyamodás is. Ahogyan a Covid tombolása idején is láthattuk, a rémhírterjesztés, a köznyugalom megzavarására alkalmas tévhitek gerjesztése már minősített bűncselekmény lehet, amellyel szemben akár a hatósági erővel való fellépés sem elképzelhetetlen.

A konteógyártás és -terjesztés mellett nem egyszer fizikai aktivitásra, összecsapásra is sor kerülhet – ahogyan ez például az orosházi körzetben lincselésre készülő gazdák esetében kis híján megtörtént. A kirívóan veszélyes cselekményekkel szembeni fellépésben – a hatósági intézkedésekkel párhuzamosan – a kríziskommunikációnak a kedélyek csillapításában, a csendes többség megnyugtatásában van elsősorban szerepe.

És ha már kríziskommunikációról beszélünk: elmaradhatatlan a krízis utáni tanulságok beépítése a további kommunikációs stratégiába. Ehhez szükséges elemezni és megérteni a lezajlott eseménysort, és ilyen módon felvértezve kell várni a következő összeesküvés-elméletekkel szembeni küzdelmet.

Fotó: Raychel, Sanner, Unsplash 

Böhm Kornél írása eredetileg a Márkamonitor 2022/3. számában jelent meg. 

Az elmúlt időszakban egyre vadabb híresztelések terjednek a közösségi médiában, ismerősöktől sosemvolt szakértőkig sokféle forrásra hivatkozva. Még a Google keresési statisztikáiból is az látható, hogy megnőtt az érdeklődés olyan témák iránt, mint hogy okoz-e az 5G-hálózat valamilyen egészségügyi problémát, jelent-e kockázatot az újgenerációs hálózatokon kommunikáló eszközök használata, vagy simán csak az, ha 5G-s átjátszók környékén tartózkodunk. És az eddigi kérdések még kifejezetten szelídek a legújabb feketeöves konteóhoz képest, mely szerint a háttérhatalom 5G-tornyok segítségével szabadította rá az emberiségre a koronavírus poklát.

A teória képviselőit az sem győzi meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közleményben cáfolta, hogy az 5G-nek bármi összefüggése lenne a koronavírus-járvánnyal, illetve információs oldalt is működtet a témával kapcsolatos rémhírek eloszlatása érdekében. Ezzel egyidejűleg többek között az angliai szabályozó hatóság is arra az eredményre jutott, hogy vizsgálataik alapján a technológia használata teljesen biztonságos.

Az 5G-hálózatok működésének megértéséhez fontos lefektetni egy alapigazságot: nem létezik olyan, hogy „5G-sugárzás”. Ez a technológia éppen ugyanúgy elektromágneses hullámokat – azon belül rádióhullámokat – használ, mint amilyet minden korábbi generációs mobiltelefon. Sőt, menjünk egy kicsit tovább: elektromágneses sugárzás minden emberi tevékenység nélkül is ér minket – nagyjából az ősrobbanás óta. Az 5G bevezetésének újdonsága az előző mobil generációkhoz képest mindössze annyi, hogy ez a technológia a korábbiaknál jellemzően rövidebb hullámhosszú frekvenciát használ; Magyarországon jelenleg a 3,4-3,8 gigahertz-es tartományt.

És most jön valami, amit fontos megérteni: önmagában az, hogy ez a technológia magasabb frekvenciát használ, nem teszi hasonlóvá sem a mikrohullámú sütőhöz, sem a halálcsillag sugárnyalábjához. Ha igaz lenne, hogy a magasabb frekvencia károsabb, akkor óriási bajban lennénk minden világosban töltött másodpercben, ugyanis a látható fény nem más, mint egy 400-790 terahertz-es frekvenciájú elektromágneses sugárzás. Csak a példa kedvéért: ahhoz, hogy egy ártatlan kis mezei ibolya színét érzékelni tudjuk, 790.000 (!) gigahertz-es sugárzásra van szükség. Márpedig kevesen rettegnek attól, hogy az ibolya látványa kisüti az agyukat. Laikusként is könnyen belátható, hogy nem a sugárzás hullámhossza, hanem elsősorban annak energiája dönti el, hogy káros-e vagy sem.

A teljes bejegyzést itt tudja elolvasni. 

A globális felmelegedésről oldalt készítő felhasználó nem hisz abban, hogy az emberek attitűdje és viselkedése érdemben megváltozik, de szerinte a technológia fejlődése még talán meg tudja menteni az emberiséget. Nem véletlen az oldal népszerűsége: a Pew Research Center nemzetközi kutatása szerint – többek közt Németország, Anglia vagy Kanada mellett – Magyarországon is a legtöbben (a válaszadók 66 százaléka) a globális felmelegedést tartják a legnagyobb jelenkori fenyegetésnek.

A gyűjtőoldalon is sorakoznak a melegrekordok sorozatos megdőléséről és a szélsőséges időjárás okozta károkról szóló hírek. A változásnak a gazdasági gondok mellett egészségügyi hatásai is vannak: a nagy meleg megterheli a szervezetet, és egy-egy hőhullám haláleseteket is okoz, illetve az olyan trópusi betegségek, mint a malária vagy a nyugat-nílusi láz is elérhetik Magyarországot. A különböző fajok – például a méhek, a rovarok vagy a krumpli – eltűnésének is végzetes következményei lehetnek, de az invazív fajok megerősödése is sokszor a globális felmelegedésre vezethető vissza – az annyira gyűlölt poloskainváziót is jórészt ennek köszönhetjük. Az oldal a klímaváltozás negatív hatásait taglaló hírek mellett külön csoportosítja a globális felmelegedés elleni harc pozitív fejleményeit. Így reményt adhatnak a technológiai fejlődés és a tudomány által – például a Föld lehűtésére vagy a Nap fényének tompítására – kínált megoldások. Nem kell egyedül a tudományban bíznunk: tudatosabb vásárlással, közlekedéssel, étkezéssel magunk is tehetünk szénlábnyomunk csökkentéséért, a klímaváltozás mérsékléséért.

A másik örökzöld téma az emberiség történelmén végighúzódó összeesküvések. Magyarországon a különböző kutatások szerint az emberek negyede-harmada hisz az általában tipikusan konteónak minősített elméletekben – például abban, hogy repülőgépekből szándékosan permetezik az embereket, vagy abban, hogy a hatalom eltitkolja a védőoltások káros következményeit. Háttérhatalom, világkormány, titkos társaságok, titkos csoportok, kémek, szervezetek – a Filter.hu olvasója által összeállított gyűjtőoldal cikkei talán segítenek kihámozni az igazságot, és abban is, hogy ne kezeljünk mindent cáfolhatatlan tényként csak azért, mert valaki leírta.

Az olvasókat az egyik leginkább érdeklő korszak a második világháború, illetve az azt követő hidegháború, így a gyűjtőoldalon az ehhez kapcsolódó cikkek különösen népszerűek. Adolf Hitler jobbkezéről, Rudolf Hessről elterjedt, hogy a nürnbergi per után valójában egy dublőr ült a helyén a spandaui börtönben. Ezt a konteót most egy DNS-vizsgálat cáfolta. Az oldalról az is kiderül, hogyan vadászott az izraeli titkosszolgálat, a Moszad évtizedeken át Josef Mengelére, és az is, miért úszhatta meg a náci háborús bűnös. Azért, mert ügyesen bujkált, vagy azért, mert a Moszad valójában el sem akarta kapni? Szintén olvasott cikk volt a CIA James Bondot megszégyenítő hidegháborús kütyüiről szóló összeállítás, a lőfegyverként használható zseblámpától, pipától és rúzstól kezdve a fenékbe rejthető túlélőkészletig. Különösen népszerűek azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon, de a szovjet űrkutatás is kínál bizarr elméleteket, amelyek akár igazak is lehetnek: például arról, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó, hanem olyan kozmonauták, akik már nem tudtak útjukról beszámolni.

A Filter együttműködik a nagyvárosokban egymás mellett lakók közösségét építő és segítő oldallal, a Miutcánk.hu-val is. Az oldalnak szüksége volt egy olyan rendszerre, amelyen keresztül folyamatosan gyűjteni tudja a helyi híreket, hogy regisztrált tagjainak releváns lokális tájékoztatást nyújtson. Ennek egyik eredménye az egy-egy városhoz vagy városrészhez (például a Terézvároshoz) kapcsolódó hírek jól áttekinthető gyűjteménye. A Miutcánk.hu felhasználói ismeretséget köthetnek a környéken lakókkal, szaktudásuk cseréjével segíthetnek egymásnak, együtt szépíthetik és fejleszthetik környezetüket, közös programokat szervezhetnek.

A saját téma elindítása és szerkesztése egyszerűen megtanulható a Filter.hu-n. Az oldal a megadott kulcsszavak alapján összegyűjti a témában található cikkeket, majd az általunk kiválasztottakat idővonalra rendezi. A tartalmakat az oldal két szempont alapján csoportosítja – mi dönthetjük el, hogy az eredeti témát alátámasztó és cáfoló (pró és kontra) cikkeket vagy esetleg a magyar és idegen nyelvű anyagokat szeretnénk külön oszlopban látni. A kommentmotor segítségével az érdeklődők megvitathatják, ki mit gondol az adott témáról. A Filter.hu szemlézi ezeket a tartalmakat is, így a legizgalmasabb cikkek a hírszűrő saját témáiban is megjelenhetnek, de akár a címlapra is kikerülhetnek. A témák szerkesztőinek a Google Analytics ingyenes szolgáltatása segítségével lehetősége van a látogatottság követésére. Sőt, a Google AdSense hirdetési kód oldalba illesztésével akár hirdetést is indíthatunk és pénzt kereshetünk saját tematikus oldalunkkal.

A Filter hírgyűjtő portálról

A Filter.hu innovatív hírgyűjtő portál célja, hogy nemzetközi szinten is megváltoztassa a hírfogyasztás módját. A Filter működésének lényege, hogy az interneten található információkat könnyen érthető és jól kezelhető témákba rendezi. Az innovatív megoldás így az aktuális témakörökre helyezi a hangsúlyt, ami az információk személyre szabottabb szűrését és egy terület alaposabb megismerését is lehetővé teszi a felhasználók számára. A portál rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A témák gyűjteménye az aktuális politikai és gazdasági történésektől, a legnépszerűbb bulvár híreken, sztárkapcsolatokon, karikatúrákon, lakberendezésen, érdekes történelmi eseteken, technológiai újításokon, illetve hobbikon át egészen az egyes sportágakig terjedhet. A Filter algoritmusa alkalmas arra, hogy egyedi portálok is felhasználhassák hírszűrési megoldásokra.