Az ICLR egy rangos nemzetközi tudományos konferencia, amely a mélytanulási technológiákra fókuszál, és a Google Scholar listáján folyamatosan szerepel a mérnöki és számítástechnikai alkategória legjobb publikációs platformjainak rangsorában. 25 százalékos elfogadási arányával az ICLR fenntartja hírnevét, mint az élvonalbeli kutatások rangos platformja.

Az LG „DiffMatch: Diffusion Model for Dense Matching” című munkáját az ICLR 2024-es konferenciára benyújtott pályázatok legjobb egy százaléka közé sorolták, és beválasztották a konferencia szóbeli előadásainak témái közé. A tanulmány egy olyan mesterségesintelligencia-technológiát mutat be, amely képes a képek összehasonlítására és a hasonlóságok és eltérések pontos azonosítására, ezzel megkönnyítve a tárgyak helyének és alakjának pontos meghatározását. Ez az innováció ígéretes megoldást nyújt a térbeli felismerés sebességének és pontosságának növelésére a fejlett robotikai alkalmazásokban, lehetővé téve a robotok számára, hogy hatékonyan navigáljanak egy változó tárgypozíciójú és megvilágítású környezetben.

Emellett az LG „H2O-SDF Two-Phase Learning for 3D Indoor Reconstruction using Object Surface Fields” című, a metaversum egyik alapvető technológiájára összpontosító tanulmányát a beérkezett pályázatok legjobb öt százaléka közé sorolták, és kiválasztották az egyik Spotlight, azaz kiemelt előadás témájaként. A tanulmány azt mutatja be, hogyan használható a mesterséges intelligencia a komplex belső terek és felületek részleteinek reprodukálására egy 3D virtuális térben. A 2D-s képeket forrásanyagként használva a mesterséges intelligencia képes azonosítani és 3D-ben megjeleníteni egy belső térszerkezetet – beleértve a falakat, mennyezetet és oszlopokat. Ezt követően a technológia a megtanult információkat felhasználva apró részletekkel egészíti ki a bútordarabokat, háztartási gépeket és egyéb lakberendezési tárgyakat, realisztikus ábrázolást kölcsönözve a virtuális tereknek. Az LG innovatív technológiája alkalmazható a metaversumhoz kapcsolódó különféle applikációkban is, és potenciálisan felhasználható a már létező „digitális iker” szoftverek kiegészítésére, amelyek mára az intelligens gyárak alapvető technológiai megoldásává váltak – írják.

„Az LG termékei és szolgáltatásai esetében saját csúcstechnológiáinkat alkalmazzuk, ezzel továbbra is kényelmesebbé és élvezetesebbé téve ügyfeleink életét – legyen szó otthoni környezetről, munkahelyről vagy a virtuális térről” – mondta Kim Byoung-hoon, az LG Electronics technológiai igazgatója.

Photo by Mohammad Dadkhah on Unsplash

„Üzleti konferenciánk középpontjában az állt, miként építsük fel, tegyük biztonságossá azt a tudást, amit létrehoztunk, hogyan óvjuk meg és generáljunk belőle pluszjövedelmet. Nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jelentős szellemi tulajdonnal rendelkeznek, sőt, azt gondolják, nekik olyan nincs is. Pedig mindenkinek van egyedi cégneve, logója, üzleti folyamatai, influencer vagy közösségi médiával foglalkozók esetében komoly követőtábora. Ezek mind szellemi alkotások, amelyekről a cégvezetők gyakran nem vesznek tudomást, éppen ezért nem is gondolnak arra, hogy a védelmére figyelmet kellene fordítani. Csak akkor, amikor már megesett a baj, ötletüket, stratégiájukat ellopták, lemásolták, jelentős konkurenciát teremtve ezzel számukra a piacon” – avatott be Szabó Kinga Judit, dubai vállalkozásalapítási szakértő.

Nem kell hónapokat, éveket várni

Még mindig kevés azoknak a száma, akik a szellemi alkotások védelmének területén otthonosan mozognak. Sokan úgy gondolják, hogy a szellemi alkotások levédése hosszadalmas és költséges folyamat, ami akár másfél-két évig is eltarthat. Valóban, sok esetben ez a gyakorlati tapasztalat. Viszont a Berne-i Egyezmény lehetővé teszi, hogy a világ 181 országában egyszerre végezzük el a szellemi alkotások levédését, ami jelentősen csökkenti a költségeket és mindössze 21 napra rövidíti az időtartamot. Ez különösen fontos, mivel a szellemi alkotások esetében az idő kritikus tényező: ha a levédés nem történik meg elég gyorsan globális szinten, fennáll a kockázata annak, hogy valaki keresztülhúzza a terveinket.

„A szellemi alkotások védelme, azok strukturálása, valamint a vállalati vagyon elemeinek kialakítása egy rendkívül előnyös és hasznos folyamat, amely során a szellemi alkotások értékének felülvizsgálata és hitelesített értéktanúsítványokkal történő ellátása valósul meg. Amikor ezeket az értékeket a pénzügyi kimutatásokba integráljuk, felszínre kerül a vállalat valódi értéke. Ennek eredményeként a vállalkozás nemcsak vonzóbbá válik a befektetők számára, hanem jelentősen növeli a tőkeerejét is. Kulcsfontosságú, hogy az emberek tudatában legyenek saját szellemi alkotásaiknak és azok értékeinek. E tudatossággal rendelkezve már lehetséges egy olyan struktúrát kialakítani, amely képes hosszú távon jövedelmet generálni, ezzel is támogatva a vállalkozások fenntartható növekedését” – hangsúlyozta a szakértő.

Hírnév vagy vagyonszerzés?

 Amikor valaki egy új találmánnyal rukkol elő, a szokásos útvonal gyakran a szabadalmi hivatal felé vezet. Azonban a szabadalmi hivatal elsődleges célja nem a gazdasági nyereségszerzés, hanem az, hogy az emberiség közös tudásalapját gazdagítsa, és mindenki számára hozzáférhetővé tegye az újításokat. Ezért a szabadalmaztatás inkább a hírnév és az elismerés megszerzésére alkalmas, mintsem a pénzügyi haszonra. Ha a cél a jövedelem generálása, akkor más megközelítést kell választani.

„Bár a regisztrációt számos jogász képes elvégezni világszerte, mi kifejlesztettünk egy saját értékelési modellt a szellemi alkotások felértékelésére. A módszerünk egyedülállóságához az is hozzájárul, hogy megállapodást kötöttünk egy londoni tanúsító intézettel, amely legfeljebb két hét alatt hitelesíti az általunk számított értéket, és értéktanúsítványt állít ki. Ezek a tanúsítványok teljes mértékben due diligence-képesek, tehát ha bármelyik vevő vagy befektető ellenőrizni szeretné a cég értékét, ezek a tanúsítványok alkalmasak lesznek rá” – fejtette ki az AL MANAL BEACON LLC tulajdonosa.

Továbbá hozzátette: „Ez a képesség már önmagában is ritkaságszámba megy, de emellett kidolgoztunk egy módszert arra is, hogyan lehet a szellemi alkotásokból származó vagyont értékpapírosítani. Ezáltal értékpapírokat bocsáthatok ki a szellemi termékek alapján anélkül, hogy résztulajdont adnék vagy felhígítanám a vállalkozásomat. Ez a fajta értékpapír minden szempontból megfelel az értékpapírokkal kapcsolatos szabályozásnak, és számos új lehetőséget nyit meg, például az alkalmazottak premizálására anélkül, hogy részesedést adnánk nekik a vállalatban. Emellett lehetőségeket teremt befektetések bevonására is, például startupok fejlesztéséhez, ahol szellemi alkotások részvényeit ajánljuk fel befektetőknek tulajdonrész helyett”.

Miért éppen az Emirátusokban?

Az Egyesült Arab Emírségek olyan ország, ahol a cégtulajdonosok szabadon, béklyóktól mentesen építhetik a jövőjüket. Itt nem akadályozza őket a múlt terhe vagy a felesleges bürokrácia. Lehetőségük van arra, hogy víziójukat követve haladjanak előre.

Itt nem büntetik a sikert, a vállalkozók nem szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az eredményeik miatt nagyobb adókat, járulékokat kellene fizetniük. Ellenkezőleg, egyszerű, fix összegű szolgáltatási díjak vannak. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb bevétel nem hoz magával arányosan nagyobb terheket, így a siker jutalmazása érvényesül, nem a büntetése.

„Az Emírségek a szellemi alkotások regisztrációjának egyik globális központja. Olyan nagyvállalatok, mint például a Microsoft, itt regisztrálják szellemi alkotásaikat, kihasználva az ország kedvező adózási környezetét és a tulajdonjog elidegeníthetetlen jellegét az iszlám jogrend szerint. Ez is bizonyítja, hogy a jogrendszer és az adózási környezet ideális a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására” – zárta gondolatait Szabó Kinga Judit.

A konferencián előadást tart Prof. Dr. Csath Magdolna közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora. A szakember a hazai és nemzetközi gazdasági helyzet aktualitásairól, eredményeiről, kihívásairól beszél. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője, Hortay Olivér a 2023-as év energiapiaci várakozásairól számol be, de sor kerül Bűdy László műanyagipari szakértő, az MMSZ elnökségi tagja „Árak, trendek a polimerek piacán” című előadására is.

A konferencián bemutatkozik a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI), amely azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a közvetlen kezelésű uniós források elnyerésében segítse a magyar és közép-kelet-európai pályázókat.

A várhatóan 15 órakor ér véget erő konferencia helyszíne: HUNGEXPO, A pavilon, A1 galéria, 106-os terem.

Az MMSZ közgyűlése zártkörű, a konferencia résztvevői előzetesen a ezen a linken tudnak regisztrálni, ingyenes belépőhöz ide kattintva lehet hozzájutni. A programtervezetet itt lehet megtekinteni.

Fotó: Claudio Schwarz/unsplash.com

A 2022. december 6-7-ei DevRelCon Prague a fejlesztői közösség angol nyelvű konferenciája, amely a világ vezető helyi és globális technológiai cégeitől, a Datadogtól, a Twiliotól és a Hype-tól érkező előadókkal várja a résztvevőket a világ minden tájáról. Az idei rendezvény fő témája: a gazdasági bizonytalanságban hogyan lehet erős munkáltatói márkát építeni a szoftverfejlesztőket alkalmazó vállalatok számára.

A DevRelCon és a Hoopy alapítója, Matthew Revell a közelgő konferencia kapcsán elmondta: „A fejlesztői kapcsolatok a technológiai ipar gyorsan növekvő ágazata, melyben olyan különböző vállalatok, mint a Google és a JP Morgan Chase elkötelezettek a szoftvermérnökökkel való tartós kapcsolatépítés mellett. Prága, mint technológiai központ ideális város számunkra, hogy összehozzuk a fejlesztői közösséget erre az eseményre”.

Jozef Képesi, a Kiwi.com CTO-ja és társalapítója hozzátette: „A szoftverfejlesztőknek rengeteg lehetőségük van munkát találni. Mi a Kiwi.com-nál a fejlesztői kapcsolatokba fektettünk be, hogy segítsük fejlesztőinket a szakmai fejlődésben, amikor mentorálással, tech-sztorik nyilvános bemutatásával, cikkek írásával, tudásmegosztással és egyebekkel támogatjuk őket egy teljes értékű és tartalmas karrierben. Izgatottan várjuk, hogy részesei lehessünk annak a csapatnak, amely a DevRelCon-t Prágába hozza”.

Fotó: DevRelCon

Mint hozzátették, a konferencia programja a kulturális diplomáciától a közösségépítésig, a pályázati lehetőségektől a forrásteremtésig számos további, aktuális témát felölel, az előadások mellett vezetett szakmai beszélgetések formájában is.

A komplex programra az egész Kárpát-medencéből várnak fesztiválokat szervező és közösségi tereket működtető szakembereket éppúgy, mint nem szakmabéli érdeklődőket. A résztvevők megismerhetik a Magyar Zene Háza olyan különlegességeit, mint a Hangdóm vagy a Hangdimenziók című interaktív kiállítás.

Az konferenciát Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója nyitja meg, majd a Kárpát-medencei Kultúrpajták és Tündérkertek hálózat megálmodói, művészek és neves kulturális szakemberek bemutatják a komplex projektet több panelben, számos perspektívából.

A konferencia keretében lehetőség nyílik az elérhető pályázati források ismertetésére, valamint pályázati konzultációra az NKA munkatársaival és pályázatíró szakértővel. A program külön figyelmet fordít a fesztiválpiac aktuális kérdéseire – szervezői, támogatói és művész oldalról egyaránt -, a kultúrdiplomácia lehetőségeire és kihívásaira, de szó lesz a kulturális terek építészeti koncepcióiról is.

Pénteken kerül sor a Magyar Fesztivál Szövetség Fesztiválminősítő programjának keretei között a 2022-ben minősített fesztiválok okleveleinek átadására, valamint a szövetség tagozatainak párhuzamos műhelyprogramjaira is. Aznap a média és kommunikációs csatornák is fókuszba kerülnek, valamint a kistelepülési kulturális piac kihívásairól is szó lesz.

A szervezők igyekeznek teret engedni olyan különleges eseményeknek is, mint az Együtt/Működünk – kártyajáték az értékalapú együttműködések fejlesztésére című workshop, ahol a résztvevők saját csapataik fejlesztésére tanulhatnak új technikákat.

Az eseményen olyan neves szakemberek és ismert művészek adnak elő, mint Szarvas József színművész, Lovasi András zenész, Gőz László zenész, a Budapest Music Center tulajdonosa, Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztályának vezetője, Liber Endre, a Halmos Béla Program kollégiumának vezetője, Sándor Cecília kulturális antropológus, a Kultúrpajta és Tündérkert hálózat szakmai vezetője, Horváth László, a Pajtakult kulturális igazgatója, Borsa Kata, a Fesztiválszövetség elnöke, valamint Mezei Dániel médiaszakember, az esemény házigazdája – emelték ki a szervezők.

Fotó: Magyar Zene Háza

A szerkesztőséghez eljuttatott interjút változtatás nélkül közöljük.

Hogyan, miért határozta el, hogy videográfiákat fog készíteni?

Egyrészt Dr. Horváth Dóra, az egyik konzulensem biztatására, másrészt a Dr. Mitev Ariellel közösen szerzett Alternatív kutatási kézikönyvben olvastam a videográfia módszerről, és akkor elhatároztam, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni. Az első videográfiát még a Covid előtt készítettem, Coworkers lifestyle – tribalism in space” címen. Itt elsősorban az foglalkoztatott, hogyan jelennek meg az ún. posztmodern törzsi jegyek azokban az irodákban, ahol lazább szerveződésű közösségben dolgoznak együtt, főként olyan emberek, akik önállóak, szabadúszók, otthonról is tudnának dolgozni. Közülük egyre többen választják a co-working irodákat, ahol korszerű környezetben, nyugodtan tudják végezni a munkájukat, de mégis együtt vannak másokkal. Azt kerestem, melyek azok a szimbólumok, amelyek elősegítik köztük az együttműködést, és érdekelt az is, milyen közös nyelvezet alakul ki ezekben a véletlenszerűen létrejövő közösségekben. Ezt a filmet már beválogatták 2020-ban az ACR párizsi konferenciáján rendezett filmfesztiválra, de a járvány miatt sajnos csak online lehetett megtartani az eseményt.

Ebben a filmben nekem az tetszett legjobban, hogy az egyik résztvevő arra a kérdésre, milyen állathoz hasonlítaná a co-workereket, így felelt: Ők farkasok, akik magányosan is életben tudnak maradni és boldogulnak, de falkában sokkal erősebbek. Aztán jött a Covid és szinte mindenki magányos lett. Mennyire adhat erre a gondra választ a co-living? A denveri konferencián díjnyertes videográfiája a Recharge Coliving Camp címet viseli.

Igen, ez már egy következő lépcsőfok: ez a forgatás idén januárban Vászolyon – egy csodálatosan szép balatonfelvidéki faluban, Dörgicséhez közel – zajlott, ahol egy együttélésre és munkára nagyon alkalmas, szép, új épületben, a Portushome Colivingben egy hetet töltöttek együtt az önként jelentkező résztvevők, akik napközben távmunkában, online dolgoztak, délután és este pedig különböző programokon vettek részt. Kirándultak a gyönyörű havas vidéken, közösen főztek, meghatározták az éves céljaikat, beszélgettek. Ide a résztvevők sokkal inkább kikapcsolódni és feltöltődni jöttek. Persze baráti, sőt üzleti kapcsolatok is kialakultak köztük, távozás előtt többen mondták, hogy nagyon is el tudják képzelni, hogy a jövőben otthon összejönnek az itt megismert társaikkal egy-egy kellemes estére. Az otthoni elmagányosodás jelenségre szerintem úgy reflektál a co-living, hogy megteremti azt a lehetőséget, hogy a munkavállaló elutazhat, pihenhet egy közösségben úgy, hogy nem kell közben szabadságot kivennie. Ebben a filmben elsősorban azt vizsgáltam, melyek azok a programok, amik elősegíthetik az emberek közt a kapcsolódást, kialakulhat-e egy törzsi identitás ilyen rövid idő alatt, és ezt a folyamatot hogyan facilitálja a közösségi menedzser.

Ez lesz a jövő életstílusa a Covid után? Közös munka, közös kikapcsolódás, amit munkája jellegéből fakadóan egyre többen – de nem mindenki – tehet meg?

Valójában én a Covid után sokkal nagyobb „robbanásra” számítottam, mint ami megtörtént. Hiszen tényleg egyre többen dolgozhatnak ma már home office-ban, az emberek és a cégek is berendezkedtek erre. Magyarországon jelenleg Vászolyon van co-living közösségi tér, ami a közös kikapcsolódásra és munkára alkalmas, de az USA-ban már nagy divatja van ennek. Ez a táskás-utazós lét fiatal korban jó, de már vannak olyan helyek, ahová családdal is lehet menni.

Bizonyára remek érzés lehetett átvenni a díjat Denverben.

Tényleg nagyon jó érzés volt már kiutazni is, azt már a helyszínen kapott e-mailből tudtam meg, hogy díjazott leszek. Örültem, hogy találkozhattam a többi filmes alkotóval, hiszen úgy tudom, a fesztiválra sok filmet adtak be, és ezek közül tízet válogattak ki és vetítettek le. Jólesett, hogy a zsűri kiemelte a szereplők szép európai akcentusát, és persze az sem volt közömbös, hogy a konferenciára a legjobb amerikai egyetemekről jöttek a résztvevők, és sokan ismerték a Corvinust, például a májusi EMAC konferenciáról.

Kik segítettek Önnek legtöbbet a videográfiák elkészítésében?

Elsősorban Mladin Bence operatőr, aki mindkét filmemben kivételes érzékenységgel és profizmussal valósította meg azt a letisztult képi világot, amit szerettem volna megjeleníteni. Nagyon hálás vagyok a Portushome tulajdonosának, Antal Csabának, valamint közösségi menedzserének, Filep Szilviának, akik nyitottak voltak az együttműködésre. Továbbá szeretném kiemelni a Dr. Horváth Dóra és Dr. Cosovan Attila által vezetett dis:co (designkommunikáció) műhelyt is, ami megadja a szabadságot és az inspirációt az alkotáshoz és támogatnak abban, hogy a munkám során bátran nyúljak alternatív kutatási módszerek felé.

Mesélne a további terveiről, a következő projektjéről?

A következő filmem – és ez lesz a disszertációm alapja is – arról szól majd, hogy a résztvevők (építészek, humánökológusok, sound designer) egy workshop keretében, egy adott célért együtt dolgoznak a közösségi térben, egészen pontosan egy tértervezési projekten.

A nyertes videográfia linkje: https://vimeo.com/728361449

A rendezvényen hazai szakemberek fejtették ki véleményüket a rádióról és a marketingkommunikációs csatornában rejlő óriási potenciálról. Elsőként Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiópiac aktuális hazai helyzetét. A szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy gyakran a rádió lehet a vásárlás előtti utolsó kontaktust a márka és a vásárló között, illetve, hogy továbbra is ez a legerősebb audiótermék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi adatok tekintetében Magyarországon kiugróan magas a rádiós elérés: míg az unióban átlagosan napi 2 óra 59 percet-, addig Magyarországon 3 óra 35 percet töltenek rádióhallgatással az emberek. Annak ellenére, hogy hazánkban a lakosság 91%-a rádiózik hetente – és ezzel az internet és a TV után a rádió szállítja a legnagyobb elérést – igencsak alulértékelt a hirdetők körében, ugyanis a 2021-es reklámtortából kevesebb mint 4 százalékos volt a részesedése (3,7 százalék). Galavics András elmondta, hogy a sikeres rádiókampányokhoz kulcsfontosságú a jó kreatív, így arra buzdítja a hirdetőket, hogy erre koncentráljanak a jövőben.

Ezt követően Módos Márton, a InfoRádió ügyvezető igazgatója ismertette a szövegalapú, hírrádiók előnyeit, valamint Tiszttartó Titusz, a Retro Rádió és a Best FM programigazgatója mutatott be két rádiós sikersztorit, kiemelve az érzelmi bevonás, illetve a történetmesélés fontosságát. A résztvevők megtudhatták, hogy melyek Szikora Róbert kedvenc rádiói, valamit, hogy milyen sokat köszönhet az énekes a formátumnak. Majd Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója hozta el a résztvevők számára a HEROE (Helyi Rádiók Országos Egyesülete) üzenetét a lokális rádiók előnyeiről. A hirdetői oldalról Mérő Ádám, a Coca-Cola európai Consumer & Shopper Connection igazgatója a platform időtállóságát és korsemlegességét hangsúlyozta, ezután Rákóczi Feri beszélgetett a VALMAR tagjaival, akik elárulták, hogy milyen érzés volt először meghallani a saját zenéjüket a rádióban (a nyitóképen).

Az esemény zárásaként Hantosi Bálint, a Scoresgroup vezetője és Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média ügyfélkapcsolati igazgatója ismertették közös, a fiatalok (16-30 év közötti korosztály) rádiózási szokásait vizsgáló kvalitatív kutatásuk eredményeit. A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy bár a fiatal rádióhallgatók többségénél erős motivációt jelent a családi „rádiós rutin” folytatása, ugyanakkor a fiatalok a családi fészek elhagyásával, készülék híján könnyen leszokhatnak a rádióról. Ezért tudatosítani kell az új generációkban azt, hogy a rádióadások élőben, és archív formában is elérhetők online, okostelefonon keresztül. Emellett a kutatásból az is kiderült, hogy a hagyományos rádió-, és az online audio tartalomfogyasztás jól megfér egymás mellett, vagyis az új digitális csatornák használata nem megy a rádiózás kárára, hiszen az online audio tartalmakat fogyasztó fiatalok jellemzően többet rádióznak, mint kortársaik.

Kezdjük azzal, hogy mit is jelent a családközpontú ellátás. Az egészségügyi szakemberek a legfontosabb elveket a következőképp foglalták össze:

• Értékelik és figyelembe veszik a beteg, a családja és az őt támogató közösség erősségeit és szükségleteit.
• Az egészségügyi szolgáltatók odafigyelnek a beteg és a család teljes, érthető tájékoztatására.
• A betegeket és a családokat bátorítják és támogatják abban, hogy részt vegyenek az ellátásban és a kezelésekkel kapcsolatos döntéshozatalban.
• A betegeket és a családokat is bevonják a kezelési irányelvek kidolgozásába, a programok fejlesztésébe, a minőségbiztosítás és a biztonság, a szakmai oktatás és a kutatás, valamint az ellátás területén is.
• Végül, pedig gyakorlati-, érzelmi támogatást és képzést biztosítanak a családtagok számára, hogy teljesértékű partnerként vehessenek részt gyermekük egészségügyi ellátásában.

Ez a szemlélet és működés persze nem valósul meg varázsütésre, a résztvevők komoly erőfeszítésére, az ellátó személyzet közreműködésére és egyéb erőforrások felhasználására van szükség.

Egy családtag jelenléte javítja a gyermek kórházi ellátásának kimenetelét

Nicole Rubin az elmúlt 15 évben a nemzetközi Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány családokra, gyermekekre és kórházakra gyakorolt ​​hatását kutatta. „A szülők ismerik a gyermekük egészségét, kórelőzményét, otthoni környezetét, természetét és viselkedését. Ezeket a tényezőket mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a gyermek egészségügyi ellátását tervezik” – mondta a szakember. Egy családtag jelenléte javítja a gyermek kórházi ellátásának kimenetelét. A család jelenléte és a kórházi ellátásban való részvétele nemcsak a gyermek, hanem a családtagok – és a kórházi személyzet – mentális egészségére is jó hatással van.

Szemléletváltás a gyermekgyógyászatban

A családbarát működést egyre több hazai kórház is fontosnak tartja és ennek megfelelő fejlesztésekbe kezdtek. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Intézetének képviseletében – ahol az ország első Ronald McDonald Családközpontja is ki lett alakítva – Dr. Szabó Tamás igazgató elmondta: „A gyermekek kórházi kezelése során mérhető gyermekbarát működés megvalósítása a vezetők és munkatársak szemléletformáló és közösségépítő erejének függvénye, de persze az egészségügyi szolgáltató hozzáállása is meghatározza. A hazai ellátás a COVID-pandémia során, a legnehezebb időkben is bizonyította, hogy képesek vagyunk modern, családbarát szemlélettel gyógyítani, és fontos is, hogy a jövőben is így tegyünk.”

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány

1974-ben alapították a legelső Ronald McDonald Házat Philadelphiában, ma pedig már több, mint 685 Ronald Ház, Családközpont és mobil egység működik 62 országban. Ahogy Konyári Andrea, az Alapítvány magyarországi operatív igazgatója elmondta: ”Itthon 1999 óta Budapesten, 2004 óta Miskolcon, 2016 óta Pécsett, és 2022 júniusától pedig már Debrecenben is igénybe vehetők az Alapítvány szolgáltatásai.” A Ronald Házak térítésmentesen nyújtanak otthont hosszantartó kórházi kezelés alatt álló gyermekek és családjaik számára a kórházak közelében. A Ronald McDonald Családközpont Debreceni Gyermekklinika tetőterében pedig nappalival, konyhával, étkezővel, fürdővel és játszókuckókkal várja a gyermekeket és kísérőiket napközben az elhúzódó kezelések közötti kikapcsolódásban. Missziójuk, hogy a szülők a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében maradhassanak, ezzel is segítve felépülésüket.

A gyermek- és családközpontú ellátást tovább kell erősíteni

A napot a konferencia szakmai szervezői, Dr. Kelen Kata a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának orvosa és Dr. Berkes Andrea, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Gyermekklinikájának orvosa zárta, akik a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány egészségügyi bizottságának tagjai is egyben. Összefoglalójukban elmondták, a résztvevők mind egyetértettek abban, hogy a gyermek- és családközpontú ellátást tovább kell erősíteni, és azon fognak dolgozni, hogy ez a kezdeményezés még szélesebb körben elterjedhessen idehaza és világszerte egyaránt – írják.

A fogyasztót rengeteg új élmény éri a digitális térben, aminek tartalma szédítően gyorsan fejlődik, így rendkívül nehéz neki megfelelni. Az üzleti korszellem egyre nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A digitalizáció legizgalmasabb témái a digitális transzformáció, a virtuális stratégiaalkotás és a metaverzumban rejlő lehetőségek.

Idén olyan egyéniségek adnak elő, akiktől nemcsak érdekfeszítő gondolatok várhatók, de megközelítéseikkel hozzájárulhatnak a kívánt új és progresszív válaszok megfogalmazásához – teszik hozzá.

Joe McDonnell: a WGSN vezető trendelemzője

A WGSN globális trendszemléző vállalat. Elemzéseik alapján a metás fejlesztések az elmúlt időszak egyik nagy tech témájának számítanak, előrelendíthetnek számos iparágat. Trendriportjaik arról szólnak, hogy a metaverzumok legerősebb alterületeit tekintve a videójáték-, a divat- és a zeneipar mellett az ingatlanokban, a digitális tartalmak monetizálásban és az egyéb szórakozási lehetőségekben van a legnagyobb potenciál. Marketing- és reklámszempontból is egyre több vállalat észleli a metás megoldásokban rejlő hirdetési lehetőségeket.

Laura K. Inamedinova: az LKI Consulting vezetője

Laura a londoni székhelyű, marketing-, design- és webfejlesztési ügynökség, az LKI Consulting vezérigazgatója. Az LKI Consulting ügyfeleinek többsége olyan B2B technológián alapuló vállalat, amely a szoftver, a mobil, a Big Data, a fintech vagy a kiberbiztonság területét képviseli. Publikációit rendszeresen közli a Huffington Post, az Entrepreneur és a Venture Beat. 2020-ban az Entrepreneur magazin a „10 legjobb fiatal női vállalkozó” egyikének választotta. A Huffington Post 2016-ban az „Év kommunikációs szakértője” címmel tüntette ki. Nézete szerint a piaci szegmensek közül a divatipar korán ráébredt arra, hogy eredményességét a digitális vásárlás élményének fejlesztésével növelheti. Az olyan ismert és nagy divatházak mint, a Gucci, a Dolce & Gabbana, a Balenciaga vagy a Burberry virtuális jelenléte ezt egyértelműen alátámasztja. A luxusmárkák mellett más nagy cégek, mint a Nike, az Adidas, a Tommy Hilfiger, a Zara vagy a North Face is bejelentették már virtuális térhódítási szándékukat.

Mario Ramić: a Takeaway Reality ügynökség alapítója

A Takeway Reality a világ egyik vezető, jövő fókuszú, digitális metaverzum-ügynöksége. Immerzív (AR, VR, XR) és 3D alapú technológiai fejlesztéseket kínál ügyfeleinek, amelyekben komoly tapasztalattal rendelkezik.

A hatékony kommunikáció legfontosabb összetevője az adat, a látvány és a technológia. Ezek kombinációival lehet az ügyfelek céljainak megfelelő merész és innovatív megoldásokat megtalálni, együttes használatukkal alkothatók sikeres kampányok. Ezen a téren világszínvonalú a Takeway Reality kreatív teljesítménye. Közismertek arról, hogy folyamatosan feszegetik a technológia és az innováció határait.

Niklas Mortensen: a Designit ügyvezető igazgatója

Niklas a Designit oslói irodájának ügyvezető igazgatója, ahol egy valóban multidiszciplináris, 60 fős csapatot vezet, amely az antropológiától, a pszichológiától és a szolgáltatástervezéstől kezdve az ipari formatervezésig és márkatapasztalatig terjedő kompetenciák széles skáláját öleli fel. Niklas fő profilja a dizájnközpontú és élményalapú kommunikáció tervezése és fejlesztése.  Az Interaction Design Egyesület igazgatótanácsának emeritus tagja.

Sokéves tapasztalattal rendelkezik a B2B és B2C digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások integrált UX/CX megoldásainak tervezésében.

A Designitnél olyan eszközként tekintenek a dizájnra, ami tudatosabbá teszi az élményátadás folyamatát, és segít abban, hogy a vásárló pozitív élményeket kapjon, majd lojálissá váljon. Dizájnüzleti fejlesztési módszertanuk felszabadítja a kreatív erőt és az innovációs potenciált.

Az esemény 2022. november 10–11-én, az Etele Cinema-ban a „Digitális transzformáció” alapgondolat mentén elemzi a jövőt.

A szakma hagyományos őszindító eseményén, az idén 31. alkalommal megrendezett Marketing Summiton a marketing egész gazdaságot átszövő motorizáló szerepe került fókuszba, így az előadók a marketingtevékenység üzleti növekedésben, fenntarthatóságban, innovációban, digitalizációban, a kiemelt ágazatokban, valamint a társadalomban betöltött kitüntetett szerepét mutatták be, sokféle nézőpontból. Az esemény programjait hat különböző iparág közel 40 marketing és kommunikációs szakembere alkotta meg, még idén tavasszal. A marketing gazdaságmotorizáló szerepe elvitathatatlan és ma időszerűbb, mint valaha, hiszen az már a vállalkozások elemi szintjén is az üzleti növekedést szolgálja és értékteremtő módon járul hozzá a szervezeteken túl az egész nemzetgazdaság összteljesítményéhez – nyitotta meg videóköszöntőjében az eseményt Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár (PM). A Summit nyitó előadásában Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt., MMSZ elnökségi tag) azt hangsúlyozta, hogy a marketing egyre inkább elfoglalja az őt megillető helyét az értékelőállítás üzleti folyamataiban, amelyet az is igazol, hogy az esemény a marketing szakembereken túl évről-évre egyre több üzleti döntéshozót is vonz.  A „marketing időszerűbb, mint valaha” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés résztvevői pedig arról beszéltek, hogy a pandémia okozta gazdasági sokk új lehetőségeket nyitott a cégek számára, ugyanis a KKV szektor szereplői ugyanúgy, mint a hazai és külpiacokra fókuszáló nagyvállalatok egyaránt felülvizsgálták saját működési és üzleti modelljeiket és a piac változásaihoz, a fogyasztók megváltozó igényeihez igazították azokat. A szakmai és üzleti döntéshozókat célzó eseményen a marketing kulcsszerepei mellett kiemelt fókuszt kapott az érzelmek és a kommunikáció megértése is, amelyről Brent Buchanan (Cygnal) előadásában azt emelte ki, hogy a márkáknak és cégeknek először a fogyasztói döntést vezérlő fő érzelmeket és mindset-et kell megérteniük annak érdekében, hogy meg tudják változtatni nézőpontjukat és döntésre, tettekre sarkallják őket. Az eseményen a marketing számos további gazdaságot dinamizáló szerepéről is elhangzottak előadások, illetve kerekasztal-beszélgetések, amelyek szeptember 30-tól lesznek visszanézhetőek a Summit PLAY tudásmegosztó platformon.

A szakma csúcstalálkozóján került sor a Magyar Marketing Szövetség Életműdíjának átadására is, amelyet posztumusz, az idei év elején elhunyt legendás marketingszakember, a szövetség egyik alapítója, Tonk Emil kapott. Ezen felül hagyományosan a Marketing Summiton került sor idén is a Marketing&Média által jegyzett TOP50 legsikeresebb marketing és kommunikációs döntéshozó listájának kihirdetésére is. A befolyásos szakmai döntéshozókat felsorakoztató lista élén idén is Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és lakossági kommunikációs igazgatója áll, akit Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.) és Horváth Magyary Nóra (K&H Bank) követnek. A TOP3 tagjain felül a TOP10-es listából előadott az eseményen Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Juhász Péter Tibor (Vodafone) és Szalkai Réka (Mastercard), valamint kerekasztal-beszélgetésben vett részt Jákó Eszter (MVM) is. A rendezvényen adták át a Városmarketing Díj elismeréseit is. Idén is Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa, míg a kisvárások kategóriájában Vásárosnamény, a megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselői vehették át a fődíjakat. 2021-ben a Városmarketing Nagykövete kitűntető címet Budapest II. Kerületi Önkormányzata kapta.

A Marketing Summit létrejöttét idén is támogatóink és aktív résztvevőink páratlan összefogása tette lehetővé – mondja Hinora Ferenc, a konferenciát immár 31 éve folyamatosan szervező Magyar Marketing Szövetség elnöke. Támogatóink és együttműködő partnereink idén is megmutatták, hogy hisznek a marketing erejében és aktívan tesznek is azért, hogy a marketing egész gazdaságot átható szerepei egyre szélesebb rétegekhez jussanak el. Támogatóinkkal közösen hisszük, hogy a marketig gazdaságot motorizáló értékteremtő szerepei egyben a fenntartható körforgásos gazdaság kialakításához is nagymértékben hozzájárulnak – teszi hozzá az elnök.

A Marketing Summit Hungary fő szervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing&Média szaklap. A Summit Play videóplatformon keresztül történő tudásmegosztást és az exkluzív tartalmakat a Lounge Group biztosítja. A neves szakmai esemény szervezői elkötelezettek a marketing- és üzleti tevékenységet végzők szakmai támogatásában, valamint a helyes gyakorlatok fejlesztésében és terjesztésében.