Ha a közlekedési célú kerékpározást is beleszámítjuk, a magyarok többsége viszonylag rendszeresen mozog, ám jellemzően így is úgy vélik, hogy gyakrabban és főleg hosszabb ideig kellene testmozgással foglalkozniuk. Erre főként a saját egészségük miatt volna szükség, hiszen azok, akik gyakrabban sportolnak, a testmozgást elsősorban preventív tevékenységként végzik, de fontos előnyének tartják még az állóképesség-javítást és a stresszlevezetést is – ez is kiderül abból az országos kutatásból[2], amely a Rexona megbízásából készült el. (A kutatás további, nemrégiben közölt eredményei itt érhetőek el.)

Jellemző a magyar felnőttekre az önkritikus attitűd is: a nem sportolók nagy többsége gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebbet sportol, de – érdekes módon – a jelenleg is sportoló / testmozgó válaszadók kétötöde is hasonló véleményen van.

A fentiek fényében nem csoda, hogy a végzett testmozgás mennyiségével a magyar felnőtt internetezők csupán 38 százaléka elégedett, vagyis a többség többet vagy sokkal többet mozogna, ha volna rá ideje, motivációja.

Testmozgás esetében a heti 2-5 alkalom az, amit ideálisnak gondolnak az emberek, alkalmankénti 20-60 perc közötti hosszal. Bár a kérdés az ideális gyakoriságról és hosszról szólt, a válaszok valójában csupán az Egészségügyi Világszervezet, a WHO minimum-ajánlásának felelnek meg. E szerint a 18 és 65 év közötti egészséges felnőttek esetében javasolt legalább napi 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás hetente 5 napon vagy legalább napi 20 perc intenzív testmozgás heti 3 napon.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók milyen gyakran és milyen hosszan sportolnának, ha tehetnék. Azok, akik jelenleg is sportolnak, a napi gyakoriságú testmozgást preferálnák jobban, a többiek beérnék a heti többszöri alkalommal. Az előbbi csoport lényegében nem változtatna a testmozgás egy alkalomra jutó hosszán (átlagosan 53 percet tartanának ideálisnak), míg a jelenleg mozgásszegény életet élők átlagosan 41 percet töltenének mozgással alkalmanként.

Érdekesség, hogy bár a megkérdezettek ötödének közösségi élményt is jelent a sport, a válaszadók a legutóbbi alkalommal mégis jellemzően egyedül végeztek testmozgást. Ennek színhelye leggyakrabban az utca (kerékpározás és futás) vagy az otthonuk (gyógytorna, egyéb torna) volt.

„Az, hogy a gyakrabban sportolók még több alkalommal szeretnének mozogni, azt mutatja, hogy aki rátalált a neki való mozgásformára, örömét leli benne és szeretné ezt minél gyakrabban átélni. Éppen ezért indítottuk el „Téged mi mozgat” kampányunkat Hosszú Katinka főszereplésével, amellyel arra biztatjuk a magyarokat, hogy bátran próbáljanak ki minél több sportot, hogy megtalálhassák azt, ami igazán nekik való és örömet okoz, hiszen a mozgás a testi-lelki egészségünk elengedhetetlen része” – mondta el Kómár Kornélia, a Rexona márkamenedzsere.

A Rexona kampányról bővebben a következő linken olvashatnak az érdeklődők: https://www.rexona.com/hu/teged-mi-mozgat.html

[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.

[2] A MicraMR a Rexona megbízásából a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek testmozgási szokásait.

Első látásra meglepő lehet, de a magyar felnőttek nagyobb része állítja, hogy szokott valamilyen testmozgást, sportot végezni – legtöbben hetente többször vagy annál is gyakrabban – egyebek közt ez derül ki abból az országos kutatásból[2], amely a Rexona megbízásából készült el.

Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy ez a magas arány és a magas gyakoriság annak is köszönhető, hogy a kerékpározás a leggyakoribb mozgásforma – ami, ahogy azt a falvakban élők aránya mutatja, a közlekedési célból végzett mozgást is magában foglalja. A második legkedveltebb sport – jócskán lemaradva – a túra és a kirándulás (ez is főként a rendszeresen nem sportolók körében népszerű), amit a futás, a gyógytorna és a konditermi edzések követnek.

A válaszadók többsége nem elégedett azzal, amennyi időt sportra / testmozgásra szán – a jelenleginél többet vagy sokkal többet foglalkoznának testedzéssel.

Szálka és gerenda, avagy miért nem sportolunk?

Tetten érhető, hogy amíg más szemében meglátjuk a szálkát, addig a sajátunkban a gerendát sem igen vesszük észre, vagyis önmagunkkal szemben megbocsátóbbak vagyunk, míg másokkal szemben kritikusabbak. Azok ugyanis, akik nem mozognak, saját maguk esetében a leggyakrabban időhiányra hivatkoznak, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy „Ön szerint a magyarok miért nem mozognak eleget?”, a legtöbben a lustaságot említik indokként, de dobogós még az idő- és az elhatározás hiánya is.

Utóbbi véleményeket támasztja alá, hogy a felmérés eredménye alapján a válaszadók számára jelenleg a sport/mozgás valamivel kevesebb örömet ad, mint az olvasás vagy internetezés. A sport átlagos örömforrás-osztályzata egy 1-től 10-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem okoz örömet, 10: nagyon nagy örömet okoz) a nem sportolók körében mindössze 4,8 volt, a rendszeresen testgyakorlók esetében viszont 7,6.

Aki nem keres, az nem talál

A kutatás fenti ábrájából az is kiderül, hogy minden 5. honfitársunk úgy látja, hogy a magyarok azért nem sportolnak, mert még nem találták meg a hozzájuk illő mozgásformát. Ez azért különösen érdekes, mert a válaszadók jellemzően egyetértenek azzal, hogyha megtalálja valaki a neki való sportot, onnantól nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbá is válik.

Ezt a vélekedést megerősíti a kutatás azon eredménye is, hogy a gyakorló „testmozgók” – akikről minden bizonnyal elmondható, hogy már ráleltek a nekik való mozgásformára – sokkal inkább megtalálják a sportban az örömöt, mint a többiek. A jelenleg is sportolók háromnegyede számára adott a mozgás örömet, míg a teljes lakosságot tekintve csak minden második emberről mondható el ugyanez.

Mindezek ellenére nem állítható, hogy honfitársaink szenvedélyesen kutatnák azt, hogy milyen mozgásforma passzolhat hozzájuk a leginkább: egy átlag magyar felnőtt mindössze háromféle sportot próbált ki eddig. E kis szám láttán nem is csoda, hogy a véleményük nagyon megoszlik arról, hogy a próbálkozások során megtalálták-e a hozzájuk illő sportot: az átlag pont középre esik a 11 fokú skálán.

„A kutatás alátámasztotta, hogy nem könnyű megtalálni a számunkra igazán örömöt adó mozgásformát, de ha megvan, az többszörösen is pozitív eredménnyel jár, hiszen szívesebben és többet mozgunk, mintha kényszerből tennénk. Ezt felismerve indítottuk el kampányunkat Hosszú Katinka főszereplésével, ahol – ahogy azt a reklámfilmben is bemutattuk – ő is kipróbálhatta magát más sportágakban. A „Téged mi mozgat” kampányunkkal arra szeretnénk biztatni a magyarokat, hogy merjenek kipróbálni minél több sportot, a keresés során pedig legyenek kitartóak, mert így találhatják meg azt, ami igazán nekik való, amiben rálelhetnek a mozgás örömére” – mondta Kómár Kornélia, a Rexona márkamenedzsere.

„A nagypapám hároméves koromban tanított meg úszni, azóta viszont nem igazán próbálkoztam más területekkel. A Rexona kampányában viszont több izgalmas sportágat – így kosárlabdát, rúdugrást és szinkronúszást is – kipróbálhattam professzionális sportolók segítségével, és ez megerősített abban, hogy a későbbiekben is nyitott legyek az új mozgásformák iránt” – tette hozzá Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó, a Rexona nagykövete.

[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.

[2] A MicraMR a Rexona megbízásából a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek testmozgási szokásait.