A javaslat jelentős változtatásokat hozhat a nyugellátások területén. A tervezet szerint az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére. Amennyiben valaki önhibájából elmulasztja ezt a megjelenést, a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól. További szigorításokat vezetnének be a nyugdíjról való lemondás szabályaiban: a nyugellátás végleges megállapítása után már nem lehetne lemondani róla, és azt sem átruházni, sem engedményezni nem lehetne.

Amennyiben valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie, és az ellátást mintha soha nem is állapították volna meg.

A javaslat továbbá pontosan meghatározza, hogy mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz. Az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek meghatározott esetekben jogosultak lesznek hozzáférni a nyugdíjasok személyes adataihoz, akár támogatás-megállapítási, akár statisztikai célból – írja a 24.hu.

Photo by Christian Langballe on Unsplash

A költségvetés elemzése

Bármilyen átalakítás vagy változtatás alapját az adatok adják, ebben az esetben a költségvetés elemzése. Csak ennek segítségével vehetjük szemügyre, mire költünk a legtöbbet, mi hozza a legnagyobb bevételt, hol van szükségünk a költségek lefaragására, vagy épp mire kell nagyobb gondot fordítanunk.

A költségvetés elemzésének egyik legalapvetőbb eszköze a bevételek és kiadások számbavétele. Vizsgáljuk meg a bevételeink hosszú távú alakulását! Árulkodó lehet, melyik hónap, vagy épp melyik termékünk, szolgáltatásunk hoz kiugróan magas, vagy épp váratlanul alacsony bevételt. Dönthetünk úgy, hogy a bevételi szempontból leggyengébben teljesítő árukról vagy szolgáltatásokról lemondunk, és inkább a jövedelmezőbbekre koncentrálunk. Vagy épp fordítva: arra koncentrálunk, ahol a legtöbbet kell javítanunk. Ennek eldöntésében a költségvetés elemzése segíthet.

Vegyük számba minden költségünket: az állandókat – például rezsi, adók, munkabér – és a változókat – például marketing, beszerzések – is. Így látni fogjuk, mire megy el a legtöbb pénz, a bevételek arányában pedig dönthetünk ezek módosításáról.

Gyűjtsünk továbbá tartalékot a váratlan költségek fedezésére! A legcélravezetőbb, ha eredménykimutatást készítünk, és ez alapján vágunk bele a változtatásokba! A cél, hogy a bevételeink és kiadásaink egyensúlyban legyenek, a jövőnk pedig a váratlan helyzetek esetén is tervezhető legyen és előre kiszámíthatóan alakuljon!

Készítsünk költségstruktúrát, amely költségeinket az árbevételekhez viszonyítva mutatja be! Ehhez használhatunk online, akár ingyenesen elérhető sablonokat, vagy profi szakemberhez is fordulhatunk. Az egyik legismertebb ilyen sablon az üzletimodell-séma, azaz Business Model Canvas, amely kilenc részben foglalja össze üzletünk legfontosabb elemeit, így tisztán, könnyen elemezhető módon mutatja meg, kik a legfőbb partnereink, melyek a legfontosabb költségeink vagy épp bevételeink.

Hasonlóan bevett eszköznek számít az ún. SMART-módszer, ami a konkrét, mérhető, elérhető, fontos és határidőhöz kötött célokat jelöli. Ha ezek mentén gyűjtjük össze legfontosabb célkitűzéseinket, az szintén segíthet a költséghatékonyság elérésében.

Kedvezmények kiaknázása

Szintén javíthatunk üzletünk költséghatékonyságán, ha kihasználunk minden elérhető kedvezményt és lehetőséget. Üzleti tevékenységünktől függetlenül rengeteg uniós pályázat, zöldítésre és környezetvédelemre felhasználható tender érhető el – csak utána kell járnunk ezeknek, és persze nyitva tartani a szemünket.

Ha üzletünket fenntarthatóbbá tesszük, a jövőbe fektetünk be! Nemcsak ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, de rengeteg kedvezményre is jogosultak lehetünk. Ezek egyike a h-tarifa: a kedvezményes díjszabást itthon 2010-ben vezették be, és a megújuló energiaforrások működtetéséhez vehető igénybe. A h-tarifa egész Magyarország területén elérhető a fűtési időszakban, segítségével pedig rengeteget spórolhatunk!

Adóoptimalizálás

A költségeink csökkentésének egyik kézenfekvő módszere az adóoptimalizálás: vizsgáljuk meg, milyen adókedvezményekre vagyunk jogosultak, éltünk-e minden lehetséges módszerrel az adóalapunk csökkentése érdekében.

Vegyük számba, elérhetőek-e számunkra az olyan adózási formák, mint a KIVA (Kisvállalati Adó), vagy épp a KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója). Az iparűzési adó alapja csökkenthető az anyagköltség, vagy épp a közvetített szolgáltatások elszámolásával. Számtalan munkaadói kedvezmény is elérhető a végzettségtől vagy életkortól függően. Az adóoptimalizálás természetesen nem adóelkerülést jelent, csupán azt, hogy élünk minden legálisan elérhető kedvezménnyel és lehetőséggel.

Energiahatékonyság minden területen

Az energiahatékonyság nem csupán egy divatos, zöld jelszó – a spórolás, a költséghatékonyság egyik legfőbb eszköze is lehet! Vegyük számba, hatékonyan használjuk-e a munkaerőt és a munkaeszközöket, mindenki a munkaköréhez, lehetőségeihez és tapasztalatához leginkább illő munkát végzi-e! Érdemes elemzést végezni, megéri-e befektetni modernebb gépekbe, van-e olyan munkafolyamat, amit digitalizálni vagy egyéb módon optimalizálni lehet.

Mindez olyan, aprónak tűnő változtatásokban is megjelenhet, mint az energiahatékonyabb izzók használata, vagy épp automatikusan fel- és lekapcsoló lámpák használata. Ha ilyen szemmel vesszük végig vállalkozásunk minden részlegét, biztos találunk lehetőséget a működésünk még hatékonyabbá tételéhez.

Dolgozói elégedettség

Ha vállalatunk több embert is foglalkoztat, fontos odafigyelnünk az ő igényeikre is – hiszen munkavállalóink a legfőbb értékeinknek számítanak! A megbecsültség nem pusztán a fizetést jelenti, bár kétségkívül ez járul hozzá leginkább az elégedettségükhöz.

Alakítsunk ki olyan vállalati kultúrát, ahol minden kolléga azt érzi, nemcsak anyagilag, de erkölcsi értelemben is megbecsülik munkáját! Az elégedett dolgozók ugyanis hatékonyabban is végzik munkájukat, így az ő elégedettségük végső soron a költséghatékonyságot is szolgálja. Sőt: ha alacsony a fluktuáció, akkor költségeink is csökkennek, hiszen nem kell áldoznunk az új munkaerő felvételére, az ő betanítására.

Kiszervezési lehetőségek

Azzal is javíthatunk vállalatunk működésén, ha annak bizonyos tevékenységét kiszervezzük. Nem érthetünk mindenhez és nem is kell: sok esetben hatékonyabb, ha egyes folyamatokat más, erre szakosodott profikra bízunk. A leggyakrabban kiszervezett tevékenységek közé tartozik például a marketing, a könyvelés, vagy épp a HR-folyamatok, például az új munkatársak felvétele.

Mint látható, vállalatunk működését több módon is hatékonyabbá tehetjük. Sok esetben az is elég, ha átgondoljuk cégünk működését, optimalizáljuk a folyamatokat, vagy épp élünk olyan, régóta elérhető kedvezményekkel, mint például a H-tarifa.

„Az elmúlt három év eseményei – a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítása, illetve a döntően külső okokból megjelenő inflációs nyomás – a világ számos jegybankjához hasonlóan az MNB tevékenységére is komoly hatást gyakoroltak” – kezdi friss tanulmányát az MNB. A jegybank emlékeztet arra, hogy a negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében számos központi bank jelentős mértékű eszközvásárlást hajtott végre: a sikeres hazai válságkezelésben kulcsszerepet vállalva a jegybank több mint 11 000 milliárd forint finanszírozást nyújtott a gazdaságnak a kritikus időszakban, ami célzottan segítette a súlyos válsághelyzet elhárítását és a gazdaság gyors kilábalását.

Az MNB számítása szerint az általuk tett intézkedések összesen 10 százalékponttal növelik a GDP szintjét 2020 és 2024 között, szerintük ezzel nagyban elősegítették a gazdaság gyors kilábalását. Majd emlékeztetnek arra, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében meg kellett indítani a jegybanki kamatemeléseket – írja az MNB jelentése kapcsán Szabó Gyula.

A jövő évi költségvetésben a kormány a GDP-t 85 255 milliárd forintra prognosztizálja. Innen könnyen ki lehet számolni, hogy a költségvetésnek idén 341-425 milliárd forint terhet jelen Matolcsy Györgyék kamatpolitikája. De mivel ez csak az ötöde az egész veszteségnek, és figyelembe véve azt is, hogy a saját tőkéje 256 milliárd forint pluszban volt, az idei veszteség meghaladhatja a 2000 milliárd forintot.

Részletes elemzés az Index cikkében. 

A jelenlegi 2 millió forintos összegről 5 millió forintra emelkedik a transzferár dokumentációs kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság. Míg az eddigi 4 millióról 10 millió forintra nő az ismételt jogsértés esetén maximálisan adható büntetés a költségvetés megalapozását szolgáló törvény szerint.

A magasabb bírságok mellett új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózókat. Nekik a jövőben már a társaságiadó-bevallásukban információt kell szolgáltatniuk a tranzakcióikról.

„Pontos részletek még nem ismertek, de várhatóan tranzakciós volumen, az eredményhatás és a szokásos piaci ár meghatározásának módszerére terjed majd ki az adatszolgáltatási kötelezettség” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY transzferár tanácsadással foglalkozó területének partnere. A szakember hozzátette, hogy a cégeknek mihamarabb el kell kezdeniük az új szabályokra való felkészülést mivel a jogszabály a jelenleg folyó adóévet is érinti.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség előírásait először a 2022. december 31. után benyújtott társaságiadó-bevallásoknál kell alkalmazni. A kiigazításra vonatkozó szabály majd a 2022-ben kezdődő adóévekre vonatkozik.

„A növekvő információigény és ezzel párhuzamosan a mulasztási bírság 150%-os emelése egyértelműen azt vetíti előre, hogy az Adóhatóság kiemelten fogja vizsgálni a transzferárazás területét. Az érintett cégeknek mindenképpen azt javasoljuk, hogy azonnal lépjenek és kezdjék meg a transzferár dokumentációs folyamatok áttekintését, illetve szükség esetén módosítását” – mondta Módos András, az EY Adópartnere.

Varga Mihály emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat – jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra. A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre – 2022-re és 2023-ra – terveznek.

A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját – NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre – már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni – jegyezte meg.

Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták – jelezte.

A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében. A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen.

Varga Mihály szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, „ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni” – mondta. Hangsúlyozta: ha a bevételeink elmaradnak, ha a növekedés leáll, „jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban”.

Kitért arra is: a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de „a katára rakódó visszaéléseket felszámolják”.

Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak – tette hozzá.

Végül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze; arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5-6 százalék közötti inflációval tervezték.

Forrás: MTI

Fotó: MTI Fotó/Máthé Zoltán