Az ez évi programsorozat központi üzenete, hogy a magyar film mindenkié, köszönhetően többek között annak, hogy a Magyar Film Napja mára sokakat vonzó filmünneppé vált. A kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak. A korábbi évek hagyományát folytatva televíziós csatornák, mozik és streamingszolgáltatók is bekapcsolódnak a programsorozatba, hogy április utolsó hetében minél több hazai alkotás legyen látható országszerte.

A Cinema City mozihálózat ebben a hónapban minden kedden kedvezményes, 2200 forintos jegyáron kínálja a magyar filmekre szóló belépőket. Április 30. – május 3. között pedig minden nap ugyanezen az áron lesz megtekinthető az összes műsoron lévő magyar alkotás. A mozis együttműködés ráadásul nemcsak kedvezményes jegyeket jelent, hanem különleges eseményeket is. A Cinema City és a Svenk Podcast együttműködésének köszönhetően három helyszínen speciális vetítések várják a nézőket, amelyeket közönségtalálkozók követnek. Budapesten Szabó István és Robert Lantos vesz részt A napfény íze, míg Koltai Lajos a Semmelweis vetítésén, Székesfehérváron pedig Szabó Simon lesz a Moszkva tér köré szervezett beszélgetés vendége.

A Magyar Film Napja egyik legizgalmasabb vállalása idén, hogy különleges helyszínekre szervezett pop-up vetítésekre is be lehet ülni, ahol hangulatában vagy tematikájában illeszkedő környezetben elevenednek meg az ikonikus magyar filmek. Ennek megfelelően lesz látható például A Sose halunk meg a Kincsem Parkban Koltai Róbert részvételével, illetve A nemzet aranyai a Császár–Komjádi Uszodában Kiss Gergely társaságában.

A programsorozat ugyanakkor nemcsak a vetítésekről szól, hanem a magyar film történetének felfedezéséről is. A kulisszák iránt érdeklődőket április végén filmtörténeti helyszínbejárások várják az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Pannónia Filmstúdió épületében és a Róna utcai NFI Stúdiókban, azaz a “filmgyárban”.

Különösen fontos fejlemény, hogy 2026-ban tovább bővül a diákok és egyetemisták bevonása a Magyar Film Napja programjaiba. A MOME hallgatói az első magyar film, A táncz ihletésére plakáttervező kurzus keretében dolgoznak, amely egyszerre reflektál a magyar film születésére és annak kortárs újraértelmezésére. Az elkészült művekből kiállítás nyílik április 27-én. A legjobb munkákat szakmai zsűri díjazza, a tárlat pedig a programsorozat nyitányának egyik fontos eleme lesz.

Hasonlóan izgalmas kezdeményezés a Színház-és Filmművészeti Egyetem Intézeteinek közös nyílt Szakmai Napja a Magyar Film 125 éves jubileumának alkalmából, ami szintén A táncz előtt tiszteleg. Az ELTE részvétele ugyancsak új és izgalmas színfoltja a rendezvénysorozatnak. Az ELTE Szemle, amely 2024-ben hallgatói kezdeményezésből nőtte ki magát egyetemi filmfesztivállá, ebben az évben a Magyar Film Napja partnereként valósul meg április 29. – május 2. között. A program az ELTE filmes képzésein készülő hallgatói alkotásokat mutatja be a Stúdió K Színházban, a margitszigeti Kristály Színtérben és a Corvin Moziban.

Az idei Magyar Film Napja nemcsak emlékezésre hív, hanem közös ünneplésre és a jövő felé fordulásra is. A folyamatosan bővülő partneri együttműködések, a sokszínű programok mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar filmek minél több emberhez eljussanak és egyre többen fedezzék fel a hazai alkotókat.

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 97. alkalommal kiosztandó Oscar©-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2023. november 1 – 2024. szeptember 30. között mutatnak be az adott országban.

A hivatalos magyar Oscar©-nevezésről döntő testületben Káel Csaba mozgóképipari kormánybiztos, Koncz Gabriella vágó, Lukácsy György dramaturg-rendező, Novák Emil operatőr-rendező, a Magyar Filmakadémia elnöke, Pesti Ákos filmgyártási szakember, Sipos Zsuzsanna Oscar-díjas berendező (Dűne) és Szabó Csilla dramaturg vett részt.

A bizottság 18 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a hivatalos magyar Oscar©-nevezést.

Tavaly ősszel a nagy sikerű New York-i világpremiert és a Los Angeles-i vetítéseket követően Torontó közönségét is meghódította Koltai Lajos filmje az „anyák megmentőjeként” világhírű magyar orvosról, Semmelweis Ignácról. A Torontói EU Filmfesztiválon a magyar alkotás lett a legjobb a közönség szavazatai alapján, így elnyerte a fesztivál legjobb filmjének járó díjat.

Az Oscar-díjra jelölt, legendás rendező-operatőr, Koltai Lajos hazai színészek legjobbjaival készítette el a nagy klasszikus filmek méltó utódját, egy különleges ember történetének magával ragadó, látványos és érzelemgazdag krónikáját.

„Semmelweis Ignác doktor az az ember, aki megtalálta a saját ösvényét, és járni is tudott rajta. Minden kellemetlen tulajdonsága dacára következetesen képviselt valamit, akkor is, ha folyton akadályokba ütközött. Mániákus elhivatottsága filmvászonra kívánkozott. Kevés a követendő példa a világban, de ez biztosan az.” – nyilatkozta filmje főhőséről Koltai Lajos.

Nyitókép: Nemzeti Filmintézet, Szvacsek Attila

Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 24 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén öt fős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar Mozgókép Díjakkal. A zsűri elnöke Koltai Lajos a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas és érdemes művész, világhírű operatőr, rendező. A zsűri további tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr voltak.

A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Blokádnak ítélte a zsűri. A legjobb rendező díját Csoma Sándor vihette haza a Magasságok és mélységek című alkotásáért. A legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larry-ben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért.

Az operatőrök között Nagy András bizonyult a legjobbnak a Blokád fényképezéséért, míg a legjobb forgatókönyvírónak Köbli Norbertet találta a zsűri, szintén a Blokádért.  A legjobb hangmérnök díját Tőzsér Attila vehette át az Együtt kezdtükért, a legjobb zeneszerző díját pedig Barabás Lőrinc kapta A másik érintése zenéjéért.  A legjobb vágó díját Makk Lili (Blokád, A besúgó) kapta, a Legjobb díszlettervezőnek A besúgóért Láng Imolát tartja a zsűri, a legjobb jelmez díját posztumusz Breckl Jánosnak ítélték a Béke – A nemzetek felett című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Görgényi Réka kapta a Blokádért.

A legjobb tévéfilmnek járó díjat Vitézy László vehette át Az énekesnő című alkotásáért. A legjobb egészestés dokumentumfilm kategória díját a Szabadító című munkájáért Hajnal Gergely kapta. A legjobb rövid dokumentumfilmek közül Szász Attila filmje, Az Aranyvonat legendája nyert.

A legjobb kisjátékfilm díját megosztva a Pragma (Szelestey Bianka) és a Sose lesz vége (Somossy Barbara) kapta. A legjobb animációs filmnek Jankovics Marcell és Csákovics Lajos alkotása, a Toldi bizonyult. A legjobb tévésorozat kategóriában A besúgónak (Szentgyörgyi Bálint-Mátyássy Áron-Miklauzic Bence) ítélte a díjat a zsűri.

Idén először adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.  és Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Huszárik Zoltán-díjat. Az elismerést az az alkotó kapja, aki kimagasló teljesítményével jelentős hatást gyakorolt a hazai filmművészetre, és munkáját a közmédia televíziós csatornáján az elmúlt évben bemutatták. A díjat elsőként Goda Krisztina filmrendező vehetett át.

A művészeti egyetemek (Zeneakadémia, Táncművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, MOME, SZFE színész- és filmszakos hallgatók) egy-egy képviselőjéből álló diákzsűri is idén először adott át díjat, ők a Hat hét című alkotást tartották a legjobbnak, míg a közönség a Nyugati nyaralást díjazta.

Idén június 7-10. között rendezték meg a Magyar Mozgókép Fesztivált, ahol a legfrissebb magyar filmeket láthatta a közönség Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A fesztivál igazgatója Csáky Attila filmproducer.

A korabeli (1847) Bécs Budapesten elevenedik meg, a forgatás fő helyszínei a SOTE Anatómiai Intézete, a Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca, a BÁV székház, a csepeli Duna-part és a keszthelyi kikötő, ahol Bécs hajóállomását veszi majd fel a százhúsz tagú stáb – olvasható a produkció MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, A láthatatlan gyilkos 1847-ben játszódik Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől. A kórházban a harcot Semmelweis nyeri, az utcán pedig a progresszív erők. Hamarosan Bécsben és Pesten is kitör a forradalom, Semmelweis pedig elindul, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa.

Az anyák megmentőjét az egész világon ismerik, élete már többször is vászonra került. Semmelweis Ignác történetéből amerikai film is készült, de Bristolban például színdarabot mutattak be róla az Oscar-díjas Mark Rylance főszereplésével. Magyarországon az első Semmelweis-film Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében, 1939-ben készült, majd 1952-ben Bán Frigyes szintén Semmelweis címmel készített róla nagyjátékfilmet. Legutóbb 2019-ben Cibulya Nikol a Láz című kisfilmjében mesélte el a világhírű magyar orvos küzdelmét. Semmelweis Ignác szabadságharcának történetét a Koltai-féle megközelítésben még senki sem dolgozta fel – emelik ki a közleményben.

Mint Koltai Lajost idézik, „A láthatatlan gyilkos forgatókönyve zseniális, különösen a dialógusok kiválóak”. „A főszereplők kiválasztásánál nem a külső hasonlóságokat kerestem, hanem a varázslatos személyiségeket, akikben én hiszek, akikkel ezt a gyönyörű és nagyon erős történetet el tudjuk juttatni a nézőkhöz – Vecsei H. Miklós és Nagy Katica pont ilyenek” – mondta a rendező. Mint kiemelte, Semmelweis élete mindannyiunk számára példa: egy ember, aki mindig, minden körülmények között, halált megvető bátorsággal járta a saját maga útját, amiről gyűlölettel és erőszakkal sem lehetett letéríteni. „Azt szeretném megmutatni a nézőknek, hogy igenis meg lehet csinálni: a kitartás, az elszántság, az elhivatottság, a szenvedélyesség meghozza gyümölcsét” – mondta.

Az MTI Lajos Tamás producert is idézi, aki kiemelte: az embereknek mindig szüksége volt követendő példaképekre, hősökre, de úgy érzi, hogy ez ma egyre aktuálisabb. Mint mondta, A láthatatlan gyilkos története nagyrészt hiteles életrajzi és történelmi alapokon nyugszik, Maruszki Balázs és Kormos Anett forgatókönyvét rengeteg kutatómunka előzte meg. Mint mondta, nagy tisztelője Koltai Lajosnak, régóta tervezte, hogy felkérje rendezőnek, most végre eljött az alkalom. „Koltai azonnal beleszeretett a forgatókönyvbe, aminek én különösen örülök, mert nagyon közel áll a szívemhez Semmelweis élete. Nagyapám harminckét évig volt Pécsen szülészprofesszor, a Jóisten után Semmelweis Ignác volt a második, akit a legjobban tisztelt – én ebben nőttem fel” – idézte fel a producer.

Koltai Lajos A láthatatlan gyilkos operatőrének Nagy Andrást választotta, akivel már Kamondi Zoltán és Szabó István filmjeiben is együtt dolgozott. Koltai szerint míg ő elsősorban filmes szakember, Nagy András a digitális technikában kiváló, így nagyszerűen kiegészítik egymást – áll a közleményben.

A láthatatlan gyilkos a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás mellett Vida József. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán, társproducere Bederna László.

A láthatatlan gyilkos előreláthatóan 2023-ban kerül a magyar mozikba.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Lehr Juhász Péter a Jakab című film operatőri munkájával nyerte a második Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat diák kategóriában és az azzal járó 50 ezer dollár értékű Sparks Kft. – Panavision filmes kameracsomagot, a Magyar Filmlabor 1 millió forint értékű laborszolgáltatását és az NMHH által felajánlott 100 ezer forint pénzjutalmat is.

A természetfilm kategória győztese Mosonyi Szabolcs lett a Vad Balaton című film fényképezéséért, így ő kapta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által felajánlott 300 ezer forintot is. Dokumentumfilm kategóriában Boros-R. Györgynek elismerő oklevelet adott a zsűri Az elíziumi kém című film operatőri munkáiért. A Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat és az NMHH által felajánlott 300 ezer forintot Vargyasi Leventének ítélték a Tehenesek című alkotás fényképezéséért. A kisjátékfilmek közül az Irinyiért Szőke Dániel elismerő oklevélben részesült, a kategória győztese pedig Dévényi Zoltán lett az Ostrom című filmért, így ő viheti haza az NMHH által felajánlott 300 ezer forintot is.

Televíziós film kategóriában Dévényi Zoltán a Curtiz című film operatőreként elismerő oklevelet kapott, a Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat pedig Csukás Sándor érdemelte ki a Merénylet című fim fényképezéséért. Végül nagyjátékfilm kategóriában az Akik maradtak operatőre, Marosi Gábor elismerő oklevélben részesült, a legjobb operatőrnek pedig Nagy Andrást találta a zsűri az Örök tél című film fényképezéséért.

A január 31-én a Vigadóban tartott díjátadón Vagyóczky Tibor, Gyurikó László és Pap Ferenc életműdíjban részesült. Idén első alkalommal a Bojkovszky Béláról elnevezett díjat kiemelkedő életművéért Marton József fővilágosító kapta.

A díjak odaítéléséről a Koltai Lajos rendező-operatőrből, Kende János operatőrből, Lajos Tamás operatőr-producerből, Káel Csaba rendezőből és Pados Gyula operatőrből álló zsűri döntött.

Novák Emil az általa 2004-ben alapított Aranyszem Fesztivált tavaly nevezte át a magyar operatőr iskola két kiemelkedő alkotójáról Kovács László – Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Fesztiválra. A Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjat és a rendezvényt a tavalyihoz hasonlóan a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.