A Toyota a március 31.-el záruló japán üzleti évben 37154 milliárd jen, azaz 263,5 milliárd (93257 milliárd forint) értékesítési bevételt generált, ami 18%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Annak összehasonlítására, hogy ez mekkora összeg: a legutolsó hivatalos magyar GDP adat 2021-ből 55255 milliárd forint volt (a 2022-es előzetes becslés 66387 milliárd forint). A vállalat adózás előtti nyeresége 19,3 milliárd eurót, adózás utáni nyeresége pedig 17,4 milliárd eurót tett ki, előbbi 9%-os csökkenést, míg utóbbi 14%-os csökkenést jelent. A növekvő forgalom mellett mérséklődő eredmény oka a profitráta 6,6%-ra csökkenése volt a korábbi 9,1%-ról, ami egyrészt a chip és félvezető hiány valamint az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagok tekintélyes drágulásának, másrészt az orosz-ukrán háború gazdasági hatásának (a Toyota beszüntette az egyébiránt kimagaslóan profitábilis oroszországi tevékenységét) tudható be. A forgalom növekedéséért elsősorban az értékesítések növekedése felel a Toyota eladások ugyanis globálisan 7,2%-al, 8,8 millió darabra növekedtek, az eladott Toyota és Lexus modellek száma pedig együttesen elérte a 9,6 milliót. A vállalat minden régióban növelni tudta eladásait (az orosz piac kiesése ellenére is), ebből 2,85 millió volt részben vagy teljesen elektromos (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos)  ezek aránya így elérte az összesített Toyota és Lexus értékesítések 29,6%-át. Amint az utóbbiakból kiviláglik, a fenti eredmények csupán a Toyota Motor Company és nem a teljes Toyota Csoport eredményeit tükrözik, így még nem tartalmazzák a Toyota két Toyota leányvállalat, a Hino Motors teherautó és buszgyártó, valamint a Daihatsu Motor Company budget autógyártó eredményeit. A nyereségesség és a teljes nyereség külső tényezők miatti enyhe csökkenésre ellenére a Toyota továbbra is a világ egyik legnyereségesebb autógyártója maradt.

Dinamikus növekedési várakozások az idei évre

Multitechnológiás stratégiája sikerére alapozva, amelynek az öntöltő hibrid elektromos (HEV), plug-in hibrid elektromos (PHEV), akkumulátoros elektromos (BEV) és hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiák mellett immár hivatalosan is részét képezi a hidrogén belsőégésű és a karbonsemleges üzemanyagok (e-üzemanyagok) által hajtott technológia, a Toyota az idei és az azt követő évre is dinamikus növekedésre számít, mind az értékesítések, mind a profitabilitás terén. Ebben szerepet kap majd a vállalat új elnöke, Koji Sato által nemrégiben bejelentett termelési hatékonyság növelési program mellett az akkumulátorgyártási kapacitások növelése is. A vállalat így az idei üzleti évre az összesített Toyota és Lexus eladások mintegy 8,2%-os növekedésével számol, azok így elérhetik a 10,4 millió darabot globálisan. Ebből a Toyota várakozásai szerint 3,84 millió darabot tehetnek ki az elektrifikált járművek (34,9%-os növekedés egyetlen év alatt), ezen belül is 200.000 darabot képviselnek majd az akkumulátoros elektromos modellek, amelyek számra 2026-ra évi 1,5 millióra nő. Ezzel jövőre a részben vagy teljesen elektromos autók értékesítési aránya a Toyota és Lexus eladásokból a tavalyi 29,6%-ról 37%-ra nő majd. Itt érdemes megjegyezni, hogy Európában és így Magyarországon az elektrifikált modellek értékesítései a Toyota márka esetében már most meghaladják a 70%-ot, a Lexus márka esetében pedig közel 100%-ot tesznek ki.

A Toyota tavalyi üzleti eredményeiről és idei várakozásairól Koji Sato elnök-vezérigazgató által megtartott prezentáció teljes terjedelmében az alábbi linken tekinthető meg: TMC’s FY2023 Financial Results Press Briefing | Corporate | Global Newsroom | Toyota Motor Corporation Official Global Website

A hamarosan 67. életévét betöltő Akio Toyoda ugyanakkor nem véletlenül lépett eggyel hátrébb, utódjától, akinek feladata a Toyota vezető autógyártóból vezető mobilitási szolgáltatóvá történő átalakulásának levezénylése lesz, rendkívüli energiát és lendületet vár el, amelynek eredményeképp felgyorsulhatnak a célul kitűzött fejlesztések. Koji Sato pedig a jelek szerint komolyan veszi feladatát, amelyet mi sem mutat jobban, mint hogy jobbkezének, a termékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöknek azt a Hiroki Nakajimát tette meg, akit a vállalaton belül csak Buldózer néven ismernek. Nakajima az alábbiakban mesél arról, hogy milyen újdonságokra lehet számítani a világ legnagyobb, legnyereségesebb, leginnovatívabb és legzöldebb autógyártójától a következő években.

„Hiroki Nakajima vagyok, és én leszek felelős a termékekért a jövőben. Főmérnökként felügyeltem a Toyota IQ és a Toyota Hilux fejlesztését. Sok kollégával dolgozva sok kihívással néztünk szembe, és sok nagyszerű pillanatot éltünk át együtt. Szeretem ezt a fajta autófejlesztést. Ugyanakkor sok hibát követtünk el. Ezek a részeinkké váltak, azzá formálva engem, aki ma vagyok. A megjelenésem és a munkámhoz való hozzáállásom okán még a Buldózer becenevet is kiérdemeltem. Úgy gondolom, hogy egy olyan időszakban, amikor a helyes válaszok még nem ismertek, még fontosabb a továbblépés, ennek tudatában szeretném megosztani gondolataimat termékközpontú menedzsmentünkről.

Koji Sato korábban már mesélt a Toyota Mobility Conceptről. Ennek középpontjában az autó értékének növelése, az új mobilitás és a mozgásszabadság kiterjesztése, valamint a szociális rendszer részeként új szolgáltatások és energiamegoldások nyújtása áll. Elmagyarázom azt a három megközelítést, amelyek a kulcsot jelentik ennek a víziónak a megvalósításához: az elektrifikáció, a mesterséges intelligencia és a diverzifikáció.

Kezdjük az elektrifikációval. Azzal szeretnék nyitni, hogy továbbra is szilárdan elkötelezettek vagyunk multitechnológiás megközelítésünk mellett. Az elektrifikációt továbbra is az ügyfelek és az egyes régiók igényeihez igazítjuk, az egyes járműtípusok erősségeire és jellemzőire támaszkodva. Először is, akkumulátoros elektromos autók: 2026-ig tíz új modellel bővítjük jelenlegi kínálatunkat, ami éves szinten 1,5 millió járművet jelent. Terveink között szerepel a többi gyártó által megalkotott járművektől teljesen eltérő, új generációs BEV modellek bemutatása is. Ezek az új generációs BEV-k megduplázzák a hatótávolságot, köszönhetően a sokkal nagyobb hatékonysággal bíró akkumulátorok használatának, miközben dizájn és menetteljesítmények szempontjából is megdobogtatják majd a szíveket.

A gyártást is átalakítjuk. Toyota termelési rendszerünk erősségei alapján megváltoztatjuk a munkamódszerünket, hogy felére csökkentsük a folyamatok számát. Ez a hatékonyabb gyártósorokra való átállást vonja maga után, beleértve az autonóm ellenőrzéseket és a csatlakoztatott technológiával működő, irányító nélküli szállítást. Teljesen átalakítjuk termelőüzemeink látképét. Arra is törekszünk, hogy 2035-re elérjük a karbonsemlegességet minden globális üzemünkben. Emellett a beszállítókkal együttműködve felülvizsgáljuk a meglévő ellátási láncokat, hogy kiváló minőségű alkatrészeket szerezzünk be alacsonyabb áron. Ezen átalakítások megvalósítására egy új, erre szakosodott egységet hozunk létre. Egyetlen vezető irányítása alatt, teljes jogkörrel dolgozva ez az all-in-one csapat minden funkciót ellát, a fejlesztéstől a gyártásig és az üzleti működésig.

Ezt támogatja az olyan versenyképesség, mint a fejlesztési intenzitás és a házon belüli beruházások, amelyeket a TNGA hatása felére csökkent. 10 milliós értékesítési és bevételi bázisunk révén átfogó támogatást nyújtunk a csapatnak. Ezután ott vannak a plug-in hibridek. Az akkumulátorok hatékonyságának növelésével az elektromos hatótávolságot 200 kilométerre növeljük, aminek köszönhetően a PHEV-ket „praktikus BEV modellként” fogjuk pozícionálni, és még keményebben dolgozunk ezen, mint a BEV-k egy másik alternatíváján.

Az FCEV-k esetében a tömeggyártást a haszongépjárművekre összpontosítjuk. Amint azt a bal oldali grafikon kék vonala jelzi, az FCEV-k egyik jellemzője, hogy az energiaforrás, a hidrogén könnyű, így a jármű még nagyobb távolságok megtételekor sem olyan nehéz, mint egy akkumulátoros EV, és kevesebb helyet vesz el az energiatároló rendszer. A tankolás is sokkal gyorsabb. Ezeket az erősségeket kihasználva együttműködünk az üzleti szereplőkkel az FCEV-k népszerűsítésében, kezdve a haszongépjárművekkel, például a közepes és nehéz tehergépjárművekkel. Emellett tavaly megkezdtük a nehéz haszongépjárművek hidrogénmotorjainak alapkutatását.

A hibrid járművek esetében továbbra is a kiváló minőségre és a megfizethető árakra összpontosítva fejlesztjük termékeinket, figyelembe véve a helyi energiaviszonyokat és a vásárlók általi egyszerű használatot. Elkötelezettek vagyunk aziránt is, hogy karbonsemlegesek legyünk, és nem csak az új járművek tekintetében, hanem a már forgalomban lévő járművekhez is – amelyekből 20-szor több van, mint az új autókból – kínálunk majd különböző alternatív üzemanyagokat.

A következő a mesterséges intelligencia. Elmagyarázom a mesterséges intelligencia szerepét magukban az autókban, a mögöttes szolgáltatásokban és a társadalommal való kapcsolatunk bővítésében. Először is az intelligens autókra való átállás. Ez magában foglalja a fejlett biztonsági technológiák, a multimédiás és egyéb folyamatosan fejlődő funkciófrissítések kiterjesztését minden járművünkre. Ugyanakkor a fedélzeti operációs rendszer fejlesztései mellett a következő generációs akkumulátoros elektromos járműveink lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy személyre szabják az „utazás érzését” a jármű futási, fordulási és megállási preferenciái szerint. A járművek alapvető tulajdonságainak csiszolásával olyan autókat hozunk létre, amelyeket mind hardver, mind szoftver szempontból szórakoztatóbb vezetni.

A következő az intelligens szolgáltatások. Idén megkezdjük az autókat városokkal és infrastruktúrával összekötő új szolgáltatások nyilvános bevezetését. Például olyan logisztikai rendszerek, amelyek valós idejű forgalmi információkat használnak a szállítás hatékonyságának növelésére, és olyan rendszerek, amelyek optimális energiagazdálkodást biztosítanak. A városokkal és közintézményekkel együttműködve kibővítjük az akkumulátoros elektromos járművek töltőhálózatát is, miközben hozzájárulunk a hatékonyabb energiafelhasználáshoz. Ezek az erőfeszítések már folyamatban vannak a Lexusnál.

Aztán ott van az intelligencia szerepe a társadalomban. Woven City, amelyet „mobilitási tesztpályaként” pozícionálunk, élő laboratóriumként fog szolgálni az emberek, az autók és a társadalom összekapcsolására szolgáló különféle módszerek kipróbálására.

Például az összekapcsolt logisztikai szolgáltatások területén Woven Cityt használjuk minden olyan probléma megoldására, amelyekre nyilvános próbák során derül fény, mielőtt ismét bevezetnénk ezeket a szolgáltatásokat a társadalomban. Ennek a folyamatnak a megismétlésével felgyorsítjuk az intelligens társadalmak megvalósulását.”

Ez azt jelenti, hogy nem tesz fel mindent egyetlen hajtásláncra, hanem a különböző környezetbarát technológiák egymást kiegészítő szerepében hisz: az eltérő jövedelmi, infrastrukturális és nyersanyagellátottsági feltételeknek megfelelően az adott régióban a lehető legnagyobb karbonlábnyom-csökkentést lehetővé tévő technológiára helyezi a hangsúlyt, legyen szó az öntöltő hibrid elektromos, a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos, a hidrogén üzemanyagcellás elektromos, a hidrogén belsőégésű, az e-üzemanyagokat használó, vagy éppen eddig széles körben még nem publikált technológiáról.

A most eggyel hátralépő cégvezér elhíresült mondata, „A széndioxid-kibocsátás az ellenség, nem egy-egy hajtáslánc” tökéletesen illusztrálja a vállalat józan megközelítését, mely szerint a döntéshozóknak az elérendő klímacélok meghatározása után érdemes szabad teret engedniük a mérnökok kreativitásának, akik majd megtalálják az odavezető megoldást. Akio Toyoda az elmúlt években ennek a megközelítésnek a szószólójává vált, rámutatva például arra, hogy a jelenlegi, az akkumulátorok gyártásához szükséges ritkafémhiány, mint szűk keresztmetszet által meghatározott helyzetben jóval nagyobb flottaszintű károsanyagkibocsátás érhető el például azzal, ha egységnyi lítium felhasználásával 100 darab a városi forgalomban akár 50-80%-ban emissziómentesen közlekedő öntöltő hibrid elektromos, vagy 8 darab 50-100 km tisztán elektromos hatótáv után hibrid üzemre képes plug-in hibrid elektromos autót gyártunk, mint 1 darab 4-500 km hatótávú, 100%-ban lokális emissziójú akkumulátoros elektromos autót.

A japán cégvezér épp így felhívta a figyelmet a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó, és bár jelenleg még gyerekcipőben járó infrastruktúrájú, ám nagy léptékben az elektromos infrastruktúránál könnyebben fejleszthető töltőállomás-hálózatú hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiában, vagy éppen a közel zéró emissziós hidrogén belsőégésű technológiában rejlő lehetőségekre. Akio Toyoda az akkumulátoros elektromos technológiában, mint kizárólagos megoldásban hívőktől ezért természetesen sok kritikát kapott, a józanabb, realistább megközelítés hívei körében azonban egyértelmű elismerést váltott ki kiállásával. Mindkét részről nagy várakozás övezi ezért azt, hogy Koji Sato, az új operatív cégvezér milyen irányba fordítja a világ elsőszámú autógyártójának kormányrúdját. Koji Sato a stratégiai alapokat lefektető első beszéde az alábbiakban tekinthető meg teljes terjedelmében, ám a legfontosabb üzenetek az alábbiakban írásban is összefoglalásra kerülnek:

Örökség és fejlődés

Elnöksége első beszédében Koji Sato mindenekelőtt megerősítette, hogy az Akio Toyoda által kijelölt utat követve vezetése alatt a Toyota megkezdi átalakulását a világ legnagyobb autógyártójából a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójává, és a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességet az eddig is követett multitechnológiás megközelítés révén tartja elérhetőnek. A Toyota célja rövidtávon az azonnali, lehető legnagyobb mértékű flottaszintű emissziócsökkentés, amely az öntöltő hibrid elektromos autók értékesítésének további növelésével érhető el, miközben a plug-in hibrid elektromos és az akkumulátoros elektromos modellek számának folyamatos növelésével a vállalat fokozatosan és folyamatosan kikövezi az utat ahhoz, hogy végül a Toyota által gyártott valamennyi autó emissziója teljes életciklusa során zéró legyen. Mindezek eredményeképp a vállalat 2030-ig 33%-al, 2035-ig pedig 50%-al csökkenti járművei átlagos emisszióját 2019-hez képest, 2050-re pedig eléri zéró flottaszintű kibocsátást – írják.

Bátor, gyors lépések

Akio Toyoda 2021 végén bejelentette, hogy 2030-ig a vállalat nem kevesebb, mint 30 új akkumulátoros elektromos autót mutat majd be. Akkor a vállalat kínálatában még egy akkumulátoros elektromos modell sem szerepelt, ma, alig egy évvel később az Európában 70%-ban elektrifikált autókat értékesítő autógyártó ügyfelei már 6 akkumulátoros elektromos Toyota (Proace Electric, Proace Verso Electric, Proace City Electric, Proace City Verso Electric, bZ4X és az egyelőre csak Kínában kapható bZ3) és két akkumulátoros elektromos Lexus (UX 300e és RZ 450e) közül választhatnak az öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos modellek sora mellett. Koji Sato megerősítette, hogy a következő években folytatódik ez az offenzíva, amelynek keretében hamarosan következő generációs akkumulátoros elektromos járművek sora mutatkozik majd be. A Koji Sato után beszédet tartó Hiroki Nakajima alelnök elárulta, 2026-ig további 10 új akkumulátoros modellt mutat be a japán autógyártó, így a Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos értékesítései három éven belül elérik az évi 1,5 milliós darabszámot. Nakajima azt is elárulta, hogy az új generációs Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos autók teljesen más technológiát használnak majd mint a mostaniak (vagy mint a versenytársak 2026-ban), ami a mostanihoz képest megkétszerezett hatótávokat tesz lehetővé. A gyártási folyamatok hatékonyabbá tétele révén ráadásul a gyártás ütemét is nagyságrendekkel tudja majd felgyorsítani a vállalat.

Fényes jövő áll a plug-in hibridek előtt

Hiroki Nakajima szinte sokkolta a hallgatóságot, amikor elmondta: 2026-tól a Toyota és Lexus plug-in hibridek akár 200 kilométeres tisztán elektromos hatótávot is kínálhatnak majd, praktikusan akkumulátoros elektromos járművekként funkcionálva a mindennapokban. Az öntöltő hibrid elektromos technológia fejlesztése is tovább folyik majd, ahol hatalmas potenciált jelentenek a karbonsemleges üzemanyagok is, amelyek a már most az utakon lévő autók emisszióját is drasztikusan csökkenthetik.

Miután 1992-ben csatlakozott a Toyotához, Sato mérnöki területen szerzett egyre magasabb szintű tapasztalatokat és járta be a ranglétrát, legismertebb projektje pedig a 2017-ben bemutatott Lexus LC zászlóshajó kupé főmérnökeként vállalt szerep volt.

Ezt követően Sato 2020 januárjában először a Lexus, ugyanazon év szeptemberében pedig a TOYOTA GAZOO Racing elnöke lett, majd a következő évben átvette a márkaépítési igazgatói (CBO) szerepkört Akio Toyoda elnöktől.

2021 óta Sato vezeti a hidrogénüzemű versenyautók projektjét, ezzel pedig élen jár a Toyota azon erőfeszítéseinek kommunikálásában, hogy hasonló gondolkodású partnerekkel közösen a hidrogéntechnológiát a karbonsemleges társadalom kialakítása érdekében fejlesszék tovább.

További részletek az alábbi linken érhetőek el.

Akio Toyoda egyik legbizalmasabb munkatársaként Satora nem kis feladat vár: az ő vezénylete alatt válik majd a Toyota a világ elsőszámú autógyártójából a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójává.

A Toyota történetének talán legnagyobb kihívásoktól terhes, mégis egyértelműen eddigi legsikeresebb időszakát levezénylő Akio Toyoda ekként kommentálta az Igazgatótanács elnökeként betöltendő új feladatkörét, és Sato elsőszámú operatív vezetővé történő előléptetését:

„A Toyota Igazgatótanácsának mai rendkívüli ülésén az a döntés született, hogy Takeshi Uchiyamada elnök áprilisban nyugdíjba vonulása okán lemond posztjáról, és engem neveznek ki új elnöknek az igazgatótanács élére, a vállalat új operatív vezetője pedig Koji Sato lesz. Ezeket a fejleményeket Uchiyamada igazgatótanácsi elnök visszavonulása tette szükségessé. Úgy gondoltam, hogy a Toyota átalakulásának és továbbvitelének legjobb módja az lenne, ha én az igazgatótanács elnökeként tudnám támogatni az új vezetőt. Ez a gondolatmenet vezetett a mai döntéshez. Uchiyamada igazgatótanácsi elnök régóta támogatott engem minden elképzelhető módon. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy kifejezzem legmélyebb elismerésemet. Őszintén köszönöm, elnök úr!

Engem közel másfél évtizede közvetlenül azután neveztek ki vezetőnek, hogy cégünk a globális pénzügyi válság miatt visszaesett. Ezt követően cégünk egy sor olyan válsággal szembesült, amelyek veszélyeztették túlélésünket, mint például a globális visszahívási válság és a nagy kelet-japán földrengés. Utólag visszagondolva ez a 13 év a túlélésért való napi szintű küzdelem időszaka volt, egyik napról a másikra. Ugyanakkor úgy hiszem, hogy  válság idején két út tárul elénk. Az egyik a rövid távú sikerhez vagy a gyors győzelemhez vezető út. A másik egy út, amely visszavezet azokhoz az alapvető, lényeges értékekhez és filozófiákhoz, amelyek erőt adtak nekünk, és amelyeknek megőrzése hosszútávú fennmaradásunk és sikerünk záloga. Én az utóbbit választottam. Ez volt az út a Toyota filozófiájához – hogy egyre jobb autókat készítsünk, és a legjobb vállalattá váljunk, amely a világ minden régiójában érdekelt, értékelt, szeretik és bíznak benne. Más szóval, ez azt jelentette, hogy tevékenységünket termékek és régiók köré összpontosítjuk. Ez egy buktatókkal teli út volt, amely rendkívül sok időt igényelt annak érdekében, hogy meghozza gyümölcsét, és éppen emiatt nem értik vagy értékelik azok, akik a rövid távra összpontosítanak. És valóban időbe telt. Ennek ellenére, köszönhetően a Toyota család 370.000 tagjának, akik különböző szerepkörükben a világ minden pontján arra törekedtek, hogy egyre jobb autókat készítsünk, termékeink nagymértékben átalakultak. Megújítottuk a régebbi bestsellereket, mint a Crown és a Corolla, és visszahoztuk a sportautókat a GT majd GR 86, a GR Supra és a GR Yaris képében. Ugyanakkor figyelmet fordítottunk a haszongépjárművekre is. A TNGA három pillére, a házon belüli vállalati rendszerünk és a régióalapú struktúránk közötti szinergia azt jelenti, hogy a jármű kategóriájától függetlenül munkatársaink a világ igényeinek kielégítésére összpontosítanak. Úgy gondolom, hogy velük sikerült létrehoznunk egy ilyen „genbát” (egy helyet ahol valódi érték születik) a Toyota által. Ezt követően 2020-ban lefektettük a Toyota filozófiáját, amely egyértelműen kifejezi azokat a meggyőződéseket és értékeket, amelyeket tovább kell adnunk vállalati családunk következő generációinak is: remélem, hogy a Toyota Filozófia olyan pillérként szolgál majd, ahová a felső vezetés következő generációja visszatérhet, ha esetleg eltévedne. Úgy gondolom, hogy ez alatt a 13 év alatt szilárd alapot építettem a staféta továbbadásához” – fogalmazott a szenvedélyes autórajongó, aki ezt követően rátért arra, hogy miért Satora esett a választása utódjaként.

„Biztosan kíváncsiak rá, hogy miért Sato úrra esett az Igazgatótanács választása a Toyota új világszintű elnök-vezérigazgatói feladatainak ellátására. Az egyik ok, hogy évtizedeken át, tiszteletre méltó elkötelezettséggel és lelkesedéssel dolgozott az autógyártás legváltozatosabb területein, az egész ranglétrát bejárva, és nem csupán a Toyota szellemisége, hanem a Toyotát megkülönböztető alapelvek, metódusok és technológiák is a zsigereiben vannak. Mindig azt szerettem volna, hogy ezeket a tulajdonságokat testesítse meg az, aki a Toyota élén áll, legyen az bárki. A másik ok az, hogy szenvedélyesen szereti az autókat. Volt idő, amikor Sato úr azon lamentált, hogyan kellene megfogalmaznia üzeneteit egy Lexus márkakereskedői találkozón. Akkor csupán ennyit tanácsoltam neki: Ahelyett, hogy megpróbálnál olyan lenni, mint én, szeretném, ha értékelnéd a saját egyéniséged. Erre így válaszolt: Ha Morizo szereti vezetni az autókat, akkor én szeretek olyan autókat gyártani, amelyek mosolyt csalnak a vezetőjük arcára. Valóban fontos, hogy elmondhasd, szereted a céged termékeit. Úgy gondolom, hogy Sato úr, mint új vezetőnk, még tovább viszi termékközpontú filozófiánkat. Van azonban még egy dolog ami mellette szól,  dolog, ami mellette szól, ez pedig elévülhetetlen tapasztalatai ellenére is fiatal kora. A változás előmozdítása érdekében egy olyan korszakban, amelyben a jövő kiszámíthatatlan, a menedzsment vezetőjének továbbra is a fronton kell küzdenie. Ehhez nélkülözhetetlen az állóképesség, az energia és a szenvedély, e tekintetben pedig a fiatalság önmagában is kulcsfontosságú tulajdonság. Sato urat elláttam egy jó tanáccsal is: Ne egyedül próbáld meg irányítani a céget, hanem csapatként. Nem ő az egyetlen hozzám közelálló munkatársam, akit ez alatt a 13 év alatt erre tanítottam. Hiszem, hogy sok, a legváltozatosabb területeken kimagasló tehetséget mutató, színes egyéniségű kollégát mentoráltam és bátorítottam az évek alatt, hiszen az innováció elengedhetetlen a jövő megteremtéséhez, én pedig őszintén hiszem, hogy az innováció akkor jön létre, ha különböző személyiségek dolgoznak együtt egy közös cél érdekében. Amikor a hamarosan hivatalba lépő Sato elnökre pillantok, olyasvalakit látok, aki ahelyett, hogy a cégvezető Akio Toyoda kedvében próbált volna járni, inkább a mesterpilótát és Morizót kereste, és tökéletesíteni akarta a Toyota és a Lexus modellek vezetési élményét. Egyre jobb autókat akart gyártani. Szeretett volna kicsikarni egy mosolyt magától a mesterpilótától, Morizótól. Szerintem ez a szenvedély vezérelte. Engem az autógyártás minden aspektusa szenvedélyesen foglalkoztatott, és úgy gondolom, ennek fontos szerepe volt abban, hogy sikerre alakíthattuk át, újíthattuk meg a Toyotát az elmúlt évek alatt. Azonban ez minden, ami vagyok. És úgy látom, hogy ez egyben a saját határaimat is meghúzza. A soron következő elnök, Sato úr irányítása alatt álló új csapatnak az a küldetése, hogy a Toyotát mobilitási vállalattá alakítsa. Szerintem Sato is pont ugyanúgy autókat gyárt, mint én.Jelenleg annyi idős, mint én, amikor elnök lettem. Fiatal és hasonló gondolkodású kollégái vannak. Azt várom, hogy ez az új csapat túllépjen azokon a határokon, amelyeket én nem tudok áttörni. Hiszek a jövőben, hogy a következő generáció nagyot fog alkotni. Tartsanak velem, és lássuk meg együtt, milyen lesz a Toyota jövője. Nagyon szépen köszönjük!” – tette hozzá Akio Toyoda.