Az iroda új partnere közel 8 évet töltött a Gazdasági Versenyhivatalnál és az Európai Bizottságnál, majd 2015-ben csatlakozott az irodához, ahol Polauf Tamással közösen építették fel az ország egyik legnagyobb versenyjogi csapatát. A versenyjogász 2020 óta a versenyjogi csoport vezetője, mely praxis időközben a fogyasztóvédelmi jogterülettel és általános compliance kompetenciákkal is bővült.

Az általa vezetett csapat számos versenyügyben képviseli az iroda nemzetközi és magyar ügyfeleit a versenyjog és fogyasztóvédelem szinte minden területén, legyen szó összefonódásokról, GVH előtti kartell-, antitröszt- vagy fogyasztóvédelmi eljárásokról, illetve egyéb megfelelőségi kérdésekről.

„Az új partner személyében olyan taggal bővül az iroda partneri közössége, aki nem csak szakmailag tartozik az élmezőnybe, de üzletfejlesztési és ügyfélkezelési képessége is kimagasló, amit ügyfeleink is rendszeresen megerősítenek” – mondta el Polauf Tamás, az iroda managing partnere.

„Végtelenül hálás vagyok az iroda partnereinek és különösen vezetésének a támogatásért, nem csak a partneri kinevezés kapcsán, hanem a korábbi évek során belém vetett rendületlen bizalomért is. Büszke vagyok a versenyjogi csoportunk kollégáira is, hiszen ez a kinevezés kemény munkánk elismerése, és így a csapat közös sikere. Egy olyan erős csapatot vezetek, akik a versenyjog minden területén rendelkeznek szaktudással és tapasztalattal, így remélem, továbbra is az ügyfelek megelégedésére folytathatjuk a munkát. Természetesen a fő érdem ügyfeleinké, akik hosszú évek óta megtisztelnek minket a bizalmukkal, és lehetővé teszik a növekedésünket. Köszönjük nekik!” – nyilatkozta kinevezése alkalmából Kocsis Márton.

A GVH eljárása végén ugyanakkor – az újabban mutatott szigorán valamelyest enyhítve – nem állapított meg jogsértést és nem szabott ki újabb milliárdos bírságot a TESCO-ra, hanem elfogadta a cég vállalásait, amelyben a kiskereskedő kötelezettséget vállalt arra, hogy magatartását összhangba hozza a GVH elvárásaival.

„A GVH álláspontja szerint a megtévesztés abban állt, hogy a TESCO honlapján nem volt egyértelmű információ arról, hogy nem webáruházi, hanem online bevásárlási szolgáltatást nyújt, márpedig van különbség a két forgalmazási típus között – magyarázza dr. Kocsis Márton ügyvéd, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője. Online bevásárlási szolgáltatás esetén előfordulhat, hogy a megrendelt terméket nem szállítják le, vagy helyettesítő terméket küldenek helyette, a webáruház esetén azonban ez a gyakorlat nem megengedett. A TESCO honlapján nem hívta fel a figyelmet arra a körülményre, hogy jogában áll helyettesítő terméket küldeni, vagy a megrendelt terméket egyáltalán nem szállítani, így a megrendelő gyakran csak az átvételkor szembesült azzal, hogy mást kap, mint amit rendelt.

Ennek fényében vizsgáljuk meg közelebbről, hogy pontosan mit talált aggályosnak a GVH:

A GVH az eljárása során ugyan nem állapított meg jogsértést (ahogyan annak hiányát sem), azonban problémaként azonosította, hogy az online bevásárlás felülete, szóhasználata (pl. „kosár, megrendelés”) a fogyasztókban azt az érzetet keltették, hogy a rendelés jellege nem tér el a megszokott webáruházak gyakorlatától.

A GVH azt is megállapította, hogy az online bevásárlás elősegíti a megfontoltabb, körültekintőbb döntés meghozatalát, a honlap speciális beállításainak köszönhetően, mivel megkönnyíti a kínált termékek ár/érték arányának, továbbá az akciós ajánlatoknak az áttekintését, elemzését. Ez alapján feltételezhető, hogy a fogyasztó a vásárláskor a számára legkedvezőbb termékeket választja az adott kínálatból, így ehhez képest bármely helyettesítő termék csak a fogyasztóra nézve hátrányosabb megoldást jelenthet.

Előfordulhat az is, hogy a fogyasztó csak egy bizonyos termékre való tekintettel vette igénybe a szolgáltatást, így, amikor az az egy termék nem érkezik meg vagy más termékkel helyettesítik, szintén hátrányos a fogyasztóra nézve.

Érvényesülhet az ún. „becsalogató hatás” (azaz, amikor eredetileg nem kívánt termékre is rábeszélik a fogyasztót) is, hiszen, ha a helyettesített termékre való tekintettel vásárolta meg a fogyasztó a többi terméket, anélkül a fő termék nélkül vásárlása feleslegessé válna, így inkább elfogadja a helyettesítő terméket.

Ahogyan az az ii. pontban bemutatásra került, míg az online bevásárlás egy hosszabb gondolkodási folyamat, ahol lehetőség van megfontolt döntést hozni, addig a kiszállítás/átvétel során alig áll pár perc a fogyasztó rendelkezésére. Ekkor ugyan joga van nem átvenni a helyettesítő terméket, azonban a fogyasztónak nem csak ideje, de lehetősége sincs a termékek alapos átnézésére, az ár-érték arány értékelésére, mivel a számlán csak a termékek ára és darabszáma látható, összesítve, így azt nem látja, hogy az adott termék pl. akciós-e.

A termék átvételekor a fogyasztóra kettős nyomás nehezedik, annak ellenére, hogy nem köteles átvenni a helyettesítő terméket. Egyrészt feltételezhetően szüksége van a termékre, másrészt annak el nem fogadása a számla módosításával, további adminisztrációs terhekkel járna, amit szeretne elkerülni.

A versenyfelügyeleti eljárás végén a fenti kérdéseket, kifogásokat is mérlegelve a GVH határozatában megállapította, hogy a TESCO magatartása kapcsán felmerült esetleges fogyasztói sérelmek a TESCO kötelezettségvállalási csomagjával hatékonyan kezelhetőek.

Mely vállalásokkal biztosítja majd a TESCO az országosan elérhető élelmiszer-házhozszállítást?

 A TESCO vállalta, hogy alábbi kötelezettségvállalásai teljesítésére összesen 407 millió Ft -ot fordít. Amennyiben a TESCO ennél alacsonyabb összegből teljesíteni tudja a kötelezettségvállalását, az így fennmaradó összeget 50-50%-os arányban a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, illetve az Ökumenikus Segélyszervezetnek ajánlja közérdekű célokra. Nézzük meg melyek ezek a vállalások.

A webáruház működtetése kapcsán a TESCO vállalta, hogy

1. az online bevásárlással párhuzamosan ettől a szolgáltatástól egyértelműen megkülönböztethető webáruházat hoz létre, olyan vásárlók részére, akik számára az online bevásárlás a lakóhelyük szerint nem elérhető. Ezzel kapcsolatosan azt is vállalta, hogy a webáruház elérhetőségét kiterjeszti olyan vásárlók számára is, akiknek az online bevásárlás elérhető (azaz végül minden magyarországi vásárlóra);
2. a rendelkezésére álló teljesítési határidő lejártától számított 12 hónapon keresztül működteti a webáruházat, amelynek keretében a vásárlók korlátozott termékkínálatból (kb. 2.900 termék) vásárolhatnak;
3. a webáruház bevezetését, a webáruház és a jelenlegi szolgáltatás különbségeit hangsúlyosan bemutató kampány keretében népszerűsíti.

Az online bevásárlás szolgáltatás javítása érdekében a TESCO vállalta, hogy

1. bevezet egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a felkínált helyettesítő termékekről a vásárlók e-mail útján tájékoztatást kapjanak a házhozszállítás előtt. Az előzetes értesítésben a felkínált helyettesítő termékek egységárai is megjelennek majd a megrendelt és helyettesítő termékek összehasonlítása és a döntés segítése érdekében;
2. bevezet egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók lemondjanak a helyettesítő termékekről az összes, illetve az egyes kosárba helyezett termék vonatkozásában is;
3. weboldalán a jelenlegi Online Bevásárlás elnevezést félreérthetetlen elnevezésre módosítja;
4. haladéktalanul, weboldalának nyitóoldalán felugró ablakban az alábbi tájékoztatást teszi közzé [a következő alpont szerinti kiegészítő tájékoztatásokra vonatkozó vállalás teljesítéséig]:

„A TESCO Online Bevásárlás nem webáruház, így a választott termékeket Ön csak kiszállításkor vásárolja meg. Előfordulhat, hogy a kiszállítás napján az Ön által választott termék nem található meg az áruházunkban, és nem tudjuk az adott terméket kiszállítani, vagy egy helyettesítő terméket fogunk Önnek felajánlani.”

1. weboldalán a helyettesítő termékekről kiemelt tájékoztatást tesz közzé a vásárlási folyamat során, a „Segítség” aloldalon, illetve egy bemutató videó formájában a főoldalon, továbbá e-mail útján közvetlen tájékoztatást ad a jelenlegi vásárlóinak a kötelezettségvállalás keretében eszközölt módosításokról.

A TESCO-nak vállalásai teljesítéséről a GVH-hoz meghatározott határidőn belül igazolást is be kell majd nyújtania. A TESCO már a versenyfelügyeleti eljárás során is végrehajtott, illetve megkezdte bizonyos, a fogyasztói élményt növelő és a fenti anomáliákat kezelő intézkedések végrehajtását.

Melyek az ügy tanulságai?

Ezzel a kötelezettségvállalással végződött eljárással a GVH elérte, hogy egy országosan, az eddig ellátatlan kistelepüléseken is elérhető élelmiszer-házhozszállítási szolgáltatás jöjjön majd létre, amely különösen fontos a jelenlegi járványidőszakban, illetve a karácsonyi és egyéb ünnepek előtt is nagymértékben megkönnyíti a fogyasztók ellátását. Ezzel az eljárással igazi win-win szituáció alakult ki, mely mind a fogyasztó, mind a kereskedő számára jelentős előnyöket jelent.

Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a GVH által kifogásolt körülmények kiállták volna-e egy bírósági felülvizsgálat próbáját, vagyis nem egyértelmű, hogy a TESCO online bevásárlás szolgáltatása valóban megtévesztette-e az átlagos fogyasztót. Érdekes elméleti kérdés – aminek boncolgatására ehelyütt nem vállalkoznánk – hogy egy, a verseny és a fogyasztói döntéshozatal tisztasága fölött őrködni hivatott jogalkalmazó szervnek mennyiben feladata aktívan alakítani a piaci viszonyokat, és amennyiben ilyen társadalmi igény mutatkozik, azt nem a vállalkozásoknak, piaci versenyben kellene e saját döntésük alapján kielégíteni.

„Jelen döntés ugyanakkor meglátásunk szerint egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a vállalkozások számára rendkívül előnyös lehet a GVH-val való együttműködés – zárta dr. Kocsis Márton. – Meglátásunk szerint jogi szakemberek segítségével kidolgozott megfelelő együttműködési stratégia, illetve az eljárás során együttműködő magatartás tanúsítása az esetek többségében az optimális út, amelyet jelentős költségeket (bírságösszeg, jogi költségek, erőforrások ) takaríthat meg a vállalkozás számára.”

Fókuszban a fogyasztóvédelem

Emlékeznek még a tavaly karácsony körüli híradásokra? A versenyhatóság munkájának ismerőit kevéssé lepte meg, de a GVH berkeiben kevésbé jártas újságolvasók csak kapkodták a fejüket: rekordbírság a Facebookra ingyenesség állítása miatt, milliárdos bírság a Vodafone-ra (a GVH szerint nem övék Európa legnagyobb 4G hálózata), az előzőeket is meghaladó bírság a Telenorra, mivel a 0 forintos készülék nincs is ingyen? Hogy mi ezekben az ügyekben a közös? Egyiket sem klasszikus versenyjogi jogsértés, kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt osztotta ki a Hivatal, hanem azért, mert a vállalkozások megsértették a fogyasztóvédelmi szabályokat

„Meglehetősen komoly fókusz van Európában jelenleg a fogyasztóvédelmen, mint jogterületen” – nyilatkozta lapunknak dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi és compliance csoportjának a vezetője. A szakember emlékeztetett, hogy a Bizottság már 2018-ban meghirdette a „New Deal for Consumers” (szabad fordításban: Új megállapodás a fogyasztói jogokért) politikáját, a Bizottság vezetői pedig többször hangoztatták, hogy jelenleg a fogyasztóvédelmi jogsértéseket szankcionálni hivatott bírságok nem bírnak kellő elrettentő erővel.

Ennek az iránynak az eredményeképpen a tagállami hatóságok mind komolyabban és komolyabban kezdték venni a kérdéskört, egyre nagyobb és nagyobb bírságokat kiszabva a fogyasztóvédelmi jogszabályokat megszegő, a fogyasztókat félrevezető vállalkozásokra. A fogyasztóvédelemben is megváltozott fókusz pedig azt eredményezte, hogy a hatóságok szokásos „ügyfélköre” (rákgyógyító csodadoktorok, azonnali fogyást ígérő készítmények, piaci hozam fölötti bevételt ígérő befektetési tanácsadók stb.) is átalakult: mindinkább a milliárdos reklámköltésekkel dolgozó, kiterjed compliance rendszereket működtető multik kerültek a célkeresztbe.

Mindezzel párhuzamosan a versenyhatóságok klasszikus tevékenysége is visszaszorulóban van. No nem a szigor lanyhulása, hanem az elrettentő mértékű bírságok nyomán kialakuló tudatosság miatt: a technológia fejlődésével a nagyvállalatok egyrészt sokkal biztonságosabban el tudják rejteni a súlyos versenyjogi jogsértések nyomait, másrészt kiterjedt tudatosságnövelő oktatások, compliance programok működtetésével elejét tudják venni annak, hogy azok egyáltalán megtörténjenek.

De mit követett el a Booking.com?

A GVH sajtóközleménye – jelen írás születésekor a döntés még nem elérhető a Hatóság honlapján – szerint a Booking.com megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvényt, félrevezette a fogyasztóit, mégpedig a következő magatartásaival:

• Ingyenes lemondhatóság: az ingyenesség ígéretét egyre szigorúbban veszi a GVH, a Facebook és a Telenor is azért kapott gigabírságot a hatóságtól, mert ingyenesnek állítottak be olyan szolgáltatásokat, amiért vagy az adatainkkal, vagy más díjtételekbe bekalkulálva kellett fizetni. Az online szállásközvetítő esetében azt kifogásolta a hatóság, hogy az ingyenesen lemondható szállásokért többet kellett fizetni, mint ugyanazért a szálláshelyért lemondhatóság nélkül, így az ingyenes lemondhatóságot a cég árképzése során tulajdonképpen belekalkulálta a szállásért fizetendő díjba. dr. Kocsis Márton fontosnak tartotta kiemelni, hogy önmagában az ingyenes lemondhatóságért pénzt kérni nem minősül jogsértésnek: a fogyasztók hiteles tájékoztatása esetén az megengedett lehet, a fogyasztóvédelmi szabályok azt nem tiltják. Az ügyvéd szakértő úgy látja, a jövőre nézve ilyen esetekben célszerűbb – és vélhetőleg kisebb kockázattal jár – a lemondás (biztosítás, visszatérítés stb.) díját külön feltüntetni, így a fogyasztó pontosabb döntést hozhat a tekintetben, hogy a lemondhatóság mennyit ér meg neki.

• Fogyasztók sürgetése: Minden olvasó számára ismerős lehet az a meglehetősen zavaró jelenség, amikor egyes weboldalakon figyelmeztető üzenetek villannak fel vásárlás során: „siess, utolsó darab”, „jelenleg 40 másik ember nézi ezt a terméket, dönts gyorsan!”. Nos, a GVH szerint a Booking.com hasonló gyakorlata tisztességtelennek minősül, hiszen olyan döntés meghozatalára készteti a fogyasztót, amit lehet, hogy sürgetés nélkül nem hozott volna meg. Példa nélküli, hogy a GVH ún. „agresszív kereskedelmi gyakorlat” miatt marasztal multinacionális vállalkozást. „Az agresszív kereskedelmi gyakorlat azért tilos, mert valós információkat – tehát lehet, hogy egyszerre tényleg 40 fogyasztó nézi ugyanazt a szállodai szobát – olyan módon tálal a fogyasztó számára, ami befolyásolja az ügyleti döntést, és így a fogyasztót rábírhatja arra, hogy olyasmit is vásároljon, amire adott esetben nincs is szüksége. Ez eddig a teleshopok és egyéb közismerten kétes hátterű vállalkozások esetében volt elterjedt, most a GVH már nagy cégek esetében is számon kéri” – mondta el Kocsis Márton.

• SZÉP-kártyás fizetés: A Booking.com a GVH szerint nem adott megfelelő tájékoztatást arról, milyen esetekben lehet SZÉP-kártyával fizetni adott szállásokon, ezzel pedig megsértette a törvényben elvárt, szakmai gondosság követelményét.

Új világ felé?

Mi következik tehát a Booking.com-ra és a korábban megbírságolt nagyvállalatokra vasszigorral lecsapó GVH megközelítéséből? A CERHA HEMPEL szakértője szerint a súlyosabb versenyjogi jogsértéseket elkövető vállalkozások sem nyugodhatnak meg: az európai versenyhatóságok továbbra is a legsúlyosabb jogsértésnek tartják a kartellezést. Ugyanakkor az is látszik, hogy a fogyasztóvédelem akár a versenyjog rovására is teret nyer. Nem véletlen, a GVH is a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának fontosságáról adott ki először közleményt a koronavírus járvány berobbanását követően. Szintén fontos fejlemény, hogy a viselkedési közgazdaságtan szerepe is erősödhet az új technológiák elterjedésével a fogyasztóvédelmi eljárásokban is: mind a hatóság, mind a vállalkozások közgazdasági szakértők felhasználásával próbálhatják bizonyítani, milyen hatással van egy-egy marketingüzenet a fogyasztó döntéshozatalára. A jövőben pedig még az eddigieknél is sokkal fontosabb lesz, hogy egy-egy megfelelni törekvő nagyvállalat kiemelt figyelmet és erőforrásokat szenteljen a jogszabályi megfelelésnek. A jól működő compliance programok ugyanis alkalmasak lehetnek arra, hogy még a jogsértés megtörténtét megelőzően meggátolják az esetlegesen megtévesztő tartalmak publikálását. Az előzetes megfelelési erőfeszítések ráadásul bírságcsökkentő tényezőként minősülnek a GVH szemében, ezért akár külső tanácsadót, szakembert is érdemes lehet igénybe venni azok kidolgozásakor – tette hozzá dr. Kocsis Márton.