Egy cégnél számos körülmény utalhat pénzügyi veszteség, szabályszegés vagy visszaélés veszélyére. Ilyen lehet például, ha a szükséges jóváhagyás nélkül fizetnek ki számlákat, rendszeresen megkerülnek egy kötelező ellenőrzést, vagy több ügyfél is ugyanarra a kifogásolható értékesítési gyakorlatra panaszkodik. Ha ezeket az eseteket időben kivizsgálják és az okaikat megszüntetik, könnyen megelőzhetik a nagyobb kárt. Ehhez azonban önmagában kevés, hogy valaki észreveszi és jelenti a történteket.

Az EY gyorsfelmérése alapján az időben történő beavatkozás leggyakrabban azért hiúsul meg egy szervezetnél, mert a figyelmeztetés eljut ugyan a vezetőhöz, de a döntése felülírja azt. Emellett sok esetben az információ el sem éri az illetékeseket, illetve a döntéseket nem követik a szükséges változtatások.

A részletes szabályzatok és a rendszeres ellenőrzések ezért önmagukban még nem nyújtanak elegendő védelmet. Ha például több részlegen is hasonló visszaélésgyanús esetek merülnek fel, de ezeket egymástól függetlenül vizsgálják, rejtve maradhat a közös minta. Ugyancsak elmaradhat az érdemi változás, ha egy vizsgálat lezárása után senki nem követi, hogy megszüntették-e a szabálytalan gyakorlatot. A válaszadók többsége (51 %) éppen ezért az ellenőrzések során feltárt hiányosságok rendezését követné nyomon rendszeresebben.

„Ha egy ellenőrzés szabálytalan kifizetést vagy visszaélésgyanús esetet tár fel, a történtek kivizsgálása mellett arról is gondoskodni kell, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg. Legyen egyértelmű, ki felel a szükséges változtatásokért, és ki ellenőrzi, hogy azokat végrehajtották-e. Érdemes azt is megvizsgálni, mi vezetett a szabályok megszegéséhez. Előfordulhat például, hogy a teljesítményelvárások a kötelező ellenőrzések megkerülésére ösztönzik a munkatársakat. Ilyenkor az egyedi eset rendezése mellett a kiváltó okkal is foglalkozni kell” – mondta Bácsfalvi András, az EY partnere.

A hatékony fellépéshez a vállalat különböző védelmi területeinek is összehangoltan kell tevékenykedniük. A napi működésért felelős osztályok felmérik az üzleti kockázataikat, a kockázatkezelési és megfelelőségi szakemberek megszabják a védelmi határokat, a belső ellenőrzés pedig függetlenül értékeli a teljes rendszert. A válaszadók több mint fele szerint azonban szervezetüknél az ellenőrzést végző területek munkájának összehangolása inkább eseti, nincs egyértelmű felelőse. Emiatt előfordulhat, hogy egy-egy folyamatot többen is megvizsgálnak, miközben más területen senki nem ellenőrzi megfelelően, hogyan születnek döntések vagy miként használják fel a vállalat pénzét.

Az EY szerint a megelőzést már az is nagyban segítheti, ha az érintett területek rendszeresen egyeztetnek egymással. A cél, hogy a vezetés átfogó képet kapjon a vállalat kockázatairól, és minden fontos probléma kezelésének legyen egyértelmű felelőse. A feladatok megosztása közben fontos megőrizni a belső ellenőrzés függetlenségét, így elfogulatlanul értékelhetik, hogy a megtett lépések valóban megnyugtatóan rendezik-e a helyzetet.

A felmérésről

A felmérés nem reprezentatív. Az eredmények az EY 2026. októberi Védelmi Vonalak című workshopja keretében megkérdezett résztvevők válaszait tükrözik.

A felsővezetőknek komoly kételyeik vannak cégük ellenálló képességét illetően. Alig minden ötödik (18%) igazgatósági tag tartja a vállalat kockázatkezelési gyakorlatát hatékonynak, és csupán töredékük (13%) hiszi, hogy a szervezet képes lenne eredményesen kezelni a felmerülő súlyos helyzeteket. A válaszadók szerint éppen ezért a kockázatkezelés szerepe fog leginkább megváltozni a közeljövőben. A döntéshozók nagy többsége (79%) szerint egy átfogó, a veszélyeket hosszú távon kezelő és megelőző folyamat kiépítése kiemelt fontosságú ahhoz, hogy társaságuk megőrizze és tovább növelje értékét a következő öt évben.

„A hatékony kockázatkezelés kapcsán két meghatározó trenddel mindenképpen foglalkoznunk kell. Az egyik, hogy milyen mértékben használunk technológiát a nem várt helyzetek hatékonyabb kezelése érdekében. A másik, hogy teljes körű-e az ezekkel összefüggő gondolkodás az igazgatóság szintjén” – hangsúlyozta Hoós János, az EY kockázatkezeléssel foglalkozó területének vezetője. „Gazdasági környezetünk egyre komplexebbé válik. A kockázatok azonosítása és kezelése még nagyobb odafigyelést kíván” – tette hozzá Hoós János.

Ezzel összhangban, a megkérdezett igazgatósági tagok több mint kétharmada (69%) tervez komolyabb befektetést az adatelemzésbe és különböző innovatív megoldások alkalmazásába a következő egy év során az EY nemzetközi felmérése szerint.

Fotó: Benjamin Child / Unsplash

A központi értéktárakról szóló CSDR rendelet legfontosabb célkitűzései az értékpapír-kiegyenlítési infrastruktúrák biztonságának és hatékonyságának növelése az Európai Unióban, valamint egyenlő versenyfeltételek megteremtése a központi értéktárak között. A rendelet a központi értéktárakon túlmenően a tőkepiaci szereplők széles körét érintően is új, igen szigorú kiegyenlítési fegyelmet szabályozó rendelkezéseket léptet hamarosan életbe.

Az új szabályozás a központi értéktárak számára az engedélyezésre, ügyfélbefogadásra és kockázatkezelésre, továbbá fizetőképességük megtartása érdekében egységes tőkekövetelmények és prudenciális szabályok biztosítására, az üzemeltetésre és irányításra, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó egységes szabályrendszer létrehozására törekszik. Ebben az összefüggésben a CSDR megköveteli, hogy az összes uniós központi értéktár új engedélyezési eljárást kezdeményezzen. A magyar jogszabályok alapján szakosított hitelintézetként működő KELER központi értéktári és hitelintézetként banki jellegű kiegészítő szolgáltatásaira is az MNB-től CSDR engedélyt kapott.

„A KELER-nek egy rendkívül fontos mérföldkövet sikerült teljesítenie a CSDR engedély megszerzésével. Az értékpapírok kibocsátásának, valamint az értékpapír-tranzakciók kiegyenlítésének legfontosabb háttérintézményeként jelentős lépést tettünk nem csak a hazai, hanem az európai tőkepiac rugalmasabb, biztonságosabb és átláthatóbb működése felé. Ez a siker mindnyájunk közös sikere, melyhez az elmúlt években minden kolléga extra erőfeszítésére szükség volt. Ezúton szeretném kiemelni a KELER és a Magyar Nemzeti Bank közötti példás együttműködést, mely elvezetett bennünket az európai szintű engedély megszerzéséhez. Külön érdem, hogy a 2020-as évben kitört koronavírus járvány okozta helyzet nehézségei ellenére a szervezet kitartóan dolgozva tett azért, hogy minden téren megfelelhessen az új jogi és működési követelményeknek, és ezzel új alapokra helyezhesse a társaság működését.”– mondta Demkó-Szekeres Zsolt, a KELER Zrt. vezérigazgatója.