A felsővezetőknek komoly kételyeik vannak cégük ellenálló képességét illetően. Alig minden ötödik (18%) igazgatósági tag tartja a vállalat kockázatkezelési gyakorlatát hatékonynak, és csupán töredékük (13%) hiszi, hogy a szervezet képes lenne eredményesen kezelni a felmerülő súlyos helyzeteket. A válaszadók szerint éppen ezért a kockázatkezelés szerepe fog leginkább megváltozni a közeljövőben. A döntéshozók nagy többsége (79%) szerint egy átfogó, a veszélyeket hosszú távon kezelő és megelőző folyamat kiépítése kiemelt fontosságú ahhoz, hogy társaságuk megőrizze és tovább növelje értékét a következő öt évben.

„A hatékony kockázatkezelés kapcsán két meghatározó trenddel mindenképpen foglalkoznunk kell. Az egyik, hogy milyen mértékben használunk technológiát a nem várt helyzetek hatékonyabb kezelése érdekében. A másik, hogy teljes körű-e az ezekkel összefüggő gondolkodás az igazgatóság szintjén” – hangsúlyozta Hoós János, az EY kockázatkezeléssel foglalkozó területének vezetője. „Gazdasági környezetünk egyre komplexebbé válik. A kockázatok azonosítása és kezelése még nagyobb odafigyelést kíván” – tette hozzá Hoós János.

Ezzel összhangban, a megkérdezett igazgatósági tagok több mint kétharmada (69%) tervez komolyabb befektetést az adatelemzésbe és különböző innovatív megoldások alkalmazásába a következő egy év során az EY nemzetközi felmérése szerint.

Fotó: Benjamin Child / Unsplash

A központi értéktárakról szóló CSDR rendelet legfontosabb célkitűzései az értékpapír-kiegyenlítési infrastruktúrák biztonságának és hatékonyságának növelése az Európai Unióban, valamint egyenlő versenyfeltételek megteremtése a központi értéktárak között. A rendelet a központi értéktárakon túlmenően a tőkepiaci szereplők széles körét érintően is új, igen szigorú kiegyenlítési fegyelmet szabályozó rendelkezéseket léptet hamarosan életbe.

Az új szabályozás a központi értéktárak számára az engedélyezésre, ügyfélbefogadásra és kockázatkezelésre, továbbá fizetőképességük megtartása érdekében egységes tőkekövetelmények és prudenciális szabályok biztosítására, az üzemeltetésre és irányításra, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó egységes szabályrendszer létrehozására törekszik. Ebben az összefüggésben a CSDR megköveteli, hogy az összes uniós központi értéktár új engedélyezési eljárást kezdeményezzen. A magyar jogszabályok alapján szakosított hitelintézetként működő KELER központi értéktári és hitelintézetként banki jellegű kiegészítő szolgáltatásaira is az MNB-től CSDR engedélyt kapott.

„A KELER-nek egy rendkívül fontos mérföldkövet sikerült teljesítenie a CSDR engedély megszerzésével. Az értékpapírok kibocsátásának, valamint az értékpapír-tranzakciók kiegyenlítésének legfontosabb háttérintézményeként jelentős lépést tettünk nem csak a hazai, hanem az európai tőkepiac rugalmasabb, biztonságosabb és átláthatóbb működése felé. Ez a siker mindnyájunk közös sikere, melyhez az elmúlt években minden kolléga extra erőfeszítésére szükség volt. Ezúton szeretném kiemelni a KELER és a Magyar Nemzeti Bank közötti példás együttműködést, mely elvezetett bennünket az európai szintű engedély megszerzéséhez. Külön érdem, hogy a 2020-as évben kitört koronavírus járvány okozta helyzet nehézségei ellenére a szervezet kitartóan dolgozva tett azért, hogy minden téren megfelelhessen az új jogi és működési követelményeknek, és ezzel új alapokra helyezhesse a társaság működését.”– mondta Demkó-Szekeres Zsolt, a KELER Zrt. vezérigazgatója.