A fejlesztés a Red Sea Projekt része: ez Szaúd-Arábia egyik nagyratörő vörös-tengeri gigaprojektje a NEOM mellett. Számos új luxusszállodával és üdülőhellyel, a tengerpart és a közeli szigetek világszínvonalú turisztikai célponttá alakulnak át. A vízió mögött hatalmas építészeti precizitás áll.

A kivitelező, a Red Sea Global japán szemléletet hozott a projektbe Kengo Kuma és társai révén, akik olyan kulturális nevezetességekről váltak híressé, mint például a V&A Dundee Skóciában, a Hans Christian Andersen Múzeum Koppenhágában és az Exchange központ Sydneyben. A St. Regis Red Sea Resort volt Kengo Kuma első munkája Szaúd-Arábiában. Nicola Maniero, a projektcsapat vezetője, elmondta, hogy az egész csapat izgalommal várta az új kihívást: új ország, más éghajlat, másféle életmód, és egy átlagosnak korántsem nevezhető helyszín.

Miután a terv formát öltött, magát a megoldást az anyagválasztás ihlette, ami a világ másik felére vezet, hiszen itt minden szerkezethez legfőképpen közönséges lucfenyőt használtak. A faelemek gyártását és felületkezelését Blumer Lehmann végezte Svájcban, majd a kész elemeket hajón szállították a szigetre. Ezáltal az építészek drasztikusan lecsökkentették az öntött beton mennyiségét.

A hely elkötelezett a „regeneratív turizmus” mellett. Ez nem csupán karbonsemlegességet jelent, hanem a környező ökoszisztéma aktív fejlesztését is. Ez már magára a szigetre is érvényes, amely az emelkedő tengervízszint és az ár-apály erózió miatt veszélyeztetetté vált. A sziget néhány éven belül eltűnhetett volna a tengerben, ezáltal teknősök és madarak fészekrakó helye, és egy hatalmas mangrove erdő is víz alá került volna. A sziget talajszintjét homokfeltöltéssel a tengerszint fölé emelték, ezzel megőrizve annak épségét és biológiai sokféleségét.

Az ABB „Kőbe zárt zene” (Frozen Music) című építészeti videósorozata ezúttal a szaúd-arábiai St. Regis Red Sea Resortba kalauzol.

A sorozat címe arra a gondolatra utal, melyet írók és költők, köztük Wolfgang von Goethe is népszerűsítettek, miszerint az „építészet kőbe zárt zene”.  A pár perces filmalkotások áttekintik az épület tervezését az elhelyezkedés, környezeti hatás, funkció és az új technológiák alkalmazása szempontjából.

A sorozatnak ezen része fejest ugrik a kultúrába és történelembe – mindezt egyetlen épület, az új Isztambuli Festészeti és Szobrászati Múzeum apropóján, mely hat éven át épült, és hamarosan megnyitja kapuit. A két kontinens találkozási pontján emelt épület stílszerűen két korszakot kapcsol össze. A múzeum korábbi otthona egy történelmi múltú palota volt, benne több mint egy évszázadon átívelő műalkotásokkal. Az új épület feladata, hogy Törökország történelmét a művészet erejével közvetítse a 21. század embere számára.

Az új múzeum megvalósítására Emre Arolatot, a világhírű török építészt és cégét, az Emre Arolat Architecture-t kérték fel. Emre tökéletesen otthon van a török kultúrában, ráadásul különös érzékkel képes ötvözni a történelmit a modernnel. Törökországban egészen a közelmúltig a múzeumokat valamiféle steril, távolságtartó, elitista helynek tekintették, csupán az elmúlt évtizedekben váltak az emberek nyitottabbá és befogadóbbá irányukban. Emre elképzelése szerint az átalakulás folyamatában ez a múzeum lesz a következő lépés.

A projekt már azelőtt különleges volt, hogy egyetlen téglájához hozzányúltak volna. Az új múzeum számára egy elhagyott raktárépületet néztek ki a város kikötői övezetében. Azelőtt a Karaköy-parti „5-ös számú raktár”, amely 2005-ben és 2011-ben az isztambuli biennáléknak adott otthont, lezárt terület volt, ahová senki nem tehette be a lábát, ma pedig egy bárki által látogatható kulturális központ. Első lépésben Emre csapata a beton vázszerkezetig visszabontotta a falakat, így láthatóvá tette az épület szerkezetét, mely a múzeumi tárolók rámpákkal és hidakkal összekapcsolt hálózatát foglalja magában.

15 000 tudományosan kategorizált műtárgyat rendeztek el ezekben a tárolókban a kurátorok elképzelésének megfelelően. Emre szavaival élve, ez a kialakítás „egyszerre szétszabdal és összeköt”. A nyitott, az épület teljes belmagasságával megegyező magasságú átrium és az átlátszó homlokzat mindent mindennel összekapcsol épületen belül, és azon kívül is.

A fények felhasználása az épület egyik jellegzetessége. Amikor alkonyodik, a szűrt fények visszaverődnek a cementlapokról és piros színbe öltöztetik az épületet. Az ABB automatizálási technikák egész arzenálját építette ki, hogy a világítás fényei megfelelően működjenek. A környezeti adottságokat és a közeli tárgyakat érzékelő eszközök úgy szabályozzák a fényforrások működését, hogy a megvilágítás szintje épp megfelelő legyen. A cég intelligens épületfelügyeleti (KNX) platformján keresztül irányított, és a DALI gateway-ek során át kommunikáló rendszer kialakítása rugalmas, egyetlen számítógépről vezérelhető.

A múzeum a múlt feltárásának páratlanul hatékony eszközeként közelebb hozza az ott lakókat városukhoz és saját kultúrájukhoz.

A „Kőbe zárt zene” sorozat további részei ezen a linken tekinthetők meg

Az ABB bejelentette, hogy „Kőbe zárt zene” címmel új videósorozatot indít. A sorozat címe arra a gondolatra utal, melyet írók és költők, köztük Wolfgang von Goethe is népszerűsítettek miszerint az „építészet kőbe zárt zene”.

A háromperces filmalkotások azt mutatják be, hogy az átgondolt, körültekintő tervezés és a technológia megfelelő használata az életmódunk támogatása mellett miként teremt intelligensebb és fenntarthatóbb környezetet.

„Az építészek az épületek megtervezésével jelentős szerepet töltenek be a lakókörnyezetünk formálásában – nyilatkozta a filmek műsorvezetője, Katrin Foerster, aki az építészeti szakterületen az ABB nemzetközi kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője. – Minden egyes video egy konkrét projektre fókuszál, és bemutatja a projekt mögött álló alkotó elmét, a kreatív gondolkodást is. A filmek nem csak az építészek és a tervezők érdeklődésére számíthatnak, de reményeink szerint a jó tervek iránt érdeklődőknek is felkelti majd a figyelmét. A sorozat célközönsége a tervezők, a fejlesztők, a szállodaüzemeltetők és mindenki, aki akár ügyfélként, akár végfelhasználóként az építőiparban és az épülettervezésben dolgozik.”

“A kőbe zárt zene” című sorozat első videója a Crawford Partnership építésze, Alan Crawford által tervezett londoni Darcie’s Mews lakóépületeit mutatja be. A barnamezős beruházás megvalósítására egy örökségvédelmi terület közepén került sor.

A Darcie’s Mews nevet viselő hosszú és keskeny parcellán korábban 35 garázsépület állt. A fejlesztés során a korábbi garázssor helyén Crawford a hagyományos mewst modern újraértelmezéssel alakította ki. A “mews” szóval London-szerte keskeny, főutak mögött futó, kockaköves kis utcákat, sikátorokat jelölnek.

A video áttekinti, miként alakították ki a struktúrát az örökségvédelmi területen belül, az új lakóterület hogyan illeszkedik a meglévő épületek stílusához, amely harmonikus egységet alkot a környező fákkal és kertekkel.

A természetes faburkolatok, élő zöldtetők és napelemek alkalmazása mellett Alan Crawford minden épületbe betervezte az ABB-free@home® okostechnológia alkalmazását is, amely biztosítja a világítás, a szellőzés és a fűtés energiahatékony vezérlését, valamint az ajtók mobileszközről vagy hangvezérléssel történő működtetését is.

Az ABB „Kőbe zárt zene” című videósorozatának az a fő célja, hogy otthonok, irodák, hotelek, repterek vagy kórházak esetében reflektorfénybe állítsa azokat az építészeket, akik olyan intelligens, vonzó és környezetbarát tereket alkotnak, amelyek messzemenően figyelembe veszik az épület funkcióját, és javítják az ott élők életminőségét is.