A KNP LAW-nál gyorsan bővült praxisának köre a munkajoggal, amelyet a folyamatosan változó fogyasztóvédelmi, marketing és reklám-, illetve adatvédelmi és adatbiztonsági jog egészített ki – utóbbiakból 2016-ban posztgraduális diplomát is szerzett.

„Abigél elkötelezettsége, kitartása és fáradhatatlansága a jogi kiválóság mércéjét állította fel. Nemcsak a jogszabályok alapos és mély ismerete különbözteti meg őt, hanem hogy kivételesen érti ügyfeleink igényeit, és elkötelezett azok teljesítése iránt. Tudjuk, hogy az új szerepkörébe lépve továbbra is ugyanazzal a szenvedéllyel és pontossággal fog vezetni, amely eddigi pályafutását jellemezte. A partneri pozícióba való kinevezés elismerése annak a kiemelkedő hozzájárulásnak és értéknek, amelyet irodánk számára képvisel” – mondta Nagy-Koppany Kornélia, a KNP LAW ügyvezető partnere.

Vasárnap óta él a https://ukrainelegalaid.org/ oldal, amely kettős célt szolgál. Egyrészt ügyvédek jelentkezhetnek a világ minden tájáról, akik ingyenes jogi segítséget tudnak nyújtani az ukrajnai menekülteknek, illetve az otthonukat elhagyni kényszerülők tudnak ügyvédet keresni az adatbázisban. Az ügyvédek megadhatják az irodájuk helyszínét, a joghatóságot, ahol el tudnak járni és a menekültügyi tapasztalatukat. Természetesen minden ügyvéd ellenszolgáltatás nélkül, pro bono vállalja a tanácsadást. Az oldal jelenleg angol, ukrán, lengyel és orosz nyelven működik, de még hétfőn magyarul és további nyelveken is elérhető lesz. Az utóbbi két napban több mint háromszáz megkeresés érkezett a platformon keresztül, ezért kiemelten fontos lenne, hogy minél több magyar ügyvéd is csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Az összefogás Magyarországról indult, a magyar tulajdonú nemzetközi iroda, a KNP LAW egyik ügyvédjének, Koppány Olivérnek néhány közösségi médiás posztjával. „A LinkedInre és az Instagramra írtam ki, hogy ha van az ismerőseim közt olyan ügyvéd, aki tud és akar segíteni, az vegye fel velem a kapcsolatot. Az első néhány órában több mint 400 email érkezett, pénteken és szombaton a kollégáimmal rendszereztük az adatokat, fejlesztők bevonásával vasárnapra összeállt a kereshető adatbázis és kapcsolati űrlap” – mondta az ügyvéd. Az Instagramon azonnal terjedni kezdett a Big Law Boiz oldalnak köszönhetően, és több amerikai ügyvédi iroda is a kezdeményezés mögé állt. Egy Google táblázattal kezdődött, most pedig egy kereshető, használható adatbázissá alakult melyen a világ több részén található fejlesztőcsapatok tökéletesítenek.

Jelenleg túlnyomó részt észak-amerikai ügyvédek regisztráltak, ezért nagyon fontos lenne, hogy minél több európai ügyvédhez eljusson a hír – illetve non-profit szervezetekhez, kormányokhoz és önkormányzatokhoz, akik érintettek vagy kapcsolatban vannak az érintetettekkel.

A rekordbírságot eredményező eljárás előzményei

A Bizottság az eljárása során az alábbi kérdéseket vizsgálta:

• Átláthatóság követelménye a nem felhasználók tekintetében: a WhatsApp milyen mértékben kezel személyes adatokat a szolgáltatás nem felhasználóival kapcsolatban, illetve az ilyen adatkezelések alapján a WhatsAppnak meg kell-e felelnie a GDPR 14. cikkében meghatározott információk érintettek részére történő rendelkezésre bocsátásának és 12. cikk (1) bekezdése szerinti átlátható tájékoztatás követelményének;
• Átláthatóság követelménye a felhasználók tekintetében: a WhatsApp milyen mértékben tesz eleget a GDPR 13. cikke és 12. cikkének (1) bekezdése szerinti átláthatósági és tájékoztatási kötelezettségeinek a szolgáltatás felhasználóira vonatkozó személyes adatok feldolgozásával összefüggésben;
• Átláthatóság követelménye a személyes adatoknak a WhatsApp és a Facebook (Meta)-vállalatok közötti bármilyen megosztásával összefüggésben: a WhatsApp milyen mértékben tesz eleget a GDPR 13. cikke és 12. cikkének (1) bekezdése szerinti átláthatósági és tájékoztatási kötelezettségeinek a személyes adatok vállalatok közötti megosztása esetén;
• A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvének való megfelelés mértéke: a WhatsApp milyen mértékeben tesz eleget a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pont szerinti általános elveknek, a jogszerűségnek, a tisztességes eljárás elvének és átláthatóságnak.

A Bizottság eljárása során úgy ítélte meg, hogy a vállalat megsértette a GDPR rendelkezéseit a WhatsApp szolgáltatásainak felhasználói, valamint a nem felhasználói tekintetében, továbbá megállapította, hogy a vállalat nem nyújtott megfelelően egyértelmű, átlátható, illetve elégséges tájékoztatást a feldolgozási tevékenységeiről. A Bizottság az indokolásában arra is kitért, hogy a WhatsApp nem azonosította kellő részletességgel az egyes adatkezelési tevékenységek jogalapját sem.

Az ügy tárgyában hozott határozattervezetet a WhatsApp adatfeldolgozási tevékenységeinek határokon átnyúló jellege miatt a GDPR által előírt együttműködési és egységességi mechanizmusnak megfelelően más érintett felügyeleti hatóságok is felülvizsgálták. A Bizottság határozattervezete ellen 8 másik uniós szabályozó hatóság – többek között a magyar, német, lengyel, francia és holland – emelt kifogást. A GDPR vitarendezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a kifogásaikat az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) elé terjesztették, miután a Bizottság nem jutott konszenzusra az érintett felügyeleti hatóságokkal.

Az EDPB beavatkozása és döntése

Az EDPB kijelentette, hogy az adatkezelésre irányuló konkrét érdeket minden egyes releváns adatkezelési tevékenységre vonatkozóan meg kell határozni, ugyanis csak így biztosítható, hogy az érintettek gyakorolhassák a GDPR szerinti jogaikat. Az EDPB azt is megállapította, hogy a WhatsApp által elkövetett mulasztások súlyossága, átfogó jellege és hatása a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti átláthatóság elvének megsértését eredményezte.

A Bizottság által eredetileg javasolt 30-50 millió eurós bírság tekintetében az EDPB megállapította, hogy a mértéke több szempontból sem megfelelő. Indokolásában kifejtette, hogy a bírság kiszabásánál a Facebook (Meta) mint anyavállalat forgalmát kellett volna figyelembe venni. Ugyanis, az Európai Unió Bíróságának versenyjogi ítélkezési gyakorlata kimondja, hogy több különböző vállalkozás együttesen egyetlen gazdasági egységet alkothat, ha a vállalkozások egyike képes döntő befolyást gyakorolni a többi vállalkozás piaci magatartására, mint például, amikor egy anyavállalat százszázalékos tulajdonosa leányvállalatának. Az EDPB azt is megállapította, hogy az árbevétel a bírság összegének kiszámítása szempontjából is releváns, hiszen a GDPR 83. cikk (5) bekezdése szerint a rendeletet megszegő vállalkozások az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő bírsággal sújthatók. Az EDPB felhívta a figyelmet arra is, hogy minden bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, így a forgalom figyelembevétele elengedhetetlen. Az EDPB tisztázta továbbá, hogy amennyiben ugyanazon vagy egymással összefüggő adatkezelési tevékenységek keretében több jogsértést követtek el, akkor a vonatkozó bírság kiszámításakor valamennyi ilyen jogsértést figyelembe kell venni, még akkor is, ha a teljes bírság nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértésre meghatározott összeget.

Végezetül, az EDPB rendelkezéseit figyelembe véve, több mint 3 éven át tartó vizsgálat után, a Bizottság 2021. szeptember 2-án bejelentette, hogy 225 millió eurós bírságot szab ki a WhatsApp ellen, mert nem teljesítette a GDPR 12-14. cikkében foglalt átláthatósági követelményeket, továbbá elrendelte, hogy 3 hónapon belül összhangba kell hoznia az adatkezelési tevékenységeit a GDPR rendelkezéseivel. Ennek keretében a WhatsAppnak frissítenie kell a felhasználók és a nem felhasználók számára készült adatvédelmi tájékoztatóit úgy, hogy azok tartalmazzák a GDPR 13. és 14. cikkében előírt információkat, valamint tisztázniuk kell azt a kérdést is, hogy a felhasználók hogyan nyújthatnak be panaszt a felügyeleti hatósághoz a vállalat adatfeldolgozási tevékenységeivel kapcsolatban.

A WhatsApp álláspontja és fellebbezése

A történtekre reagálva, Declan McGrath SC, a WhatsApp képviselője úgy nyilatkozott, hogy a büntetések aránytalanságára hivatkozva fellebbezni kíván az ítélet ellen. Állítása szerint, a Bizottság által kiszabott bírság büntetőjogi szankciót jelent, mértéke pedig a WhatsApp alkotmányos tulajdonjogába való beavatkozásnak minősül, ezáltal a döntés maga is alkotmányellenes.

Mindezek mellett a vállalat arra hivatkozik, hogy a 2018-as Adatvédelmi törvény (Data Protection Act 2018) nem biztosít teljes körű újratárgyalást vagy fellebbezési jogot a Bizottság megállapításaival kapcsolatban, hiszen a törvényben szereplő korlátozott fellebbezési eljárás csak a közigazgatási bírság megtámadását teszi lehetővé. Ennek eredményeképp, a törvény egyes szakaszai sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) 6. cikkét is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság ésszerű időn belül tisztességes és nyilvános tárgyalást tartson. Ennek megfelelően a WhatsApp, a bírósági felülvizsgálati eljárásában a bírságról szóló határozat megsemmisítését kéri, valamint annak megállapítását, hogy a 2018-as Adatvédelmi törvény egyes rendelkezései érvénytelenek és alkotmányellenesek. Továbbá a vállalat az Európai Unió Bírósága előtt is meg kívánja támadni az EPDB utasítását.

A fellebbezés kapcsán számos aggály merül fel. Lehetséges, hogy az adatvédelmi hatóság eltért az európai adatvédelmi normáktól, amikor a különálló adatvédelmi jogsértésekért kiszabott bírságokat összeadta, ahelyett, hogy a legsúlyosabb jogsértésért szabott volna ki büntetést. Az is kérdéses, hogy az érintett felügyelő hatóságok követték-e a megfelelő eljárást, amikor további jogsértésekkel egészítették ki a határozatot anélkül, hogy lehetőséget adtak volna a vállalatnak a válaszadásra. A legsúlyosabb következménye a rekordbírságnak ugyanakkor az, hogy a WhatsApp adatkezelését érintő irányelvek módosítását nem lehet végrehajtani, amíg a vállalat az adatvédelmi döntés ellen fellebbezéssel él, az eljárás azonban évekig is eltarthat – foglalta össze a döntéssel kapcsolatos problémákat dr. Huszár Daniella, a KNP LAW munkatársa.

A vállalat a fellebbezés ellenére önként módosította az európai és az egyesült királyságbeli irányelvdokumentumait. A novemberben közzétett új szabályzat részletesebben tartalmazza, hogy a Meta tulajdonában lévő vállalat hogyan gyűjti és használja fel az érintettek adatait, valamint, hogy hogyan tárolja, és mikor törli azokat. A WhatsApp azt is közölte, hogy részletesebb információkkal szolgál arról, hogy miért osztja meg az adatokat határokon átnyúlóan, valamint a felhasználói adatok feldolgozásának jogalapjairól is tájékoztatást adott. Ennek ellenére, a cég kitart amellett, hogy a tényleges szolgáltatásában nem történik változás, az érintettek adatait továbbra is változatlan módon dolgozzák fel, és továbbítják, illetve nem változik a felhasználókkal kötött szerződéses megállapodás sem, így a módosítások célja csupán, hogy további részleteket adjon hozzá a meglévő gyakorlataihoz.

„Az új szabályzat azonnal hatályba lépett, az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban élő WhatsApp-felhasználók értesítést kapnak, amely a frissített információkra irányítja őket, de más lépéseket nem kell tenniük” – zárta  a KNP LAW.

A magyar cégek sikerét mutatja, hogy egyre több nemzetközi startup versenyen – amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy ezek a feltörekvő vállalkozások bemutatkozzanak a szakembereknek, ezzel elősegítve ötleteik piacra dobását- jelennek meg és érnek el helyezéseket.

Magyarországon évek óta jelenlévő sikeres egészségügyi startupok

Sokan emlegetik, hogy már biztosan nem lesz ugyanolyan az egészségügy a koronavírus után, ehhez azonban jelentősen hozzájárult az egészségügyi startupok nagyszámú megjelenése.

Manapság egyre népszerűbbek azok az alkalmazások, eszközök és egyéb segédletek, amelyekkel monitorozni tudjuk bizonyos egészségügyi adatainkat. Ezt a piaci igényt megragadva jött létre 2017-ben a Fitpuli, az egyik legismertebb magyar egészségügyi startup cég. A Fitpuli egy okostelefonra fejlesztett alkalmazás platformot hozott létre, munkavállalóknak szóló vállalati egészségmegtartási, egészségfejlesztési programokhoz. Az alkalmazás automatikusan gyűjt életmódra vonatkozó információkat, amelyek alapján a munkavállalónak személyre szabott elemzést és fejlesztő megoldásokat kínál. A munkáltatóknak pedig a munkavállalók állapotára vonatkozó összesített és anonimizált adatokat adják át. A vállalkozás sikerét mutatja, hogy UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. is beépítette a Fitpuli alkalmazását a munkahelyi egészségfejlesztési programjába, amit a vállalatok nyújthatnak munkavállalóiknak.

A DiabTrend is egy olyan applikáció, ami az egészségügyi adatok folyamatos monitorozásával ad segítséget cukorbetegek számára. A DiabTrend egy okos naplózó alkalmazást fejlesztett ki, amely az adatok folyamatos elemzésével felügyeli a vércukorszintet és figyelmeztet annak veszélyes változásaira.

A fentieken kívül pedig számos más „adatbányász” alkalmazást tudnánk felsorolni, amelyeknek célja a betegek egészségügyi adatainak elemzése és diagnosztizálása ezáltal pedig a prevenció elősegítése.

Miként alakult át a startupok helyzete a koronavírus óta?

A koronavírus-járvány következtében a telemedicina szolgáltatások száma nemcsak Magyarországon, hanem világszinten megugrott. A koronavírus által kialakult intézményi leterheltség megteremtette a létjogosultságát annak, hogy az orvosok új módszerekkel gyógyítsák betegeiket.

Mi is pontosan a telemedicina? A telemedicina olyan infókommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás-, távfelügyeleti eljárás, amely által az egészségügyi szakszemélyzet a betegekkel online felületen tartja a kapcsolatot. A telemedicina szolgáltatások keretében tehát a betegek és az ellátó személy közvetlenül nem találkoznak.

A pandémia időszaka alatt telemedicina alkalmazást hozott létre a Spirocco magyar startup cég is. A Spirocco applikációja a társadalomra egyre nagyobb terhet rovó idős vagy beteg emberek ellátásához teremt a telemedicina segítségével megoldást. Az automatizált rendszerbe, az idősektől beérkező igények alapján segíti optimalizálni az ellátórendszer humán erőforrásait. Hasonló elveken alapulva jött létre a T-DOC nevű innovatív telemedicina platform, ami a hotline vonalával optimális megoldást jelent az egészségügy túlterheltségének kiküszöbölésére. A T-DOC 12 órában elérhető telefonos orvosi ügyeletet is biztosít annak érdekében, hogy a betegek pontos szakmai iránytást kapjanak.

Számos vállalkozás kezdett nyitni a telemedicina területe felé, illetve tapasztalatunk szerint, egyre nagyobb az igény az egészségügyben és a gyógyszeripar területén a távorvoslást elősegítő applikációk fejlesztésére.

Mik a leggyakrabban felmerülő jogi kihívások az egészségügyi startupok számára?

„Tapasztalatunk szerint az egészségügyi startupok körében a legnagyobb kihívást jelentő kérdések az adatvédelem területén merülnek fel” – mondja dr. Szabó Orsolya, a KNP LAW szakértője. Az egészségügyi adatok számos adattípust magukban foglalnak, mint például az orvosi kezelés során keletkezett diagnózisokat, leleteket vagy a megbetegedés körülményeire vonatkozó információkat, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintett személyekről. Éppen ezért az betegekre vonatkozó egészségügyi adatokat a különleges, szenzitív adatok körébe soroljuk, ugyanis ezek nyilvánosságra kerülése (ha például pszichiátria vagy más hasonló érzékeny adatkörre gondolunk) hátrányos megkülönböztetést is jelenthet az érintett számára.

A különleges adatok fokozott védelme érdekében az adatvédelmi jogszabályok pedig többletkövetelményeket állítanak fel az adatkezelésre és adattovábbításra. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény tételesen felsorolja a jogszerű adatkezelési célokat, amelyek között főként a betegjogok és az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítására vonatkozó és más hasonló célok szerepelnek. Azonban az érintett megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó hozzájárulásával is lehet egészségügyi adatot jogszerűen kezelni.

Fontos, hogy az orvosi adatok harmadik fél számára történő továbbítására is csak az érintett beleegyezésével, illetve gyógyítási érdekből kerülhet sor, továbbá az adattovábbításról feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza: adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.

A jogszerű adatkezelés és adattovábbítás érdekében tehát a vállalkozásoknak mindenekelőtt kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az adatvédelmi előírásoknak való megfelelésre. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Az egészségügyi startupok egyrészt elősegítik az információ áramlást az intézmények és a betegek között, azonban egyúttal nagy kockázatokat hordozhatnak adatvédelmi szempontból, hiszen a vállalkozásoknak a fent felsorolt valamennyi jogi követelmények meg kell felelniük. Az applikációk előkészítése és a fejlesztés előtt így számos adatvédelmi kérdés szorul rendezésre, amihez elengedhetetlen az ügyvédi segítség.

„Az adatvédelmi kérdéseken túl, tapasztalatunk szerint időről-időre felmerülnek a gyógyszeriparban, a telemedicina applikációk fejlesztésére vonatkozó megrendelések kapcsán, szellemi tulajdon területét érintő jogi kérdések, mégpedig leginkább arra vonatkozóan, hogy az applikáció, mint szellemi alkotás melyik fél tulajdonába kerül. Ennek rendezése ugyancsak kiemelten fontos, hiszen e körben történik a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok rendezése is” – fejti ki a KNP LAW szakértője.

„Álláspontunk szerint számos vállalkozás már ezen a ponton megreked, hiszen az innovatív ötlet és a finanszírozás megléte nem elég egy sikeres egészségügyi startup elindulásához, ahhoz mindenekelőtt szükséges egy gondosan kidolgozott jogi koncepció és a jogi kockázatok állandó figyelemmel kísérése.”

Mit hoz a jövő?

Jóllehet sokan nincsenek tisztában a magyar egészségügyi startupok kiterjedt jelenlétével és sikereivel Magyarországon, azonban rengeteg innovatív vállalkozás van jelen a piacon. Az ötletek és kutatások száma a feltörekvő cégek számánál is nagyobb, azonban kevés vállalkozás van, ami hosszútávon hatékonyan képes érvényesülni. Ahhoz, hogy egy egészségügyi startup sikereket érjen el nem elegendők az innovatív ötletek és víziók, hanem hosszútávon elengedhetetlen a stabil pénzügyi és jogi háttér megteremtése és folyamatos biztosítása.

A koronavírus-járvány óta más ágazatokhoz hasonlóan ebben a szektorban is hatalmas változásokat tapasztalhatunk, ugyanis világszerte növekvő igény mutatkozik, a személyes kontakttól mentes szakmai tanácsadásra, a klasszikus személyes orvos-beteg kapcsolattartással szemben. Ezek a folyamatok várhatóan azt hozzák majd, hogy az egészségügyi startup cégek száma a telemedicina területén tovább fog növekedni.

Kinek és miért lehet felmondani?

A hatályos Munka Törvénykönyve szigorúan kezeli a munkáltatói oldalról történő egyoldalú felmondást, amit a munkáltató minden esetben köteles megindokolni, a felmondás indoka pedig a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Ezen túlmenően azonnali hatályú felmondásnak akkor van helye, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegi (szándékosan vagy súlyos gondatlansággal) illetve akkor, ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Mégis mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkavállaló nyíltan tesz olyan megjegyzéseket, akár a belső munkahelyi környezeten belül akár nagyobb nyilvánosság előtt a közösségi médiában, melyekkel megkérdőjelezi a COVID-19 vírus és a jelenleg is tomboló világjárvány létezését vagy súlyát, illetve a vírussal szembeni védelmi intézkedések szükségességét, miközben a munkáltatója a legnagyobb óvintézkedések betartásával próbál küzdeni a világjárvány okozta fenyegetések mérsékléséért? A munkavállaló ezen megnyilvánulása lehet-e jogalapja a munkáltató oldaláról történő felmondásnak?

A vélemény kontra a munkáltató érdeke

„A Munka Törvénykönyve általános magatartási követelményként írja elő, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné – magyarázza dr. Szalkai András, a KNP LAW szakértője. Továbbá a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely (különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján) közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

„Például, ha egy vakcinát gyártó és forgalmazó cég vezetője a közösségi médiában nyíltan megosztja azon nézeteit, miszerint az oltások feleslegesek és csak gyengítik az ember immunrendszerét, az már egyértelműen jogellenes magatartás lenne.”

A munkáltató érdekeivel szemben azonban mindenkor mérlegelni kell a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát, mely egy alkotmányos alapjog. Az alapjog törvényi korlátozása, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A Munka Törvénykönyve védi a munkavállaló személyiségi jogait, ugyanakkor bizonyos esetekben szigorú feltételek együttes megléte esetén lehetővé teszi a személyiségi jogok korlátozását. A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.

Adott esetben tehát a munkáltató jogos gazdasági és szervezeti érdekének, illetve jó hírnevének védelme állítható szemben a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogával, mint személyiségi joggal.

Minden körülményt figyelembe véve

„A cikk címében szereplő felvetés megítélése minden esetben alapos körültekintést igényel, és a munkavállaló magatartását, illetve magatartássorozatát és a véleményének megnyilvánulását, annak tartalmára, kontextusára, megtételének körülményeire való tekintettel kell megítélni. Ilyen körülmény például a kérdéses kommunikációs csatorna, az, hogy a vélemény munkahelyi környezetben, vagy azon kívül jelent-e meg, a kommunikáció címzettjei, közvetlen és közvetett hatása, valamint különösen lényeges a kérdéses munkavállaló szervezetben betöltött pozíciója – nyilvánvalóan más megítélés alá eshet a vállalat ügyvezetőjének a nyilatkozata, mint az egyik alacsonyabb szintű beosztott véleménye. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt, annak értéktartalmára és igazságtartalmára tekintet nélkül védi, ezért véleményét mindenki szabadon megoszthatja és ennek csak bizonyos külső korlátjai lehetnek” – véli a KNP LAW szakértője.

A törvényi korláton kívül ilyen külső korlát lehet az írásban előre rögzített feltétel, ami származhat magából a munkaszerződésből, munkaköri leírásból, esetleg belső etikai szabályzatból is. Az így rögzített szabályok és magatartásformák megszegésének a jogszerű következménye (azok súlyára, illetve ismétlődésére való tekintettel) lehet akár a munkáltatói felmondás.

Azonban mivel a vírussal szembeni szkepticizmus nem egy objektív fogalom, lehetetlen előre rögzíteni egy minden munkáltatóra generálisan alkalmazható szabályozást, hogy a vírustagadó / vírusellenes / vírusszkeptikus munkavállótól milyen esetekben válhat meg jogszerűen a munkáltató. Ráadásul az egyes munkáltatók, így azok érdekei sem egységesek a világjárvány fényében – teljesen más értékelés alá eshet például ilyen szempontból egy magánegészségügyi szolgáltató alkalmazottjának a nyilatkozata, mint egy marketingcég grafikusáé.

„Munkáltatói érdekként definiálható, hogy az emberek bizalma ne rendüljön meg a cégnek a vírus elleni védekezés érdekében hozott intézkedéseiben. Ha például a munkáltató folyamatosan azt kommunikálja, hogy mennyi intézkedést tett a vírus terjedésének megakadályozása és az alkalmazottak, valamint az ügyfelek biztonsága érdekében, akkor érthető módon visszás lehet, ha egy munkavállaló a közösségi médiában folyamatosan tagadja vagy megkérdőjelezi a vírus létezését” – mondja a KNP LAW szakértője. A bizalomnak a munkavállaló és a munkáltató között is kölcsönösen fenn kell állnia. A véleményét szabadon kifejtő munkavállaló kijelentése ténylegesen sértheti a munkáltató védendő érdekeit, sőt okot adhat a bizalomvesztésre is. Munkáltatói oldalról ugyanakkor szintén elvárás a mértékletesség és a munkáltató fegyelmi intézkedésének mindenkor arányban kell állnia a munkavállaló által tanúsított jogellenes magatartással, illetve annak súlyával. Bizonyos, szélsőséges esetekben azonban akár jogszerű felmondási ok is lehet a munkavállaló kirívóan érdeksértő nyilatkozata.