Igyekeznie kell annak, aki ki szeretné használni a gyermeket nevelő családok számára év végéig elérhető otthonfelújítási támogatást^*. Az építőipart sújtó anyag- és szakemberhiány ugyanis meghiúsíthatja terveinket. A felújítási munkálatok közül a szigetelés éri meg leginkább, Ha szigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően. Az építőiparban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, így különösen fontos, hogy a befektetést a lehető leghatékonyabban használjuk fel.

Sokan megteszik, még többen tervezik

Már eddig is több mint százezer család igényelt összesen csaknem 190 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, ami átlagosan fejenként 1,9 millió forintot jelent. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzéséből kiderült, idén a lakásépítés mellett a felújítás lesz az építőipar egyik húzóágazata. Várakozásaik alapján idén körülbelül 25 ezer családi házat újíthatnak fel.

Nagyot dob a felújítási kedven a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés is. A felújítási támogatás 2022. év végi lejárata és a falusi CSOK június végi kifutása is arra ösztönöz, hogy aki teheti, még a hajrában igénybe vegye az állami támogatásokat.

Ami a legjobban megéri

Tavaly a magyar piacon 15-160 százalékkal nőtt az építőanyagok és az alapanyagok ára, és a szakemberek az első negyedév végére újabb 10-15 százalékos áremelkedést prognosztizálnak. Ezért is nagyon fontos, hogy a felújítási kiadás minél jobban hasznosuljon.

„Az egyik leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése lehet, ráadásul egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a fújható üveggyapot technológia megoldást kínál az ilyen esetekre is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Számításaik alapján a befektetés ára 8-10 év alatt megtérülhet. Az állami támogatással a megtérülési idő pedig a felére csökkenthető. Ráadásul a szigetelés jelentősen növeli az otthonunk piaci értékét is.

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodnunk a rezsiköltségek csökkentéséről. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Szakemberhiány és anyaghiány jellemzi az építőipart

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a tavaly – éppen az otthonfelújítási támogatás miatt – megugró kereslet pedig tovább rontott a helyzeten. Ezt tetőzte a koronavírus-járvány miatt kialakult építőanyag-hiány is. Idén hasonló nehézségekre kell felkészülni. A fújható szigetelés ugyanakkor megoldás lehet a szakember- és anyaghiányra. Ez a technológia alkalmas magas héjú üreges tetőszerkezetek, padlás- és födém szigetelésre. Bontás nélkül, akár egy nap alatt elvégezhető és a fajlagos bekerülési költsége sem magasabb a hagyományos szigetelésnél.

^* A gyermeket nevelők legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vehetnek igénybe otthonfelújításra. Összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka lehet, vagyis legalább 6 millió forintos felújításhoz tudja valaki maximálisan kihasználni.

Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a Nemzetközi Energiahatékonysági Világnapot, amely célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

A Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

Magyarország az egy főre jutó évi 5,7 tonnás CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

„A szigeteletlen épületek, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen gépészet ördögi körforgást generálnak, hiszen a nagy hőveszteség miatt sokkal több primer energiabevitelt igényelnek az épületek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett, jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár felét is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO₂–kibocsátásunk csökkentéséhez” – tette hozzá a szakember.

Energetikai célú felújítás 2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető .

A 2021-ben életbe lépett épület-energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, amely révén a felhasznált hő egyre kisebb része jut ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat. Ahogy Leonardo DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!

Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni

Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

Egyre több házat szigetelnek

Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

„Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

„2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

Van, ahol a szigetelés csak álom

A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.