A fővárosi irodapiacon jelentős felárat kérnek az energiatakarékos irodákért, illetve az is kirajzolódik, hogy az energiahatékony – más néven zöld – irodakínálat nagyobb része jellemzően Budán található. Az energiatakarékos öko-irodák nem csupán komfortosabbak és környezetkímélőbbek, de bérleti díjuk a piacon átlagosan harmadával magasabb a hagyományos, kevésbé korszerű társaikéhoz képest. Két azonos paraméterekkel rendelkező iroda közül többségében a zöldebb megoldással építettet választják a cégek akkor is, ha az drágább, mert hosszú távon jóval kedvezőbb az üzemeltetési költségük.

Nagyobb profit, boldogabb munkatársak

Tíz, interneten indított irodakeresésből 3-4 alkalommal felbukkan valamelyik környezettudatos szempont is a feltételek között, ilyenek például az intelligens világítás, a fűtés-hűtés költségei, a szigetelés, a zöld tetőterasz, a napelemes és napkollektoros kialakítás, vagy éppen a hangszigetelés. Ez utóbbi is egyre fontosabb szempont, amikor a munkaadók irodahelyszínt keresnek, hiszen fontos hogy a dolgozókra jutó zajterhelés minél kisebb legyen. Az elsődleges feltétel mégis az ár, a lokáció és az épület minősége, avagy látványa marad. Egy energiatakarékos épületben történő bérlés vagy vásárlás hozzájárulhat a vállalati fenntarthatósági célokhoz és egyben csökkenti a működési költségeket is. A modern, energiatakarékos fűtési, szellőztetési és légkondicionáló rendszerek, vagy a magas színvonalú létesítmény-kezelési szolgáltatások közvetlenül befolyásolják az iroda dolgozóinak komfortját. Egy kényelmes munkakörnyezet hozzájárulhat a magasabb dolgozói elégedettséghez.

Az energiahatékony irodákat eladni is jobban lehet

Budapesten jelenleg 888 ezer forint egy átlagos eladó irodai négyzetméter, és az árak lokációtól függően változnak. Míg Csepelen akár 350 ezer forintos négyzetméteráron is vehetünk irodát, Zuglóban csaknem 1,3 milliót kell kifizetni ugyanezért. A környezettudatos beruházók száma is növekszik, ami részben azért van, mert a zöld épületek jobb bérleti és értékesítési árakat kínálnak. Emellett a vállalatokon is egyre nagyobb a nyomás, hogy környezetbarát módon működjenek, így az újonnan épülő irodáknak is egyre nagyobb hányada környezettudatos, jól szigetelt, közel nulla energiaigényű.

„A zöld minősítés megléte általában magasabb épületminőséggel társul, ami a bérleti díjban és ezáltal az ingatlan értékében is tükröződik. Habár az ingatlanok sokféle jellemzője befolyásolja a bérleti díjat, a CBRE becslése szerint a budapesti irodapiacon mintegy 9–10 százalék zöld prémium mérhető a bérleti díjakban, szemben a 6 százalékos európai átlaggal” – mondta Ballagó Antal, az Otthontérkép csoport vezérigazgatója.

„A zöld minősítéssel rendelkező irodákért fizetendő magasabb bérleti díjat kompenzálja a magasabb fokú energiahatékonyságból eredő alacsonyabb rezsiköltség. A változó piaci követelményekhez a kínálat is igazodott, a 2022-ben átadott (új építésű vagy felújított) budapesti modern irodaházak mindegyikének legalább BB volt az energetikai besorolása, ami megfelel a közel nulla energiaigény követelményeinek, melynek teljesítése 2024. július 1-től kötelező lesz a használatbavételi engedélyezési eljárásoknál” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy megfelelően szigetelt, és akusztikailag is jól megtervezett irodaépületben a munkavállalók komfortosabb és kellemesebb környezetben dolgozhatnak, és sokszor a vállalkozás sikeressége is múlhat a munkakörülményeken” – tette hozzá a szakember.

A téma aktualitását az adja, hogy 1998 óta március 6. az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, éppen ezért érdemes áttekinteni hazánk helyzetét is. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott jelentős mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelése terén indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék^**.

Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. Miközben az Unióban átlagosan 10-ből 3 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 2. Vagyis a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, szigetelése jelentené.

Magyarország már az épületállományának teljes körű szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Egy korábbi felmérésből az is kiderült, regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.

A szigetelés lehet a megoldás kulcsa

Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO₂-kibocsátásunk mérséklésében. Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű szigetelésével közel 1 millió tonna CO₂-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségét akár 40-50 százalékkal, karbonlábnyomunkat 6 százalékkal csökkenthetnénk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakembereink számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő szigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – tette hozzá a szakember.

*https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598

**https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210108-1?fbclid=IwAR1pSOjlGBWkg3KYZ-f5yphCjP1L7ETYBAY7s7Aq3hJJc3eAGLXfU_wLVoM

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem anyagi kérdés is. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO₂-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik^*. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne^**. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia 75 százalékát fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m²-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, milyen tető van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m² tető szorulhat felújításra” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 10 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO₂ kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldás a fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható bontási és javítási munkák nélkül.

^*forrás: https://www.climate-transparency.org/wp-content/uploads/2021/11/2-pager-about-the-Climate-Transparency-Report-2021.pdf

**forrás: https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a háztartások rezsijük átlagosan 75 százalékát fűtésre költik, ugyanis az épületek 60-70 százalékában nincs megfelelően szigetelve sem a tető, sem a födém. Hiába vannak modern nyílászáróink: mivel a levegő felfelé száll, a fűtési energia 25 százalékát elveszítjük a tetőn keresztül. Régebben egy korszerűtlen tetőszerkezet felújítása rengeteg kosszal, bosszúsággal járó, több hetes munkát jelentett. A tető hőszigetelése – az egyre népszerűbb innovatív fújható szigetelésnek köszönhetően – ma már az egyik legegyszerűbben, leggyorsabban elvégezhető munka.

Bárhol, bármikor használható

Egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a Knauf Insulation fújható hőszigetelő anyagai megoldást kínálnak az ilyen esetekre is. Ezeket a kötőanyag nélkül készülő szálas üveggyapot termékeket, a más módon nem, vagy nagyon nehezen hozzáférhető üregek kitöltésére, vagy függesztett álmennyezetek szigetelésre fejlesztették ki. Szigetelhetőek vele az üreges falak és szerkezetek, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és kéthéjú lapostetők egyaránt. A régi, szarufák közé illesztett hőszigetelések felújítására is alkalmas.

Gyorsan, tisztán, bontásmentesen, plusz költségek nélkül!

A fújható szigetelés lehetővé teszi, hogy a lehető legegyszerűbben, leggyorsabban, és legprecízebben, hőhídmentesen lehessen elvégezni a munkát! Egy nap alatt kb. 160 m2 felületet is lehet szigetelni ezzel a módszerrel, ráadásul megspóroltatóak a festési, állványozási, bontási költségek, illetve az ezekkel járó felfordulás is. Mivel kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, melyben a szálak kötik egymáshoz magukat, nem szúr és nem is porzik. Az épület teljes élettartama során állandó teljesítményt nyújt, ezért kiváló befektetés is.

„A fújható szigeteléstechnológiát egyre többen választják az épületek utólagos hőszigeteléséhez. Ez az eljárás a hagyományos ásványgyapot-szigeteléshez képest ugyan drágább, viszont nincsenek bontási-helyreállítási költségek, illetve időjárástól függetlenül is kivitelezhető a munka, akár télen is” – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

Állítsuk meg a pazarlást – még nem késő elkezdeni!

Célszerű még a hideg beállta előtt elvégezni a korszerűsítést, ha sokat szeretnénk spórolni. A fújható szigetelés nagyon magas hőszigetelési értékekkel bír, használatával nagy energiamegtakarítás érhető el. Alkalmazása után érezhető különbséget tapasztalhatunk a kiadásainkkor, amivel a kellemes hőkomfort elérése télen a fűtési, és nyáron a hűtési szezonban is gyerekjáték.

„A fújható szigetelési eljárással gyorsan jelentős javulást érhetünk el épületeink energiahatékonyságában. A befújó gép segítségével bontás nélkül és gyorsan tiszta munka végezhető, nincs felesleges hulladék és felfordulás. Egy munkanap alatt kb. 160 m² felületet lehet szigetelni” – mondta el Blaskovics Balázs, a Knauf Insulation fújható szigetelések szakértője.

A fújható szigetelésnek köszönhetően az épület megjelenése változatlan marad, míg a szigetelés maga könnyű, minimálisan terheli a tetőszerkezetet, nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhíd és rágcsálómentes szigetelést biztosít. Nem szolgál táptalajként gombák vagy baktériumok számára sem, és környezetbarát, a lecsökkent fűtési igény okán csökkenti a CO₂-kibocsátást is.

Milyen egy zöldtetős ház?

A Knauf Insulation szakemberei szerint a zöldtetős kialakítás innovatív, környezettudatos, stílusos, természetes, könnyű, kiváló vízvisszatartó képességgel rendelkező és könnyen kivitelezhető rendszer, amelyet kifejezetten városi környezetben található lakó- és ipari épületek zöldtető rendszereihez terveztek. A zöldtetőknek fontos szerepük van a klímaváltozás mérséklésében és a vízgazdálkodásban is. Ezek a tetők nyáron hűtik, télen fűtik az épületet és a levegőt, illetve a csapadékvíz nagy részét is hasznosítják. Elnyelik a káros anyagokat, sugárzásokat, szennyeződéseket, port, javítják a mikroklímát, környezetvédelmi és ökológiai hatásuk is igen jelentős. Ha mindezeket a szempontokat figyelembe vesszük, néhány év alatt megtérül a beruházás.

Miért jó zöldtetős házban lakni vagy dolgozni?

Egyrészt jelentős energetikai megtakarításokat eredményez a beruházás. A National Research Council of Canada (Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács) adatai szerint nyáron 75 százalék, télen akár 25 százalék energiát is megtakaríthatunk zöldtető kialakításával. Megnő a tető élettartama, mivel egyfajta védőréteget képez a tetőn lévő talajréteg, megóvja azt a szélsőséges hőmérséklettől, a Nap ultraibolya-sugárzásától, a mechanikai sérülésekről. Ha zöldtetős házban lakunk, várhatóan háromszor hosszabb ideig tart majd a tetőnk, a karbantartásra is a harmadát költjük majd. A zöldtető kiváló hangszigetelő hatású, akár 8-10 decibelt is képes felfogni a kinti zajból, ami növeli a lakótér komfortérzetét. Repülőterek és iparterületek közelében kifejezetten előnyös megoldás lehet a zaj csökkentésére. A zöldtető az ingatlanok értékét is jelentősen növeli.

Környezeti előnyök

A zöldtető alapja a nem éghető anyagú kőzetgyapotpaplan, amely szigetelőképességével hatékonyan lép fel a zajszennyezéssel szemben is. Alaprétege könnyű, nyitott szerkezete kedvez a gyökérzet szétterjedésének és elősegíti az elültetett növények növekedését.

„A zöldtető a fenntarthatóság és a tisztább levegő jelképe. A növények segítenek megkötni a szmogot, a levegőben található illékony vegyületeket és nehézfémeket, ezáltal javítják a levegő minőségét. A CO₂ csökkentő hatásuk jelentős, hiszen egyetlen négyzetméternyi zöldtető-felület éves szinten átlag 5 kg szén-dioxidot is képes megkötni. Összehasonlításként, 1m² zöldtető ugyanannyi szén-dioxidot képes elnyelni, amennyit egy hagyományos gépkocsi egy 80 km-es autóút során kibocsát”– mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – Ez a mennyiség pedig további 3,2 kilogrammal növelhető éves szinten fosszilis-energiahasználat esetén, hiszen a zöldtetők egyik járulékos előnye, hogy alkalmazásukkal csökken az ingatlan energiaigénye” – tette hozzá a szakember.

A zöldtetők nagy előnye a lehullott záporesők lefolyásának csökkentése, amellyel a nyári időszakban a csatornahálózat leterheltsége 70-95%-kal is csökkenthető. Természetes szűrőképességükkel megakadályozzák, hogy a szennyeződések és a méreganyagok a folyóvizekbe és a vízelvezető csatornákba juthassanak. Erősítik az urbanizáció által megbolygatott ökológiai körforgást. Közösségi kertként, illetve rekreációs területként – akárcsak a természetes zöld területek – az emberi pszichére is jótékonyan hatnak.

A zöldtetők típusai

Kétféle zöldtető típus telepíthető. Az egyik, az úgynevezett extenzív, egy olyan megoldás, mely minimális gondozást igényel, míg a másik, az intenzív, amely szinte egy normál kert, annak minden teendőjével együtt.

„Az extenzív zöldtető tulajdonképpen egy ökológiai védőréteg a tetőn, ami azonban a taposást nem tűrő növények miatt nem járható, így aktív használatra nem alkalmas – mondta Endes Attila, a Knauf Insulation Kft értékesítési szaktanácsadója. – A másik megoldás az intenzív zöldtető, vagyis a tulajdonképpeni tetőkert szinte egy teljes értékű kert, amellyel legtöbbször mélygarázsok tetején találkozhatunk. Aki ezt a megoldást szeretné, annak bizony előre kell gondolkodnia, hiszen ebben az esetben extra erős tetőszerkezetre van szükség” – tette hozzá a szakember.

Ha zöldtető mellett döntünk, hosszútávra tervezünk, ezért érdemes kiváló minőségben gondolkodnunk. A zöldtetők utólagosan is kivitelezhetőek, de nem minden esetben. Mielőtt nekilátna a tervezgetésnek, mindenképpen beszélnie kell egy statikussal, aki megállapítja, hogy a födém elbírja-e a plusz terhelést, ami extenzív zöldtető esetében nagyjából 120-150 kg-ot, míg intenzív tetőkert esetében minimum 300 kg-ot jelent négyzetméterenként.

Jó árat csak a felújított, szigetelt, korszerű otthonokért adnak! De mennyivel is érnek többet ezek?

 Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből közel 40 ezer eladó ingatlan szerepel az Otthontérkép Csoport adatbázisában. Pest megyét és Budapestet leszámítva egy 100 négyzetméter körüli vidéki családi ház (beleértve a sorházakat és ikerházakat is), 2018 tavaszán, már jócskán a 2015-ös árrobbanást-árugrást követően – átlagosan közel 28 milliós (27,9 milliós) irányáron volt hirdetve, ha felújított vagy újszerű állapotú volt. Két évvel később, egy hasonló ház átlagára már meghaladta a 39 millió forintot – derül ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation adataiból. Ez jóval infláció feletti áremelkedést jelent.

„Hosszú távon az elmúlt két év összesített hivatalos inflációja alig haladta meg a 7 százalékot, tehát az újszerű, korszerű, szigetelt ingatlanban tartott vagyon értéke ezt jóval meghaladóan, mintegy 40 százalékkal nőtt.” – mondta Ballagó Antal az Otthontérkép Csoport értékesítési vezetője.

Vidéken is keresett, ami korszerűbb

Ma már a vidéki nagyvárosokban is inkább a felújított, korszerű, szigetelt házakat keresik, még akkor is, ha azok jelentősen drágábbak. Az Ingatlantajolo.hu portálon például egy felújított, 80-120 négyzetméter közötti debreceni ház – inkább a város külső részén– 20-25 millió forint feletti áron található, míg a felújítandók már 11,5-16,5 millió forinttól is megvásárolhatók.

Pécsett is nagy a különbség a 80-120 négyzetméteres családi házak esetén, míg a kevésbé korszerű, szigetelés nélküli házak 8-11 millió forinttól érhetők el, addig a felújított, szigetelt ingatlanok ára 16,5-19 millió forinttól kezdődik. Az alacsonyabb árú ingatlanoknál Győrben relatíve kisebb a különbség a felújítandó családi házak és a korszerűsített, energiatakarékos ingatlanok ára között. Míg az előbbiek 17-19 millió forinttól érhetőek el, addig korszerűsített, szigetelt otthonokért 26-33 millió forintot is elkérnek.

Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás a korszerű házak esetén

A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya, már minden ötödik ház szigetelt, és évente akár 100-150 ezer forinttal kevesebbet költ tulajdonosa rezsire. A kereslet évről-évre nő a korszerű, fenntarthatóbb otthonok iránt.

A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes település-típusain mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy szigetelés nélküli.

Körülbelül azonos méretű családi házak esetében 2020 áprilisa és 2020 augusztusa között is érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően.

Attól, hogy drágább még nem kel el lassabban

Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. „Mindenképpen megéri felújítani, szigetelni otthonunkat eladás előtt, mert annak értéke minden esetben növekedni fog, a befektetésünk többszörösen megtérül” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A babaváró hitel és a csok korábbi bevezetése miatt az az általános tapasztalat, hogy a drágább, korszerűbb otthonokra megnövekedett az igény és ez az elmúlt évek alatt az árakba is beépült. Ugyanakkor az értékesítési idő a jó környék és jól eltalált árazás mellett a korszerűsítésen átesett házak esetén csökkenhet!

A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek kettős haszna van, az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően). Korábban hosszú évekig, évtizedekig igaz volt az a mondás, hogy az ember nem kapja vissza az egy-egy otthonba befektetett felújítás költségét. Mára ez az állítás már nem állja meg a helyét.

Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé

Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettség – NO₂, CO₂ – mutató a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés, hűtés. A Knauf Insulation szerint ezért is fontos otthonainkat szigetelni, mert az 57 millió tonnás magyar CO₂ kibocsátás 16%-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelynek 70%-át a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50%-kal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy-egy háztartás károsanyag-kibocsátását, hívta fel a figyelmet a Föld Napja alkalmából a Knauf Insulation.

Ma már szinte csak energiahatékony családi házak épülnek

Bár az elmúlt tíz évben megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága, a magyar családi ház állomány 70%-a nem, vagy csak részben szigetelt. A Knauf Insulation adatai szerint, az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunknak, másrészt az év végén életbe lépő közel nulla energia igény előírásának köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, hanem 30-40%-kal is növelheti az ingatlanok árát.

2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított – épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni. 2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO₂-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50%-kal, karbon-lábnyomunkat pedig 6%-kal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, és a jelenlegi állapot fenntartásához.” – tette hozzá a szakember.

Még mindig túl sokat fogyasztunk!

Az emberiség túlzó fogyasztását lassan már nem bírja el bolygónk. Évről évre hamarabb jön el a Túlfogyasztás Világnapja, amely azt mutatja, hogy az adott évre elhasználtuk a Föld erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésükre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. Nem késő azonban cselekedni!

Mit tehetünk a Földért?

Szigeteljünk, hiszen a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, illetve fogyasszunk kevesebb állati eredetű terméket!

Európa energiafüggősége

Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai energiafogyasztásuk 32 %-át fedezik megújuló energiaforrásokból. Ez minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi mértékhez képest. Magyarország Máltával holtversenyben, a legutolsó ebben a rangsorban, energiafogyasztásuk alig 8 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Az EU-ban felhasznált összes energiának 32%-át a közlekedés, 28%-át az ipar, 40%-át az épületek emésztik fel. Az épületekben felhasznált energia 2/3 részét a fűtés és hűtés teszi ki. A legnagyobb energiafogyasztók a 100 m2 alatti, kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-áért felelősek.

Magyar energiafüggőség: 2030-as cél a csökkentés

Magyarország az Unióhoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól. Alapvető célként az energiafüggőség csökkentését irányozza elő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott „Nemzeti Energiastratégia 2030” című irat, illetve az az új klímavédelmi akcióterv, melynek végrehajtásával az európai gazdaság, és benne Magyarország 2050-re széndioxid-mentes lehet. Ennek egyik fontos lépése épületeink szigetelése, ugyanis Magyarország épületállományának rossz energiahatékonysága miatt minden évben 9,2 milliárd forintot a szó szoros értelmében kiengedünk az ablakon, illetve elveszítünk a falakon keresztül.

Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A Knauf Insulation szakemberei szerint a megfelelően hőszigetelt épület tartja a hőt, így az épületeken keresztül nem pazaroljuk feleslegesen az energiát. Ha elégtelen a szigetelés mértéke, gyakorlatilag az „utcát fűtjük”, amivel jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozáshoz is. A szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. A szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg az elérhető készleteket. Magyarországon a legsürgetőbb feladat a családi házak szigetelése, melyek 80%-a, mintegy két millió épület energiahatékonysági állapota miatt felújításra szorul.

„Egy jól szigetelt családi ház felfűtése mindössze feleannyi energiát igényel, mint egy szigetelés nélküli ingatlané.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezetője. „A legtöbb házban azért fázunk, mert nem megfelelő a hőszigetelés, korszerűtlenek a nyílászárók, és elavult a gépészet.” – tette hozzá a szakember.

Az energiahatékonyságban rejlik a megoldás

Egy adott éven belül a Föld korlátozott lehetőséggel rendelkezik az emberiség által elhasznált erőforrások újratermelésére, illetve az általa előállított hulladék felvételére. Jelenleg a természetnek egy év és 4 hónapra van szüksége ahhoz, hogy mindkét feladatot elvégezze. Gyakorlatilag kimerítjük a természeti erőforrásokat. Évről-évre hamarabb érkezik el a „Túlfogyasztás Világnapja”. Az ENSZ visszafogott forgatókönyve szerint a jelenlegi trend alapján a 2030-as évek közepére olyan mértékben elhasználjuk az erőforrásokat, hogy a Földnek két évre lesz szüksége az újratermelésre. Ez azt jelenti, a jelenlegi életforma fenntartásához két bolygóra lenne szükség.

Épületeink energiafogyasztásának hőszigeteléssel történő csökkentése hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.

A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, egy panelház teljes homlokzati szigetelése – anyagköltségekkel és munkadíjakkal számított – négyzetméterenkénti** bekerülése a jelenlegi árakkal és paraméterekkel számolva nagyjából 30 ezer forint. A szigorítás bevezetése után ez a költség csaknem a duplájára nőhet, mert a most bevezetésre kerülő szabályozás szerint az eddigi átlagos 15-16 cm helyett már 25-30 cm vastagságú szigetelést kell használni ahhoz, hogy az épület adott szerkezeti eleme teljesítse a szigorúbb hőátbocsátási értéket. Ebben a költségnövekedésben még nincs benne az építőipari kapacitáshiány miatti árnövekedés, illetve a szigetelőanyag árának esetleges emelkedése sem.

Számítások szerint a panel felújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 30 százalékkal csökkentek a szigetelés után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 50 százalékot, vagy ennél többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen.

Egy „panelfelújítás” több részterületből áll és több szakaszban is megvalósítható. A Knauf Insulation szerint a legcélszerűbb a teljes energetikai rekonstrukció, amelynek legfontosabb része a hőszigetelés, beleértve a pince illetve az első emeleti lakások födémszigetelését, valamint a homlokzat és a tetőszigetelést is. A külső nyílászárók cseréje a lépcsőházi nyílászárókkal együtt, továbbá a fűtéskorszerűsítés is szerves része a teljes felújításnak. Az így kialakuló hőburok növeli a lakók komfortérzetet is. A tapasztalat azonban az, hogy ez együtt a legritkább esetben valósul meg. A legelterjedtebb a társasházak homlokzati szigetelése. Szerencsés esetben a teljes homlokzatot szigetelik, de kényszerhelyzetben gyakran csak az úgynevezett végfalak kapnak borítást ott, ahol a legnagyobb az épület hővesztesége.

„A 2021-ben életbe lépő szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül” – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A közgyűlésen jelenlévők felének, plusz egy embernek a szavazata ugyan elég az elhatározáshoz, gyakorlatban azonban akkor valósulhat meg a felújítás, ha az összes voksolásra jogosult kétharmada hozzájárul a munkálatokhoz.

„Érdemes tehát minél hamarabb hozzákezdenie a lakóközösségeknek az energiahatékonysági felújítás előkészítéséhez, tervezéséhez, a szükséges összegek elkülönítéséhez, ha még a közelgő szigorítás előtt be akarják fejezni a korszerűsítést. A közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára megéri szigetelni, mert fele rezsiköltséggel fenntartható, energiahatékony lakóházat kapnak” – mondta Czabarka Mihály, a társasház-felújítások teljes körű lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője.

A Knauf Insulation és az Otthontérkép Csoport egyik tagja, az irodahaz.info felmérése rávilágít arra, hogy az irodaingatlanok energiahatékonysága közötti különbségek a bérleti és üzemeltetési díjakban is megmutatkoznak. A nem energiahatékony irodák bérleti díja négyzetméterenként 10-12 euró körül alakul, miközben a kifejezetten zöldként megjelölt épületekben lévő irodaterületeket átlagosan 13-16 eurós négyzetméteráron kínálják. Természetesen átlagokról van szó, de a trendeket jól mutatja ez a 30 százalékos árkülönbség.

Az augusztus végi adatfelvételből kiderült, hogy az oldalra frissen feltöltött budapesti irodák területi megoszlása is érdekes tendenciát mutat. A budapesti új építésű, „A” kategóriás irodák 80-90 százaléka zöld és 74 százalékuk három budapesti kerületre koncentrálódik. Az elmúlt 12 hónapban a XI. kerület 39 százalékos, a XIII. kerület 20 százalékos, a XIV. kerület pedig bő 15 százalékos aránnyal vezeti a zöldiroda kínálati listát.

Az adatbányászati módszerekkel nyert, anonimizált adatok a várakozásnak megfelelően magasabb árakat mutattak. Az elmúlt 12 hónapban felkerült, kiadó irodák – az átlagolt adatok alapján – négyzetméterenként 32,1 százalékkal voltak drágábbak, mint a szigetelés nélküli, kevésbé környezetkímélők. Az irodapiaci irányárak sajátossága, hogy a négyzetméterre eső nettó költségek is jelentős különbséget mutatnak. Egyrészt aszerint, hogy kisebb, pár száz, közepes vagy éppen több ezer négyzetmétert bérel-e az adott bérlő – utóbbi esetben ugyanis szűkös az irodakínálat, hiszen kevés 2-3 ezer négyzetméter feletti, egybefüggő irodaépület van a piacon.

Éppen ezek miatt az irodaházaknál is sávosan határozzák meg az árakat, de sok múlik az iroda hőtechnikai tényezőin és komfortfokozatán is. Egy megfelelően szigetelt irodaépület üzemeltetési költsége akár 40 százalékkal is kevesebb lehet.

„Az irodaépületek kiválasztásakor egyre fontosabb szempont az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy a bérlőik mennyit költenek annak üzemeltetésére. Egy korszerű, homlokzatán, alulról hűlő födémen, és válaszfalaiban is szigetelt iroda – melynek „zöld teteje” is van – a legszigorúbb energiahatékonysági normáknak is megfelel” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Egy megfelelően szigetelt, és akusztikailag is jól megtervezett irodaépületben a munkavállalók komfortosabb és kellemesebb környezetben dolgozhatnak, és sokszor a vállalkozás sikeressége is múlhat a munkakörülményeken” – tette hozzá a szakember.

A vásárlók egy iroda választásakor a kézzelfogható tulajdonságokra figyelnek. Ilyenek – a bérleti díjon túl – a téli-nyári rezsiköltségek, fűtés-hűtés költségei, a zöld tetőterasz, a napelemes és napkollektoros kialakítás, vagy éppen a hangszigetelés. Ez utóbbi is egyre fontosabb szempont, amikor a munkaadók irodahelyszínt keresnek, hiszen fontos hogy a dolgozókra jutó zajterhelés minél kisebb legyen. Tíz, interneten indított irodakeresésből 3-4 alkalommal felbukkan valamelyik „öko” szempont is a feltételek között. Az intelligens világítás, az épületvezérlés, valamint a szigeteltség mértéke is egyre gyakrabban szerepel az irodakeresők alapvető igényei között. Az elsődleges feltétel mégis az ár, a lokáció és az épület minősége, avagy látványa marad.

“Mivel jelentős konkurenciával kell számolniuk, az építtetőknek az új irodaházak esetén sokkal környezettudatosabb megoldásokban gondolkoznak. Ezek például a XI. kerület irodaterületei vagy a XIII. kerület Váci úti irodafolyosója, illetve a XIV kerület Hungária körúti része. Ezeken a területeken sok új irodaház épül, és a magas kínálat piaci versenyt generál” – mondta el dr. Halaska Gábor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. „Az az irodaház építtető jut előnyhöz, amelyik környezetbarát és energiatakarékos irodát kínál bérlésre. A nagyobb vállalatoknál marketing és munkavállalókat megtartó szerepe is van annak, hogy a vállalatok irodaterületei mennyire csökkentik a környezetterhelést” – tette hozzá a szakember.