Donald Trump elnöki rendeletben „kiléptette” az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. “Ez azonban véleményem szerint sokkal inkább szimbolikus, mint valódi tartalommal bíró lépés, hiszen, ha drasztikusan fogalmaznánk, azt is lehetne mondani, hogy maga a Párizsi Megállapodás is szimbolikus” – írja elemzésében Huszár András.  Ebben a nemzetközi klímaegyezményben ugyanis a Részes Felek pusztán önmaguk által meghatározott kibocsátáscsökkentési vállalásokat tettek, és semmiféle hátrányos szankciót nem fogadtak el ezek elmaradása esetén.

Mindennek tetejébe az Egyesült Államok által tett vállalások Donald Trump második ciklusának vége (2029. január 20.) utánra, 2030-ra, illetve ’35-re szólnak, így, ha valamiféle be nem tartástól lehetett volna tartania, az sem őt sújtotta volna.

Az a gyakran hangoztatott érv pedig, hogy a részvétel a klímaegyezményben valamiféle szükségtelen gazdasági korlátozást jelentene, azért sem áll meg, mert a zöld gazdaság fejlesztése még teljesített kibocsátási vállalások mellett is rengeteg gazdasági lehetőséget kínálna.

Történelmi tartozások, aggasztó trendek

Az Egyesült Államokat ugyanakkor kiemelt felelősség terheli az éghajlatváltozással kapcsolatban, hiszen történelmileg a világ legnagyobb kibocsátója: 1751 és 2017 között a kumulatív CO2-kibocsátások 25%-ért felelős. Ráadásul egy főre eső kibocsátásban a maga 17,2 tonna CO2-egyenérték/év adatával a legrosszabbak közé tartozik a világban (összehasonlításként Kínában ez az adat 9,8 tonna/év, Magyarországon pedig nagyjából 5 tonna/év).

“Ha a kibocsátási trendeket vizsgáljuk, vagyis azt, hogy képes-e az ország tartós és jelentős csökkentésre, nos, ott is meglehetősen elkeserítő a helyzet” – írja az elemző. “Az elérhető legfrissebb adatok szerint az USA 1990-hez képest 3, azaz 3%-kal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátásait 2022-ig. Tehát 32 év alatt 3%, ez évente átlagosan kevesebb mint 0,1%. Ez gyakorlatilag a nullával egyenlő.” Eközben van ennél jobb példa is a nyugati világban: Az EU például 2023-ra 1990-hez képest 37%-kal csökkentett, (beleszámítva a természetes elnyeléseket is) vagyis több mint 10-szer annyival, mint az Egyesült Államok. Eközben az európai jólét nemhogy nem esett vissza, hanem jelentősen nőtt. Vagyis elvileg létezik a jólétet megőrző kibocsátás-csökkentés a fejlett világban, ha van rá komoly politikai szándék.

Valós veszélyek a szimbólumok takarásában

A szimbolikus kilépés tehát nem önmagában jelent sokat Huszár András szerint, azonban a Trump-kormányzat hatalomra kerülése három területen is komoly ütést visz be a nemzetközi klímapolitikának. Ezek

• a klímadiplomáciai tevékenység várható megszűnése,
• a nemzetközi finanszírozás leállítása és
• az „ideológiai muníció” biztosítása a zöld törekvések elnehezítésére.

Kétségtelen, hogy az USA, mint a világ legnagyobb hatalma, óriási diplomáciai befolyással rendelkezik. Ha el akar valamit érni egy vagy több másik országban, jó eséllyel indulhat neki a tárgyalásoknak. A diplomácia ráadásul 100%-ban elnöki kompetencia. Az amerikai klímadiplomácia tökéletes célja lehetne, hogy a legkülönbözőbb eszközökkel rábírja vetélytársát ambiciózusabb klímavállalások megtételére. Ehhez képest, habár ezt Trump külön nem jelentette be, de gyakorlatilag borítékolhatóan nem folytat majd semmilyen klímadiplomáciai tevékenységet, ami óriási veszteség, elmaradt haszon lesz, mert soha nem lenne nagyobb szükség az országok meggyőzésére, rábírására, hogy gyorsabban csökkentsék a kibocsátásaikat, mint most.

A másik érdemi hatású intézkedés a nemzetközi klímafinanszírozás megvonása. Ez a döntés sem jogilag rögzített még, de az eddigi befagyasztásból és a retorikai, ideológiai hozzáállásból egyenesen következik. Az Egyesült Államok nagy befizetője (volt) a különböző nemzetközi klímaszervezeteknek, így mindenekelőtt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Titkárságának vagy az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testületének, ismertebb nevén az IPCC-nek. De komoly összegeket adott a Zöld Klíma Alapnak, és ugyanennyire jelentős összegeket várnak az USA-tól az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülést támogató Alkalmazkodási Alapnál, vagy éppen az újonnan felállított úgynevezett Veszteségekre és Károkra Reagáló Alapnál, amely olyan fejlődő országoknak biztosítana támogatásokat, amelyek az éghajlatváltozás már bekövetkezett hatásaitól szenvednek. Márpedig sok fejlődő ország azzal érvel, hogy ha nem kap forrást, akkor nem tud vagy nem fog kibocsátást csökkenteni, ami végső soron mindenkinek rossz lesz.

Végül, írja az elemző, “óriási ön- és közbecsapás kezd elharapózni azzal, hogy a »zöld átállásnak« nevezett folyamatot kezdik egyre többen kikiáltani a gazdasági, versenyképességi bajok fő felelősének.” Huszár András szerint a helyzet épp fordított: a gazdasági bajaink egyre inkább annak lesznek a következményei, hogy lassan elérjük a természeti környezet kirablásának határait, és beleütközünk a valóságba, ahol egyre szűkösebben és egyre drágábban állnak majd rendelkezésre nyersanyagok, az élelmiszer stb.

És ezek a jelenségek biztosan fokozódni fognak, ugyanis elképesztő mennyiségű üvegházhatású gázt és ezzel együtt óriási energiát teszünk a légkörbe, ami utána extrém időjárási szélsőségek formájában csapódik vissza ránk. Ha pedig ezt felpörgetjük (lásd „Drill, baby, drill”) akkor az elkerülhetetlen gazdasági, ebből következően pedig társadalmi problémáinkat hozzuk még közelebb, és tesszük soha nem látott méretűvé. Trump szimbolikus lépései a Green Policy Center szakértője szerint azzal is hatalmas károkat okozhatnak, hogy a társadalmi párbeszéd egy már meghaladottnak hitt szintre esik vissza, és a viták ismét nem a megvalósítás módjairól, hanem a zöldpolitikai célok elérésének szükségességéről szólnak majd.

Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének teljes elemzése ábrákkal együtt elérhető a következő címen: itt.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

Los Angeles, Dubai, Valencia – a klímaválság aszállyal, kitartó hőséggel, árvizekkel tört be a nappalinkba, beszivárgott az életünkbe, már most veszélyezteti az életünket, de még ijesztőbb képet fest a jövőnkre nézve. A 10 millió Fa Alapítvány látva, hogy nem elég gyorsan és nem elég sokan reagálnak a sürgető helyzetre, együttműködő partnereket, szövetségeseket, társakat keres, akik kivennék a részüket a halaszthatatlan közös feladatból, hogy ne nézzük tétlenül ezt a változást.

Be kell szállniuk a cégeknek a Nemzeti Faültetés Napjába, hogy még többen örülhessenek az ültetések eredményeinek

„Szerencsére önkéntesekből és földterületből jól állunk, de továbbra is keressük céges partnereinket, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Faültetés Napja partnerei közé, hogy túlszárnyalhassuk eredeti elképzeléseinket, és minél többen örülhessenek az erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés eredményeinek” – mondta el Hervai Franciska. A 10 millió Fa főkoordinátora hozzátette, hogy a vállalkozások számára a faültetés élménye, és ESG céljaik elérése mellett komoly brandépítési lehetőséget is biztosítanak.

„Egy apró lépés kell mindössze: mindenki a maga helyén és képességei szerint vegyen részt ezen az akciónapon és az 1 fő = 1 fa elvén ültessen velünk fákat. Meggyőződésünk, hogy az egyének cselekvő részvétele nagyon fontos a klímaváltozás hatásainak megfékezésében” – vallja Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője, amely közösség tavaly, a Föld napján jelentette be, hogy megszervezi a Nemzeti Faültetés Napját. Mivel a klímaválság, az ökológiai-, és biodiverzitás krízis mindenkit érint, Magyarország minden lakóját közös cselekvésre szólítják fel.

Még legkevesebb hat milliárd fa hiányzik Magyarországról, hogy ellen tudjon állni a klímaválságnak

„Magyarországon mintegy hat milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés” – mondta az akciónap sajtótájékoztatóján Csányi Vilmos etológus, aki mellett már több ismert és elismert közéleti személyiség, művész csatlakozott, köztük: Ónodi Eszter és Pokorny Lia színésznők, Kiss Gergely olimpikon, a Quimby zenekar, Soma Mamagésa, Litkai Gergely humorista, aki szerint mindennek van már világnapja, nem árt, ha van értelmes dolgoknak is, Kepes András vagy éppen Geszti Péter, aki szintén ott lesz az egyik helyszínen, március 1-én, hogy fát ültessen.

A nemrég megjelent felhívás óta sorra jelentkeznek be a közösségek, cégek, önkormányzatok és persze lelkes önkéntesek is, hogy együtt tegyenek valamit a jövőnkért. A Nemzeti Faültetés Napja honlapján naprakész információkat kap minden érdeklődő a március 1-jei akciónap folyamatosan bővülő helyszíneiről és további izgalmas részleteiről.

Nem vacakolunk tovább, alaposan felborzoljuk az állóvizet. Lépünk egy igazán nagyot. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni – írja közleményében a 10 millió Fa.

Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa!

„Most, 2024-ben, a Föld Napján akciónapot hirdetünk meg, amelyen nemcsak a 10 millió Fa meglévő önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa! A magyarok egyetlen jól megszervezet, összefogott nap alatt olyan sok fát ültessenek el, amennyire csak képesek lehetünk. Ezúttal nem az elültetett fák, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen el, nem feltétlen többet, pusztán egyetlen egy fácskát.”

A 10 millió Fa vár minden szervezetet, egyházi közösséget, óvodát, sportegyesületet, céget, énekkart és jógást

Mint írják: a Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multi vállalatok alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai.

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszer egy évben, jól előkészítve, csupán pár óra igénybevételével, együtt, hatalmas eredményt érhetünk el. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

Március első szombatja a Nemzeti Faültetés Napja

Az idei évtől kezdve kinevezik március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025. március 1-jét. Azért ők, egy alapítvány teszi ezt, mert biztosítaniuk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jó szándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és sem pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.

„Nincs bal- és jobboldali klímaválság”

A fa törzse köralakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem. Fogjunk hát össze, hangoljuk össze szanaszét futó aktivitásunkat és koncentráljunk egyetlen napra, a Nemzeti Faültetés Napjára.

Mindenkit kérnek, hogy ezen a napon, 2025. március 1-én, szombaton, velük együtt vegyen részt az országos akcióban!

A tanulmány szerint a 2022. évi GDP 8,8 százalékának megfelelő hasznot eredményezne Magyarországnak 2030-ra, ha felgyorsítaná az energiaátalakítást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A súlyosan környezetszennyező tevékenységek (mint például az akkumulátorgyárak) támogatása helyett az épületek energiahatékonyságának javítására, az energiatakarékosság fokozására, a szélenergia és megújuló közösségi energiaforrások elterjedésére, a tömegközlekedés korszerűsítésére és a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételére kellene sokkal nagyobb összegeket fordítania.

„Már évtizedek óta készít részletes ajánlásokat a Levegő Munkacsoport arra, hogy miként lehet olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely egyszerre javít a környezet állapotán, növeli a nemzetgazdaság versenyképességét, valamint csökkenti a szegénységet, azonban ezek a mindenkori kormányoknál többnyire süket fülekre találtak. Reméljük, hogy a növekvő bizonyítékok hatására mielőbb változás következik be a gazdaságpolitikában” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A tanulmányt az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat készítette (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) az EU Horizont Kutatási Programja keretében készített, „Az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek értékelésének közös tervezése” modell felhasználásával.

Photo by Li-An Lim on Unsplash

A klímaválság minden otthonra és családra hatással van az egész világon. A fogyasztók többsége világszerte azt szeretné, ha olyan márkákat vásárolhatna, amelyek segítenek a környezettudatosabb életmódban, és a legújabb tudományos kutatások is egyértelművé tették, hogy az éghajlatváltozás legjelentősebb hatásainak elkerülése érdekében határozott lépéseket kell tenni.

„Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a P&G innovációit és találékonyságát felhasználva új megoldásokat találjunk az éghajlatváltozás kezelésére” – mondta David S. Taylor, a P&G elnök-vezérigazgatója. – „Az előttünk álló feladat sürgős, nehéz, és átível vállalatokon, országokon. A P&G az ökológiai lábnyomának csökkentésével, valamint méretét és befolyását kihasználva, példátlan együttműködéseket kialakítva néz szembe a problémával.”

A P&G éghajlatváltozás elleni fellépése több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, és a vállalat most bejelentette, hogy tudományosan megalapozott akcióterve prioritásként kezeli az ÜHG-kibocsátás csökkentését a működés során és a teljes ellátási láncukon, a nyersanyagtól a kiskereskedelmi forgalomig (1., 2. és 3. hatóterület /Scope 1, 2, 3/, kivéve a vásárló általi használatot). A fennmaradó, nem kiküszöbölhető kibocsátás ellensúlyozására és az így termelt széndioxid semlegesítésére természetes és egyéb technikai megoldásokat vezet be.

A 2030-ra vonatkozó, a nettó zéró gázkibocsátás elérésének felgyorsítására tett céljaikat a The Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) tanúsítja, amelynek értelmében:

• 50 százalékkal csökkentik teljes működésük kibocsátását, és
• 40 százalékkal csökkentik az ellátási lánc során keletkező ÜHG-kibocsátást [1].

A P&G továbbá csatlakozott az ENSZ Race to Zero és Business Ambition for 1,5 °C (1,5 °C-os üzleti célkitűzés) kampányokhoz, és bejelentette új éghajlatváltozási akciótervét, amely átfogóan vázolja fel az éghajlatváltozás megállításának felgyorsítását és az előttünk álló legfontosabb kihívásokat.

„Bár senki sem tudja mindenre a pontos választ arra vonatkozóan, hogyan lehet a nettó zéró kibocsátást a fókuszba helyezni, de nem hagyhatjuk, hogy a bizonytalanság visszatartson minket” – állítja Virginie Helias, a P&G fenntarthatósági igazgatója. – „E célok elérése érdekében nemcsak a meglévő megoldásokat használjuk, hanem újakat is keresünk, amelyekhez új partneregyüttműködéseket hozunk létre a magán-, a nonprofit és az állami szektorokból.”

Karbonkibocsátás csökkentése a meglévő eszközökkel

A vállalat legfőbb prioritása, hogy a lehető leggyorsabban jelentősen csökkentse az ÜHG-kibocsátást üzleti tevékenységének minden egyes területén a jelenleg elérhető megoldásokkal. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások révén a P&G 2010-től 2020-ig az 52%-kal csökkentette az abszolút kibocsátást globális gyártásuk során, miközben a termelés nőtt. 2030-as célkitűzése, hogy 100%-ban megújuló villamosenergiát használjon, ez jelenleg 97% a globális felhasználást tekintve, míg Magyarországon a vállalat zöldáram használata 100%. A teljes ellátási lánc és logisztika, a nyersanyagtól a kiskereskedőig a saját működésük tízszerese, és célul tűzték ki, hogy ezt 2030-ra 40%-kal csökkentik.

Új megoldások kifejlesztése

Nem minden típusú kibocsátás semlegesíthető egyelőre a jelenleg rendelkezésre álló megoldásokkal, ezért a P&G új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és anyagok következő generációjának kifejlesztésén is dolgozik. A vállalat geotermikus, napelemes és megújuló gőzt használ egyes gyártási helyeken, valamint együttműködik a WWF szervezettel, gyártókkal és kormányokkal, önkormányzatokkal, hogy termikus megújuló energiára vonatkozó együttműködést (Renewable Thermal Collaborative- RTC) hozzon létre a megújuló, versenyképes hőenergia-megoldások azonosítása és megvalósítása érdekében. Tide márkájuk a Szilícium-völgyi Twelve start-up céggel működik együtt, hogy kipróbálják szén-dioxid-megkötő technológiájukat, amelynek során a kibocsátásból származó széndioxidot a Tide gyártásához felhasználhatóösszetevővé alakítják át.

Karbonmentes jövő megteremtése

A termékek felhasználási szakaszából származó üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése érdekében a P&G a fogyasztókkal való együttműködést is szem előtt tartja, és szövetségeket hoz létre a szén-dioxid-hatékony lakások létrehozására, valamint támogatja az energiainfrastruktúra karbonmentesítésre vonatkozó szabályozás kialakítását. A vállalat edukációs programjának keretén belül számos eszközzel és információval látja el a fogyasztókat, elősegítve az otthoni fenntartható döntéseket. Minden fok számít nevű programjuk révén 2030-ig évi 30 millió tonnával szeretnék csökkenteni a háztartások karbonkibocsátását. Ez több mint tízszerese a P&G éves globális gyártói kibocsátásának.

„A fogyasztókkal és a bolygónkkal való törődés mindannyiunk alapvető célja a P&G-nél” – tette hozzá Taylor. – „Nincs túl kis cselekedet és nincs túl nagy jövőkép, hiszen mindannyian együtt dolgozunk azért, hogy megőrizzük közös otthonunkat a következő generációk számára.”

[1] SBTi Scope 3 2030 célkitűzésük értelmében 2030-ra termelési egységenként 40%-kal csökkentik az ellátási lánc kibocsátásait a kiemelt kategóriák gyártása kapcsán. Ezek a kategóriák adják a vállalat ellátási lánc során történő gázkibocsátás 90 százalékát. Továbbá 2030-ra 50%-kal csökkentik a késztermékek áruszállításának globális szintjét.

A műsort teljes egészében az Unilever fenntarthatósági törekvéseinek szenteljük. A vállalat már az ENSZ 2015-ben elfogadott SDG (Sustainable Development Goals) keretrendszerének létrejötte előtt fél évtizeddel meghirdette az „Unilever Fenntarthatósági Terv 2010-2020” programot. A műsorban megbeszéljük, hogyan teljesültek annak a célkitűzései, és megnézzük azt is, milyen célokat hirdettek meg az új klíma- és környezetvédelmi programjukban. Nem mellékesen: e program megvalósítása érdekében a nagyvállalat márkái együttesen egymilliárd eurót fektetnek be az újonnan létrehozott, klíma- és természetvédelmi alapba (Climate & Nature Fund).

Még egyszer: egymilliárd eurót. Az Unilever nem gesztenyével gurigázik…

Klímaválság, biodiverzitás, vízhiány, karbonlábnyom. Termőföld, farmerek. Regeneratív Mezőgazdasági Kódex. Csak néhány hívószó a mai beszélgetésből, amelyből az is kiderül, hogy alakul a női vezetők aránya az Unilevernél.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!