Az EP-képviselők az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló állásfoglalásukban, amelyet csütörtökön kézfeltartással fogadtak el, elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban.

A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében, különös tekintettel a következő többéves uniós költségvetés keretein belülre. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Hosszú távon az állásfoglalás több uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Photo by Jonathan Ford on Unsplash

A kibocsátáskereskedelmi rendszer megújítását  413  szavazattal, 167 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.  Az új szabályok szerint a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak 2030-ra nagyobb mértékben, összesen 62 százalékkal kell majd csökkenteniük az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását (a 2005-ös szintet alapul véve). 2026-tól kezdve emellett fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, hogy az 2034-re teljesen megszűnjön. Az új rendszer 2027-től (illetve ha kivételesen magasak az energiaárak, 2028-tól) az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából eredő kibocsátást is beárazza.

A képviselők azt is megszavazták  (500 szavazattal, 131 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett ), hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül ezentúl a tengerhasznosítási ágazat ÜHG-kibocsátásaival is el kelljen számolni  .  463 szavazattal, 117 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett elfogadták továbbá a légi közlekedési ágazat kibocsátásával kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát. Ezzel 2026-tól már a légi közlekedési ágazat sem jutna ingyenes kibocsátási egységekhez, és egyre nagyobb arányban kellene fenntartható légijármű-üzemanyagokat használnia.

Új mechanizmus a kibocsátásáthelyezés megakadályozására

A Parlament 487 szavazattal, 81 ellenszavazattal és 75 tartózkodás mellett elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) bevezetését, hogy a nem uniós országok is ösztönzést kapjanak a klímavédelemre, illetve hogy elejét lehessen venni az uniós és globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék).

A mechanizmus a vasra, az acélra, a cementre, az alumíniumra, a műtrágyákra, az elektromos áramra és a hidrogénre vonatkozik, de adott esetben azt a közvetett kibocsátásokra is alkalmazni kell. Az ilyen árukat importáló cégeknek állniuk kell a gyártó országban fizetett szén-dioxid-árnak és az uniós kibocsátási egységek árának a különbözetét.

A mechanizmus bevezetésére az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésével azonos ütemben kerül majd sor 2026 és 2034 között.

Szociális klímaalap az energiaszegénységben élők támogatására

A képviselők  521  szavazattal, 75 ellenszavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadták azt a tagállamokkal korábban létrejött megállapodást, amely 2026-ra szociális klímaalap felállítását irányozza elő annak érdekében, hogy az éghajlatvédelmi átállás a társadalom minden tagjával szemben méltányos legyen. Az alap az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásoknak és mikrovállalkozásoknak, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan hozzáférőknek kíván pénzügyileg segíteni a változásokból adódó nehézségeik leküzdéséhez. Az alap tervezett 86,7 milliárd eurós költségvetésének nagy része (65 milliárd euró erejéig) az ETS II kibocsátási egységeinek aukciójából származik majd, 25 százalékát pedig a tagországok saját forrásaikból állják.

Fotó: Ash from Modern Afflatus/unsplash.com