Tízből csupán négy vállalatnak van kidolgozott cselekvési terve a fenntarthatóbb működésre való átállásra az éghajlatváltozás lassítása érdekében. A válaszadók több mint harmadának pedig még szándékában sem áll egy ilyen stratégia elkészítése. Az országok hozzáállása is látványosan eltér ebben a kérdésben. A világ legnagyobb kibocsátói között az átállási tervek elfogadása még alacsonyabb – Kínában csupán 8%, az Egyesült Államokban pedig mindössze 32%. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Európában a tervek elfogadása 66%, illetve 59% – köszönhetően a szigorúbb szabályozási rendszereknek.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy még kevesebb vállalat tett egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalást az átállási tervek támogatására. Mindössze 4% hozta nyilvánosságra a működési költségeket (a napi üzleti tevékenységből származó kiadásokat), és 17% számolt be tőkekiadásokról (a vállalat eszközeibe a jövőbeli nyereség érdekében befektetett pénz). Ez azt jelzi, hogy még ha a vállalatok rendelkeznek is cselekvési tervekkel, nem állnak készen azok végrehajtására.

Bár minden nyolcadik cég tűzött ki rövid távú célokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, mindössze felüknek van ennél hosszabb távú elképzelése a helyzet megoldására. A vállalkozások több mint kétharmada alkalmaz forgatókönyv-elemzést a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, viszont mindössze harmaduk teszi ezt közzé a pénzügyi jelentéseiben. Még kevesebben osztják meg azokat az éghajlati kockázatokat, amelyeknek jelentős pénzügyi hatása van a cég működésére.

„Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok időben felkészüljenek és megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás enyhítésére, ahogy az is, hogy mindezekről számot is adjanak” — hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. „A fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelősségteljes viselkedését, így a halogatás nem csupán bolygónkat, de a társaságok hosszú távú működését is veszélyezteti” — tette hozzá a szakértő.

Az átállási terveikben a cégek gyakran nem veszik figyelembe az emissziók teljes spektrumát. A dekarbonizációs intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából származó közvetett kibocsátásra (Scope 2) fókuszál, mivel ezek csökkentése viszonylag egyszerűbb. Ugyanakkor mindössze harmaduk foglalkozik a vállalat közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), és csupán minden tizedik tér ki az ellátási láncon belüli közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által okozott kibocsátásokra.

Magyarországon a széthúzás akadályozhatja a klímacélok elérését

Az EY egy korábbi hazai kutatása alapján a Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70%) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén. A fenntarthatósági fejlesztéseket azonban leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36%) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58%). Emellett a válaszadók 40%-a a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.

Photo by Li-An Lim on Unsplash