Gerendai: az mindig gyanús, ha valahol csak készpénzzel lehet fizetni

A kártyás fizetések már a Covid-19 előtti időkben is túlsúlyban voltak, de a járvány okozta “digitális őrület” erre rátett még egy lapáttal. Ma már annyira domináns a kártyás fizetés az ágazatban, hogy kifejezetten gyanúsak a csak készpénzt elfogadó a vendéglátóhelyek. „Ahol “csak készpénzeznek”, az egy árulkodó jel, hogy valami nem tiszta. De úgy általánosságban szerintem a készpénz napjai meg vannak számlálva a vendéglátóipar felső részében” – ugyan soha nem fog teljesen eltűnni, de folyamatosan marginalizálódik a szerepe– szögezte le Gerendai Károly, az első hazai Michelin-csillagos (Costes, 2010) és több más étterem és élményhelyszín társtulajdonosa. Jó pár példa van már a teljesen készpénzmentes eseményekre – például fesztiválokon, koncerteken – ahol egyáltalán nem lehet készpénzzel fizetni. De ehhez a vásárlók már hozzászoktak, a helyek üzemeltetőinek pedig üzletileg is megéri. „A kártyás fizetés nem mumus, sőt: a per főre eső költés nagyobb, mint a készpénzes vásárlásoknál. Egy hasonlattal élve: egy jó digitális fizetési rendszer olyan, mint a túrázók körében a sétabot: növeli a hatékonyságot, könnyebbé teszi az összes lépést, és a lehető legmegbízhatóbb módon lehet rá támaszkodni“ – mondta el Magyar Balázs, az elektronikus fizetési megoldásokat nyújtó szolgáltató, a Worldline magyarországi partnerének, a Bizpay-nek az ügyvezetője.

A digitális fizetési rendszerek térhódítása

„Ugyan senkire sem jellemző, hogy egy “de jót fizettem” érzéssel áll fel az étteremben a vacsoraasztaltól, mégis bosszantó érzéseket szül, ha valami ezzel nem stimmel – azaz létezik olyan, hogy fizetési élmény, de ezt kevesen kezelik tudatosan” – fejtette ki Szász Ferenc, a Mastercard® üzletfejlesztési igazgatója. Az érintésmentes korszak jelentős változást hozott a vásárlók által használt fizetési módokban. A SALT étterem tulajdonosának elmondása szerint a vendégeik 90 százaléka fizet digitálisan. Elmondható, hogy a legtöbb helyen már alapvető elvárás, hogy a vendéglátóegységeknél legyen egy jó POS fizetési rendszer.

Viszont a digitális módok kicsit visszafogják a borravaló mértékét, mert sokan abban a hitben vannak, készpénzt kell adniuk, hogy biztosan eljusson oda, ahová szánják.  Pedig kulturális alapokon nyugszik, hogy adunk-e borravalót vagy sem – aki ad borravalót, annak mindegy hogyan fizet.  Boldizsár Máté, a Michelin-csillagos, és a zöld csillagos “fenntartható vendéglátóhely” díjjal is kitüntetett SALT tulajdonosa szerint: „A cél hosszú távon az, hogy megtaláljuk az egyéb módokat, ahogy a dolgozókat jutalmazzuk és ne a borravaló legyen az.” – majd hozzátette – „Már sokkal tudatosabbak a szektorban a munkavállalók, nem jönnek el úgy dolgozni, hogy mozog a bérük. A borravaló már az alapbéren felüli juttatás, a hab a tortán.”

A digitalizáció egyszerűbb, mint sokan gondolják – tanuljunk a Kifli.hu-tól

A digitalizáció nem csak a fizetési rendszereket modernizálja, hanem számos más folyamatra is hatással lehet: a beszállítókkal hatékonyabb folyamatok épülnek ki, a vendégelégedettség mérését gyorsíthatja fel, sőt akár fizetőkapus foglalási rendszer is bevezethető általa. Ezek mind hatással vannak az ügyfélélményre, hogy a vendég milyen érzésekkel távozik a helyről. Így tulajdonképpen, amit digitálisan jól el lehet érni, az maga az ügyfél.

A legtöbb piaci szereplő felismerte már, hogy el kell indulni a digitális úton és vannak, akik arra esküsznek, hogy ennek köszönhetik elképesztő ütemű fejlődésüket. A GKID első féléves riportja alapján a Kifli.hu online szupermarket például háromszor gyorsabban nőtt (40%), mint a teljes online FMCG piac (13,3%). Klekner Péter, a cég ügyvezetője el is árulta a siker egyik kulcsát – egyszerűen nem bonyolítják túl a működésüket:  „Mi online felületeken dolgozunk, mindent ott oldunk meg, akár egy Google sheet is elég egy új ötlethez. Aztán a fejlesztést már a saját igényeinkre szabjuk, de nem nekünk kell mindent nulláról kitalálni, hogyha kiindulásnak használjuk a meglévő technológiákat.”

A digitalizációnak nem célja kigolyózni a munkavállalókat

Nagyon drága a munkaerő, ezért lassan már a legtöbb gasztrovállalkozás ott tart, hogy az egyszerűbb dolgokat csinálják meg a gépek, az ember pedig foglalkozzon a komplexebb feladatokkal, például a vendéggel. „A cél, hogy a meglévő munkavállalók nagyobb hozzáadott értéket adjanak, hasznosabban töltsék el a felszabaduló időt, amit az automatizáláson nyerünk” – magyarázta el Gerendai Károly.

Tisztán látszik a folyamat: a digitalizáció az alapvetően offline működésre beállt vendéglátó szektorba is betört. A technológiai rendszerek egyre komplexebbek, például a foglalás – alapanyagrendelés – fizetés-fizettetés területén egyértelműen gyors a fejlődési tempó. De a jövő is kezd kirajzolódni: „Az amúgy is sok átalakuláson átmenő éttermi piac újraformálásában az ügyfélélménynek, azon belül a fizetési élménynek, illetve a digitális fizetés lehetőségek kihasználásának is nagy szerepe lesz” – összegezte Bánhalmi Kata, a Piqniq Budapest gasztroközösség társalapítója.

Fotó: Jay Wennington, Unsplash