A Spektrum saját gyártású sorozatában a nézők az expedíció minden pillanatát testközelből, két hegymászó szemszögéből élhetik át – a felkészüléstől az alaptábor mindennapjain át egészen addig a pontig, amikor a hegy hozza meg a végső döntést. A 8000 méter – Amikor a hegy dönt egyik legfontosabb célja, hogy lebontsa a romantikus, heroizált hegymászóképet, és megmutassa, milyen az élet valójában több ezer méterrel a tengerszint felett.

A műsor olyan nézőpontból enged betekintést a magashegyi expedíciók világába, amely eddig rejtve maradt a nagyközönség elől: nem feltétlenül a meredek lejtőkön küzdő alpinistákra, inkább mindennapjaikra, a gyakorlatias életre fókuszál. Géczy Dávid rendező-operatőr kamerája testközelbe hozza, hogyan zajlik az akklimatizáció, milyen egy hegymászó reggele 6000 méteres magaslati táborában, hogyan főznek, mosnak és tisztálkodnak extrém körülmények között, és miként hat a magasság a szervezetre. A sorozat bemutatja, mit jelent a fokozatosság elve a gyakorlatban, hogyan születnek döntések bizonytalan helyzetekben, és miért válik az újratervezés az expedíciós lét alapállapotává. A hat epizód során mindez éles helyzetekben nyer valódi jelentést: a felkészülést és a nepáli zavargások miatti indulási nehézségeket követően a néző belép a Dhaulagiri gleccserének középmorénáján felépített alaptábor puritán, mégis precízen szervezett mikrovilágába, ahol napelemek, műholdas kapcsolat és közösségi sátor teremti meg az alaptábori komfort feltételeit. A sorozat nem kerüli el a fizikai és mentális határok valóságát: az álmatlan éjszakák, a fájdalmak, a lavinaveszély és a nyomás okozta egészségügyi problémák valóságos küzdelemként jelennek meg, sőt, egy súlyos krízis során helikopteres mentéssel követhetjük Marci útját a kórházba.

„A 8000 méter – Amikor a hegy dönt epizódjaiban olyan kérdésekre kapnak választ a nézők, amelyeket nem biztos, hogy feltennének egy hegymászónak. A magashegyi létezés minden aspektusát a néző elé tárja a sorozat, legyen szó az otthonként szolgáló sátrakról, főzésről, mosásról, étkezésről vagy a tisztálkodási lehetőségekről. A sorozat a kellemetlen helyzeteket sem kendőzi el, így az is kiderül, mi történik, ha valakinek sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége közel 5000 méterrel a tengerszint felett.” – nyilatkozta Radnai Péter kreatív producer.

Premier: 8000 méter – Amikor a hegy dönt, február 8., 17:00 – Spektrum

Márkamonitor Kevesen tudnak akkora büdzséket fordítani a saját gyártásra, mint a nagy kereskedelmi csatornák. Van valami személyes recepted arra, hogyan lehet mégis kitűnni a mezőnyből?

Radnai Péter A nagy kereskedelmi csatornákhoz képest mi jóval szűkebb költségvetésből gazdálkodunk, ezért nálunk a műsorok kiválasztása meglehetősen szigorú szempontok szerint történik. A belső megrendelő osztály – a programing – pontosan tudja, kiknek szól az adott tartalom, így a fókuszált célzás kiemelten fontos. A Spektrumon évente körülbelül két nagyobb saját gyártású produkció készül, ami azt jelenti, hogy kevesebb lehetőségünk van a tét nélküli kísérletezésre. Ezért különösen lényeges, hogy olyan tematikát válasszunk, amely képes figyelmet generálni, nézettséget hozni és kiemelni a saját gyártású műsorainkat azon produkciók közül, amiket a versenytársak vagy más csatornák kínálnak.

MM Rengeteg területen kell otthonosan mozognod a várak világától a médiás influenszereken, a kertépítőkön, a konyhai munkákon át a rendőrség napi rutinjáig. Producerként mennyi energiát kell fordítanod az egyes területek alapos megismerésére? Vagy erre ott van a szerkesztő?

RP Nem az én feladatom, hogy minden témában otthonosan mozogjak – és őszintén szólva, nem is lenne hiteles, ha azt állítanám, hogy értek például a gasztronómiához. Mindenki nevetne, ha ezt komolyan mondanám. Ami viszont valóban a feladatom, az az, hogy tudjam, kikben bízhatok, és hogy olyan külső szakembereket keressek, akikkel érdemes együtt dolgozni. Nagyon sokat számít az is, hogy az AMC-nél olyan csapat vesz körül, amely pontosan ismeri, mire kíváncsiak a nézőink. Ezért van még mindig sütés Bede Robival vagy legendás nagyireceptek.

Például a kertészeti tematikában Szomoru Miklós okleveles kertészmérnök, az Álomkertek és a Green Team egyik arca az egyik legelismertebb hazai szakember. A hitelessége miatt dolgozunk vele. Nekünk ismernünk kell a nézői ízléseket, és olyan karaktereket kell találnunk, akik valóban hitelesek – mert ez a legfontosabb. Aki hallgatta Vadon Janit rádióban, az tudja, hogy Jani rajong a várakért. Ezért is működik vele a Várfoglalók harmadik évada is. Vagy ott van Thuróczy Szabolcs a Budapesti zsarukban: ő azért tud hiteles kérdező lenni, mert kiválóan beszélget az ismeretlen, civil hősökkel, és pont azokat a kérdéseket teszi fel, amiket a néző maga is feltenne.

MM Tavaly óriási sikert aratott a hegymászók világát bemutató, Minek ment oda című sorozatotok, most pedig a Spektrum social media felületein követitek Klein Dávid és Nagy Márton új expedícióját. Téged személyesen is megérintett ez a téma? Netán másznál is velük?

RP Nem, nem másznék velük, de elképesztő tisztelettel figyelem azt, amit csinálnak. Ez nem egyszerű hobbi, hanem életforma, amire ők tényleg az életüket tették fel. Akármilyen hír érkezik róluk – örömteli vagy épp szomorú –, azt nagyon sokan követik. És nem feltétlenül azért, mert a nézők is szeretnének hegyet mászni, hanem mert ez a világ izgalmas, és sokakat megérint. A történeteik érzelmeket váltanak ki az emberekből.

Ráadásul, aki egyszer már leült beszélgetni Klein Dáviddal, az tisztában van vele, mennyire magával tudja ragadni az embert. Tízből kilencen úgy állnak fel egy ilyen beszélgetés után, hogy hirtelen sokkal közelebb érzik magukat a hegymászáshoz. Most is pontosan ez történt.

MM Van egy zenekarod, amelynek a neve Midlife Crisis, látszólag jópofa név, vagy van mögötte valami saját élmény, megélt tapasztalat? Nem látszol kiábrándult embernek.

RP A zenekart 11 éve rólam nevezte el Bus István, aki azonkívül, hogy kiváló újságíró, a zenekarom egyik énekese. Nyilván azért, mert abban a korszakomban – mint mindenki a negyvenes évei elején – beleestem egy ilyen vicces helyzetbe, az életközepi válságba.

Én azonban szerencsésnek mondhatom magam, hogy talán épp a párhuzamos televíziós, illetve DJ- és zenekari életem miatt nincs is időm válságba kerülni. Sőt, mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy egy bizonyos kor felett keressen magának egy másik izgalmas életet vagy kihívást, lehetőleg gondolkozzon „out-of-the-box” módon.

Ha már ez szóba került, és a kérdésben is megjelent valamiféle kiábrándultság: a zenekarunk neve nem teljesen tökéletes, sok helyen nem tudják kiejteni, illetve maga a kifejezés kétségtelenül negatív. Miközben aki már látta a zenekart, az tudja, hogy abban a két órában, amíg mi játszunk, az a célunk, hogy mindenki elfelejtse a napi problémákat, a csekkfeladást, hogy a gyerekkel mi van az iskolában, a munkahelyi vitákat, a betegségeket vagy bármit. A lényeg az, hogy jól érezze magát! Azt gondolom, a produkciónk üzenete éppen ellentétes a nevünkkel!

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2025/3-4. számában jelent meg.

A Himalája Koronája kihívás lényege, hogy minden 8000 méternél magasabb csúcson álljon magyar állampolgár. A magyar expedíciós hegymászás három generációja már a nyolcvanas évek óta munkálkodik a kihívás teljesítésén, melyhez még a Sisapangma főcsúcsának és az Everest palack nélküli elérése szükséges nemzeti szinten. Ehhez pedig elengedhetetlen egy ütőképes csapat és kulcsfontosságú, hogy a fiatal alpinisták – köztük Nagy Márton is – nyolcezres tapasztalatot szerezzenek. Az expedíció azonban nem csupán a felkészülésről és a csúcsok mászásáról szól: fontos küldetése a társadalmi edukáció is. Az alpinisták elsődleges célja a csúcs elérési esélyeinek maximalizálása, miközben a lehető legkisebbre mérséklik a kockázatot – mindezt fizikai és mentális határaik feszegetésével, de heroikus túlzások nélkül.

A Magyar Dhaulagiri Expedíció 2025 és a Spektrum együttműködése kulturálisan és küldetésében is szoros összhangot mutat: elkötelezettek a hiteles, értékalapú és ismeretterjesztő tartalmak közvetítése mellett. Az együttműködés hiánypótló módon hozza közelebb ezt a szűk, mégis inspiráló világot a szélesebb közönséghez: most először a szélesebb közönség is betekintést nyer a hegymászás ismeretlen világába, annak praktikus oldalát is bemutatva. Hogy néz ki egy hegymászó átlagos reggele 7000 méter magasban? Kávéval indítják a napot? Hogyan kezelnek egy esetleges megbetegedést több ezer méterrel a tengerszint felett? Hogyan főznek hóból? A Spektrum kiemelt médiapartnerként a közösségi média felületein (Facebook, TikTok) exkluzív, rövid videós tartalmakkal mutatja be Klein Dávid és Nagy Márton mindennapjait az expedíció során. A 8000 méter – Alaptábortól a csúcsig shorts formátuma az új tartalomfogyasztási szokásokra épít: rövid epizódokban közvetíti az expedíció legfontosabb mérföldköveit, miközben aktívan bevonja a nézőket a történetmesélésbe.

„Ez az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy megmutassuk: miként adható át a staféta a következő generációnak, és hogyan válhat a tudás, a kaland és a tapasztalat valódi közösségi értékké. Célunk, hogy az expedíciós hegymászást közelebb hozzuk azokhoz, akik nyitottak a világra, érdeklődnek a tudományos, természeti és kulturális témák iránt, vagyis azokhoz, akik a Spektrum gondolkodásmódjához közel állnak. Ebben lesznek segítségünkre a Dávidtól és Marcitól kapott exkluzív videók, melyek kendőzetlenül mutatják be a hegymászók mindennapjait, a kényelmetlen helyzeteket sem megkerülve.” – nyilatkozta Radnai Péter kreatív producer.

8000 méter – Alaptábortól a csúcsig csak a Spektrum közösségi média felületein: Facebook, TikTok

Az AMCNI CNE streaming szolgáltatása Európában először Magyarországon, a Magyar Telekom 2020 szeptemberi és utáni IPTV és Telekom TV díjcsomaggal rendelkező ügyfelei számára (kivéve Közszolgálati, Alap és S díjcsomag) elérhető. A SELEKT 1800 órányi tartalmával teljeskörű szórakozást nyújt a család minden tagja számára: közkedvelt filmekkel és sorozatokkal, exkluzív sportközvetítésekkel, ismeretterjesztő- és gasztrotartalmakkal, gyermekműsorokkal. A műsorkínálat folyamatosan frissül, így október 27-ig elérhető a Spektrum legújabb saját gyártású műsora, a Minek ment oda első epizódja.

A Minek ment oda arra keresi a választ, mi motiválja a hegymászókat, hogy oxigénpalack nélkül vágjanak neki a nyolcezres csúcsoknak. A műsor betekintést nyújt a „tiszta” – oxigénpalackra nem támaszkodó – expedíciós hegymászás világába, valamint elbeszéli a Himalája koronája magyar teljesítésének történetét hat legendás magyar hegymászó életútján keresztül. A drámai, gyakran szívmelengető, bizonyos esetekben megrázó epizódok főszereplői Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Nedeczky Júlia, Suhajda Szilárd és Várkonyi László – a hazai expedíciós hegymászás meghatározó alakjai, akik mérföldkőnek számító első magyar csúcsmászásokat hajtottak végre.

A SELEKT streaming szolgáltatás azon Magyar Telekom ügyfelek számára érhető el, akik olyan Telekom TV vagy IPTV díjcsomaggal rendelkeznek, amely 202009-es vagy későbbi portfólióba tartozik (kivéve Közszolgálati, Alap és S díjcsomagok). Az érintett előfizetők számára a szolgáltatás további költséggel nem jár.

A SELEKT Light tartalmai – így a Minek ment oda első része is – regisztráció után bárki számára elérhetők:

Regisztráció: https://hu.selekt.tv/

További részletek: www.telekom.hu/selekt

A sorozat „Minek ment oda” címmel kerül képernyőre, de előzetesen pár szubjektív megjegyzés arról, én minek mentem oda. Kevés megosztóbb téma van, mint a hegymászás. A hegymászók minden bizonnyal sokkal kevesebben vannak, mint mi, a nem-hegymászók, vagy hegy-nemmászók, és az utóbbiak – különösen egy-egy haláleset után – meglehetős értetlenséggel beszélnek arról, mi értelme van meghalni egy jeges hómezőn, nyolcezer méter fölött. A sorozat első része nem adott választ a hegymászást kívülről, messziről, talán nem is mindig kellő jóindulattal szemlélő emberek dilemmáira, egy dolgot azonban nagyon pontosan megmutatott. Ezek az emberek tisztában vannak a kockázattal, amit vállalnak, és egyáltalán nem meghalni mennek a csúcsokra, nagyon is haza akarnak jönni. Megrendítő volt látni Suhajda Szilárd hazaküldött üzeneteit, amelyekben a feleségéhez és a kisfiához beszél.

Nem értjük a hegymászókat? Lehet. Talán a vasútmodellezőket vagy a bélyeggyűjtőket értjük? Vagy saját magunkat mindig, mindenkor?

A vetítést követő, Radnai Péter moderálásával tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy maguk a hegymászók nem szerették, nem szeretik, rossznak tartják a sorozat címét. Én pont az ellenkezőjét gondolom. A cím tökéletesen fejezi ki a széles közönség értetlenségét, de nincs kérdőjel a végén. Ez egy ígéret nekünk, nézőknek, hogy a sorozat segít megérteni, miért mentek oda ezek az emberek, akikre sokszor csak akkor gondolunk, amikor egyikük belehal a vállalkozásba.

A Spektrum legújabb saját gyártású műsora, a Minek ment oda betekintést nyújt a „tiszta” – oxigénpalackra nem támaszkodó – expedíciós hegymászás világába, valamint elbeszéli a Himalája koronája magyar teljesítésének történetét hat legendás magyar hegymászó életútján keresztül. A drámai, gyakran szívmelengető, bizonyos esetekben megrázó epizódok főszereplői Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Klein Dávid, Nedeczky Júlia, Suhajda Szilárd és Várkonyi László – a hazai expedíciós hegymászás meghatározó alakjai, akik mérföldkőnek számító első magyar csúcsmászásokat hajtottak végre. A Minek ment oda epizódjai nemcsak sikeres nyolcezres csúcsmászásokat és három tragédiával végződő expedíciót járnak körbe: a készítők megszólaltatják a hegymászókat, családtagjaikat, barátaikat és alpinista kollégáikat, a hegymászást minél több aspektusból bemutatva. Arra keresik a választ, mi hajtja a magas hegyek megszállottjait, dacolva az élet elvesztésének lehetőségével, hátrahagyva családjukat? A sorozatnak köszönhetően a nézők közelebb kerülhetnek a hegymászók motivációinak megértéséhez, betekintést nyerhetnek a sportolók életébe és többet tudhatnak meg a hegymászás értelméről, alpinistáink rendkívüli eredményeiről.

A grandiózus produkció nemcsak látványvilágában nagyszabású; a forgatás 7 országban 25 helyszínen zajlott Marokkótól Pakisztánon át az olyan közeli hegyekig, mint az osztrák Alpok vagy a szlovák Magas Tátra. A 6 főszereplőről szóló epizódokban összesen 51 szakértő, hegymászó, családtag szólal meg. A hat rész elkészültében Géczy Dávid rendező segítségére voltak az elhunyt sportolók családtagjaitól kapott felvételek, kép- és hanganyagok, naplórészletek.

A Minek ment oda premierje 2024. október 6-án, vasárnap 21.00 órakor lesz a Spektrumon. Az ismétlést csütörtökön 22.00 órakor nézhetjük meg.

A magam részéről biztos vagyok abban, hogy a továbbra is csak a fotelemből fogom nézni a nyolcezres csúcsokat. De már sejtem, minek megyek oda vasárnap esténként hat héten keresztül.

Sz.L.

A Casio tipikusan az a márka, amellyel mindenki találkozott már: akár a nagypapa csuklóján, akár kisiskolásként az első műanyag óra képében, akár később, mint a menő srácok feltűnő kiegészítője. A most 40 éves márka számos műszaki különlegességre és hagyományra építve, széles és jól célzott termékpalettával és egyre erősödő kommunikációval van jelen a piacon, miközben az elmúlt évtizedekben kialakult, egyfelől öreges, másfelől komolytalan/fiatalos képet próbálja felülírni, a márkát aktualizálni. A Casio hazai forgalmazója, a Fast Hungary Kft. által szervezett eseményen részletesen is megismerhettük a termékpalettát és a márkavonalak pozicionálását.

A hetvenes évek időtálló darabjait idéző és a mai fiatalok körében újra divatos Retrodarabok mellett a másik ikonikus vonal az immár 30 éves G-Shock. Az ütésálló darabok természetes célcsoportját az extrém sportolók, kültéri és nehéz fizikai munkát végzők, valamint a fegyveres erők tagjai alkotják (így került kapcsolatba a márkával egyik legrégebbi hazai nagykövetük, Klein Dávid hegymászó is), de továbbra is népszerű egyrészt az extrémebb fiatalok körében, másrészt – a mutatós, elegánsabb és drágább darabok – azok esetében, akik a kilencvenes évek közepének rövid életű G-Shock-divathullámában már megszerették ezt a modellt. Őket Winkler Róbert segítségével próbálják meggyőzni arról, hogy elegánsabb öltözékhez sem ciki a klasszikus órához nyúlni. (A fiatalokhoz pedig Denizés a Hősök csapata szól.)

A 20 éves kishúg, a Baby-G hazai arca a Barátok köztből és a SportKlubról is ismert Marenec Fruzsina, aki a csinos, vagány, sportos célcsoportot testesíti meg. A Baby-G kevésbé a funkcionalitásával hódít, inkább látványos megjelenésével és széles színválasztékával operál a fiatal lányok körében.

Tavaly tavasz óta önálló márkaként kommunikálják az elegánsabb női vonalat, a Sheent. Ez a Fossil és a Donna Karan nevével fémjelezhető középkategóriás divatórák nem túl egyszerű és meglehetősen népes szegmensében versenyez. És bár a szakemberek elismerősen nyilatkoznak a technológiájáról, a célcsoport számára ez nem feltétlenül nyilvánvaló, vagy akár csak kiemelten fontos szempont. (Ebben a kategóriában a gyakori óracsere a jellemzőbb, így az évtizedes tartósság nem feltétlenül kulcstényező a döntésnél.) A választást Pokorny Lia nagyköveti szerepeltetésével próbálja segíteni a forgalmazó.

Az idősebb, elegánsabb, mégis sportos férfiak órája az Edifice. Ez megjelenésében és árfekvésében a Certinához hasonló, alsó-középkategóriás, sportosan elegáns svájci órák versenytársa lehet, ugyanakkor bizonyos technikai sajátosságai (pl. napenergia hasznosítása, rádiójeles vezérlés) csak egyes japán márkákban találhatóak meg. A forgalmazóhoz érkező visszajelzések alapján ez elsősorban a 40-45 körüli, műszaki végzettségű vagy érdeklődésű férfiak számára vonzó, ezért is választották kampányarcnak Dr. Kemény Dénest.

Mint a rendezvényen megtudhattuk, az órákat használó ismert emberek közös élménye az egyes időzónák könnyű kezelése, akár átállításról, akár a megfelelő időben történő ébresztésről van szó. Kemény Dénes elmondása szerint órája még Teheránban is megtalálta a helyi időzónát, pedig Iránban – egyedülálló módon – két és fél óra az eltérés Magyarországhoz képest.

A nagykövetek

A Casio hazai márkamenedzserével, Nagy Sándorral arról is beszélgettünk, hogyan kezelhető a bő ezer cikkelemből álló választék, hogyan tudnak működőképes szortimentet ajánlani kiskereskedelmi partnereiknek? (Az alapmodelleken kívül a fenti almárkáknak is számos változata létezik: a PR-célú és kirakatszínesítő daraboktól a limitált szériákon – Red Bull Racing változatok, designer- és művész-kollaborációk – és az aktuális divatszíneken át a kurrens trendekre – pl. az erős csajok divatjára – reflektáló verziókig.)

Elmondása szerint partnereik az ő ajánlásaikra támaszkodva jó eredményt tudnak elérni: az általános fogyási adatok alapján kiajánlott 100-150 darabos választék a tapasztalatok, valamint a helyi sajátosságok (pl. vásárlóerő-korlát) figyelembevételével bővíthető, változtatható. Általánosságban évi 3-3,5-es forgási sebességet tud elérni a márka egy bolti helyre vetítve, miközben más márkáknál a 2 körüli érték jellemző inkább. A tapasztalatokra építve a Fast Hungary nemrég megkezdte az osztrák Jacques Lemans óramárka forgalmazását is: a nemzetközi szinten Kevin Costnerrel reklámozott brand a Casio-üzletet jól kiegészíti, az elegánsabb termékvonal legfeljebb az Edifice-szel ér össze pár ponton.

Klein Dávid a SPAR Everest Expedíció keretében arra készül, hogy idén májusban oxigénpalack nélkül mássza meg a Mount Everestet. Az expedíció április 6-án indul, s május végéig tart. A világ legmagasabb hegyét alig 200-an tudták palack nélkül megmászni, s hazai hegymászó még nem volt erre képes. A SPAR az expedíció főtámogatójaként biztosítja az ahhoz szükséges financiális hátteret, amely kiterjed az útiköltségekre, a teljes körű, jó minőségű felszerelésre, az alaptábori ellátásra, a logisztikai költségekre és az adminisztrációs díjakra. Ezen kívül Dávid rendelkezésére állnak a SPAR sajátmárkás élelmiszerek is.

A SPAR legújabb matricagyűjtő albuma a hegyvidék élővilágát mutatja be, így Klein Dávid küzdelme a magyar extrémsport sikeréért erősíti a Hegymánia promócióját is. A Hegymánia immár az ötödik matricagyűjtő akció a hazai SPAR életében a Dzsungelmánia, a Szafarimánia, az Óceánmánia és a Magyarország album után. Ahogy a korábbi matricás albumokkal, úgy ezzel is a SPAR célja a gyűjtőszenvedély felébresztése mellett az ismeretterjesztés. Az album ismeretanyaga, valamint az expedíció nyomon követése lehetőséget biztosít mindenkinek arra, hogy közösséget vállaljon olyan értékekkel, mint a környezetvédelem és a természetszeretet.

A 2014. április 03-tól május 28-ig, nyolc héten át futó promóció vezéralakja továbbra is Garfield. Az albumban számos rész van, ami magyar vonatkozású. Köztük található – hazai fotósok képei mellett – Klein Dávid hegymászó saját fotója is a Mount Everestről, illetve az általa írt „hegymászás 10 aranyszabálya”. További 4 oldal a magyarországi középhegységekkel és állatvilággal foglalkozik. A fejlesztésben újfent Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője segédkezett.

Klein Dávid felbukkan a Hegymánia reklámjaiban: a plakátokon, az áruházi hirdetésekben, illetve a tv-spotban is. A matricagyűjtő akciót és az expedíciót intenzív PR-kampány támogatja, amelyben az Index, a Class FM és a Ringier lapcsoport is médiapartner.

Frissítés:

Klein Dávid egyúttal a Casio G-SHOCK magashegyi tesztelője is lesz, útja során a hegymászók részére készített GW-9400 „RANGEMAN” modell képességeit fogja próbára tenni.

Dávidot Magyarországról egy profi meteorológus csapat segíti időjárás-előrejelzéseivel, de segítségére lesz a karóra is, amely alapvető légköri adatokkal látja el mászása során. A „RANGEMAN” ugyanis megjeleníti a napfelkelte/napnyugta időpontokat, a légnyomást és a tengerszint feletti magasságot, valamint a hőmérsékletet, és iránytűként is funkcionál.