A válaszadó hazai kkv-k 82 százaléka szerint nem várható érdemi változás a dolgozói létszámban az elkövetkezendő 12 hónapban. Ez minden eddiginél magasabb arány, az eddigi csúcs 77 százalék volt. Csupán a cégek 5 százaléka tervez létszámcsökkentést, ami két százalékponttal kevesebb az előző negyedévhez képest. A bővülést tervező cégek aránya mérsékeltebb, ugyanakkor ez is azt mutatja, hogy a vállalkozások a biztonságos működésre és a meglévő munkaerő megtartására helyezik a hangsúlyt.

A béremelések várható mértéke átlagosan 6 százalék, ami a 2020-as szinthez hasonlóan tervezhető növekedést jelez. A vállalkozások 65 százaléka tervezi a bérek emelését a következő évben, a fizetések változatlanságát tervező cégek aránya pedig 33 százalék. A vállalkozások mindössze 3 százaléka számít csökkenésre – ami a tavalyi harmadik negyedévhez hasonlítható érték. Mindez jól tükrözi a munkaerőpiaci egyensúlyt és az alkalmazkodóképességet a kkv szektorban.

A béren kívüli juttatások terén is a tudatos tervezés a meghatározó: a cégek 35 százaléka biztosít valamilyen formában ilyen juttatást. A leggyakoribb juttatási formák továbbra is a SZÉP kártya, a 13. havi fizetés, illetve jutalom vagy prémium, amelyek segítik a munkavállalók motivációját és megbecsülését. Emellett több vállalkozás nyújt utazási támogatást, kulturális vagy egészségmegőrző juttatásokat.

„A válaszadások alapján úgy látjuk, hogy a vállalkozások tudatosan terveznek. A stabil létszám és a kiegyensúlyozott bérnövekedés azt indikálhatja, hogy a vállalkozások a hatékonyságnövelésre, pénzügyi tudatosságra és a működési stabilitásra koncentrálnak, ami azért is pozitívum, mert ezzel nemcsak a saját, hanem a gazdaság egészének fejlődéséhez is hozzájárulnak” – fűzte hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

A következő időszakban a kkv-k előtt az egyik legfontosabb kérdés az lesz, miként tartják fent a fejlődésüket. A pénzintézet tapasztalatai szerint a vállalkozások rugalmassága, alkalmazkodóképessége és bizalmon alapuló működése erős alapot ad a további növekedéshez.

Berényi Konrád dolgozott az internet hajnalán indult Indexnél, tanított és ma is tanít számos egyetemen, főiskolán, és közel két évtizede foglalkozik marketing-tanácsadással.

A műsor elején kkv-s aktivitásairól, tanácsadói tevékenységéről és a marketingtervezésről beszélgetünk. Oktatói munkája kapcsán kitérünk a digitális világ változékonyságára. Meddig él a tananyag? Elkerülhetetlenül szóba kerül a mesterséges intelligencia.

Végül, de nem utolsó sorban kitérünk a közelgő Márkaépítés konferenciára, ahol Konrád a házigazda.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Érdekesség, hogy az elmúlt két évben nagyjából félévente volt egy kisebb csökkenés a béremeléssel számolók körében, amikor arányuk visszasüllyedt a megkérdezettek kétharmadára, ezt leszámítva 70 és 75 százalék között mozog a növekvő bérrel számolók aránya, a legfrissebb adatok alapján jelenleg 71 százalékon áll a mutató. Noha a csökkenő bérekkel számolók aránya 2022 első negyedéve óta egyszer sem érte el az 5 százalékot, a változatlan bérekkel kalkulálók körében nagyobb volt a szórás: 21 és 32 százalék között változott az érték, jelenleg 28 százalékon áll, ami négy pontos emelkedés az előző negyedévhez viszonyítva.

„A jelenlegi gazdasági környezetben idén a legtöbb cégvezető tervezhet mind a bérek emelésével, mind pedig a béren kívüli juttatásokkal. Az emelkedő inflációs környezetben ez komoly segítséget jelenthet a munkavállalóiknak. A K&H számára a vállalkozásösztönzés kiemelten fontos terület, ezért nemcsak innovatív banki és finanszírozási megoldásainkkal, hanem pénzügyi tudatosságot ösztönző tanácsokkal és üzletfejlesztési megoldásokkal is támogatjuk a hazai kkv szektort. Mindemellett olyan egyedülálló szolgáltatásokat is rendelkezésükre bocsátunk, mint például Kate, a hangalapú digitális pénzügyi asszisztens” – mondta el az eredmények kapcsán Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

A kkv döntéshozók kétötöde tervez valamilyen – egy vagy akár többféle – béren kívüli juttatást adni a munkavállalóinak ebben az évben. A 2023-as év vége óta töretlenül a 13. havi fizetés vagy jutalom számít a legnépszerűbb juttatási formának a kkv-k körében, az elmúlt negyedévhez képest minimálisan, két százalékponttal emelkedett is a mutató. Jelenleg a megkérdezettek 17 százaléka tervezi adni, ami közelíti a tavaly nyáron mért értéket. A második legnépszerűbb juttatási forma holtversenyben a SZÉP kártya, valamint a törvényileg előírt utazási költségtérítés 11-11 százalékkal, ami egyben azt is jelenti, hogy a SZÉP kártya népszerűsége az előző negyedéves kisebb csökkenés után visszatért arra a szintre, amit 2023 ősze óta stabilan tartott. A toplista harmadik helyén pedig a cégek saját döntései alapján adott utazási támogatások állnak kilenc százalékkal.

Nem nagyon mozdul a hazai kkv-vezetők várakozása az árbevételük növekedésének mértékét illetően. A 2024 év eleji 8 százalékpontos éves árbevétel növekedési várakozás az elmúlt három negyedévben 7 százalékpontra mérséklődött. Ennek megfelelően a cégvezetők közel 60 százaléka nem számol jelentős változással a következő 12 hónapban. Állandósult a következő egy évre vonatkozó nyereségnövekményt érintő elképzelés is a kkv szektorban: 2022 ősze óta megmaradt a 3-4 százalékpont közötti tartományban, az átlagos profitnövekedési várakozások mértéke az elmúlt félévben 4 ponton rögzült.

„A biztos gazdasági körülmények ellenére is érzékelhető rosszkedv okát a közterhekkel kapcsolatos várakozásokban érdemes keresni. A kkv-k vezetőinek közel kétharmada növekvő terhekre számít. Legnagyobb arányban (közel 70 százalékban) a közepes, 100 és 300 millió forintos árbevétel közötti cégek élén gondolkodnak így. Érdekes viszont, hogy mégsem náluk, hanem a legnagyobbaknál, vagyis a 300 millió feletti bevételű cégeknél emelkedett legdrasztikusabban a romló helyzettel számolók aránya, 10 százalékpontot meghaladó mértékben. Meglehetősen összetett gazdasági helyzet alakult ki Magyarországon, amit jól mutat, hogy miközben a kkv-k vezetői pesszimisták a jövőjüket illetően, mégis sokuk javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évben” – értékelte a helyzetet Oraveczné Németh Ildikó, a K&H kkv és lakossági szegmens marketing vezetője.

Javuló versenyhelyzetről számolnak be a kkv-k

Versenyképességükről pozitívabban gondolkodnak a cégvezetők. Az előző negyedévi 18 százalékos mélypont után év végén 23 százalékon áll az index, azaz közel minden negyedik cég ismét javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évre vonatkozóan, vagyis versenytársaikhoz képest valamilyen előnyre fognak tudni szert tenni. Különösen kiugró a legkisebb, 100 milliós árbevétel alatti cégek körében mért 11 pontos emelkedés, de a 300 milliós árbevételt meghaladó cégeknél is 7 ponttal nőtt a javulással számolók aránya. Nem mondható el ugyanez a két szélső sáv között elhelyezkedő közepes árbevételű cégekről. Egyedül náluk volt egy kisebb csökkenés: 26-ról 23 pontra ment vissza a versenyhelyzetük kedvező alakulásával kalkulálók aránya.

Photo by Israel Andrade on Unsplash

Az érettségivel rendelkezők és a szakmunkás végzettségűek nyilatkoztak a legnegatívabban az elégedettség kapcsán, míg a diplomások voltak a legkevésbé elégedetlenek. Életkor alapján a 40-49 évesek a leginkább elégedetlenek (53 százalék a negatívan nyilatkozók aránya). Az idősebbek, a 60-69 évesek érzik magukat a legjobban a munkában, közöttük arányaiban a legkevesebb a munkahelyével elégedetlen és a legtöbb az elégedett.

A felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka úgy érzi, nem igazán tudja kibontakoztatni a tehetségét a munkahelyén. Míg az érettségivel vagy valamilyen szakmunkás végzettséggel rendelkezők negatívabban ítélik meg a kérdést, 59 illetve 54 százalék gondolja úgy, hogy nem igazán tudja kibontakoztatni tehetségét a munkahelyén, a diplomások és a nyolc általánossal rendelkező munkavállalók körében ez az arány 47 illetve 43 százalék.

A válaszadók fele (49 százalék) nem lát esélyt karrierje építésére jelenlegi munkahelyén, nem tartja valószínűnek, hogy házon belül váltani tudna vagy előléptetnék. Másik szakterületre, munkakörbe történő mozgást csupán a munkavállalók 20 százaléka tartja reális lehetőségnek, míg a magasabb pozícióba kerülésre 15 százalék lát esélyt. A férfiak körében magasabb, 18 százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, van esélyük előléptetésre, a nőknek csak 12 százaléka kalkulál ezzel. Összességében a legfiatalabb munkavállalók (16-29 évesek) a legoptimistábbak karrierjük cégen belüli alakulását illetően.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók közel fele (47 százalék) nem a jelenlegi munkahelyén képzeli el magát, és két éven belül váltani szeretne: közülük 42 százalék minél hamarabb lépne, míg 58 százalékuk képzeli el ezt a következő 1-2 évben. Bár sokan szeretnének mozdulni, a kimondottan hosszú (5+ év) távban gondolkodók aránya is magas, 32 százalék, ugyanakkor a fiatalabbak (16-29 illetve 30-39 év közöttiek) sokkal kisebb arányban (22 százalék) terveznek öt évnél is hosszabb időre. A diplomások körében is alacsonyabb a ragaszkodás: 21 százalék mozdulna, amint lehet, mindössze 10 százalék tervez öt évnél tovább.

A lakosság 44 százaléka több mint öt éve dolgozik a munkahelyén. A nem olyan régen munkahelyet váltók aránya is magas: 18 százalék kevesebb mint egy éve, míg 14 százalék 1-2 éve dolgozik az aktuális munkáltatójának. A 16-29 évesek, illetve a 30-39 év közöttiek körében jelentősen magasabb (28 és 25 százalék) azoknak az aránya, akik kevesebb mint egy éve dolgoznak csak a jelenlegi munkahelyükön, míg a 60-69 évesek esetében kiugróan sokan, 80 százalék van ugyanazon a munkahelyen több mint öt éve.

„Az Ersténél azt valljuk, ha a kollégáink elégedettek, szeretnek itt dolgozni, elkötelezettek, akkor az ügyfeleink is elégedettek lesznek, így végül a tulajdonosaink is. Több mint egy évtizede mérjük kérdőívvel munkatársaink elégedettségét, amely évek óta 70 százalék feletti, tavaly 80 százalékos eredményt mértünk. Az Ersténél a munkatársak átlagosan közel tíz évet töltenek el, amihez az is hozzájárul, hogy a karrierjük építése, az előrelépés mellett arra is lehetőségük van, hogy kipróbálják magukat más munkakörben – az elmúlt egy évben közel négyszáz kollégánk váltott másik munkakörre. Munkatársak közel 80 százaléka ráadásul ma már társtulajdonosként dolgozik a bankban. Három éve indult részvényprogramunkban az összes jogosult munkavállaló Erste részvényt kapott, és közülük sokan éltek az extra részvényvásárlás lehetőségével is” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR vezetője.

Az Erste arra is kíváncsi volt, a munkavállalók mennyire tartják fontosnak önmaguk fejlesztését, mit tesznek meg ennek érdekében, illetve kire, mire számítanak ebben, milyen támogatásra van szükségük. A felmérésben több választ is meg lehetett jelölni. A válaszok alapján a magyarok a fizikai egészségük gondozását (35 százalék), ideértve például a szűrővizsgálatokon való részvételt tartják a legjobb befektetésnek személyes fejlődésük szempontjából. Ettől alig lemaradva a családi, baráti kapcsolatok rendezése (34 százalék), a rövidebb képzések elvégzése (33 százalék), az autodidakta módon történő tanulás (33 százalék), a hagyományos oktatási intézményben történő tanulás (32 százalék), a lakókörnyezet rendezettebbé, kellemesebbé tétele (31 százalék), és a mentális egészség gondozása (30 százalék) követi. A tanulásnak egyébként a 30-39 év közöttiek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget, minden formáját 40 százalék feletti arányban jelölték meg, míg a diplomások általánosságban több önfejlesztési módszert is pozitívan ítélnek meg.

Személyes fejlődésük érdekében jelenleg a legtöbben egyedül tanulnak (35 százalék), a lakókörnyezetüket rendezik (24 százalék), társas kapcsolataik fejlesztésén dolgoznak (23 százalék), a mentális egészségüket gondozzák (23 százalék), a fizikai egészségükkel foglalkoznak (22 százalék), vagy a megjelenésük javításán fáradoznak (21 százalék). A munkavállalók mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem dolgozik a saját fejlődésén. A fiatalok (16-29 év közöttiek) jelentősen magasabb arányban (32 százalék) foglalkoznak a mentális egészség gondozásával, míg a 60 év felettiek a fizikális egészségre fordítanak nagyobb figyelmet az átlagnál (28 százalék).

A legtöbben napi (31 százalék) vagy heti (29 százalék) rendszerességgel fektetnek időt az önfejlesztés valamilyen módjába. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők többet foglalkoznak ezzel, az érettségizettek 62 százaléka, a diplomások 75 százaléka fordít időt önmaga fejlesztésére napi vagy heti rendszerességgel, míg a nyolc általánost végzetteknél ez az arány 48 százalék, a szakmunkásoknál 54 százalék. A munkavállalók közel fele (45 százalék) éves szinten 50 ezer forintnál kevesebbet költ önfejlesztésre, mindössze 5 százalék fordít 500 ezer forintnál többet erre a célra. A férfiak, a diplomások és a fővárosban élők összességében többet költenek önfejlesztésre, míg a nők kevesebbet.

A magyarok elsősorban a saját felelősségüknek tekintik önmaguk fejlesztését (45 százalék), de sokan számítanak családi, baráti támogatásra (39 százalék). Az államtól 22 százalék, a munkahelytől 20 százalék vár valamilyen jellegű segítséget. A férfiak sokkal nagyobb arányban (25 százalék) támaszkodnának a munkahelyükre, mint a nők (16 százalék). A segítséget a legtöbben (47 százalék) anyagi jellegűnek képzelik, de a rendszeres motiváció és emlékeztető a lehetőségekről (39 százalék), illetve a szabadidő megteremtése (33 százalék) is népszerű támogatási forma. A 60 év alattiak körében magasabb a pénzügyi támogatást igénylők aránya, míg a diplomásoknak nagyobb az igényük az idő megteremtésében nyújtott segítségre, illetve a rendszeres motiválásra, emlékeztetésre.

„Önmaguk fejlesztése az Erste munkavállalói számára is fontos, a bank ezért számos képzési lehetőséget biztosít a kollégák számára a soft skill tréningektől az informatikai és nyelvi képzéseken a mentorálásig és vezetésfejlesztésig. Munkatársaink tavaly fejenként átlagosan 16 órát töltöttek ilyen, belsős képzéseken, ez összesen csaknem 52 ezer órányi tréninget jelentett. A belsős képzések mellett két év munkaviszony után, lojalitás programunk részeként lehetőség van tanulmányi támogatásra, amely akár több százezer forint is lehet. Ezt a keretet bármilyen, nemcsak a munkakörhöz kapcsolódó fejlesztésre igénybe lehet venni, például egy festő tanfolyamra, ha valaki úgy érzi, erre van szüksége ahhoz, hogy ki tudjon teljesedni” – tette hozzá Mihók Krisztina.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

Hinora Ferenc a kiadói világban eltöltött kezdetek után hamar saját céget alapított, amely évről évre szép növekedést ért el, és 2021 óta Positive Adamsky néven ismert. A Magyar Marketing Szövetségnek 2013 óta az elnöke.

Beszélgetésünk apropója a szeptemberi Marketig Summit, amelyen idén már több mint kétezer szakember vett részt. Megbeszéljük, milyen témákat járt körül a konferencia, és azt is tisztázzuk, miért skizofrén a marketing. Beszélünk a marketing megváltozott szerepéről a vállalatok tevékenységében, és arra is kitérünk, mi a márkák szerepe a profittermelésen túl.

A Positive Adamsky kapcsán szóba kerülnek a változó ügynökségi modellek, a magyar ügynökségek és a multik kapcsolata, aztán kitérünk a KKV szektorra és non-profit szférára is.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A BinX működési modelljét a Magyar Nemzeti Bank bevonásával alakították ki a tulajdonosok. A modell lényege, hogy a BinX számláját nem egy kereskedelmi bank, hanem a Magyar Nemzeti Bank vezeti. Az ügyfelek pénze egy, a Magyar Nemzeti Bank által vezetett és felügyelt letéti számlára kerül, ezzel teljes fedezetet nyújtva az egyéni számlákon tárolt elektronikus egyenlegekre.

„A BinX a Revolut és a Wise első hazai alternatívájaként nem kíván a hagyományos bankokkal konkurálni, hitelezni és betétet gyűjteni. Azonban elsődleges platformmá kíván válni a leggyakoribb tranzakciók lebonyolításában a teljes hazai kkv-szektor digitálisan érett szereplői számára. A mi rendszerünkben az ügyfelek pár perc alatt, online, bankfióki sorbanállás nélkül nyithatnak BinX számlát, és semmilyen adatot nem kell megadniuk bejövő számláik kifizetéséhez” – mondta el Kis Ervin Egon, a BinX társalapítója és stratégiai igazgatója (a nyitóképen).

„A BinX megalkotásával az volt a célunk, hogy a Számlázz.hu felhasználóinak egy pillanatra se kelljen elhagyniuk azt az okos ökoszisztémát, amit az online számlázás természetessé válása óta megszoktak. Mától a teljes üzleti ciklus, megrendeléstől a fizetésig, gyorsan, egyszerűen menedzselhető, ráadásul az új fizetési mód rendkívül kedvező áron elérhető, ami a Számlázz.hu felhasználóknak, sőt, a teljes hazai kkv-szektornak is hatalmas értéket jelent” – mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

A BinX számla hivatalos pénzforgalmi számla, amely a cégkivonaton és az egyéni vállalkozói nyilvántartásban is megjelenik, bármely vállalkozás használhatja elsődleges számlaként is. Mobilapplikáción és webes alkalmazáson keresztül érhető el, kérdés esetén magyar nyelvű ügyfélszolgálat segíti a felhasználókat. Kapcsolódik a BinX számlához egy hagyományos bankszámlaszám, valamint hamarosan rendelhető lesz Mastercard prémium business bankkártya is – írják.

Minden magánszemélynek, háztartásnak, vállalkozásnak van CO2 kibocsátása, még a legkisebb mikro-vállalkozás, vagy otthonról dolgozó egyéni vállalkozó is karbonlábnyomot hagy maga után. Mostantól Magyarországon az OPTEN és a Mastercard innovációjával bárki percek alatt kiszámolhatja, hogy tevékenységével mennyire terheli környezetét.

A kibocsátás csökkentése több szempontból is hasznos. A vállalkozó jobban ügyel a környezetére, eleget tesz az EU-s szabályozásoknak, valamint versenyelőnyhöz jut, hiszen sok megrendelő, valamint a vásárlók részéről is elvárás, hogy egy cég lépéseket tegyen a fenntarthatóság irányába. Az energiamegtakarítással hosszú távon pénzt is spórolhatnak. Íme néhány tipp kis- és egyéni vállalkozóknak a karbonlábnyom-csökkentésre.

1. Tömegközlekedés és alternatív utazási módok: Autó használata helyett – amikor csak lehetséges – érdemes a tömegközlekedést, a kerékpározást választani, vagy gyalogolni. Ez jelentősen csökkenti a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.
2. Energiatakarékos iroda és technológia: Az energiafogyasztás csökkentése közvetlenül csökkenti a karbonlábnyomot. Érdemes LED világítást, energiatakarékos készülékeket és megfelelő hőszigetelést biztosítani. Egy olyan vállalat, amely irodáiban LED-égőkre vált, éves szinten 75%-kal csökkentheti a világítás energiafogyasztását.  Az energiahatékony eszközök általában hosszabb élettartammal rendelkeznek, kevesebb karbantartást igényelnek.
3. Digitális megoldások: Minél digitalizáltabb egy vállalkozás, annál kevesebb papírt használnak fel a működéshez, adminisztrációhoz. A szoftverek, digitális tervező-, nyilvántartó és számlázó programok, foglalási rendszerek is mind csökkentik a karbonlábnyomot.
4. Csomagküldés és beszerzés: Amilyen küldeményért csak lehet, érdemes személyesen elmenni egy átvevőhelyre, vagy biciklis futárt alkalmazni. Ezáltal csökkenthető az utaztatott termékek által generált üvegházhatású gázok mennyisége. Egy-egy kis csomagért, ebédért, rengeteg üzemanyagot égetünk el, akkor is, ha mi magunk nem vezetünk.
5. Fenntartható anyagok: A vállalkozások akkor is sokat tesznek a környezetért, ha fenntartható anyagokat használnak a működésükhöz. Ilyen lehet például a biológiailag lebomló eszközök, újrahasznosított papírok és irodaszerek beszerzése.

A napokban jelent meg Magyarországon a GRI hitelesített ESG szolgáltatással rendelkező OPTEN és a nemzetközileg elismert Mastercard közös fejlesztése, egy karbonlábnyom kalkulátor, amely a doyourcarbon.hu weboldalon érhető el. Ennek segítségével bárki perceken belül kiszámíthatja a saját vállalkozása becsült karbonlábnyomát a költései alapján, méghozzá külső szakértők igénybevétele nélkül. Az érték felmérése az első lépés a fenntartható vállalkozásvezetés irányába – írják.

Az éves névjegykártya budget nagyban függ a cég méretétől, az iparágtól, a tevékenység típusától és az üzleti kapcsolatok számától. Egy kisebb vállalkozásnak csak néhány száz névjegykártyára van szüksége évente, míg egy nagy multinacionális vállalatnak több tízezerre. Az üzleti kapcsolatok és a munkavállalók száma is befolyásolja ezt a számot, mindemellett a rendezvényeken, konferenciákon való részvétel és az üzleti utazások is növelhetik a szükséges névjegykártyák számát, nem is beszélve egy-egy változást lekövető újranyomásról. “Általánosságban elmondható, hogy a cégek gyakran rendelnek új névjegykártyákat évente, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú kollégákról elérhető friss információt. Ezeknek a papíralapú névjegyeknek a költsége a vállalat méretétől függően felkúszhat akár évi 1,5 – 2 millió forintra is” – tette hozzá Baranyai Dávid Atilla, a Card In Move vezérigazgatója.

A költségek mellett az MNB ajánlását is érdemes figyelembe venni

Az MNB évente kiadott Zöld Ajánlása alapján – a névjegyeket egyik legnagyobb számban használó szektornak – a pénzintézeteknek, biztosító társaságoknak érdemes felülvizsgálni a névjegyek gyártási gyakoriságát is, hiszen náluk ez jelentős tétel lehet. Az ajánlás szerint a papírmentes, vagy papírtakarékos ügyintézés megvalósítása fontos cél, melyben nagy szerep juthat az ezrével készülő papíralapú névjegyeknek. Ezeket például olyan tartós, okos névjegykártyára lehet cserélni, amit – a mára gyakorlatilag minden telefonban benne lévő NFC-technológiának köszönhetően – elég hozzáérinteni a telefonhoz, és a névjegyadatok máris landolnak. Később, ha változás történik a titulusban, vagy névben, akkor sem kell újranyomni, elegendő az újraprogramozás. “Ezzel a módszerrel nem csak költséget takaríthatnak meg, de csökkenthetik karbonlábnyomukat is a cégek” – egészítette ki az vezérigazgató.

A kapcsolatépítés már nem áll meg a telefonszám-cserénél

A papíralapú névjegyek – azon túl, hogy némi feladattal látják el azt, aki kapja őket, hiszen hosszú percekig kell bepötyögnie az adatokat – nem alkalmasak linkek, közösségi média profilok megosztására. Baranyai Dávid Atilla hozzátette: “Mivel az üzleti profilok egyre gyakoribbak, ezért is válik lassan a kapcsolatépítés fontos eszközévé a digitális névjegy, hiszen ezek a profilok így azonnal megoszthatóak lesznek, legyen az LinkedIn, Instagram, Facebook vagy akár TikTok. Az iroda címe már alig játszik szerepet az üzleti találkozókon.”

Photo by Van Tay Media on Unsplash

A digitális infrastruktúra-fejlesztési lehetőségek nemcsak technológiai eszközök beszerzésére, hanem a vállalkozások belső működési folyamatainak modernizálására is felhasználhatóak. Ez pedig lehetőséget teremt a vállalkozások számára, hogy 2024-ben növeljék hatékonyságukat, bővítsék piaci jelenlétüket, javítsák ügyfél-kapcsolataikat és megsokszorozzák a bevételeiket.

“A digitális átalakulás ma már nem választás kérdése, hanem egy szükségszerű lépés, ami növekvő versenyelőnyt is kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élnek vele, és behozhatatlan hátrányt azoknak, akik nem. 2024 bármilyen kkv számára sikeres év lehet. Hogyha a kis- és középvállalkozások kihasználják ezeket a pályázati lehetőségeket, és komolyan gondolják az innovatív belső digitális rendszerek bevezetését, akkor mindegy, hogy mi történik a gazdaságban, a vállalkozásuk túl fogja élni” – mondta Sipos Lóránt, a SOMACRM ügyvezetője.

A kkv-k is lehetnek olyan hatékonyak, mint a nagyvállalatok

A CRM rendszerek és az automatizált megoldások nemcsak a nagyvállalatok számára érhetőek el, hanem a kisebb cégek számára is, lehetővé téve, hogy jobban megértsék és kiszolgálják az ügyfeleiket. A CRM segítségével a vállalkozások hatékonyabbá tehetik a marketing- és az értékesítési stratégiát, ami közvetlenül hozzájárul a bevételeik és versenyképességük növekedéséhez. A CRM nemcsak az ügyféladatok kezelésében segít, hanem a teljes ügyfélút elemzésében is, így a vállalkozások jobban megérthetik, hogyan fejleszthetik a termékeiket és szolgáltatásaikat az ügyfelek igényei szerint.

“Vannak, akik úgy gondolják, hogy a vállalkozásuk túl kicsi egy ilyen rendszerhez, de ezzel csak elszalasztják annak esélyét, hogy sikeresebbé váljanak, növeljék a hatékonyságukat és több bevételre tegyenek szert. Az általunk fejlesztett 7. generációs ügyfélkezelő rendszerekben minden egy helyen van. 2024 januárjában már a nyolcadik generációt vezetjük be, ami még innovatívabb lesz, és az AI csatlakozásra, valamint a döntéstámogató rendszerek kiszolgálására nyújt lehetőséget. A segítségével a kis- és középvállalkozások is hatékonyabban tudják menedzselni a belső folyamataikat, ami minden területen érezhető, legyen szó értékesítésről, projektmenedzsmentről, ügyfélszolgálatról, könyvelésről vagy a bejövő és kimenő levelezésről” – magyarázza a szakértő.

Több információ, jobb döntések

A vállalkozások sikerének kulcsa a hatékony és célirányos üzletmenet, amit a hagyományos módszerek, mint az Excel-táblázatok és a kontrollálatlan e-mailezések nem mindig képesek biztosítani. A CRM rendszerek viszont egy gombnyomással feltárják a szükséges adatokat, lehetővé téve a kkv-k számára, hogy gyorsabban és a megfelelő információk birtokában jobb döntéseket hozzanak. Emellett ezek az eszközök jelentősen lerövidítik a napi, heti vagy havi riportok készítésének idejét, és hatékonyabbá teszik az értékesítési folyamatokat is.

„Egy ma már 700 ezer érdeklődővel és több ezer fős értékesítési hálózattal rendelkező napelemes cég története jól példázza a CRM rendszerek hatékonyságát. Kezdetben egyszerű eszközökkel dolgoztak, de a CRM rendszer bevezetésével hihetetlen fejlődést értek el. Az integrált megoldásokkal és a pontos adatelemzéssel a vállalat gyorsan növelte hatékonyságát és piaci részesedését, így egy egyszemélyes vállalkozásból országosan ismert sikervállalattá vált” – mutat rá a CRM rendszerekben rejlő lehetőségekre Sipos Lóránt. A szakember hozzátette: “A napelemes pályázatok indulásával ismét aktuális, hogy az ágazatban tevékenykedő vállalkozások is mielőbb hatékony ügyfélkezelő rendszert szerezzenek be. Mi itt vagyunk.”

Van még hova fejlődni

A mesterséges intelligencia alkalmazása a CRM rendszerekben új dimenziókat nyit meg a vállalkozások számára. Az AI segítségével a vállalatok még pontosabb ügyfélprofilokat készíthetnek, előre jelezhetik az értékesítési trendeket, és egy lépésben kiszűrhetik, hogy melyek azok a vevők, akikkel azonnal érdemes felvenni a kapcsolatot. A technológia fejlődésével a vállalkozások még hatékonyabban reagálhatnak az ügyféligényekre.

“A mesterséges intelligencia beépítése a CRM rendszerekbe jelentős előnyt jelent majd 2024-ben a kis- és középvállalkozások számára. Az AI segítségével a vállalatok képesek az adatok mélyebb elemzésére, ezáltal növelve a vállalkozás hatékonyságát és versenyképességét” – zárta gondolatait a SOMACRM ügyvezetője.

Photo by krakenimages on Unsplash