A költségvetés elemzése

Bármilyen átalakítás vagy változtatás alapját az adatok adják, ebben az esetben a költségvetés elemzése. Csak ennek segítségével vehetjük szemügyre, mire költünk a legtöbbet, mi hozza a legnagyobb bevételt, hol van szükségünk a költségek lefaragására, vagy épp mire kell nagyobb gondot fordítanunk.

A költségvetés elemzésének egyik legalapvetőbb eszköze a bevételek és kiadások számbavétele. Vizsgáljuk meg a bevételeink hosszú távú alakulását! Árulkodó lehet, melyik hónap, vagy épp melyik termékünk, szolgáltatásunk hoz kiugróan magas, vagy épp váratlanul alacsony bevételt. Dönthetünk úgy, hogy a bevételi szempontból leggyengébben teljesítő árukról vagy szolgáltatásokról lemondunk, és inkább a jövedelmezőbbekre koncentrálunk. Vagy épp fordítva: arra koncentrálunk, ahol a legtöbbet kell javítanunk. Ennek eldöntésében a költségvetés elemzése segíthet.

Vegyük számba minden költségünket: az állandókat – például rezsi, adók, munkabér – és a változókat – például marketing, beszerzések – is. Így látni fogjuk, mire megy el a legtöbb pénz, a bevételek arányában pedig dönthetünk ezek módosításáról.

Gyűjtsünk továbbá tartalékot a váratlan költségek fedezésére! A legcélravezetőbb, ha eredménykimutatást készítünk, és ez alapján vágunk bele a változtatásokba! A cél, hogy a bevételeink és kiadásaink egyensúlyban legyenek, a jövőnk pedig a váratlan helyzetek esetén is tervezhető legyen és előre kiszámíthatóan alakuljon!

Készítsünk költségstruktúrát, amely költségeinket az árbevételekhez viszonyítva mutatja be! Ehhez használhatunk online, akár ingyenesen elérhető sablonokat, vagy profi szakemberhez is fordulhatunk. Az egyik legismertebb ilyen sablon az üzletimodell-séma, azaz Business Model Canvas, amely kilenc részben foglalja össze üzletünk legfontosabb elemeit, így tisztán, könnyen elemezhető módon mutatja meg, kik a legfőbb partnereink, melyek a legfontosabb költségeink vagy épp bevételeink.

Hasonlóan bevett eszköznek számít az ún. SMART-módszer, ami a konkrét, mérhető, elérhető, fontos és határidőhöz kötött célokat jelöli. Ha ezek mentén gyűjtjük össze legfontosabb célkitűzéseinket, az szintén segíthet a költséghatékonyság elérésében.

Kedvezmények kiaknázása

Szintén javíthatunk üzletünk költséghatékonyságán, ha kihasználunk minden elérhető kedvezményt és lehetőséget. Üzleti tevékenységünktől függetlenül rengeteg uniós pályázat, zöldítésre és környezetvédelemre felhasználható tender érhető el – csak utána kell járnunk ezeknek, és persze nyitva tartani a szemünket.

Ha üzletünket fenntarthatóbbá tesszük, a jövőbe fektetünk be! Nemcsak ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, de rengeteg kedvezményre is jogosultak lehetünk. Ezek egyike a h-tarifa: a kedvezményes díjszabást itthon 2010-ben vezették be, és a megújuló energiaforrások működtetéséhez vehető igénybe. A h-tarifa egész Magyarország területén elérhető a fűtési időszakban, segítségével pedig rengeteget spórolhatunk!

Adóoptimalizálás

A költségeink csökkentésének egyik kézenfekvő módszere az adóoptimalizálás: vizsgáljuk meg, milyen adókedvezményekre vagyunk jogosultak, éltünk-e minden lehetséges módszerrel az adóalapunk csökkentése érdekében.

Vegyük számba, elérhetőek-e számunkra az olyan adózási formák, mint a KIVA (Kisvállalati Adó), vagy épp a KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója). Az iparűzési adó alapja csökkenthető az anyagköltség, vagy épp a közvetített szolgáltatások elszámolásával. Számtalan munkaadói kedvezmény is elérhető a végzettségtől vagy életkortól függően. Az adóoptimalizálás természetesen nem adóelkerülést jelent, csupán azt, hogy élünk minden legálisan elérhető kedvezménnyel és lehetőséggel.

Energiahatékonyság minden területen

Az energiahatékonyság nem csupán egy divatos, zöld jelszó – a spórolás, a költséghatékonyság egyik legfőbb eszköze is lehet! Vegyük számba, hatékonyan használjuk-e a munkaerőt és a munkaeszközöket, mindenki a munkaköréhez, lehetőségeihez és tapasztalatához leginkább illő munkát végzi-e! Érdemes elemzést végezni, megéri-e befektetni modernebb gépekbe, van-e olyan munkafolyamat, amit digitalizálni vagy egyéb módon optimalizálni lehet.

Mindez olyan, aprónak tűnő változtatásokban is megjelenhet, mint az energiahatékonyabb izzók használata, vagy épp automatikusan fel- és lekapcsoló lámpák használata. Ha ilyen szemmel vesszük végig vállalkozásunk minden részlegét, biztos találunk lehetőséget a működésünk még hatékonyabbá tételéhez.

Dolgozói elégedettség

Ha vállalatunk több embert is foglalkoztat, fontos odafigyelnünk az ő igényeikre is – hiszen munkavállalóink a legfőbb értékeinknek számítanak! A megbecsültség nem pusztán a fizetést jelenti, bár kétségkívül ez járul hozzá leginkább az elégedettségükhöz.

Alakítsunk ki olyan vállalati kultúrát, ahol minden kolléga azt érzi, nemcsak anyagilag, de erkölcsi értelemben is megbecsülik munkáját! Az elégedett dolgozók ugyanis hatékonyabban is végzik munkájukat, így az ő elégedettségük végső soron a költséghatékonyságot is szolgálja. Sőt: ha alacsony a fluktuáció, akkor költségeink is csökkennek, hiszen nem kell áldoznunk az új munkaerő felvételére, az ő betanítására.

Kiszervezési lehetőségek

Azzal is javíthatunk vállalatunk működésén, ha annak bizonyos tevékenységét kiszervezzük. Nem érthetünk mindenhez és nem is kell: sok esetben hatékonyabb, ha egyes folyamatokat más, erre szakosodott profikra bízunk. A leggyakrabban kiszervezett tevékenységek közé tartozik például a marketing, a könyvelés, vagy épp a HR-folyamatok, például az új munkatársak felvétele.

Mint látható, vállalatunk működését több módon is hatékonyabbá tehetjük. Sok esetben az is elég, ha átgondoljuk cégünk működését, optimalizáljuk a folyamatokat, vagy épp élünk olyan, régóta elérhető kedvezményekkel, mint például a H-tarifa.

A legfrissebb kutatások szerint a márkák 55%-a tudatosan használja a YouTube-ot brandépítésére és marketingcélokra. Ez nem is meglepő, hiszen ezen a csatornán keresztül hatalmas potenciális vevőkör érhető el: csak a YouTube-nak több mint 2 milliárd aktív felhasználója van és a YouTube-felhasználók naponta több mint 1 milliárd órát töltenek a különféle videók nézegetésével. Hasonló nagyságrendű nézettséget tudhatnak magukénak a többi közösségi médiacsatornák, így a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Twitter is.

A brandépítés közkedvelt eszköze az influenszerek igénybevétele, akik a márkákat az online csatornákon keresztül népszerűsítik. Ők a cégektől megbízási díjat, jogdíjat, illetve termékmintákat kapnak, valamint – a feliratkozók és a megtekintések számától függően – a YouTube-tól különböző kategóriájú bevételekhez juthatnak. Ezek a jövedelmek pedig mind adókötelesek.

Az alapeset: megbízási díj egy magyar megrendelőtől

„Ha az influenszer belföldi megrendelőjétől, magánszemélyként díjban vagy termékmintában részesül, úgy ezek alapesetben az Szja törvény szabályai szerint megbízási díjként (önálló tevékenységből származó bevételként) adóznak” – ismerteti Barta Péter ügyvéd. Ezen megbízási díjjal szemben a megbízott influenszer elszámolhatja a bizonylattal igazolt költségeit, ha ilyen költséget nem jelöl meg, akkor a megbízási díj 90%-a után kell adóznia. Ebből a jövedelemből a megbízó vonja le az adóterheket, így a 15%-os szja-t, a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez láthatóan egy adózásilag igen költséges megoldás.

Alternatív adózási lehetőségek

A fenti adózási formánál sokkal jobban jár az influenszer, ha egyéni vállalkozást alapít és bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá. Így havi 50 000 Ft-os adófizetéssel szinte minden közterhét letudhatja. Még jobb, ha rendelkezik valahol egy teljes állással, nappali tagozatos egyetemista vagy esetleg nyugdíjas, mert ilyenkor csak havi 25 000 Ft katát kell fizetnie (félkata). Ez azonban csak addig járható út, amíg az influenszer éves nettó bevétele a 12 millió forintot, vagy az ugyanazon megbízótól származó bevétele a 3 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor extra 40%-os katát is fizetnie kell a különbözetre.

„A 2022-es adóváltozások eredményeként reális alternatíva lehet az általányadózás választása is, különösen akkor, ha a kata valamilyen oknál fogva már nem éri meg” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Ennek feltétele, hogy az influenszer bejelentkezzen egyéni vállalkozónak és éves bevétele ne haladja meg a 24 millió forintot. Ilyen esetben, főszabály szerint, 40%-os költséghányadot lehet alkalmazni, vagyis a bevétel 60%-a után kell csak az adót megfizetni. További kedvezmény, hogy 1,2 millió forintos jövedelemig nem kell szja-t fizetnie. Ha pedig még a 25. életévét sem töltötte be, akkor akár még nagyobb mértékben mentesülhet az szja alól.

Bizonyos tevékenységek végzésekor – így különösen zenészek, előadóművészek esetében – felmerülhet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választása is. Más esetekben pedig, komolyabb bevételek esetén, érdemes megfontolni a 10%-os kisvállalati adó (kiva) előnyeit.

És mi van, ha külföldi a kifizető?

Ha a magyar influenszer külföldi személytől (így például a YouTube-tól) díjat kap, úgy a díj után neki kell az adófizetési kötelezettségeket teljesítenie. Az adófizetési kötelezettség elsősorban abban országban merül fel, ahol az influenszer ún. adózási illetőséggel rendelkezik – ha az influenszer Magyarországon él, itt dolgozik, itt van a családja, akkor a jövedelme után a magyar törvények szerint adózik. A digitális nomádoknál azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb lehet.

Felmerül az a kérdés is, hogy kell a jövedelem után a jövedelem kifizetőjének (avagy az adott csatorna bejegyzésének) országában adózni. A választ több tényező határozza meg, így különösen a jövedelem kategóriája, a kifizető országának a belső adótörvényei és a kifizető ország és Magyarország között hatályban lévő kettős adóztatási egyezmény. „Például, ha valaki a YouTube-tól, az Egyesült Államokból kap megbízási díjat vagy jogdíjat, ezt a jövedelmet az USA-ban nem fogja adóteher sújtani, ha igazolja a magyar adózási illetőségét. De például egy Argentínából kapott jövedelem után felmerülhet helyi adófizetési kötelezettség” – magyarázza az ügyvéd. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az influenszernek ismernie kell a kifizető országának adótörvényeit, hiszen a kifizető az adóterhet a jövedelemből le fogja vonni és az influenszer csak a nettó összeget fogja megkapni.

Kevesebb adó

A 2020-as év minden szempontból rendkívüli volt: korábban sosem tapasztalt egészségügyi és társadalmi válsághelyzettel néztünk szembe. Ez jócskán nyomot hagyott a világgazdaságon és a magyar gazdaság helyzetén is. A hazai adópolitika azonban nem zavartatta magát: kisebb zökkenőkkel, de folytatta az elmúlt években megkezdett trendet, és tovább csökkentette az adófajták számát.

A tavalyi évet 54 darab adóval kezdtük, azonban ez a szám évközben átmenetileg megnőtt. Bevezették ugyanis a kiskereskedelmi különadót, amelyet bár a válság hívott életre, de úgy tűnik, huzamosabban is velünk marad. Ebből már az első évben is 47 milliárd forintot szedett be az állam – ami már súrolja más szektorális adóink nagyságrendjét.

Év végére mégis csupán 52 különféle adónemünk maradt. A jogalkotó ugyanis a pénzbeni- a természetbeni tb-járulék, a munkaerő-piaci járulék továbbá – nagyrészt – a nyugdíjjárulék összevonásával lényegében úgy könnyítette a vállalkozások adminisztratív terheit, hogy ezzel adóbevétel-kiesést nem okozott. Ez az irány mindenképpen üdvözlendő.

Több áfa

Az adóbevételek egyik magyarországi zászlóshajója – az áfa – tavaly is megbízhatóan teljesített. Miközben ez az adónem az elmúlt éveknél tavaly szerényebb, mindössze kb. 3%-os bevételnövekedést produkált, ezt ahhoz mérten érdemes nézni, hogy mindeközben a GDP kb. 5%-kal, a háztartások fogyasztása pedig – az első 9 hónapban – 2,4%-kal csökkent. Ezt az újabb, relatív sikert nagyban támogatja az a folyamat, hogy az egyre kiterjedtebb technológiai megoldásoknak köszönhetően feltételezhetően a tavalyi évben is tovább csökkent a be nem fizetett áfa összege.

KATA, KIVA: húzd meg, ereszd meg

Az egyszerűsített adók korábbi években tapasztalt egyértelmű diadalmenetében kisebb fordulatot hozott a 2020-as év. Míg ugyanis az egyre nagyobb sikersztorivá avanzsáló KIVA kormányzati támogatottsága töretlen, a KATA esetében behúzták a kéziféket. Felismerték, hogy nagyon sok esetben a szürkefoglalkoztatás melegágyává vált, és sajnos fűnyíróelven bár, de meglehetősen hatékony korlátozó szabályokat alkottak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy több év óta először a KATA-ból származó bevétel 2020-ban egyáltalán nem nőtt. Az adó szinte fillérre ugyanannyi (158 milliárdos) bevételt produkált 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Mindemellett fontos látni, hogy e két egyszerűsített adónemből összességében már a társasági adó 60%-ának megfelelő bevétel származik.

Merre tovább?

„Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat továbbra is elkötelezett az adók számának csökkentése mellett. Az azonos adóalapú adók összevonása adja magát és a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő adócsomagban már szerepel is a szocho és a szakképzési hozzájárulás összevonása” – mondja Fehér Tamás ügyvéd, adótanácsadó.

„Emellett megfontolandónak tartjuk az olyan adók kivezetését, amelyekből nem, vagy csak alig származik bevétele a költségvetésnek. Ilyen pl. a bevándorlási különadó, amelyből kimutatható bevétel egyáltalán nem származott, miközben az adózás logikájától kifejezetten idegen célokat szolgál. Szintén megszüntetésre érett a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja: az eleve nem túl combos, 2019-ben befolyt 23,6 millió forintot 2020-ban sikerült alulmúlni – mindössze 20 millió forintos bevétellel” – zárja a Jalsovszky szakértője.

MI MINŐSÜL ADÓNAK?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet szerint sem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.