Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a friss adatokat kommentálva elmondta, a hosszú távú, úgynevezett fix bázisú adatok szerint a 2012-es havi átlaghoz képest 2,2 százalékkal volt magasabb a júniusi forgalom. Az is látszik a számokból, hogy 2023 novembere óta növekedést mutat a forgalom volumene, ebben az időszakban havonta nagyjából 3 százalék körüli volt az átlagos bővülés.

Az idei év első hat hónapjában éves szinten 3,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Átlag feletti, 8,4 százalékos forgalomnövekedést értek el az illatszereket forgalmazó üzletek. Emellett az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben 6 százalékos plusz keletkezett. A csomagküldő és internetes forgalom 5,7, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök esetében 5,4 százalékos emelkedés látható. Ugyanakkor a könyv, újság és papíráruk forgalma 2,5 százalékkal csökkent az idei első félévben. “A kiskereskedelem bővülése elsősorban a nettó reálbér növekedéséből táplálkozik, hiszen utóbbi az év első öt hónapjában 3,9 százalékkal nőtt. Ebből az is látszik, hogy a fogyasztási ráta nem emelkedik. Azaz a lakosság továbbra is relatív óvatosan költekezik” – tette hozzá a szakember.

Az év második felében is megmaradhat ez a tendencia a kiskereskedelemben, ami azt jelenti, hogy havi 3 százalék körüli növekedésre lesz képes a szektor. Pozitív hatással lehetnek a forgalom alakulására a kormányzati, lazító intézkedések, negatív kockázatot jelenthet, ha a gazdaság nem tud érdemben élénkülni, emiatt pedig elbocsátásokra kerülne sor.

Először a fogyasztói elvárásokról beszélünk: mivel lehet megnyerni a vásárlókat az éles piaci versenyben? Szükséges a modernizáció, az üzletek megújítása, a hűségprogramok, de azt is tudjuk, hogy a magyar fogyasztó rendkívül árérzékeny.

A fenntarthatóság örök témánk, és a SPAR számára is az. Csak néhány hívószó ezzel kapcsolatban: csomagolóanyagok, műanyaghulladék, papír, energia, egészséges életmód.

Részletesen beszélünk arról is, ami a „community impact” kifejezés kapcsán felmerül, témánk mindazon aktivitások összessége, ami a közösségekkel, a vállalat társadalmi felelőségvállalásával összefügg. Végül kitérünk arra is, melyek lesznek a SPAR kommunikációjának fókusztémái 2025-ben.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

kiskereskedelem,

A hazai boltok forgalma 1,4 százalékkal emelkedett decemberben az előző hónaphoz képest. Ilyen nagy növekedést nem láttunk 2022 márciusa óta, de akkor is a járvány utáni felpattanás hatása eredményezte a kiugró értéket. Decemberben az üzemanyag-forgalom is jelentősen, 4 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest.

A teljes kiskereskedelem éves bázison mindössze 0,2 százalékkal csökkent, ami 2022 november óta a legjobb adat. A mostani emelkedés mögött is áll egyedi hatás: az üzemanyagár-stopot 2022 decemberében vezették ki, vagyis tavaly decemberben már 12 hónapja tankoltak az emberek a piaci áron. Ez látszik az éves bázisú forgalomban is, ugyanis míg novemberig a benzinkutak jó 20 százalékos mínuszt hoztak össze hónapról hónapra, decemberben már 3,8 százalékos volt a növekedés a kiigazított adatok szerint.

Mindez azt jelenti, hogy bár a kiskereskedelem még mindig nem érte el a járvány előtti szintet, kimozdult a 2021-es szintről, amelyen hosszú idő óta stagnált.

További részletek a Portfolio cikkében.

Augusztusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1594 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei évben január és augusztus között az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,6 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,3 százalékkal esett vissza az értékesítés volumene.

További részletek az Index cikkében. 

A dm 30 éve meghatározó szereplője a magyar kiskereskedelemnek, a drogériák között piacvezető, ezáltal stabil és megbízható vállalat. Tudatos, vásárlóbarát üzletpolitikájának köszönhetően az elmúlt időszak gazdasági helyzetében is sikerült megőriznie és tovább erősítenie piaci helyzetét, valamint kimagasló eredményeket ért el, megőrizve a vásárlók hűségét. A gazdasági helyzetre, valamint az elért eredményekre reagálva a dm az idei gazdasági évben 8%-os évközi alapbéremelést hajtott végre 2023. július 1-től. Az emelésnek köszönhetően a cafeteria, a műszakpótlékok és a vasárnapi pótlékok is emelkedni fognak. Az évközi béremelés nem újdonság a vállalat életében, a tavalyi évben volt már hasonló intézkedés, 2023. januárjában pedig átlagosan 14%-kal nőttek az alapbérek a drogériánál, így idén már ez a második általános, minden munkavállalót érintő béremelés.

A vállalat pénzügyi stabilitásának köszönhetően anyagilag is kifejezi köszönetét a munkatársak számára, ám egyéb, nem anyagi jellegű juttatásokkal is igyekszik meghálálni a kollégák munkáját: június 11-én Családi Napot szervezett, melyre az összes munkatársat meghívta családjukkal együtt. Az eseményen 2400-an vettek részt. A dm széles belső képzési palettát biztosít a dolgozók számára, valamint hosszútávú karrierlehetőséget nyújt a kollégáknak, hogy a meglévő juttatási rendszerből csak néhányat említsünk. A munkavállalók megbecsülésére irányuló intézkedések, az emberközpontú szervezeti kultúra és a kellemes munkahelyi légkör meghozza az eredményt: minden harmadik dolgozó több, mint 10 éve a dm dolgozója.

„Büszkék vagyunk munkatársainkra az elmúlt években tanúsított példátlan helytállásukért, és hálásak vagyunk nekik lojalitásukért. A cégvezetés ezúton szeretné megköszönni minden Munkatársunknak a kitartó és eredményes munkát” – tette hozzá Csoknyainé Horváth Gertrud ügyvezető.

Győrváry-Aszatrjan Diána és Pádár Kata a kiskereskedelem legújabb fogyasztói trendjeit ismertette. A magyar viszonyokat a globális helyzetből kiindulva tekintették át. Az NIQ szakemberei marketingeseket kérdeztek meg a világ számos országában, akiknek a 65%-a úgy fogalmazott, hogy amikor az eladások csökkenni kezdenek, akkor bizony komolyan fontolóra kell venni a rebrandinget.

A világban kétpercenként​ kerülnek új SKU-k virtuálisan vagy fizikailag a polcokra. Átlagosan 19 másodperc alatt hoz döntést egy vásárló. ​Globálisan a fogyasztók csupán 8%-a elkötelezett az általa vásárolt márkák mellett, 45% nagyobb valószínűséggel próbál ki új márkákat, 47% szívesebben vásárol és keres új márkákat, új termékeket.

A kiskereskedelem jelenleg Magyarországon nem csak Európához, hanem Kelet-Európához képest is rosszul áll, mennyiségben nálunk a legnagyobb a csökkenés, árszínvonalban a növekedés. A Fogyasztói Optimizmus Index, ami 3 paraméterből áll össze (munkahelyi kilátások, saját anyagi helyzet, vásárlási hajlandóság), valamelyest javult ugyan a januári mélyponthoz képest, de a 70-80 pont körüli értékek így is elég aggasztóak. Globálisan 39%, Európában 49%, nálunk 55% azoknak az aránya, akik nem érzik magukat biztonságban anyagilag, szoronganak a hétköznapokban. A magyar fogyasztóknak mindössze 6%-a mondja azt, hogy nem hajlandó olcsóbb márkákat vásárolni.

A vásárlók reagálnak az áremelkedésre: a megkérdezettek fele figyel a promóciókra, és még ennél is többen vannak, akik kevesebbet (56%) vagy olcsóbbat (56%) vásárolnak, tudatosabban (52%). Tavaly áprilisban még csak 38% körüli számokat láttunk, tehát a változás szignifikáns. A fogyasztók bevásárlólistát írnak, felkészülnek az aktualitásokból, nagyobb mennyiséget vásárolnak a jobb árért. Bizonyos termékeket csak akcióban vesznek, könnyen váltanak márkát vagy akár üzletet.

Az élelmiszer, a rezsi, a mobil, a gyógyszer, a közlekedés fontossága nem kérdőjelezhető meg, de az utazás, a szórakozás, a cigaretta, az ételrendelés, az étterem már luxusnak számít.  AZ FMCG költésben az alapvető élelmiszer, a pékáru, a mosószer, a tejtermék, a sampon fontos, de csokoládéra, kekszre, jeges teára, alkoholos italokra nem kell feltétlenül költeni a fogyasztók szerint.

Azok a vásárlók, akik olcsóbb termékekre térnek át, bizonyos kategóriákban (bor, borotva, szappan, fogkrém stb.) jellemzően más gyártói márkát választunk, míg más kategóriákban (állateledel, tisztítószer, mosószer, mosogatószer stb.) jellemzőbb a saját márkás termékek, sőt, néhány szegmensben még a saját márkás termékek közül is az olcsóbb vásárlása. Szinte minden FMCG kategóriában a saját márkás termékek vásárlásának a növekedése a jellemző. A döntés legfontosabb faktorai most az árhoz kapcsolódnak: ár, minőség (ami leginkább az ár-érték arányban manifesztálódik) és promóció, a márka csak negyedik a sorban.

Van azonban néhány kategória, ahol a márka az átlagosnál jelentősebb szerepet tölt be a választásban:  ilyenek például a higiéniai termékek, dezodor, fogkrém, bőr- és hajápolás, vagy a sör és az üdítő.

Valószínű, hogy a spórolási technikák még egy darabig velünk fognak maradni. A fogyasztók kevésbé márkahűek, ami akár a minőség rovására is mehet. Olyan üzeneteket várnak el a márkáktól, amelyek ezekhez a stratégiákhoz kötődnek. Tudatosan, jó választásra törekednek, a boltban pedig történjen valami, aminek a hatására a mi márkánkat veszik le a polcról.

Az elmúlt félév recessziós időszaka természetesen a kereskedelmi szektorra is nagy hatással volt, ugyanakkor nem következett be az a drámai visszaesés, amit fogyasztás szempontból prognosztizáltak a gazdasági szakértők. Az új kihívásokhoz igazodva a bevásárlóközpontoknak újra kell szabniuk a stratégiájukat, hogy elérjék a megcélzott vásárlói kört.

A 2022-es év a Pólus számára pozitívan alakult, a ház látogatószáma 10%-kal, míg az áruház forgalma 25%-kal emelkedett az előző évhez képest. A ház bérbeadottsága 96% fölött áll.

A bevásárlóközpontok versenyképességét többek között a korszerű energiastratégia határozza meg.  Az elmúlt öt évben végzett energiastratégiai korszerűsítéseknek köszönhetően a ház gázfogyasztása 53%-kal, míg az elektromos áram felhasználás 30%-kal csökkent 2022 végére.

A Pólus Center tulajdonosa, a CPI Property Group felismerte az igényt a bevásárlóközpontban töltött idő minél változatosabb kihasználására, az élményalapú vásárlás fontosságára, ezért a tavalyi évben több közösségi teret is kialakított a pláza látogatói számára. Nagy népszerűségnek örvend a Pólus Bizalomkönyvtára, a Coworking iroda, illetve a gyerekek számára kialakított Chill Zone játékszoba.

A bevásárlóközpont várakozása szerint a 2023-as évre prognosztizált gazdasági recesszió nem fogja visszavetni a Pólus iparági pozícióját, a forgalom további növekedésére számítanak, bérbeadási stratégiájuk szerint új üzletek nyitása várható – írják.

Maczelka Márkkal tavaly június elején beszélgettünk legutóbb a piaci helyzetről. Akkor azt hittük, túl vagyunk egy nehéz időszakon, de időközben kiderült, hogy a tavaly tavaszi lezárás lényegében csak főpróba volt egy sokkal keményebb időszak előtt.

De a boltban mindig volt kenyér, tej, hús, és minden egyéb. Megbeszéljük, mi történt a kulisszák mögött, milyen intézkedéseket hoztak a dolgozók és a vásárlók érdekében, és egyúttal áttekintjük azt is, milyen vásárlási trendek jellemzik ma a hazai kiskereskedelmet. Vége van már a pánikvásárlásnak? Sláger még az élesztő? Egyúttal arra is fény derül, mire volt jó a Csernobilból hazahozott maszk.

A SPAR Magyarország 2020-ban minden nehézség ellenére 8,7 %-kal növelte az árbevételét, ami így elérte a 738,9 milliárd forintot. Milyen fejlesztéseket, beruházásokat hajtott végre a 14 ezer magyar embernek munkát adó vállalat?

Kitérünk a Márkamonitor fókuszában álló legfontosabb kérdésre, a fenntarthatóságra is. A SPAR  folytatja a „zöld megoldások” fejlesztését és az ahhoz kapcsolódó fogyasztói edukációt, megnézzük ennek a gyakorlati megvalósulásait, valamint a cég jótékonysági aktivitásait, a társadalmi ügyek támogatását. Szóba kerül a nemrég elkészült filmjük is, amit a Máltai Szeretetszolgálatról forgattak Jelenlét címmel.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.

Bosszúvásárlás vagy tartós kereslet?

Az európai kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó első adatok biztatónak tűnnek (ld. 1. grafikon), mivel a betérő vásárlók számának csökkenése a korábbinál kisebb mértékű (ld. 2. grafikon), de azt még egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi az ún. bosszúvásárlás, vagyis annak a jelenségnek a hatása, amikor a karanténból kiszabadult és vásárlásra kiéhezett vevők túlkompenzálva a szokásosnál jóval többet költenek. Főleg a német és a svájci kiskereskedelemre igaz, hogy a korlátozások feloldása óta eltelt pár hétben a vártnál nagyobb mértékű talpra állás volt tapasztalható.

1. grafikon: Beindul a német kiskereskedelem?

Kék: Német ruházati szektor; Sárga: Kétéves átlag; Vízszintes tengely: Naptári hetek
Forrás: Textilwirtschaft, 2020. június 18.

2. grafikon: Így csökkent az európai üzletekbe betérő vásárlók száma a Covid-járvány hatására

 Kék: A kiskereskedelmi és szabadidős létesítményekbe betérők számának csökkenése (április); Narancs: A kiskereskedelmi és szabadidős létesítményekbe betérők számának csökkenése (május); Sárga: A kiskereskedelmi és szabadidős létesítményekbe betérők számának csökkenése (június)

Forrás: Google, 2020. június 16.

A luxuscikkek iránti kereslet megcsappant, mivel a turisták otthon maradnak

A kiskereskedelemtől eltérően a luxuscikkek iránti európai kereslet jövője egyelőre jóval bizonytalanabb, mivel Európából teljesen eltűntek a kínai és más turisták. A kínaiak luxuscikkek iránti éhsége példátlannak nevezhető, és az ilyen termékek európai piacán realizált árbevétel mintegy 50%-a a Kínából érkező turistákhoz köthető. Összességében Kína adja a világ luxuscikk-értékesítésének kb. 40%-át, és e piac növekedésének 70%-át is az ottani fogyasztók idézik elő.

Most azonban, hogy a kínai turisták nem utaznak külföldre, és otthon költik el a pénzüket, Kínában jelentősen felfutott a luxuscikkek iránti kereslet. A Kantonban (Kuangcsouban) működő Hermès áruházban például az áprilisi újranyitás napján rekordösszegű, 2,7 millió dolláros forgalmat regisztráltak. Az ágazat szempontjából irányadónak tekintett LVMH szerint már áprilisban is 50%-kal nőtt a legnagyobb márkák, például a Louis Vuitton, a Christian Dior, a Bulgari és a Sephora iránti kereslet, miközben a Tiffany a közelmúltban arról számolt be, hogy májusi forgalma 90%-kal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Mindeközben Európában a divat fővárosainak tartott Milánó és Párizs luxusüzletei szinte konganak az ürességtől, mivel a vásárlók félnek a járvány második hullámától, és a súlyos globális recesszió is eltántorítja őket. Európa talpra állása – és az idegenforgalom újraindulása − során a következő nagy próbatétel az lesz, amikor több ország is megnyitja a határait az EU tagországok utazói előtt.

Pörög a hosszabb élettartamú luxuscikkek, a lezser szabadidős ruházat és a wellness piaca

Ahogy az egyes országok gazdasága lassan normalizálódik, számítani lehet a fogyasztók viselkedésének érdemi megváltozására is. A recesszió és az állásuk miatt aggódó fogyasztók várhatóan takarékosabban élnek és kevesebbet költenek. Ha mégis luxuscikkeket vesznek, akkor a jól bevált márkákat és a klasszikus stílusokat részesítik előnyben, főleg, ha a termékek etikus forrásból származnak. Eközben az Y generáció tagjairól, akik amúgy az utóbbi pár évben a luxuscikkek piacának legfontosabb fogyasztói voltak, kiderülhet, hogy mégsem annyira képesek ellenállni a kedvezőtlen folyamatoknak, mint az idősebb vásárlók. Az is megfigyelhető, hogy a forgalom – csakúgy, mint más termékcsoportok esetén is – a válság hatására egyre inkább átterelődik az online értékesítési csatornákra.

A fogyasztók fent vázolt viselkedésváltozásának hatására a Gucci divatház nemrég bejelentette, hogy kollekciói ezentúl hosszabb élettartamúak (lényegében szezonfüggetlenek) lesznek, és a cég az eddigi évi öt divatbemutató számát kettőre csökkentette. A lezserebb öltözékek piacának nagy lökést adott, hogy tömegek kezdtek otthonról dolgozni, és ez a tendencia várhatóan tartós is marad. Az egészségápolási és wellness-termékek iránti kereslet, mely már az elmúlt hónapokban is számottevően megugrott, várhatóan tovább fog növekedni.

A kiskereskedelemben a kereslet növekedése ellenére továbbra is kérdéses a talpra állás üteme. Tágabb értelemben vett kérdőjel továbbá, hogy mik lesznek a következményei az online munkára való áttérésnek, és hogy mennyire érdekli majd az embereket a divat a közösségi távolságtartás közepette. Az ágazatnak rövid- és középtávon nem tesz majd jót a raktárkészlet-felhalmozódás és a várhatóan jelentős leárazások sora sem.

A nagyobb luxusmárkák piaci részesedése nőhet, de sok kiskereskedőre küzdelmes időszak vár

Az elmúlt 12 hónap során a luxuscikkek forgalma nagyobb volt a tágabb szektorátlagnál, aminek hátterében a Kína részéről megnyilvánuló tartós kereslet állt. Ennek – és a fogyasztók bizonytalan jövőjének – ellenére még mindig kedvezően ítéli meg a Fidelity luxuscikkek piacát. Az itt működő cégek jellemzően stabil mérleggel, magas haszonkulccsal és – a rugalmasabb ellátási láncnak köszönhetően – kedvezőbb raktárkészlet-gazdálkodási pozícióval rendelkeznek. A piacvezető cégek ezt az előnyüket arra használták ki, hogy tovább erősítsék a pozíciójukat az ellátási láncuk és az üzletmenetük fenntarthatóságának javítása révén. Mindez tartós, fenntarthatóan előállított és később még jó áron eladható termékeket eredményezett: pontosan azt, amire a fogyasztók manapság vágynak. Emiatt továbbra is előnyben részesítik a Fidelity szakemberei e nagy múltú cégek némelyikét, mivel a járvány idején dacolni tudtak a válság hatásaival, most pedig gyorsan talpra tudnak állni.

„A kellemes meglepetést hozó rövid távú adatok ellenére a kiskereskedelem hosszú távú kilátásai rendkívül bizonytalanok, mivel a Covid-járványt követő új világban számos strukturális kérdőjel övezi a kiskereskedők üzleti modelljét, és a második hullám veszélye is itt lóg a levegőben. A talpra állás egyelőre viszonylag jó ütemben zajlik, de az is egyértelmű, hogy a második negyedévben a vállalkozások az értékesítési árbevételük meredek zuhanásáról fognak beszámolni, és az árleszállítások kedvezőtlen hatással lesznek a nyereségességre”- foglalja össze Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép európai igazgatója.

A SPAR különösen aktív volt a karantén időszakában, aminek még koránt sincs vége. Az Etesd a dokit! civil kezdeményezéstől az UNICEF-ig rengeteg akciót, szervezetet támogattatok pénzzel és egyéb javakkal. Volt előzetesen kialakított válságtervetek egy ehhez hasonló nehéz időszakra, vagy spontán, az események hatására alakult így?

Azt gondolom, senki sem számított arra, hogy néhány hét alatt világjárvány alakul ki, mely életünk minden pillanatára rányomja majd a bélyegét. A SPAR többféle eseménytípus vonatkozásában rendelkezik válságtervvel, melyeket a koronavírus világjárvány hazai kitörése előtt „leporoltunk”, és igyekeztünk és igyekszünk ma is a folyamatosan változó mindennapokhoz igazítani. Jó volt azt látni, hogy a belső kríziscsoportban dolgozó kollégáim a lehető leghamarabb releváns megoldási javaslatokkal álltak elő a naponta felmerülő újabb és újabb problémák vonatkozásában.

Számos iparág került igen nehéz helyzetbe, vannak olyanok is, amelyeket padlóra küldött a koronavírus-járvány. A kiskereskedelem viszont – bár bizonyos korlátozásokkal – működött tovább, sőt, a vásárlók bizonyos termékekből készleteket halmoztak fel. Üzletileg hogyan alakultak az elmúlt hetek a SPAR számára?

Rendkívül nehéz hetek állnak mögöttünk. A járvány kapcsán a teljes kereskedelmi szektor megtanulhatta, hogy mi is az a „pánikvásárlás”. Vannak az évben nehéz időszakok, mint a karácsony, vagy a húsvét, de amikor nincsen lehetőség felkészülni egy nagyobb vásárlási rohamra, óhatatlanul kialakulnak termékhiányok, melyek önmagukban is képesek tovább fokozni a pánikot. Általánosságban elmondható, hogy volt néhány forgalmi szempontból kiugró napja a szektornak, de ezeket a napokat már régen magunk mögött hagytuk, miközben milliárdos értékben áldoztunk a vásárlók és a munkatársaink biztonságát elősegítő védelmi intézkedésekre. Bár a napi fogyasztási cikk kereskedelmi egységek üzemelhettek és üzemelhetnek most is, mivel ez a terület volt az egyik, amely a frontvonalban volt, sokkal jobban fel is kellett készíteni a teljes rendszert (áruházak, logisztikai központok, élelmiszer-termelés) minden tekintetben arra, hogy ki tudjuk szolgálni az ingadozó vásárlói igényeket.

Az elmúlt hetekben nagyot nőtt az online vásárlás és a kártyahasználat. Szerinted mennyire marad tartós ez a trend, hosszú távra is átalakulnak a vásárlási szokásaink?

Bár az online értékesítés számai tényleg nőttek és a rendszer kapacitáskihasználtsága kiugróan magas, a webshopok nem fogják továbbra sem átvenni a vezető szerepet az élelmiszerkereskedelemben. Biztos vagyok abban, hogy magasabb fordulatszámon fog a rendszer üzemelni majd, mint a járvány előtt, de a bevásárlás fő helyszínei továbbra is a hagyományos boltok maradnak.

A SPAR az elmúlt években különösen nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatóságra. Mi lesz most, illetve a közeljövőben a „SPAR a fenntartható jövőért” program sorsa, változnak-e a célok, illetve az elérésükhöz rendelt erőforrások?

A „SPAR a fenntartható jövőért” programot természetesen folytatjuk, de az biztos, hogy a járvány felül fog majd írni pár globális kezdeményezést, például a műanyagfelhasználás tekintetében. Mi eddig is vallottuk, hogy a műanyag nem ellenség, ha okosan használjuk. Kiváló csomagolóanyag, mely az élelmiszer-biztonság tekintetében nélkülözhetetlen. Most pedig duplán bebizonyosodott, hogy az egyszer vagy többször használatos műanyagoknak van relevanciája, ha a vírus elleni védekezésre gondolok, hiszen mennyi minden készül ebből az anyagból, mely most jó szolgálatot tesz: kesztyűk, maszkok egyes komponensei, lábzsákok, egész testet beborító védőruhák, a vásárlókat és munkatársaink biztonságát fokozó leheletvédő plexik és még sorolhatnám. Hiszünk benne, hogy ahogy sok területen, itt is az ésszerű felhasználás a kulcs.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Minden megváltozott a világjárvány hazai megjelenése óta. Az én életemben február végén jelent meg a koronavírus témája. Voltak rendkívül nehéz napok és hétvégék, amikor 16 órákat dolgoztunk, napi több mint 100 telefonhívást bonyolítottam és majd’ 300 e-mailt kaptam. Gyorsan történtek az események, melyekre azonnal reagálni kellett. De ez a dolgunk, és büszkeséget érzek, mert ismét sikerült bebizonyítania a 13.000 főt számláló SPAR családnak, hogy ha tagjai összefognak, minden helyzetet képesek megoldani. Nyitottsággal, pániktól mentesen, gyorsan és hatékonyan.