A Microsoft Digital Defense Report 2025 szerint 2025 első felében Magyarország a 42. helyen állt globálisan azon országok mezőnyében, ahol az ügyfelek a leggyakrabban voltak kitéve kibertámadásoknak. Európán belül Magyarország a 17. helyet foglalta el, és az európai kibertámadásoknak mintegy 1,4%-a érintett magyarországi ügyfeleket ebben az időszakban. 

„Magyarország a nemzetközi átlaghoz képest mérsékelt kitettséggel bír, de a támadások száma és komplexitása itt is folyamatosan nő” – kommentálta az adatokat Renate Strazdina, a Microsoft régiós technológiai vezetője. „A jelentés világosan rámutat arra, hogy a kiberbiztonságot ma már nem lehet pusztán technológiai kérdésként kezelni: egy szervezet minden dolgozóját, a teljes működést érinti, és stratégiai szinten kell dönteni a támadásokkal szembeni védekezés formáiról. A többfaktoros azonosítás és a kiberbiztonságot illető felhasználói tudatosság fejlesztése ma már alapfeltétel kell, hogy legyen minden szervezet életében” – tette hozzá a vezető. 

A többfaktoros azonosítást azért emelte ki Strazdina, mert a Microsoft adatai szerint a jelszóval végrehajtott támadások száma 32%-kal nőtt az elmúlt egy évben, ennek következtében pedig az identitásalapú támadások 97%-át jelszó eltulajdonításával követték el a csalók. Ezért lehet úgy fogalmazni, hogy a bűnözők gyakran nem betörnek, hanem egyszerűen belépnek a szervezetek rendszereibe. A jelentés ugyanakkor rámutat: ezeknek a támadásoknak akár a 99%-a is kivédhető volna az adathalászbiztos többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetésével. 

A kritikus infrastruktúrák különösen veszélyeztetettek  

A Digital Defense Report 2025 megnevezi azokat a szektorokat is, amelyek leggyakrabban kerülnek a támadások célkeresztjébe – leginkább azért, mert még mindig sérülékenyek ezekkel szemben: kórházak, önkormányzatok és az oktatás. Ezek az intézménynek úgy kezelnek érzékeny adatokat, hogy rendszerint nem rendelkeznek kellő erőforrásokkal a megfelelő védekezés kiépítéséhez. A következmények súlyosak lehetnek: ellátáskimaradás, adatszivárgás. Egy kórház például nem tud segélyhívásokat fogadni és a betegekhez, a balesetek helyszínére időben mentőt küldeni; egy iskolában tanórák maradhatnak el; közlekedési rendszerek állhatnak le.  

A jelentés szerint az önkormányzatok, iskolák és kórházak egy része továbbra is elavult védekező rendszereket üzemeltet – ez a sérülékenység és az általuk tárolt adatok értékessége teszi kívánatos célponttá ezeket az intézményeket. A megszerzett adatokat a bűnözők általában a dark weben kínálják fel eladásra.  

A pénzre mennek 

A Microsoft kutatása azt mutatta ki, hogy a kibertámadások több mint a felét (52%) az anyagi haszonszerzés motiválja, amit a bűnözők leggyakrabban zsarolóvírusok telepítésével igyekeznek elérni. A vállalat biztonsági szakértői által elemzett incidensek több mint 80 százalékában az elkövetők célja az adatlopás volt, de ezek javát sem azért követték el, hogy információhoz, hanem hogy pénzhez jussanak. A kémkedés céljával elkövetett támadások mindössze 4%-ot képviseltek az összes incidensen belül.  

Abban, hogy csak kevés támadás ért célba, fontos szerepet játszott a Microsoft védelmi infrastruktúrája, amely több mint 100 billió biztonsági jelzést elemez, 4,5 millió rosszindulatú programot blokkol, és 5 milliárd e-mailt szűr meg naponta. Ez természetesen nem volna lehetséges mesterséges intelligencia nélkül, amit azonban maguk a kiberbűnözők is intenzíven használnak. A támadók AI segítségével hitelesebb adathalász üzeneteket és adaptív kártevőket hoznak létre, jobban tudják célozni a támadásaikat, miközben az új technológia a támadások számát és intenzitását is megnövelte – ezért jut elegendő erőforrásuk ahhoz, hogy akár magánszemélyeket vagy kevésbé jelentős szervezeteket is megtámadjanak. 

Ezzel kapcsolatban a Microsoft vezetője kiemelte: a kiberbűnözők előszeretettel támadják az erős védekezőrendszerrel rendelkező nagyvállalatok gyengén védett és sérülékeny beszállítóit. A Microsoft prioritásként kezeli a kiberbiztonság kérdését: folyamatosan azonosítja a fenyegetéseket, felszámolja a biztonsági réseket, védi a felhasználókat az adathalász támadásoktól. Azonban a szervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az infrastruktúrájuk védelmére és a munkatársaik képzésére.  

A bűnözői körök egyre aktívabbak 

A legnagyobb felkészültséggel és anyagi erőforrásokkal az állami ügynökök, vagyis azok a kiberbűnözői körök rendelkeznek, amelyek mögött egy-egy állam áll – ők jelentik a legnagyobb fenyegetést a kulcsfontosságú iparágakra. Ezek a nemzetállami csoportok elsősorban geopolitikai megfontolások mentén kémkednek, befolyást próbálnak szerezni a közéletben, de előfordul az is, hogy a pénzszerzés motiválja őket. Célpontjaik között a kommunikáció, a kutatás-fejlesztés szervezetei és oktatási intézmények is szerepelnek.  

A jelentés Kínát, Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát nevezi meg: 

• Kína széles körű iparági kémkedést folytat, egyre gyakrabban támad civil szervezeteket (NGO-kat), és rejtett hálózatokat, szoftvereket használ a behatolásra. Jellemző módon a sebezhetőségeket használja ki. 

• Irán olyan régiókat is célba vett, amelyek korábban nem voltak a célkeresztjében: például európai és észak-amerikai hajózási és logisztikai cégeket, amelyektől érzékeny kereskedelmi adatokat próbál megszerezni. 

• Oroszország – miközben továbbra is az ukrajnai háborúra összpontosít – más NATO-tagállamokban lévő kisebb vállalkozásokat is támad, amelyeket ugródeszkaként használhat nagyobb célpontokhoz. 

• Észak-Korea a pénzszerzésre és kémkedésre koncentrál: több ezer, az észak-koreai állam által irányított ember dolgozik külföldi cégeknél. Fizetésük a rezsimhez kerül, ha pedig lebuknak, zsarolással próbálnak még több pénzt kisajtolni áldozataikból. 

A digitális biztonság közös felelősség  

A Microsoft nemcsak a legkorszerűbb kibervédelmi eszközökkel küzd a kibertámadások visszaszorításáért: a Secure Future Initiative keretében továbbra is együttműködik kormányzati, iparági és civil partnerekkel a biztonsági ökoszisztéma erősítése érdekében. Az Europol és az amerikai Igazságügyi Minisztérium nyomozóit támogatva segített bűnszövetkezetek felgöngyölítésében, például a Microsoft’s Digital Crimes Unit (DCU) közreműködésének köszönhetően sikerült idén májusban megbénítani az egyik legjelentősebb adathalász szoftver, a Lumma Stealer működését. 

„A Microsoft, a kibertér immunrendszereként, nap mint nap vírustámadások millióit hiúsítja meg, ám ahogy egy páciens együttműködése is elengedhetetlen a hatékony terápiához, úgy a kibertámadások visszaszorításához is kell piaci és kormányzati szereplők összefogása, és persze minden egyes felhasználó ébersége és tájékozottsága” – összegzett Renate Strazdina. 

Forrás: Microsoft

Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

Törökország legnagyobb olajfinomítója, a Tüpras, az orosz olajágazatot érintő legutóbbi amerikai szankciókra reagálva módosíthatja beszerzési stratégiáját. Egy, a híroldalnak nyilatkozó, névtelenséget kérő forrás szerint a vállalat február 27-től nem fogadjabe azokat a szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a G7 olajárplafonjának. A vállalat egyelőre nem kommentálta az értesülést.

Az ársapka felső határát hordónként 60 dollárban állapították meg a nyersolaj esetében. A finomított kőolajtermékek felső határa a dízel és kerozin esetében 100 dollár hordónként, míg 45 dollár hordónként az olyan diszkont termékek esetében, mint a fűtőolaj.

Az orosz nyersolaj legfőbb importőrei Kína (47%) és India (37%), miközben az Európai Unió és Törökország egyaránt 6% körüli részesedéssel, jelentős lemaradással követi őket.

Forrás: Portfolio.hu

A sanghaji önkormányzattal kötött partnerség keretében a Toyota reméli, hogy a hidrogénenergia, az automatizált vezetési technológia, valamint az akkumulátorok újrahasznosítása és újrafelhasználása terén szerzett tapasztalataival hozzájárulhat a kínai kormány azon céljához, hogy 2060-ra elérje a karbonsemlegességet. A kezdeményezés előmozdítása érdekében a Toyota egy új vállalatot hoz létre, amely azon a meggyőződésen alapul, hogy Kínában, ahol nagy a kereslet az új energiával működő járművek iránt, fontos az ügyfelek igényeinek megfelelő termékek gyorsabb szállítása.

Az újonnan alapított vállalat Lexus márkanév alatt fog új akkumulátoros elektromos modellt fejleszteni, amelynek gyártása a tervek szerint 2027-től kezdődik majd.

Ez lesz a Lexus első gyártó és fejlesztőüzeme Japánon és Észak-Amerikán kívül, és egyben a Toyota első olyan 100%-os saját tulajdonú kínai beruházása, amelyben nem az olyan helyi partnerekkel dolgozik együtt, mint a China FAW Group Co., Ltd. és a Guangzhou Automobile Group Co.

A Kínai Kommunista Párt központi bizottsága és az Államtanács által kiadott akcióterv célja magas színvonalú oktatási rendszer létrehozása, amelynek hozzáférhetősége és minősége „a világ legjobbjai közé tartozik majd”.

„A terv szerint Kína felméri az ingyenes oktatás körének fokozatos kiterjesztését, a magas színvonalú egyetemi beiskolázás növelését, a posztgraduális képzés kiterjesztését és a doktoranduszok arányának növelését” – olvasható a közleményben.

„Az akcióterv intézkedései továbbá elősegítik a diákok egészséges növekedését és sokoldalú fejlődését, biztosítva, hogy az általános és középiskolás diákok naponta legalább két órát mozogjanak, megelőzve ezáltal a rövidlátás és az elhízás gyakori előfordulását” – tették hozzá.

A közlemény szerint tovább népszerűsítenék a mentális egészségre nevelést és megvalósulna egy, a diákok mentális egészségét nyomon követő és korai figyelmeztető nemzeti rendszer létrehozása is.

Hozzátették, hogy a terv célul tűzi ki továbbá a városi és vidéki területek közötti szakadék csökkentését; javítani szeretnék a vidéki kisiskolák működési feltételeit, valamint fejlesztenék a fogyatékkal élő és az úgynevezett „mezőgazdasági bevándorló népességhez” tartozó gyermekek ellátási rendszereit is. A bejelentésre azt követően került sor, hogy a kínai nemzeti statisztikai hivatal múlt pénteken megosztott adatai szerint Kína népessége tavaly tovább csökkent.

Az országban a születések száma évtizedek óta csökkenést mutat, a többi között az 1980 és 2015 között bevezetett egykepolitika, a gyors urbanizáció, az ingatlanszektor válsága és a gyermekvállalással járó magas gondozási és oktatási költségek miatt.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni. Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”. Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak. Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része. Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan„.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét. Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.

Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül. Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától. Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek. Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.

Forrás: MTI

Fotó: Sky News, Volodomyr Zelenskyy and Sky’s Stuart Ramsay

Ha a gyökereiket keressük, egyáltalán nem kell messzire tekintenünk a múltba. Az 1980-as évek előtt Kínában gyakorlatilag nem létezett személyautó-gyártás. 1982-ben, amikor Kína népessége meghaladta az egymilliárdot, 4000 (igen, négyezer) személyautó készült az egész országban. Húsz évvel később már 1,1 millió volt az iparág éves darabszáma, tavaly pedig a 30 milliót is meghaladta. Kína 2010-ben a világ első számú autógyártó nemzetévé, 2023-ban a legnagyobb autóexportőrré vált.

Hogyan lehetséges ez? Egy szóval: parancsra. Az 1980-as évek kínai gazdasági reformjainak hatására elkezdett személyautókat vásárolni a lakosság – persze importból. Rengeteg pénz vándorolt külföldre, ami néhány év alatt teljesen felborította az államháztartást. Peking átmenetileg leállította az importot, és villámgyorsan elkezdte megszervezni a hazai személyautó-gyártást. Ennek egyik pillére az az elhatározás volt, hogy legyen „három nagy és három kicsi” helyi autógyártó vállalat; továbbá kötelezővé tették a külföldi vállalkozások számára a vegyesvállalati formát. Ez utóbbi elváráson csak az utóbbi években enyhítettek.

A 2000-es években Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált, az ebből kivirágzó, éles piaci versenyhelyzet életre hívott egy sor privát kínai autógyártót. Tíz évre rá Peking – egyrészt, hogy csökkentse függőségét az import olajtól, másrészt, hogy megoldást keressen a nagyvárosok tarthatatlanná váló légszennyezettségére – szorgalmazni kezdte az „új energiájú”, azaz akkumulátoros és plug-in hibrid járművek (NEV) elterjedését. Az ehhez szükséges akkumulátor- és vezérlőtechnológiák terén Kína ekkor már évtizedes tapasztalattal rendelkezett, köszönhetően az itt fejlesztett és gyártott szórakoztató elektronikai termékeknek.

Mivel Kína idejekorán felismerte, hogy a villanyautózás elterjedésének a töltő infrastruktúra megléte a kulcsa, a fejlődés bámulatos volt. Ma a Kínában eladott új személyautók harmada (35%) tisztán elektromos; ennél is megdöbbentőbb, hogy itt gyártják a világszerte eladott villanyautók közel kétharmadát (63,6%!) Nem véletlen, hogyha ma kínai autógyártóra gondolunk, elsősorban az elektromos járművek piacán aktív szereplők jutnak eszünkbe. Ilyen a BYD, amelyet – a kínai villanyautó-gyártók 32 százalékához hasonlóan – kifejezetten a villanyautó-forradalom hívott életre, de persze ott van a legnagyobbak között a SAIC és a Chang’an is, amelyek hosszú múlttal rendelkeznek: az előbbit 1955-ben, az utóbbit 1862-ben (!!!) alapították. A 2000-es nyitást követően létrehozott Geely elsősorban patinás, de nehéz gazdasági helyzetbe került európai márkák felvásárlásával és felvirágoztatásával szerzett magának nevet és rangot a nemzetközi autóiparban.  Az 1997-ben alapított Chery szuperképessége pedig az, hogy immár huszadik éve ők a legnagyobb kínai autóexportőrök.

Hogy lehet, hogy mégsem ismerjük ezeket a neveket? Egyrészt a tradicionális autógyártók többsége számos almárkát hozott létre, és azokon keresztül forgalmazzák hasonló műszaki alapokra épülő típusaikat. Másrészt a kínai autógyártók kis lépésekben hódítják meg a külpiacokat, és mindenütt a helyi adottságokhoz igazodva vetik meg a lábukat. A Chery például másfél évtizede jelen van Olaszországban a helyi DR Automobiles zászlaja alatt, ugyanakkor idén két másik márkával: az Omodával és a Jaecoo-val lép be számos más európai ország, így Magyarország piacára. Szintén fokozatosan tért vissza Európába az MG Motor: a kínai SAIC által feltámasztott márka előbb egykori hazájában, Nagy-Britanniában vetette meg a lábát, majd onnan fokozatosan az egész kontinenst beveszi.

Pont az MG Motor példája mutatja egyébként, hogy Európában nem feltétlenül az elektromos offenzíva a követendő stratégia. A nagyteljesítményű villanyautókkal persze könnyebb a figyelem középpontjába kerülni, ám akinek benzinmotoros modelljei is vannak, azok jóval szélesebb ügyfélkört tudnak kiszolgálni. Alighanem ezért döntött úgy az egyik legfiatalabb kínai jövevény, az Omoda, hogy első körben csak benzinmotorral kínál autót, majd később bővíti tisztán elektromos változattal a palettát.

Mindez persze mit sem érne, ha műszaki és formai szempontból nem volnának ütőképesek a modern kínai autók. Ezzel ma már gyártóik is tisztában vannak, ezért egyrészt nemzetközi hírű formatervezőket alkalmaznak, másrészt gazdag digitális technológiai tartalommal szerelik fel típusaikat, ráadásul a kínai importmodellek rendre feltűnően jó eredményeket érnek el az Euro NCAP független utasbiztonsági vizsgálatain.

Hatalmas potenciáljuk és látványos mozgolódásuk ellenére a kínai gyártók ma még csupán statisztaszereppel bírnak Európában – pont úgy egyébként, ahogy negyven éve a japán, vagy húsz éve a koreai gyártók. Ráadásul az ő példájukból kiindulva a kínai autógyártók jelentős része már eleve helyi gyártóbázis kiépítésével kezdi a kontinens meghódítását. Az MG Motor Angliában gyártat; a Chery és a Dongfeng spanyolországi, illetve olaszországi gyártóbázisa a megvalósulás kapujában áll; a BYD pedig Magyarországon indítja be két éven belül európai gyártóközpontját.

Ahogy tehát a bevezetőben is említettük, negyven év alatt szó szerint a semmiből a műfaj csúcsára emelkedtek a kínai autógyártók. Hogy mit hoz számukra és versenytársaik számára a jövő, nehéz megjósolni – nemcsak a piac bizonytalanságai miatt, hanem azért is, mert a kínai autómárkák eddigi fejlődése sem a nyugaton megszokott ív mentén zajlott, így hosszú távon is tartogathatnak még meglepetéseket – írják.

A globális tengeri szállítmányozási piac kihívásai miatt, melyek a Vörös-tengeri válság során jelentkeztek, a cargo-partner megnövekedett keresletet tapasztalt megbízható intermodális vasúti szállítási szolgáltatásai iránt. A vállalat sikeresen bővítette vasúti megoldásait, hogy Thaifölddel, Tajvannal és más ázsiai országokból is zökkenőmentes szállítási megoldásokat biztosítson ügyfeleinek.

Kombinált közúti és vasúti megoldás: Thaiföld–Kína–Szlovákia

2024 februárjában a cargo-partner intermodális FLC szállítmányt indított el Thaiföldről Szlovákiába egy elektronikai termékeket gyártó ügyfele részére. A szállítmány Thaiföldről közúton indult, és hat nap alatt érkezett meg a kínai Csungkingba. A csungkingi vámraktárban végzett kiviteli vámkezelés és CFS-töltés után vasúton szállították tovább Lengyelországba, a małaszewiczei állomásra, hogy a cargo-partner rövid időn belül leszállítsa ügyfelének a konténert.

Felix Miletich, a cargo-partner tengeri gyűjtőkonténeres szállítmányozásáért és vállalati termékfejlesztésért felelős igazgatója, növekvő keresletet vár az intermodális megoldások iránt, melyek integrálják a határokon átívelő közúti és vasúti fuvarozást, különösen a Csungking–Európa és a Wuhan–Európa vasúti szolgáltatásokon keresztül. Miletich szerint, „Hozzáértő kollégáink kellőképpen felkészültek a hatékony szolgáltatások iránti növekvő kereslet kezelésére, ezért megbízható és költséghatékony intermodális vasúti és közúti szállítási megoldást kínálhatunk ügyfeleinknek.”

Optimális útvonaltervezés: Thaiföld–Kína–Lengyelország

A cargo-partner másik sikeres példája az intermodális szállításokban ismételten bizonyította az összetett útvonalak kezelésében való jártasságát. A rakomány – egy 915,2 kg tömegű, raklapra csomagolt kompresszor – a thaiföldi Bangkokból indult közúton, majd Laoszon és Vietnamon keresztül elérte a kínai határt Pinghsziangnál. A gyűjtőkonténer ezután vasúton jutott el Csungkingből a lengyelországi Małaszewiczebe.

Rendszeres intermodális LCL szolgáltatás: Tajvan–Kína–Magyarország

A cargo-partner tovább erősíti pozícióját innovatív globális szállítmányozóként, és változatos intermodális útvonalakat kínál. Az egyik figyelemre méltó megoldás a Tajvanról Sanghajba induló rendszeres tengeri gyűjtőkonténeres szolgáltatás, majd a Sanghajból Budapestre irányuló konszolidált vasúti szállítás. Számos neves európai elektronikai és gyártóvállalat használja rendszeresen ezt az egyszerűsített intermodális megoldást.

A cargo-partner továbbra is elkötelezett a háztól házig nyújtott szolgáltatások mellett, amelyek magában foglalják az átvételt, a konszolidációt, a vámkezelést és a kiszállítást a végső címzetthez. A vállalat intermodális megoldásai számos viszonylatra vehetők igénybe, így megbízható és átfogó szolgáltatást biztosítanak az ügyfelek számára Európa- és Ázsia-szerte.

Egyrészről Emmanuel Macron elnöknek jelezte, hogy elfogadja a kérést, Brüsszel kész protekcionista lépéseket is megtenni, és hajlandó a francia államfővel politikai alkukat kötni. A vizsgálat elindítását Franciaország hetek óta követelte, brüsszeli pletykák szerint pedig ez az ára annak, hogy Macron támogassa von der Leyen újraválasztását a Bizottság élén.

A másik üzenetet pedig Kínának és az EU-n belüli gazdasági partnereinek, szövetségeseinek küldte: az EU már nem hagyja tovább saját gazdasági érdekeinek megsértését, belföldi gyártóinak veszélyeztetését az államszövetség belső piacán.

Az államszövetségen belül ez még úgyis Magyarországnak jelentheti a legnagyobb gondot, hogy az ázsiai ország közvetlen működőtőke befektetéseinek (FDI) eddigi legnagyobb célállama Németország volt, valamint Olaszország is sokáig kereste Peking kegyeit. 2023 őszére viszont Rómában is felismerték a kockázatokat, így Giorgia Meloni kormánya szépen kihátrált az Övezet és Út kezdeményezésből (a régi Egy övezet és egy út támogatási program új neve – magyarázzák), hátat fordítva ezzel Kínának.

Míg Berlinben amiatt fújták meg a riadókürtöket, hogy éppen a német gazdaság legfontosabb exportpiacain lesz egyre erősebb a kínai dominancia, de főleg a járműiparban veszíthetnek nagyot. Ezért már egyre erősebb a nyomás a német gyártókon, hogy ejtsék kínai partnereiket, a kormány pedig agresszívan védje meg az uniós piacot a kínai termékektől – írják.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Egy hónapja a cargo-partner saját standdal volt jelen a sanghaji „New International Expo Centre – transport logistic” kiállításon. A 30.000 m²-es területen közel 400 kiállítójával nyújtott betekintést 21.500 látogatójának a logisztikában, szállítmányozásban, gyártásban, vendéglátóiparban és kiskereskedelemben tevékenykedő vállalatok számára, hogy megoszthassák egymással legújabb ismereteiket és iparági tapasztalataikat. A cargo-partner ezen a rendezvényen is bemutatta kiterjedt kínai hálózatát, többek között a legújabb sanghaji, kantoni, csungkingi és nankingi fejlesztéseit.

A közelmúltbeli bővülésről a cargo-partner vezérigazgatója, Luca Ferrara elmondta: „Dinamikus és gyorsan fejlődő piacként Kína óriási lehetőségeket kínál a cargo-partner számára. Az új sanghaji gyógyszeripari ügyfeleket támogató központunk, a kantoni raktárunk, és a csungkingi és nankingi irodáink újabb elemei folyamatosan bővülő hálózatunknak. Fontosnak tartjuk, hogy erős jelenlétet alakítsunk ki Kína-szerte, és a mostani bővülés tökéletesen illeszkedik hosszú távú céljainkba is, amelyek a működési hatékonyság javítására, a helyi partnerekkel és ügyfelekkel való kapcsolatok elmélyítésére, valamint a jövőbeni folyamatos növekedés új lehetőségeinek feltárására irányulnak.”

Sanghaj: Gyógyszeripari ügyfeleket támogató központ

2023 márciusában a cargo-partner bejelentette, hogy Sanghajban a Gyógyszeripari és Egészségügyi szektorban tevékenykedő partnerei számára egy új raktárközpontot létesít. Egyrészt Kína a világ egyik fő gyógyszer- és egészségügyitermékek-gyártója, másrészt az ilyen és ehhez hasonló termékek egyre jelentősebb fogyasztói piaca is. Az új központ mostantól operatívan szolgálja azon export- és importőröket, akiknek GDP-konform szállítási megoldásokra van szükségük a gyógyszerek szállításához. A cargo-partner munkatársai nemcsak hőmérséklet-szabályozott légi és tengeri szállítási szolgáltatásokat, de háztól-házig tartó hőmérséklet-szabályozott közúti szolgáltatást is nyújtanak.

Új raktár Kantonban

Kanton Dél-Kína fontos logisztikai csomópontja. A cargo-partner nemrégiben megnyitott első kantoni raktárát a tervek szerint 2024-ben tovább bővítik, hogy megfelelhessen az erős piaci keresletnek. A cargo-partner kantoni ügyfeleinek többsége jelenleg a high tech iparágban tevékenykedik, a közeljövőben azonban a cég az e-kereskedelemi ügyfelek számára is megoldást kíván nyújtani szolgáltatásaival.

Csungkingi irodabővítés

A cargo-partner 2023 áprilisában ünnepelte csungkingi irodájának egy nagyobb, modernebb létesítménybe költözését. Ideális földrajzi elhelyezkedésének és fejlett infrastruktúrájának köszönhetően Csungking Közép-Kína egyik legfontosabb közlekedési és logisztikai térsége. Repülőterei az egész éves forgalmat tekintve az első tíz között vannak Kínában, kikötője pedig a legnagyobb a Jangce felső szakaszán. A Csungking-Duisburg összeköttetés ráadásul a növekvő transzeurázsiai vasúthálózat egyik alappillére. Az új csungkingi iroda csak egy része a cargo-partner terjeszkedésének.

Új iroda Nankingban

Helyi hálózatának továbberősítése érdekében a cargo-partner a közelmúltban új ügyfélszolgálati és értékesítési irodát nyitott Nankingban. Az új iroda egyike a Jangce-folyó deltájában működő számos cargo-partner irodának, ahol a logisztikai szolgáltató a légi, tengeri, vasúti és közúti szállítmányozás, a szerződéses logisztika és az értéknövelt szolgáltatások széles skáláját kínálja. Nanking Kelet-Kína egyik legfontosabb logisztikai kapuja, ahol több kulcsfontosságú logisztikai csomópont is van, például a Nanking Lukou nemzetközi repülőtér, a nankingi kikötő, valamint a fő vasúthálózatokhoz kapcsolódó vasúti csomópontok.

A cargo-partner első kínai irodájának 2004-es megnyitása óta a nemzetközi fuvarozási és logisztikai szolgáltató folyamatosan bővítette irodahálózatát és raktárait az országban. Ma a vállalat 16 irodával és 380 alkalmazottal van jelen Kínában.