A kötet ötlete egy jelentős évfordulóhoz kötődik. „A gondolat akkor fogalmazódott meg bennem, amikor rádöbbentem, hogy húsz év telt el a Modern magyar festészet című összefoglaló könyv második kötetének megjelenése óta. A közelmúltban előkerült, jelentős festmények száma és minősége végleges lökést adott a munka megkezdéséhez” – nyilatkozta Molnos Péter (a nyitóképen).

A rejtett kincsek története

A könyv és a kiállítás az elmúlt két évtizedben előkerült, magángyűjteményekben lappangó, hazai és külföldi műkereskedelemben felbukkant festmények bemutatására épül. Molnos Péter elképesztő mennyiségű, mintegy 60 ezer reprodukciót vizsgált át, hogy a legjobb, legérdekesebb alkotásokat kiválassza.  A kutatómunka során megkeresett gyűjtőket, galeristákat és egyszerű, az Ecseri piacon dolgozó kereskedőket is, hogy teljes áttekintést kapjon a közelmúltban előkerült művekről.

„Találtunk festményt ágyneműtartóban, padláson, szekrény mögött, ágy alatt, ez a kincstalálás, felfedezés igazi gyermeki izgalom és öröm. Nem csak az anyagi érték fontos ilyenkor, hanem az, hogy a régmúltból érkezik üzenet, amit az ember elsőként kap meg.  Sok izgalmas történet volt, de talán azt a több tízmilliós Perlrott Csaba Vilmos képet emelném ki, amelyik hamis Rippl-Rónai József szignóval bukkant fel egy párizsi aukción. Én már akkor is Perlrott művének tartottam, de ez csak akkor bizonyosodott be, amikor a mű Magyarországra került, restaurátor lemosta a hamis szignót, és alatta előbukkant az eredeti, „Perlrott Vilmos” aláírás” – meséli a szerző.

Izgalmas történetek, meglepő felfedezések

A kötetben olyan történetek elevenednek meg, amelyek a laikus és a szakmai közönséget egyaránt lenyűgözhetik. Egyik legérdekesebb eset a Csontváry Teniszező társaság című festményéhez kapcsolódik. Egy idős, megromlott látású gyűjtőt akart átejteni két csaló műkereskedő. Egy hamis Gulácsy szignóval ellátott festményt vittek neki és cserében elhoztak tőle egy jobbnak, értékesebbnek vélt festményt. A „hamis” Gulácsyról azonban évekkel később kiderült, hogy valójában egy eredeti, több száz millió forintot érő Csontváry alkotás, csak nem volt jelezve. Erre írta rá anno a hamisító a Gulácsy szignót.

A magyar művészettörténet új fejezete

A Megtalált képek nem csupán a művészeti kánon gazdagításához járul hozzá, hanem segít felhívni a figyelmet a magyar festészet eddig alulértékelt korszakaira és mestereire. „A magyar festészet története tele van fehér foltokkal, mert a 20. századi történelem viharai miatt rendkívül sok műalkotás tűnt el, került külföldre, vagy pusztult el. Régi kiállítási katalógusokat összevetve a ma is meglévő műtárgyakkal, úgy tűnik, hogy az egykor megszületett alkotások legalább fele még nem került elő. A lappangó festmények felkutatása átalakíthatja az egész magyar festészet történetéről alkotott képünket” – fogalmazott a szerző.

A kiállítás és a könyv hatása

A tárlat és a könyv olyan festők és művek újra felfedezését teszi lehetővé, akik eddig nem kapták meg a megérdemelt figyelmet. A kiállításon látható műalkotások válogatásának fő szempontja a minőség és az izgalmas történeti háttér volt.

„Ebben a kötetben a legtöbb esetben a képek története, a máig ívelő sorsa is napvilágra kerül. Ez sokszor jobban meg tudja ragadni az olvasók fantáziáját, mint maguk a festmények. Van olyan Aba-Novák Vilmos festmény, amelyet a művész 1929-ben Rómában készített el, majd összecsavarta a vásznat, Budapestre hozta és sosem állította ki. A második világháborút a festő villájának egy elfalazott üregében vészelte át, de mivel az épület bombatalálatot kapott, a kép is jelentősen szennyeződött. Egészen a 2010-es évek elejéig tekercsben maradt ez a kompozíció, csak utána került restaurátorhoz, hogy most eredeti pompájában láthassák a látogatók. A laikus közönség számára ezek a történetek, az elveszett, majd megkerült művek sora jelenti az igazi csemegét” – meséli a szerző, aki azt is elárulja, hogy mivel a terjedelmi korlátok rengeteg műtárgyat „kiszorítottak” a könyvből, szeretnének  ezért egy második kötetet is elkészíteni, hasonló tematikával, most már túllépve az 1945-ös éven is, a klasszikus kortársak irányába.

A Megtalált képek kiállítás a Kieselbach Galériában február 15-ig látogatható, a kötet pedig megvásárolható a helyszínen és könyvesboltokban.

„Nagy örömmel újságoljuk, hogy a Festők, múzsák, szerelmek és A csábítás fegyvere című nagy sikere után a újra grandiózus kiállítást rendezünk az elmúlt 20 esztendőben előkerült legjelentősebb magyar festményekből – mondja Kieselbach Tamás. – A közel 100, összesen több, mint 3 milliárd forint összértékű festményt egytől egyig magyar magángyűjtemények féltett kincseiből válogatta a kiállítás kurátora, Molnos Péter. A nagy klasszikusok sorából többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Fényes Adolf és Csontváry Kosztka Tivadar remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió, a vadak, az avantgárd és az art deco legjelentősebb magyar festőit, valamint a nagybányai és a szolnoki művésztelep, a római iskola és az École de Paris kiemelkedő alkotóit egyaránt.”

A kötet szerzője és a kiállítás rendezője, Molnos Péter művészettörténész a 20. századi magyar festészet, a műgyűjtéstörténet és a festményhamisítások szakértőjeként vált ismertté az elmúlt évtizedekben. Monográfiát írt Aba-Novák Vilmos, gróf Batthyány Gyula, Derkovits Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar, Duray Tibor, Scheiber Hugó és Czene Béla életművéről, Bedő Rudolf és Kövesi István kollekciójáról, átfogó tanulmányokat publikált a francia impresszionisták, valamint Vincent van Gogh és Paul Cézanne műveinek magyarországi gyűjtőiről. Az elmúlt években számos kiállítást rendezett a Kieselbach Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, a debreceni MODEM-ben és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban.

„Minden gyűjtő, műkereskedő és művészettörténész életében a legnagyobb élmények közé tartoznak azok a pillanatok, amikor egy korábban sosem látott, vagy csupán egy elsárgult régi fényképről ismerős műalkotás kerül a szemük elé. Tamással együtt sokszor átéltük ezt a semmi máshoz nem hasonlító érzést – mondja Molnos Péter. – Padláson, ujjnyi vastag por alatt rejtőző remekművek, évtizedeken át egy ágyneműtartóban őrzött, százmilliós értékű kép, az Ecseri piacon talált, múzeumi rangú műalkotás, vagy éppen egy New York-i aukcióról hazaérkező festmény – az elmúlt húsz esztendőben ilyen történetek során bővült a magyar festészet emlékanyaga.”

A Megtalált képek című kötetbe több, mint 350 ilyen műalkotás reprodukciója került be, amelyekhez Molnos Péter írt közel száz tanulmányt, hogy a képekből kibomló izgalmas történeteket minden olvasó átélhesse. Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Aba-Novák Vilmos, Vaszary János és még több tucatnyi festő alig ismert, a közelmúltban előkerült remekműve vár felfedezésre a Kieselbach Galéria könyvsorozatának legújabb darabjában.

Megtalált képek – Felfedezések és meglepetések az elmúlt 20 év műkereskedelméből

Kiállítás a Kieselbach Galériában, 2024. december 18 – 2025. január 24. A könyv elérhető a galériában és a honlapon.

Czóbel fiatalkori remekműve (a nyitóképen) nem csupán saját oeuvrején belül számít abszolút főműnek, de az egész 20. századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotását is ünnepeljük benne. Az iránta megmutatkozó nemzetközi érdeklődés arra is rávilágít, hogy ez a magyar festészet történetét feldolgozó munkákban megkerülhetetlen és kihagyhatatlan alkotás európai mércével is a legjobbakhoz mérhető. Éppúgy megállja helyét a leghíresebb francia poszt-impresszionisták környezetében, mint ahogy kvalitásában, a mű erejében az egyik legközelebbi analógiáival, Edvard Munch munkáival is felveszi a versenyt. A festmény szinte elkészülte óta, egészen napjainkig rangos gyűjtemények legféltettebb kincse volt. Műkereskedők és műgyűjtők generációi sóvárogtak utána, de eddig soha nem szerepelt nyilvánosan a műkereskedelemben. A művet tizenkét évvel ezelőtt a párizsi Musée d’Orsay akkori igazgatója is meg kívánta vásárolni a múzeum állandó kiállításának gyarapítására, de neki sem sikerült. Nemzetközi rangú, muzeális értékű fő mű több mint 110 év óta első alkalommal szerepelt a nyílt műtárgypiacon, várható módon kimagasló rekordot érve el.

További életmű-rekordok dőltek meg december 10-én a galéria árverésén. Egry József múzeumi kvalitású remekműve, az 1930-as Taorminai naplemente 55 milliós kikiáltási árról 80 millióig kúszott fel. Faragó Endre geometrikus kompozíciója, az 1929-es Art deco varieté a 8 milliós indulási ár után 14 millió forintért talált új gazdára. A felfokozott hangulatot jelzi, hogy a felvidéki Jakoby Gyula Építkezők című életképe 7 milliós kikiáltási árról érte el a 20 milliós kalapácsárat, a tatai születésű Juszkó Béla poszt-impresszionista fődarabja, az 1910-es Verőfényes nyári nap pedig – heves licitharcot követően – 2,6 milliós kikiáltási ár után 11 millió forintért talált új gazdára.

Szőnyi István számos műve szerepelt sikeresen az árverésen, korai Kettős portréja esetében az állam élt elővásárlási jogával, így az 1927-es kulcsmű múzeumi tulajdonba került 24 milliós áron – írják.

A több tucat kiemelkedő alkotás közül öt festményt emelnek ki: a 20. századi magyar festészet történetének öt kimagasló mesterének egy-egy remekművét.

Az 1930-as években született Művésztársaság című kompozíción a festő, Vaszary János a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével. A művész egykori krisztinavárosi otthonának, a „penthouse”-os Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Haszmann-féle kupolája alatt. A most felbukkant – Vaszary ünnepelt, „fehér alapos”, art deco korszakhoz tartozó – kép nemcsak a nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, de egyben regényes múltú várostörténeti dokumentum. A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzáció.

A Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Egry József-festmény, a Taorminai napkelte (1930, a nyitóképen) kivételes csúcsot képvisel az életműben. Mivel a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Reprodukcióról viszont jól ismerik a hazai műértők, hiszen már a festő első – majd százéves – monográfiájában is látható a fotója, onnantól kezdve pedig az összes jelentős Egry-albumban ott találjuk Taormina I. címmel. Ilyen tökéletes állapotban megőrződött, az olajpasztell eredeti izzását őrző főművet alig ismerünk a fény nagy varázslójától, a Balaton festőjétől, Egrytől.

Perlrott Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született nagy szabású kompozíciója párizsias modernséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő aktok klasszikus témáját. Matisse „kedvenc tanítványa”, Perlrott a régi mesterek (Tiziano, Giorgione) és a modernek (Cézanne, Picasso) nyomán alkotta meg saját összefoglaló kulcsművét a fauve lombok alatt időző női és férfi figurákról. A monumentális modern mestermű egykor a leghíresebb „bankárkollekció”, a Kovács Gábor Gyűjtemény éke volt.

Az 1933-as Szövők a modern magyar festészet ünnepelt ikonjának, Derkovits Gyulának érett főműve. Az életmű reprezentatív fődarabján az avantgárd kollázsos szerkesztésmódja találkozik az expresszív formaképzéssel és az ezüst porfesték különös izzásával. A számtalanszor reprodukált festményen a modernista gépkorszak heroizmusa jelenik meg, rímelve a filmművészet korabeli klasszikusaira (például Chaplintől a Modern idők vagy Fritz Langtól a Metropolis). Az egyetlen olyan nagy méretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű, amely még nem került közgyűjteménybe.

A magyar művészettörténet legnagyobb gyűjtőjének, Nemes Marcellnek a kollekciójában függött egykor Rippl-Rónai József Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es festői remeklése. A 20. század elején született – „Kunffy gyerekként” is ismert – mű az érett, kaposvári korszak ikonikus remekműve, a művészettörténészek ihlető témája. Száz éve Renoir-, Picasso- és Cézanne-képek társaként hirdette tulajdonosa kivételes esztétikai érzékét, ma a kevés Magyarországon maradt, egykor Nemes Marcell által birtokolt alkotás egyik legkiválóbb képviselője.

A legmagasabb áron, 85 millió forintért kelt el Czóbel Béla több alkalommal kiállított és reprodukált, még az 1958-as velencei biennálé magyar anyagába is beválogatott Párizsi Szajna-part című festménye, amelynek induló ára 46 millió forint volt. Klie Zoltán Fantasztikus tája 80 millió forintért, míg Kontuly Béla 1930-as évek elején festett, Téli Duna-part című alkotása 75 millióért kelt el. Előbbi 44 millió forintról, utóbbi 36 millió forintról indulva érte el a rekord összeget. Mindhárom mű leütése életműrekordot hozott az alkotóknak – hangsúlyozta Kieselbach Tamás galériavezető a péntek esti árverés után az MTI-nek.

Mint mondta, az árverés sikere azt mutatja, hogy a megszorítások és az infláció ellenére az embereknek van bizalmuk a műtárgyakban, sokan tartják jó befektetésnek a műtárgypiacot.

Egyre többen licitálnak online, egyre erősebbé válnak az internetes vásárlók, az online tér új dimenziókat nyitott meg és áttörést hozott a piacon – mutatott rá, hozzátéve: most lehetett látni, hogy sokkal bátrabban mernek licitálni online az emberek, az érdeklődők körét szélesíti a virtuális tér, sokan érdeklődtek külföldről is.

A galéria őszi árverésére 27 műalkotás érkezett Alexander Brody hagyatékából. Ebből Batthyány Gyula Elegáns úr portréja (1933) 9,5 millió forintért, a Nagyvárosi hölgyek (1935) című kép pedig 22 millióért kelt el.

Magas áron talált új gazdára Aba-Novák Szolnoki vásárban című festménye, amelynek leütési ára 22 millióról kúszott fel 34 millióig, míg Patkó Károly Patakparton című műve 32 millió forintról indulva kelt el 40 millióért, Bene Géza Csendélet perspektívákkal című festménye pedig 26 millióról 34 millióig jutott. Egry József Szigonyvető című műve 30 millióért, Perlrott-Csaba Vilmos Párizsi utcája 18 millióért kelt el, nem sokkal mögötte maradt el 17 millió forintos leütéssel Tihanyi Lajos nagybányai utcaképe 1907-ből.

Egyenként tízmillió forintot fizettek Kádár Béla Lány gitárral és Ülő nő fátyollal és csendélettel című képeiért, de ugyanennyiért cserélt gazdát Szőnyi István Anya gyermekével című műve és Perlrott-Csaba Vilmos csendélete.
Kieselbach Tamás kitért arra, hogy a galéria történetében először rendeznek háború utáni és kortárs művekből árverést, amelyre 1945-től 2020-ig bezárólag, 77 év művészetéből álló anyagot válogattak össze a korszak főműveiből. Szerepelnek benne Kassák Lajos, Keserü Ilona, Kondor Béla alkotásai, Tandori gyűjteménye, valamint más kincsek is – mondta a galériavezető.

A háború utáni és kortárs művek aukcióját először november 11-én rendezik meg Budapesten. Az árverés anyagából november elején nyílik kiállítás a Kieselbach Galériában.

Fotó: 82. tétel: Czóbel Béla (Budapest, 1883–1976, Szentendre) Párizsi Szajna-part (Quai St. Michel), 1925