Az ügyfélszolgálati munkavégzés természeténél fogva viszonylag egyhangú, de egyben stresszes is. A munkatársak ugyanazon beszélgetéseket, forgatókönyveket ismétlik és megoldandó problémákkal kopogtató, gyakran feszült ügyfelekkel kommunikálnak nap mint nap. Ebből kifolyólag a fluktuáció mértéke is magas, sokan váltanak munkahelyet kiégésre hivatkozva.

Ilyen iparági környezetben rendkívül sok múlik azon, hogy milyen törekvéseket tesz az adott vállalat az alkalmazottak jóllétének biztosítása érdekében, illetve ugyancsak kiemelt hangsúlynak kell kerülnie arra, hogy az alkalmazott valóban megfeleljen a betölteni kívánt pozícióhoz szükséges feltételeknek. A munkahelyek puszta betöltésén túl olyan környezet kialakítása a cél, amelyben az egyének jól érzik magukat a kijelölt szerepükben, és tehetségüket a számukra legalkalmasabb feladatok betöltésére fordíthatják.

Azok a vállalatok, amelyek sikeresen alkalmazzák ezeket a javaslatokat, a szektor többségére jellemző szint töredékén tudják tartani a kilépési szintet. Az ügyfélszolgálati outsourcing, valamint a vásárlói interakciók és a folyamatkezelési szolgáltatások szektorának egyik vezető szereplője, a Konecta átlagosan mindössze 5% körüli fluktuációs aránnyal rendelkezik, miközben munkatársaik az iparágra jellemző felelősségteljes és nagy kihívásokkal járó munkát végeznek – írják.

“A munkatársaknak fontos látnia, értenie, hogy az adott munkakörben mit és miért csinál. Mit profitál belőle a munkaadó, és mit tud ő személyesen kivenni belőle” – mondja Saussez-Valentini Mária a Konecta HR Country Leadje. “A Konectánál sokan elmondják, hogy nem feltétlenül a munka miatt maradnak, hanem mert jó a társaság, jó a közösség, érzik, hogy figyelünk rájuk. Továbbá kiemelt szerepet kap a kommunikáció is. Amikor hiányérzet merül fel bennünk, fontos, hogy ezt jelezzük a munkáltató felé. Gyakran a munkavállalóktól érkezik olyan ötlet, ami jó gyakorlattá válik. A tudat, hogy elmondhatjuk, ha problémánk van, és a munkaadó valóban meg is hallgat minket, nagyon sokat számít a munkahelyi elégedettség szempontjából.”

„A vállalkozások vezetői székeiben ráadásul egyre több a fiatal, ’80-as, ’90-es években született vagy akár Z-generációs menedzser, és egyre több cégnél aktuális kérdés a generációváltás is. Ez a korosztály – főként a pandémiát követően – gyakran érzi magát elszigeteltnek a vezetői szerepben, közel 90%-uk szerint pedig a kiégést jelző tüneteikhez nagyban hozzájárult az is, hogy a távmunka, a home office és a digitális kapcsolattartási eszközök térnyerése miatt ritkultak a személyes találkozások a saját csapatukkal is” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója és vezetője.

Nem mindig tudunk kivonulni a világból, de így is fel lehet töltődni

A nyári hónapokban persze gyakran kapcsolnak a vállalkozások takarékos üzemmódba – habár a vállalkozásfejlesztési és networking szakértő szerint ebben az időszakban is lehet új piacot szerezni vagy éppen új termékeket és szolgáltatásokat bevezetni. Ráadásul számos olyan helyzet adódik, amikor egyszerűen nem lehet magára hagyni a kritikus periódusban lévő vagy éppen most induló céget. „Ha azonban a vezető nem tanulja meg okosan szervezni az idejét a nyári időszakban, és nem tudja hatékonyan szétválasztani a feladatokat és pihenést, azt később a szervezet és az üzlet fogja megszenvedni” – vallja Avidor András.

Nézzünk pár hasznos tanácsot, melyeket érdemes megszívlelni a vakáció napjaiban!

1. Új szezon a feladatkörökben is

A nyári időszak alkalmas lehet a felelősségi körök átgondolására és a szervezet egyes munkafolyamatainak átstrukturálására. Sokan hajlamosak maguknál tartani a gyeplőt a legkisebb ügyekben is és kontroll alatt tartani a vállalati szinte minden tevékenységét. A nyaralást megelőzően új határokat jelölhetünk ki, bevonhatjuk a középmenedzsereket a feladatainkba és gyakorolhatjuk az elengedést. Persze nem kell eltűnnünk a térképről és teljesen elengedni az új szerepben teljesítő kollégáink kezét, de nyugodtan a háttérbe vonulhatunk néhány hétre, ha megfelelően előkészítjük a terepet.

2. Napirend a tenger mellett

Szintén gyakori jelenség, hogy bár képesek vagyunk egy néhány hetes utazást kigazdálkodni az üzletmenetből, mégis azzal töltjük a napjainkat, hogy az apró-cseprő céges ügyeket kezeljük kényszeredetten. Ha nem akarunk ebbe a hibába esni, a legjobb taktika, ha megtervezzük a napokat az üdülés alatt is, például kitűzzük magunknak, hogy levelezésre csak kétszer, reggel és délután nézünk rá fél órára, az ezen kívül eső időben azonban elengedjük a céges ügyeket.

3. Mindenkinek kell a támogatás

A nyári heteket emellett érdemes fejlődésre és fejlesztésre használni. Ilyenkor igénybe vehetjük egy külső tanácsadó, mentor vagy coach segítségét, aki új irányt mutathat a vezetői szemléletben, sőt, az egész szervezet szempontjából hasznos támogatást nyújthat. Érdemes tanulni vagy tippeket kérni hasonló cipőben járó menedzserektől, ami mindig tágíthatja a látókörünket, egyben inspirálhat is minket.

4. Kívül a komfortzónán

Ha le akarjuk győzni a fásultságot és az alulmotiváltságot, ami gyakran hatalmába kerít minket a mindennapok során, érdemes új ismereteket szerezni és akár betekintést nyerni egy másik szegmens vagy iparág sajátosságaiba és kihívásaiba. A pihenésre hasznos lehet keresni néhány olyan szakkönyvet, melyek új perspektívát adhatnak, hogy az ötleteket a saját vállalkozásunkban is hasznosíthassuk.

Üzleti kapcsolatépítés nyárra hangolva

„Ma már valóban nincs uborkaszezon az üzleti életben, viszont alkalmazkodhatunk a szezon sajátosságaihoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki belőle. A BNI kifejezetten az üzleti kapcsolatépítés erejére támaszkodik, hiszen a hazánkban közel 1100 tagvállaltunk sikereiből is látjuk, mennyire alapvető érték ez minden cég számára. Ezért a nyári időszakban is rendezvényekkel és képzésekkel várjuk őket, illetve idén is közös balatoni vitorlázásra invitáljuk az élményekre és új kapcsolatokra kész partnereket az év leglazább networking eseményén” – mondja Avidor András.

Fotó: Charles Forerunner/unsplash.com

Egy átlagos január hatalmas terhet ró a vezető beosztású szakemberekre. Az új esztendő pénzügyi, üzleti és marketing tevékenységének megtervezése, előző évi kimutatások elkészítése és az újrakezdéssel járó kényelmetlenségek éreztetik a hatásaikat. Ilyenkor az üzleti stressz szintje szinte kézzel foghatóvá válik: a mentális kimerültségen és betegségeken kívül, mint amilyen a depresszió és a generalizált szorongás, akár fizikai tünetekkel is jelentkezhetnek. Hogy pontosan milyenek, arról meséljen bővebben az üzleti stressz és kiégés hazai szakértője: Bíró Bence Péter, a Business Burnout Biblia szerzője.

„Egyszerre kell helytállni cégvezetőként, marketingesként miközben meg kell küzdeni a globális kihívásokkal, mint például az infláció, a világjárvány vagy chiphiány. Arról már ne is beszéljünk, hogy családfőként is helyt kell állnunk. Rendkívül sok stresszt tartogat az év eleje, a terhelés ilyenkor többszöröse az átlagnak, hatalmas a nyomás – mondta a pszichológus végzettségű szerző. – Amennyiben a kiégés első tüneteit nem vesszük figyelembe, később nagyon súlyos következményekkel számolhatunk. Ez mindenkinél más, de gyakoriak a testi tünetek is, mint például a rendszeresen fellépő fej- és hátfájás, aranyér majd a pánikrohamok.”

A rejtélyes burnout nyomában

A burnout, azaz kiégés olyan tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, stressz következtében jön létre. Fizikai, érzelmi és mentális kimerüléssel jár, elsősorban azokat sújtja, akiknek munkájuk a hivatásuk. Az év eleji üzleti stressz pedig csak rátesz minderre egy lapáttal.

A kiégés első jelei, amikor a kimerültség állandósul, a szenvedélyünket pedig lassan cinizmus és pesszimizmus váltja fel. A burnout fokozatosan egyre rosszabb lesz, a lelkesedés napról-napra alábbhagy. Elégedetlenséget, szorongást és ha nem kezeljük a problémát, akkor teljes apátiát és frusztrációt tapasztalunk meg.

A kiégés valós veszélyt jelent az üzleti szféra szereplőire, legyenek alkalmazottak vagy vezetők. A szindróma nagyon árnyalt, különböző fázisokkal tűzdelt, ezért a kezelése és elkerülése sem oldható meg egyetlen jó tanáccsal. A kezelésben fontos szerepet kap a stresszlevezetés, az önismeret fejlesztése, a rendszeres pihenés és még számtalan tevékenység.

Hogyan élhető túl mindez egészségesen?

„Ha gyors, tüneti megoldás kell: a kis pihenés is számít. Ne várjuk el, hogy a három évnyi feszültséget pár nap alatt kiengedjük magunkból. Az emberek 99%-a elbagatellizálja a kiégés tüneteit és következményeit. Olyan, mintha csukott szemmel vezetnénk az autópályán, ami nagyon veszélyes. Minél hamarabb felismered, annál kevesebb pénzt, időt és energiát kell ráfordítani a gyógyulásra” – osztotta meg a tippeket, majd folytatta. – „A legfontosabb gyógymód az, amit senki nem hall szívesen. Amikor minden sejtünk azt súgja, hogy most kell menni előre és most kell megmutatni mindent, időnként pont akkor érdemes tudatosan mérsékelni a tempót. Nem kell mindent megcsinálni, hiszen általában nem dől össze a világ, ha nincs kész minden. Hosszú távon megnövekszik az eredményesség, aminek a család is örül majd.”

Önismeret és énidő nélkül nem megy

„Nézzünk őszintén magunkba és válaszoljunk. Egyre több dolgot felejtünk el? Kisebb a teherbírásunk? Kissé pesszimisták lettünk? Ha ezeket a tüneteket érezzük magunkon, akkor érdemes elgondolkozni rajta és szembenézni a problémával. Annak ellenére, hogy látszólag minden apró mozzanat a figyelmünket igényli, itt kell elkezdni gyakorolni az énidőt. Legyen akár az heti két alkalom, a lényeg, hogy olyat csináljunk, amit minket tölt fel és nem másért tesszük meg. Ilyenkor még könnyebben vissza lehet fordítani a kiégést” – tette hozzá.

Érdemes tehát kezelni a kiégést és az üzleti stresszt, mert hosszú távon rendkívül káros következményei lesznek az életminőségre: a magánélet, a munka és a mentális, valamint fizikai egészség egyaránt veszélybe kerülhet. Bíró Bence Péter szerint azonban sosem késő felvenni a harcot az ördögi körrel. A komplexebb mikéntről még több hasznos információ olvasható könyvében, ahol a sikeres stressz és kiégés-kezelés legjobb példáit könyve társszerzői, Dr. Beck György, Gerendai Károly, Hegedüs Éva és Kürti Tamás mutatják be egy-egy fejezetben.

A világ egyik legnagyobb HR cége, az Adecco Csoport 25 ország közel 15 ezer irodai dolgozóját kérdezte meg arról, hogyan módosulnak a munkahelyi igényeik a pandémia hatására. A nemzetközi felmérés alapján öt kritikus területen látnak olyan változásokat, amelyek a járvány lecsengésével hosszú távon is velünk maradnak.

Az, hogy a hibrid munkavégzés megmarad, már nem kérdés. A hosszú távú hatásai annál inkább. Globálisan a dolgozók a munkaidejük minimum felét kívánják távolról végezni. Ez mindenképpen javítja az egyenlő esélyek megteremtését, hiszen a kisgyerekes szülők, a mozgássérültek vagy például a hátrányos helyzetű településeken lakók is kedvezőbb esélyekkel vállalhatnak munkát. Másrészt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az otthoni munkavégzés erősen megosztja a dolgozókat. Így nem húzható ugyanaz a sapka mindenkire, fokozottan oda kell figyelni a cégeknek az egymástól akár homlokegyenest eltérő igényekre.

Rövidebb és flexibilis lesz az új munkahét. Az, hogy a munkavégzés hatékony tud maradni home office esetén is, az elmúlt másfél évben bebizonyosodott. A dolgozók pedig a továbbiakban is ragaszkodnak ahhoz a bizalomhoz, amivel maguk oszthatták be feladataikat és szabadidejüket. Több mint háromnegyedük számára fontos, hogy ez a saját időbeosztás megmaradjon a továbbiakban is. Emellett egyre többen támogatják, hogy a munkaidő helyett az elvégzett feladatok értékelése legyen a meghatározó. Azokat ugyanis akár heti 40 óránál kevesebb idő alatt is el tudják végezni. A vezetők számára azonban ez egyelőre nehézséget jelent, és csupán a munkavállalók 36 százaléka érzi úgy, hogy vezetőik már jelenleg is az eredményeik alapján értékelik munkájukat.

A kiégés lesz a következő járvány, akár 10-ből 4 munkavállalót érinthet. A dolgozók mentális egészsége kortól és nemtől függetlenül fokozott figyelmet kíván. A vezetők számára azonban ez egyelőre komoly kihívást jelent. A dolgozók kétharmada ugyanis úgy látja, hogy vezetője nem tudja megfelelően felmérni mentális egészségét.

A vezetőknek újra kell építeniük a közösséget. Miközben online folyamatosan kapcsolatban vagyunk egymással, a dolgozók soha nem voltak ennyire elszakadva egymástól. A vezetők kezében van a kulcs, hogy újra összekovácsolják a munkahelyi csapatot, és kialakítsanak egy új munkahelyi kultúrát. Ez azonban nem feltétlenül az erősségük, így coachingra, vezetői képzésekre nagy szükség lehet ezen a téren.

A nagy újragondolás időszaka jöhet. Egyre több figyelmeztető jel mutat arra, hogy a dolgozók újraértékelik, miért is fontos, mit is jelent számukra a munkahely. A biztonság, a szervezet, a vállalati kultúra, a jó közérzet és a fejlődési lehetőség továbbra is a top öt szempont, ötből kettő alkalmazott azonban rugalmasabb munkahelyre váltana és több mint felük elégedetlen a jelenlegi karrier lehetőséggel. Mindez azért különösen fontos, mert a dolgozók többsége egyetért abban, hogy a cégek a közeljövőben látványos foglalkoztatás-bővítésbe kezdhetnek.

A felmérés itt tekinthető meg.

Fotó: Israel Andrade / Unsplash

A közeli, de legalábbis a középtávú jövőben nem tér vissza a 100%-os irodai munkavégzésen alapuló modell – állítják a vezető globális szervezetek közreműködői – akik a Capgemini Kutatóintézet kiadványában a COVID következtében megváltozott munkavégzési modell kérdéskörét járták körül. A szakemberek szerint bár a hibrid munkamodell definíciója változhat, abban mindannyian egyetértenek, hogy a továbbképzések és átképzések kulcsfontosságúak lesznek a vállalatok számára a versenyelőny megszerzése és a jövőbeni fennmaradás érdekében. Minderre leginkább az alkalmazottak kiégésének megakadályozása végett is szükség van.

A vállalatok számára ugyan előnnyel jár a COVID-19 következtében bevezetett távmunka, hiszen 92% -uk ingatlanköltség-megtakarításra számít, 63% -uk pedig a termelékenység növekedéséről számolt be 2020 harmadik negyedévében. Ez a növekedés azonban leginkább annak tudható be, hogy amint az otthonunk válik a munkavégzés színterévé, elmosódnak a határok. Éppen ezért kérdéses, hogy a távmunka mennyire tartható fenn a pandémián túl. A kutatás rávilágított: az alkalmazottak több mint fele (55%) úgy érzi, hogy kiégett a hosszabb ideig tartó távmunkában. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbképzésekkel és átképzésekkel segítség az alkalmazottakat a megváltozott munkamodellre való áttérésben.

A Capgemini ezúttal azt is vizsgálta, hogy a COVID-19 milyen hatással van a szervezetek munkájára, együttműködésére, tehetségkutatására és a munkavállalók motiválására. A kutatás átfogó: azt is feltérképezi, hogy a folyamat milyen hatással lesz bizonyos munkavállalói csoportokra, többek között a nőkre, az alulreprezentált kisebbségekre, valamint a megnövekedett munkanélküliséggel és a digitális képességeket érintő szakadék növekedésével szembesülő fiatalokra.

A publikáció¹ szerint a COVID-19 munkanélküliségre gyakorolt hatása kétszer akkora mértékű volt a fiatalok körében, mint a teljes népességet tekintve. Ez az OECD országokban 2020 végére 23,4 milliónyi munkanélküli fiatalt jelent. A kiadvány következtetései szerint az üzleti modellek bármely más evolúciójához hasonlóan itt is meg kell találni az egyensúlyt a hatalmas lehetőségek kiaknázása és a kulcsfontosságú szociológiai kérdések kezelése között.

„Bár a munka jövője rengeteg új lehetőséget rejt magában, vannak olyan csoportok, amelyek kevesebb eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak ezekből. Napjaink vállalatainak ki kell mozdulniuk a túlélő módból és optimalizálniuk kell a hibrid modellt a jelenlegi és jövőbeli tehetségek számára” – magyarázza Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkavállalókért és szervezetért felelős ügyvezető igazgatója.

„A globális munkaerőpiac fiatal munkavállalói különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a készségek közötti szakadék egyre szélesedik, az automatizálás pedig fokozódik. A kompetitív előnyök megszerzéséhez és az ellenálló képesség kialakításához, valamint ezek megőrzéséhez a szervezeteknek a továbbképzést és az átképzést megújult társadalmi szerződésük szerves részévé kell tenniük — munkavállalóik tanulásában és fejlődésében partnerként eljárva, életre szóló szerepet vállalva.”

Shayne Elliott, az ANZ Bank vezérigazgatója szerint „Az üzleti vezetőknek fel kell karolniuk a hibrid munkamodellt és azt a kompetitív előny forrásának kell tekinteniük. A hibrid modellek végtelen számú lehetőséget rejtenek magukban a földrajzi sokféleség kiszélesítésétől a munkavállalók otthon és munkahely közötti egyensúlyának megteremtéséig. Azok a vállalatok, amelyek ma sikeresen ki tudják aknázni a hibrid munkát, a következő húsz évre megalapozzák jövőbeli pályájukat.”

1.A fiatalság munkájának jövője, Stijn Broecke és Veerle Miranda, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szenior közgazdászai, a „Beszélgetések a jövőről” című kiadványban: „A munka jövője most kezdődik el”, Capgemini Kutatóintézet.

Mit csináljak, ha nem érzem jól magam az egyetemen?

Az első időszak egy új egyetemen vagy akár munkahelyen beilleszkedési időszak, ami mindig nehezebb, hiszen több a próbatétel, több a bizonytalanság – ez pedig könnyen előidézheti azt, hogy nem érezzük jól magunkat. Tapolyai Emőke szerint ilyenkor érdemes megfogalmazni, hogy pontosan miért nem érezzük jól magunkat, mi nem tetszik az új közegben. Ez a továbbtanulás esetén lehet maga az egyetem, a szak, az évfolyamtársak, egy-egy oktató vagy akár csak a légkör is. „Ne általánosíts, mert akkor nem tudod megfogni a választ. Abban a pillanatban, ha látod, hogy mi az, amiért nem érzed jól magad, már egy kicsit könnyebben tudsz eligazodni a saját kérdésedben” – javasolja a pszichológus, aki szerint a beilleszkedés és a kevésbé érdekes alapozó tárgyak miatt ilyen esetben érdemes egy kis időt adnunk magunknak. Ha pedig még mindig nem érezzük jól magunkat, és biztosan, precízen meghatároztuk, mivel van problémánk, érdemes kifejezetten erre koncentrálnunk az új szak vagy egyetem kiválasztásakor.

Mik a kiégés tünetei? Lehetséges, hogy kiégek a tanulásban?

A kiégés tünetei nagyon hasonlóak a depresszió tüneteihez. Nagyfokú fáradtság, érdektelenség, álmatlanság vagy túl sok alvás, étvágytalanság vagy túl sok evés, sírógörcsök vagy dührohamok – ezek mind jelezhetik azt, hogy kiégés körül vagyunk. Ilyenkor úgy érezhetjük, elveszítettük a jövőképünket, nem látjuk értelmét a holnapnak.

A diákévekben ez természetes következménye lehet annak a rengeteg tanulásnak, magolásnak, számonkérésnek, feszültségnek, ami az egyetemmel jár. Tapolyai Emőke szerint azonban a legtöbb esetben nem magától a tanulástól égünk ki, hanem attól, ahogyan tanulunk: „az egyetemi évek alatt hajlamosak vagyunk késleltetni a feladataikat, és az utolsó pillanatban kapkodni – a késleltetés ideje alatt viszont végig tudattalanul szorongunk, ami kimeríti az idegrendszerünket. Emellett pedig sokszor elhanyagoljuk a saját testünket: nem alszunk, nem sportolunk és nem töltünk elég időt a szabadban vagy a barátokkal, ez pedig apránként leszívja az energiáinkat.” A szakértő szerint a kiégés elleni legjobb gyógyszer az alvás, ami rendszeres testmozgással, egészségesebb étkezéssel és rendszeres kikapcsolódással kiegészítve hamar csökkenti a szorongást.

Mit tegyek, ha motiválatlan lettem abban, amit tanulok?

„Az egyetemi évek alatt mindenkivel előfordul, hogy motiválatlannak érzi magát. Még a legnagyobb szenvedélyünkben is el tudunk fáradni” – mondja Tapolyai Emőke.  A pszichológus szerint érdemes ilyenkor egy olyan hétvégét szerveznünk, amikor valamilyen teljesen más területen töltődünk fel. Érdemes észben tartani, hogy a fejlődés nem egy lineáris folyamat: „nem úgy fejlődünk, hogy mindig egyre jobban és jobban szeretjük, amit csinálunk. A fejlődés néha küzdelmet, fáradtságot, néha pedig hatalmas energialöketeket jelent. Az érdeklődésünk ugyanúgy el tud fáradni, mint a szervezetünk, ezért teljesen természetes, ha néha motiválatlannak érezzük magunkat. Ilyenkor érdemes inkább kitartanunk és megvárnunk, amíg átlendülünk a nehezebb időszakon.”

Mit tegyek, hogy ne legyen túl stresszes a vizsgaidőszak?

A vizsgaidőszak mindenkiben okoz valamilyen szintű szorongást. „A feszültséget már azzal oldod, ha elismered, hogy izgulsz és ez egy teljesen normális dolog. A stresszt emellett azzal csökkentheted, ha év közben is rendszeresen készülsz.” Tapolyai Emőke tapasztalatai szerint az érettségi után sokan fellélegeznek, hogy végre nem kell minden nap tanulni, ezért hetekig, hónapokig nem készülnek, majd hirtelen, a vizsgaidőszak alatt próbálnak behozni mindent. „Próbálj kialakítani egy saját rendszert a folyamatos tanulásra, amiben szerepel komoly odafigyelő tanulás és pihenés is. Ha ezt elmulasztottad és a vizsgaidőszak elején ébredsz rá, hogy kellemetlen helyzetben vagy, ne stresszelj azon, hogy stresszes vagy. Állíts be egy napirendet, amihez aztán tartod magad és minden egyes nap végén egy kicsit gratulálj magadnak, ha sikerült teljesítened a saját elvárásaidat.” A pszichológus szerint legtöbbünknek bele kell rázódnia az egyetemi tanulásba, hiszen a számonkérés itt nem naponta történik, ezért minden a saját időbeosztásunkon múlik. Az egyetem végére ez a rendszer beáll, az évek alatt pedig a tanulás és a munkaszervezés terén is sokat tanulhatunk magunkról.

A pályaválasztással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket boncolgatja a Budapesti Metropolitan Egyetem háromrészes videósorozata, amelyben Tapolyai Emőke segít eligazodni a fiataloknak a szakmaválasztás útvesztőjében. Az egyetemi élet kérdéseiről szóló videót és a sorozat további részeit a Metropolitan YouTube csatornáján tekinthetik meg az érdeklődők.

Pár hét telt el az újrakezdés óta, de már egyértelműen körvonalazódnak a karantén és az otthoni munkavégzés hatásai. „Az eredetileg 2-3 hétig tervezett karanténidőszak végül több mint 3 hónapig tartott, emiatt drasztikusan megváltozott az irodai dolgozók napi rutinja. Az időbeosztás és a munka-magánélet egyensúlya felborult, a dolgozók többsége ugyanis nehezen tudta megoldani, hogy elkülönüljön a családtól, amíg dolgozik. A munkaidőnek nem volt határozott kezdete és vége, gyakorivá váltak az este 7 órakor kezdődő megbeszélések is, miközben szinte mindenkire többlet feladat hárult. Villámgyorsan kellett új folyamatokat létrehozni, hirtelen rengeteg új és váratlan helyzet adódott, ami miatt mérlegelni, átszervezni kellett és mindezt távolról is egy csapatként kellett megoldani” – mondta el Végh József, a K&H HR igazgatója.

„A munkából jövő kihívásokon felül pedig még számtalan helyről jött a nyomás, hogy a karanténidőszak hatékony eltöltéséhez próbáljunk ki érdekes hobbikat, edzésprogramokat, tanuljunk új nyelveket vagy akár süssünk minden nap friss kenyeret. Egyszerre akartuk tehát bizonyítani, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is tökéletes szülők, ideális kollégák, profi sportolók és persze pékek vagyunk. A kezdeti időszak felfokozott hangulatában a munkában és magánéletben is felerősödött a munkavállalókban egyfajta teljesítménykényszer, ami  bár rövid távon segítette a vírus miatt kialakult új helyzet feldolgozását, elfogadását, hosszú távon azonban ez semmiképpen nem fenntartható, könnyen kiégéshez vezet” – hívta fel a figyelmet a szakember a karanténidőszak „mellékhatásaira”.

Kisebb fordulatszám a fenntartható hatékonysághoz

A munkavállalók a legtöbb helyen sikeresen alkalmazkodtak a rendkívüli időszakhoz, mára azonban világossá vált, hogy a vírus és az új munkarend még sokáig kíséri a mindennapokat. A következő időszakra ezért a K&H összegyűjtött öt tippet, amire javasolt odafigyelni, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a hatékonyságunk a munkában és a családi életben egyaránt.

1. Legyen az otthon újra az a hely, ahol kikapcsolódunk és feltöltődünk.

Szabjunk ismét keretet a munkaidőnek a rendszertelen műszakok helyett: ha a munkával foglalkozunk, igyekezzünk arra teljesen koncentrálni, előtte és utána pedig már a családra, önmagunkra szánjunk időt. A minőségi, családi együttlét és a feltöltődés alapjaiban fogja megváltoztatni a munkához való hozzáállásunkat és a hatékonyságunkat.

2. Ideje priorizálni!

A karantén ideje alatt sok mindenbe belekezdtünk, most viszont érdemes prioritásokat felállítani és minimalizálni a túlzott vagy irreális elvárásokat önmagunkkal, a családunkkal és a kollégáinkkal szemben.

3. Törekedjünk a minőségre!

Feladatvégzéskor a gyorsasággal szemben a minőségre törekedjünk. Ahogy visszakapcsolunk a normál tempóra, a feladatok mennyisége is megváltozik, de így akár még hatékonyabban végezhetjük a munkánkat. Minél jobban tudjuk ugyanis megoldani a ránk bízott feladatokat, annál inkább nő az elégedettség vezetői és dolgozói oldalról is, miközben csökkenthetjük a stresszt és a bizonytalanság érzését.

4. Nem muszáj mindent egy napba belesűríteni.

Ahogyan a karanténidőszak előtt is jutott idő arra, hogy munka mellett izgalmas programokkal szórakoztassuk a gyerekeket, úgy ebben az új helyzetben is kialakíthatunk egy rendszerezett heti rutint. Legyen meg a helye és ideje a munkavégzésnek, a sütésnek, a nagybevásárlásnak és a játéknak.

5. Munka után időnként legyünk offline!

A home office szinte egyenlő azzal, hogy mindig online és elérhetők vagyunk, így folyamatosan kitesszük magunkat az új ingereknek, feladatoknak, kihívásoknak. Ez a nyomás azonban könnyen csökkenthető: szabadidőnkben merjünk offline lenni, kapcsoljuk ki időnként a készülékeinket. Már fél óra csendnek is érezni fogjuk a hatását telefoncsörgés és üzenetjelző hangok nélkül, miközben nem fogunk semmiről sem lemaradni.

Elégedetlenség, sok túlóra, túlterheltség

A kitöltők 44%-a elégedetlen a munkahelyével, 19% nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37% nyilatkozott pozitívan a napi robotról. Az elégedetlenségnek több oka lehet. A válaszadók 53%-a úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több, mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62%-a nagyon, 24%-a pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14% mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.

Szinte mindenki stresszel a munkán

A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7% mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36% nagyon, míg 57% közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32%-a egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját, 33% közömbös, 25% inkább élvezi, mint nem, és mindössze 10% mondhatja el magáról, hogy imádja, amit csinál. Ami a stresszkezelést illeti, itt sem jeleskednek a munkavállalók. 32% érzi úgy, hogy egyáltalán nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, 34% úgy értékeli, hogy van hova fejlődnie, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy jól kezelik.

Szinte mindenki produkálja a kiégés tüneteit

A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, melyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság. Jó hír, hogy a válaszadók 78%-a hallott már a kiégésről. Kevésbé örömteli azonban, hogy 64% már tapasztalta is valamelyik tünetet magán. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 66%-a egyfolytában fáradtnak, 64%-a ingerlékenynek, és 63%-a folyamatosan feszültnek érzi magát. A kitöltők több, mint fele számolt be alvászavarról, 46% pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7% állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán.

Okok és a munkáltatói felelősség

A válaszadók döntő többségének (79%) megfordult már a fejében, hogy jelenlegi karrierjét feladja, hogy valami teljesen újba kezdjen. De vajon mi az oka ennek és a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából is, ugyanis 44% úgy érzi, hogy egyáltalán, vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48% szerint van ugyan némi elismerés, lenne van hova fejlődni e téren, és mindössze 7% érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (pl. autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.

Egy jól megszervezett, élménydús csapatépítő is csodákra képes. Ebben most az egyik legnagyobb hazai állásportál segítséget nyújt, elindult ugyanis a nyerő munkahely pályázat! Pályázni kreatív és eredeti csapatépítő ötletekkel lehet, a legeredetibb ötlet pedig meg is valósul! Javaslatokat a csapatos lazításra június 23-ig várják.