A vizuális esszék antológiájaként összeállított kiállítás hat fejezetre oszlik, ezek mindegyike az európaiság kelet-európai megélésének egy-egy aspektusát dolgozza fel. A párokban bemutatott, Lengyelországból és Magyarországról származó vagy ott élő művészek nem az Európától való különbözés, a „Másik” perspektívájából, és továbbra is a nyugati képiségre hagyatkozva, hanem a kulturális megújulás és szolidaritás talaján állva hozták létre műveiket.

Az Átmenet címet viselő fejezetet a Kelet-Európa-szerte tapasztalható töréspont-érzés inspirálta. A Sputnik Photos (Elveszett területek) és a Pictorial Collective (Petőfi utcák népe) olyan metanarratívákat tár fel a kollektív emlékezet bugyraiból, amelyek alapvetően határozzák meg a régió identitását – az akadémikus definíciók helyett a szó velejéig átérzett értelmében. Az ezt követő Tér és Identitás fejezetek a felügyelet, a hatalom és az emancipáció politikai narratíváit materiális és szimbolikus eszközökkel ábrázolják. Katerina Kuzmicseva (BETONIUM) és Standovár Júlia (Kinky Concrete [Pajkos beton]) térbeli és építészeti elemekkel, míg Ilona Szwarc (Nő vagyok, és emlékekből élek) és Horváth Anita (te nem vagy olyan) performatív és testpolitikai művészettel jeleníti meg e témákat. A Spiritualitás fejezetben Agnieszka Sejud (HOAX) és Simon Zsuzsi (És mi még így is tovább élünk…) a vallás és a politika területeinek emblematikus társadalmi jelenségeire reagál a művészet segítségével. A Groteszk fejezetében pedig Ada Zielińska (A piromániás kézikönyve) és Barakonyi Szabolcs (Kösz, jól!) karakteresen kelet-európai abszurditással és iróniával közelít a lázadó ellenállás és az ideológia kérdéseihez. Végül a Posztnosztalgia fejezet a határtalanság érzéséből fakadó kreativitás kavalkádja, amelyben tárgyakkal való könnyed, merész kísérletezés teremt új valóságokat (Karolina Wojtas: Made in Poland; Szombat Éva: Echo in Delirium [Az önkívület visszhangjai]). A fotográfia egyetemes és témájához szorosan idomuló nyelve alkalmas arra, hogy leképezze egy rendszer átalakulásának árnyalatait, és rávilágítson, milyen ütemben és hogyan változik a körülöttünk lévő világ.

A történelmünkben gyakran megmutatkozó egymás iránti szolidaritásból érdemes hagyományt teremtenünk. A kelet-európai jelleg és esztétika egy adott politikai és történelmi periódushoz kötődik, amelyen az eltérő nyelvek, kultúrák és szokásrendszerek ellenére osztoznak az egykori keleti blokk országai. A kelet-európai esztétika olyan kulturális amalgám, amely építészeti párhuzamoknak, az anyagi kultúra hasonlóságainak, valamint gazdasági és politikai tendenciáknak az ötvözete, és amely hosszú időn át képviselte a régió egységes imázsát a világ többi része számára. Ahogy az ember nem választhatja meg a családját, éppúgy nem választhatja meg egy nép a földrajzi elhelyezkedése által adott természetes szövetségeseit sem, ezért fontos, hogy kelet-európai szomszédságunkban a hasonlóságokat és az összetartozás érzését keressük és erősítsük.

Európaiság – kelet-európai perspektívából

Megtekinthető: 2025. február 13. – március 30.

A nyitóképen: ©Anita Horváth, You Are Not Like Them

„A legmodernebb technikát hívjuk segítségül az egyedi történetmeséléshez, az élmény pedig teljesen új jelentést csatol a múzeum fogalmához. Hang és fényjátékok, látványos 360 fokos digitális megoldások, virtuális valóság fogadja a látogatókat. Büszkék vagyunk erre a produkcióra, amely műértők és laikusok, gyerekek és felnőttek számára is maradandó élményt nyújtott már szerte a világon” – mondta el Dudi Bercovici, a Hadran Events ügyvezetője, a kiállítás szervezője.

A kiállítás egyik leglátványosabb pontja a festmények inspirációjául szolgáló kerti híd, valamint Monet szobájának hiteles, újraépített másolata.

Claude Monet (1840-1926) a legnagyobb festők egyike, az impresszionizmus mestere. Fényei, színei, a természet iránti vonzalma, életöröme mély hatással van a mai kor közönségére is. „Claude Monet remekművével, A felkelő nap impressziója című alkotással indult útjára 1872-ben az impresszionista mozgalom. A többi már történelem: a napfénytől átitatott, „en plein air”, azaz a szabad ég alatt megörökített, a 19. század mindennapjainak szépségét hirdető festmények mindenki számára ismerősek lehetnek. A jelen emberét is emlékeztetik arra, hogy fedezzük fel a varázslatot, hiszen akad bőven, csak körbe kell néznünk” – mondta el Bán Blanka művészettörténész a kiállítás megnyitóján.

A kiállítás helyszíne a BOK Sportcsarnok, a kiállítás október 17-én nyílt meg és várhatóan februárig várja a látogatókat.

Czigány Dezső a csendéletek mestere, a tökéletességig fejlesztette a műfajt. Czigány a korai magyar modernizmus egyik legjelentősebb alakja, plasztikusan modellált, pontos arányokkal felépített csendéletei a Cézanne-i hagyományokat elevenítik fel. A most kalapács alá kerülő, Csendélet című, 1920 körül készült festménye 40 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 70-100 millió forint.

Mattis-Teutsch János művészetét egy monumentális dupla aktos kép képviseli az októberi 15-i aukción. Az Aktos kompozíció 1930-ban született, és már 1933-ban, Brassóban ki volt állítva. A kép egy olyan absztrakt ember-típust jelenít meg, amely leegyszerűsített formáival minden emberi és művészi gondolatot ki tud fejezni. A kép impresszív méretével is lenyűgözi a nézőt. Kikiáltási ára 16 millió forint.

Kondor Béla 1961-ben alkotta meg az Apáca és a pap című képet, amely ​a​z életmű legjelentősebb darabjai között foglal helyet. Kondor az ötvenes-hatvanas évek elejének központi, kultikus figurája volt​, akinek ez a remekműve 36 millió forintos kikiáltási árral kerül árverésre, becsértéke 60-80 millió forint. A németalföldi hagyományokat felelevenítő kép a modernség és korszerűség, továbbá egy univerzális világkép magas fokú művészi szintézise.

Mednyánszky László dúsgazdag arisztokrataként a szegények, az elesettek pártfogoltja volt. Drámai erejű portrékon mutatta be életüket. Művészetének másik forrása maga a természet: tátrai barangolásai során lírai tájképek sokaságát festette. Fényködös táj című, 12 millió forintos kikiáltási árról induló nagyméretű festménye (a nyitóképen) is a természet szeretetéről és rejtelmességéről szól. A most aukcióra kerülő remekművén a magát Öreg kutyának nevező művész a ködben és napfényben egyszerre vibráló tájat örökítette meg.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját október 15-én tartják a Budapest Kongresszusi Központban. Az aukciós kiállítás nyitvatartási időben megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

A Randevú az ablaknál című kép Franciaországban született, Párizsban Munkácsy Mihályt a barátai, Edouard de Marche báró és fiatal felesége, Cécile várták. Hamarosan a pár vendégszeretetét is élvezhette a művész, Colpachra utazott, De Marche-ék kastélyába. 1873-ban a báró meghalt, Cécile Papier pedig egy évvel később Munkácsy felesége lett – a hölgy már régóta vonzódott a jóképű festőhöz. A kastély és az ősi kert számos képének lett inspirációja, minden bizonnyal ennek a bájos jelenetnek is. A festmény 1906 előtt Charles Sedelmeyer gyűjteményében volt, a párizsi műkereskedő és műgyűjtő tíz évre szóló szerződést kötött Munkácsyval, ami tehetőssé és gondtalanná tette a festőt. Később az ügynök és művésze üzletileg szakítottak, de életük végéig barátok maradtak.

A Randevú az ablaknál Sedelmeyer kollekciójából 1914 után feltehetően egy magyar műgyűjteménybe került. A sokszorosan kiállított és reprodukált kép kikiáltási ára 40 millió forint.

„Munkácsy Mihály neve a földkerekség minden táján ismert, az aukción kínált olajképe pedig az életmű egyik tipikus és igen látványos, szép darabja. Ritka kincs ez a festmény, amely magán hordja mindazokat a jeleket, amelyek miatt a világ rajong Munkácsyért” – mondta el Virág Judit művészettörténész. Ezt a festményt és az aukciós anyag többi darabját is láthatja a nagyközönség október 4-14. között a Virág Judit Galéria kiállításán (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

„Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske.” Ha létezik egyetlen univerzális jel, amelyet az egész emberiség ismer, az alighanem a sárga mosolygós arc. Ez a motívum már az ősidők óta megihleti az embereket, de a legismertebb változata, a világhírű smiley, 1963-ból származik. Ekkor tervezte meg Harvey R. Ball grafikus a worcesteri State Mutual Life Assurance biztosító társaság számára, kedélyjavító céllal. A szimbólum mára mindennapi életünk részévé vált. A POP&ROLL Art Gallery most nyíló kiállításán hét kortárs művész osztja meg a hozzá kapcsolódó érzéseit, gondolatait.

„A pozitivizmust jeleníti meg ez a szimbólum, azt, hogy jobb mosolyogni, mint szorongani, ugyanakkor az erőltetettség is átszövi. Manapság, ha valami pozitívat akarsz közölni, meg kell támogatnod egy smiley-val. Ezen kettősségnek megfelelően a kiállításon számos nehéz téma is feltűnik a műveken keresztül. “KEEP SMILING” – tartsd a mosolyodat, miközben szörnyű dolgok is történnek” – mondta el Kiss Miklós, a tárlat kurátora, egyben egyik művésze.

A kiállító művészek, Fazekas Dániel, Fáskerti Zsófia, Jánosi Anna, kissmiklos, Majoros Áron, Menyhárt Marcell, Tayler Patrick mind kortárs alkotók.

A KEEP SMILING kiállítás szeptember 13-tól november 10-ig ingyenesen megtekinthető a város szívében, a Vörösmarty tértől egy percnyire, a Dorottya utca 6. szám alatt, szerdától vasárnapig 11 és 18 óra között.

A szürrealista mozgalom 1924-ben indult André Breton A szürrealizmus kiáltványa című írásával, amelyben a mozgalom lényegi vonásait és módszereit határozta meg, és olyan művészek csatlakoztak hozzá, mint Max Ernst, Salvador Dali vagy René Magritte.

A szabadságra vágyó művészek elhagyva szülőhazájukat, a művészet Mekkájában, Párizsban vagy Franciaország más területein közvetlen szellemi és materiális hatások által kapcsolódtak a szürrealista mozgalomhoz és hozták létre egyedi értelmezésükben életművük egy részét.

A KMFA Galéria kiállításán bemutatásra kerülnek olyan meghatározó főművek, amelyek párdarabjai a Pompidou központ gyűjteményét gazdagítják és jelenleg a múzeum szeptember 4-én nyílt nagyszabású tárlatán szerepelnek. Reigl Judit, Hantai Simon, Csernus Tibor, Sándorfi István, Klausz Ernst, Dengyel Tibor, Peterdi Gábor, Kallos Pál, Szóbel Géza, Anton Prinner, Méhes László, Böhm Lipót Poldi, Henri Nouveau, Beöthy István, Hajdú István, Barta Lajos, Vajtó Ágota, Szabó László, Sylveszter Katalin festményeik, grafikáik, szobraik bebocsájtást kínálnak a képzelettel teli, valóságon túli saját maguk álmodta világba.

A tárlatot Dr. Antal Péter műgyűjtő nyitja meg, aki maga is nagy rajongója ennek a művészettörténeti korszaknak.

A kiállítás szeptember 13-tól október 31-ig hétköznapokon 10:00 és 18:00 óra között ingyenesen látogatható.

Fotó: Dengyel Tibor: Pár, 1970, olaj,vászon, 49 x 39 cm (részlet)

Ennek fényében igazán érdekes kérdés volt, hogy milyen helyszín adhat otthont a 2024-es kiállításnak – erre adott választ kedd reggel Karácsony Gergely Facebook-posztja, amiben kijelentette:

„Budapesten a művészet szabad, Budapest a létező valóságot senki elől eltiltani nem akarja, ezért, ha már az állami intézmények sora nem vállalta, a Fővárosi Önkormányzat ad otthont az idei World Press Photo kiállításnak.

Emlékezetes a tavalyi botrány, amikor a Mi Hazánk felhívására egy ostoba és káros jogszabály alapján a kormány korlátozta a World Press Photo kiállítást. Az állami cenzúra hatása nem maradt el, és még mindig tart: sok intézmény nem merte idén befogadni az évről-évre, a világ számos nagyvárosában bemutatott kiállítást. A szervezők megkeresték Budapestet és mi örömmel vállaltuk, hogy helyt adunk a kiállításnak. A kiállításnak, ami nem másról, csakis a valóságról szól, a világ legkitűnőbb sajtófotósai művészi igénnyel hol a szenvedést, hol a szabadságot, hol a szerelmet, hol a gyászt ábrázolják, összetetten, sokszínűen, amilyen a bennünket körülvevő valóság, úgy. Ezt nem elfedni kell, hanem szembesülni vele, mi ebben hiszünk.

Különleges helyszínben állapodtunk meg a szervezőkkel, az idei kiállítás a Biodómban lesz, az az épület is Budapest mai összetett valóságáról mesél a maga módján, így méltó és akadálymentes helyszíne lesz a kiállításnak szeptember 20-a és október 27-e között.”

Fotó: World Press Photo

]]> https://markamonitor.hu/nemzetkozi-szintre-lep-a-budapest-contemporary/ Fri, 23 Aug 2024 04:05:09 +0000 https://markamonitor.hu/?p=64337 A Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásár 2023-ban indult. Az eseményt azzal a céllal hozta létre Tausz Ádám főszervező, hogy a BCT idővel a nemzetközi piac meghatározó szereplőjévé váljon.

„Átfogó képet szeretnénk adni az érdeklődőknek a magyar progresszív kortárs alkotói közösségről. Fontos célkitűzésünk, hogy csak minőségi alkotások és galériák jelenhessenek meg, ezért a rendezvény magas színvonaláról szakmai bizottság gondoskodik. A résztvevőknek komoly szakmai kritériumoknak kell megfelelniük” – mondta el Tausz Ádám. A főszervező nevéhez fűződik többek között a kultikus Art and Antique Budapest kiállítás és a nagysikerű Füred Art Week is.

A Budapest Contemporary az a hely, ahol az érdeklődők ízelítőt kapnak abból, hol jár most és hova tart a hazai és európai kortárs művészet. Találkoznak egymással a galériák, a művészek, a gyűjtők és a nagyközönség, információt cserélnek egymással és inspirációt merítenek. A rendezvényen néhány tízezer forintba kerülő minőségi műtárgyakat éppúgy találnak a vásárlók, mint nagy értékű, több milliós alkotásokat – írják.

A programot tovább gazdagítja idén egy két napos konferencia a művészet és a business kapcsolatáról, és lesznek exkluzív tárlatvezetések is.

A Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásár kiegészül egy jótékonysági online aukcióval is, amelynek tárgyait a kiállító galériák ajánlják fel.

Résztvevő galériák: acb Galéria, Ancora Contemporary Gallery, Deák Erika Galéria, Einspach Fine Art & Photography, Faur Zsófi Galéria, Galeria Neon, Gallery East of Eden, Heart and Cherry, Horizont Galéria, Horn Péter Gyűjtemény, INDA Galéria, Initio Arts & Design, Kálmán Makláry Fine Arts, KÉPEZŐ Galéria, Kisterem, Modern Műtár, Molnár Ani Galéria, NACO, Nemes Galéria Budapest, ResidentArt, Rechnitzer Galéria, Szikra Galéria, The Space Contemporary Art Gallery and Management, TOBE Galéria, Várfok Galéria, VILTIN Galéria, Vintage Galéria, Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria

A Dunavecse–Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen a legrégebbi maradványok egy, a középső neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) létezett településhez tartoznak, amelyet már a kutatás első fázisában, 2022 októbere és decembere között feltártak. Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.

A régészek a 2022-ben végzett feltárás során egy fiatalabb, római kori település maradványait is megtalálták, melynek lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű lovas nomád nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr.u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata-töredék, amely vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.

A feltárás második fázisa 2023. június-júliusban volt, ekkor sikerült megtalálni a szarmata település további részeit, illetve előkerült egy bronzkori településrészlet is. A régészek feltártak egy olyan tárológödröt is, amely egy kislány temetkezési helyeként szolgált, aki mellett nagyon érdekes és szép mellékleteket találtak.

A DSPS-ben lévő minikiállításon két vitrinben lehet megtekinteni a feltárás során talált legjellegzetesebb és legszebb leleteket. Többek között ép edények, a már említett terra sigillata-töredék, valamint a neolitikumból származó festett edénytöredékek találhatók az egyik vitrinben. A másikban pedig főleg a mindennapi életben használt tárgyakat helyeztek el a szakemberek, így például őrlőkő, pattintott kőpengék, obszidián penge darab került ide, de itt helyezték el a kislány mellett talált gyöngyöket és karperecet is. A tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által készített leírások és ábrák teszik teljessé, amelyek segítenek az érdeklődőknek abban, hogy részletesebb betekintést kaphassanak a sok ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élt emberek életébe.

„Több szempontból is különleges volt számomra ennek a minitárlatnak a létrehozása, hiszen nem megszokott, hogy egy üzemben állítsanak ki régészeti leleteket, emellett pedig ez volt az első alkalom, hogy én készíthettem el egy kiállítást, természetesen a kollégáim segítségével. Nagy öröm számunkra, hogy bemutathatjuk a munkánk eredményeit, mivel erre viszonylag ritkán nyílik lehetőségünk a megtalálás helyszínén” – mondta el Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.

A tárlat várhatóan az év végéig lesz látható a Schneider Electric dunavecsei gyárában.

Az 1997-ben elhunyt Topor András színekkel teli és szürreális képeit ritkán látni a művészeti piacon, a munkái tárlatokon is elvétve bukkannak fel, noha művei megtalálhatók magyar közgyűjteményekben, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a Miskolci Képtár, a Damjanich János Múzeum és a Déry Múzeum kollekcióiban.

A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria mostani kiállításán az 1944-ben született alkotónak ezúttal közel harminc művét nézhetjük meg, melyek többségét eddig nem vagy alig láthatta a nagyközönség, hisz azok magángyűjtők birtokában vannak. Ez a hiánypótló tárlat bevezet minket Topor érzékfeletti világába, mely tematikai és stiláris sokszínűséget is mutat.

A művész ráadásul a galéria tulajdonosára, Makláry Kálmánra is nagy hatással volt, mivel Topor művei mutatták meg neki először a képzőművészet erejét: „Anyai nagynéném férjét, a kiváló festőművész Topor Andrást kis koromban rendszeresen látogattuk a debreceni művésztelepen, azóta is ha belépek egy műterembe, és megérzem a terpentin és az olajfesték illatát, boldog gyermekkori érzések töltenek el.”

A Topor András – Magasabb szférák felé című tárlatot Dr. P. Szabó Dénes művészeti újságíró nyitja meg.

A kiállítás június 21.től július 31-ig hétköznapokon 10:00 és 18:00 óra között látogatható.

Fotó: KMFA Archívum