A vállalati zöldhitelek növekedése továbbra is jelentősen meghaladja a teljes hitelpiac bővülését. Miközben a teljes vállalati és önkormányzati hitelállomány 2026 első negyedévében mindössze mintegy 0,3 százalékkal emelkedett, a zöld hitelállomány több mint 110 milliárd forinttal nőtt, ami 11 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy a fenntartható beruházások finanszírozása a vállalati hitelpiac egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

A negyedéves növekedés döntő részét az ingatlanfinanszírozás adta: az ehhez kapcsolódó zöld hitelállomány három hónap alatt több mint 80 milliárd forinttal bővült. A negyedév egyik legfontosabb újdonsága ugyanakkor az energiatárolási projektek előretörése volt. Az ilyen célú zöld hitelek állománya egyetlen negyedév alatt közel 22 milliárd forinttal emelkedett, és már majdnem elérte a 23 milliárd forintot. Miközben a megújulóenergia-fejlesztések továbbra is a legnagyobb zöldfinanszírozási szegmenst jelentik, az adatok azt mutatják, hogy a piac szerkezete egyre sokszínűbbé válik.

„A zöld finanszírozás fejlődése új szakaszba lépett. A megújulóenergia-beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a fejlesztések is, amelyek az energiarendszer rugalmasságát és hosszú távú fenntarthatóságát támogatják. Az energiatárolási projektek erősödése azt jelzi, hogy a vállalatok már nemcsak a zöldenergia-termelésben, hanem annak hatékony felhasználásában és kiegyensúlyozásában is egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak. A fenntartható működés ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az alkalmazkodás és a hosszú távú versenyképesség egyik feltétele is.- A most bejelentett beruházásösztönző intézkedések is azt erősítik, hogy a következő időszakban a vállalati alkalmazkodóképesség és a versenyképesség meghatározó kérdés lesz. Ebben a finanszírozásnak is fontos szerepe van: a bankrendszer képes felgyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek egyszerre javítják a vállalkozások energiahatékonyságát, ellenálló képességét és hosszú távú versenyképességét.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakossági zöld lakáshitelezés hosszabb távon szintén növekedési pályán maradt. A zöld lakáshitel-állomány 2026 első negyedévének végén 417,5 milliárd forintot tett ki, ami közel 19 százalékos éves növekedést jelent. Az előző negyedévhez képest ugyanakkor mérsékelt, mintegy 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A két időtáv eltérő dinamikája arra utal, hogy a lakossági zöldhitelezés hosszabb távon bővül, rövid távon azonban érzékenyebben reagál a lakáspiaci és finanszírozási környezet változásaira.

A lakáshitelek mögé újonnan bevont fedezetek között 2026 első negyedévében már jóval több A vagy annál magasabb energetikai besorolású ingatlan jelent meg, mint egy évvel korábban. A lakásoknál és a családi házaknál egyaránt erős növekedés látható, ugyanakkor az összehasonlítást módszertani változás is befolyásolja. 2026-tól ugyanis a korábbi szabályok alapján kiállított energetikai tanúsítványok is bekerültek a részletes kategóriákba. Az adatok ezért elsősorban azt jelzik, hogy az energiahatékony ingatlanok láthatósága és szerepe erősödik a lakásfinanszírozásban. Az A vagy annál magasabb besorolású ingatlanok ugyanakkor továbbra is alacsony bázist képviselnek, így ezen a területen még jelentős fejlődési lehetőség van.

A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A zöld átállás finanszírozása ezért egyre inkább olyan hosszú távú befektetésnek tekinthető, amely egyszerre erősítheti a vállalkozások alkalmazkodóképességét, az energiahatékonyságot és a magyar gazdaság versenyképességét.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat kommentálva azt mondta: „A piac 1,5 százalékos emelkedést várt, így a tényadat jókora meglepetést jelent. Gyakorlatilag tavaly június óta folyamatosan lassul az áremelkedés üteme. Az előző hónapoknak megfelelően most az élelmiszerek, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé az árindexet. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra az üzemanyagok, illetve más energiahordozók árának havi csökkenése.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy a szolgáltatásoknál ismét gyorsul inflációt láthattuk júliusban. A piaci szolgáltatások ugyanis havi szinten 1,2 százalékkal kerültek többe. Néhány esetben kiugró volt az áremelkedés, ilyen volt például a belföldi üdülés, amely több mint 6 százalékkal drágult, de a sportrendezvények és múzeumi belépők ára is 3,6 százalékkal nőtt. A pénzügyi szolgáltatások díja pedig 4,5 százalékkal emelkedett júniushoz képest. Németh Dávid elmondta, hogy a szolgáltatásoknál számítani lehetett az árnyomásra a bérdinamika miatt, hiszen a bruttó keresetek a magánszférában több mint 8 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában.

A szakember arra számít, hogy augusztusban a júliushoz hasonlóan alakulhat az éves infláció, azaz 1,2 százalék körül lehet. „Azt követően némi gyorsulás jöhet, ám a korábbi várakozásainkhoz képest alacsonyabb lehet a decemberi éves mutató. A jelenlegi kilátások alapján kismértékben meghaladhatja a 2 százalékos szintet. Ugyanakkor az éves átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat” – fogalmazott Németh Dávid.

Szerinte jövőre magasabb infláció várható, 3 százalék körüli árindexre lehet számítani. A gyorsulásban szerepet játszhatnak az élelmiszerárak, ám egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy az idei aszály milyen mértékű drágulást eredményezhet. „A gáz és az olaj ára az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezek a többletköltségek is idővel beépülhetnek a fogyasztói árakba. Az elemző közölte: „Emellett fontos, hogy az utóbbi tizenkét hónapban látott forinterősödés nagymértékben segítette a dezinflációs folyamatot, viszont a jövőben nem várható a magyar devizától hasonló mértékű erősödés, így ez az árcsökkentő hatás kiesik a bázisból. Másik oldalról lényeges, hogy nemzetközi szinten az olcsó kínai dömpingtermelés tartósan velünk maradhat, ez pedig lefelé húzhatja az iparcikkek inflációját.”

„Ha az idei időjárást és az aszálykérdést nézzük, ki kell mondanunk, hogy komoly és kiterjedt szárazsággal állunk szemben. Ez a probléma nem csupán hazánkat érinti, hanem az egész Európai Uniót sújtja. A NASA Grace műholdas adatbázisa alapján – amely a növények gyökérzónájában mérhető vízmennyiséget mutatja meg egy rendkívül pontos térképen – azt láthatjuk, hogy szinte az egész európai kontinens súlyos aszállyal kell, hogy szembenézzen. Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy nincsen olyan tagországa az Uniónak, amely ne szenvedne a szárazságtól” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

„Magyarországra fókuszálva, a kalászosokra és a repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint komoly aggodalomra ad okot. Az ország területének közel 50 százalékában kifejezetten nagyfokú aszályról beszélünk, míg a fennmaradó régiók többségét közepes, vagy közepesen súlyos szárazság érinti. Bár helyenként érkezett kisebb-nagyobb mennyiségű csapadék, a kalászosok és a repce esetében az egész ország területén érezhető a vízhiány hatása. A kukoricát és a napraforgót illetően egyelőre még a közepes aszályveszély a jellemző, de az ország közel egyharmadán ezesetben is nagyfokú problémákkal kell szembenézni. A következő hetekben érkező csapadékmennyiség kritikus lehet: ez döntheti el, hogyan alakulnak az idei termésátlagok, és hogyan folytatódik a kapásnövények fejlődése. Emellett komoly kérdés az is, hogy mindez hogyan hat a gabonaárakra. Miközben Európa lokálisan súlyos aszálytól szenved, ami csökkenti a megtermelt mennyiséget, a globális gabonapiacra kínálati nyomás jellemző, hiszen világszinten nincs hiány gabonából. A túlkínálat pedig alacsony szinten tartja a tőzsdei árakat. A búza esetében az egyetlen valós kitörési pont az lehet, ha a termelők a minőségre koncentrálnak: minél jobb a termés minősége, annál magasabb prémiumot lehet vele elérni a piacon, és könnyebben értékesíthető, bár, ha nincs elég víz, akkor a minőség elképzelhetetlen” – tette hozzá a szakember.

Photo by Chamika Jayasri on Unsplash, free license

A K&H ma már nemcsak bankként és biztosítóként működik, hanem egy közel félezer fős belső IT- szervezetet és több száz szerződéses szakembert foglalkoztató technológiai központként is. Az ehhez tartozó infrastruktúra régiós szinten is kiemelkedő. Több ezer virtualizált és részben konténerizált szerver, több mint 6000 munkaállomás és nagy rendelkezésre állású, erősen automatizált rendszerek biztosítják a működés stabilitását.

Ha ennyi fizikai szervert egymásra tennénk, az sokkal magasabb lenne, mint a MOL torony. Ekkora volumenű szerver-nagyságrend mellett különösen fontos a folyamatos technológiai megújulás, a bank ezért kimondottan erre a célra kifejlesztett automatizációs folyamatokkal ügyel az állomány minőségbiztosítására. A különböző karakterisztikájú teljesítmény-igényekre adott dinamikus válaszok előfeltétele pedig az volt, hogy a közelmúltban az összes core rendszerének adatbázisait egy modern, IBM Power architektúrára épülő rugalmasan skálázható szerverfarmra telepítette.

A bank különösen nagy hangsúlyt fektet a biztonságra és a naprakészségre is. Védelmi rendszerei a kelet-közép-európai piacon is élvonalba tartoznak, miközben a felhőalapú megoldások és a Microsoft 365 infrastruktúra korai bevezetésével is előnyt szerzett. A két hazai adatközpontban működő rendszereket extrém kapacitású adattárólók szolgálják ki, a folyamatos működést pedig a rendszeres katasztrófa-tesztek garantálják. A tárolt adatok mennyisége megfelel 300 ezer mobiltelefon kapacitásának.

A működés mögött tudatos fejlesztési szemlélet áll. A legfrissebb szoftververziók, korszerű módszertanok és a rendszeresen optimalizált folyamatok hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. Az agilis működésnek köszönhetően a fejlesztések tervezhetőbbé váltak, a sprint alapú munkaszervezés és a rendszerezett backlogok csökkentik az ad hoc feladatokat, miközben gyorsabb technikai döntéshozatalt biztosítanak. A különböző IT-területek szoros együttműködésben dolgoznak, az architekt szerepkörök pedig összekötik a specializált szakterületeket. A környezet egyszerre stabil és fejlődő. A kollégák hosszú távra tervezett infrastruktúrán dolgoznak, miközben valós szakmai kihívásokkal találkoznak.

„A K&H ma már nemcsak pénzügyi szolgáltató, hanem egy jelentős IT-szervezet is, ahol közel félezer kolléga dolgozik nap mint nap azon, hogy stabil, biztonságos és jövőálló rendszereket építsünk. IT szakmai műhelyként, inspiráló, tapasztalt szakemberekkel dolgozunk együtt, ahol valódi tér van a szakmai és személyes fejlődésre. A legfrissebb technológiák, az agilis működés és a folyamatos fejlesztéseink lehetővé teszik, hogy ne csak kövessük, hanem alakítsuk is a változásokat. Változatos képzési lehetőségekkel támogatjuk kollégáink fejlődését, míg a belső ötletprogramok teret adnak az új, innovatív megoldásoknak“ – mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek” – mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

A jelenlegi kilátások alapján az idén 1,5 százalékos GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet a magyar gazdaságban, 2027-ben 2,5 százalékos lehet a növekedési tempó, azt követően pedig az éves bővülés üteme már elérheti a 3 százalékot is. Az infláció az idén éves átlagban 3 százalék körül alakulhat, jövőre azonban 4 százalék közelébe emelkedhet – ismertette a K&H friss előrejelzését Németh Dávid, a pénzintézet vezető elemzője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

„A magyar gazdaságra tehát lassú bővülés vár. A hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez nem elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyberuházás megvalósulása, ehhez hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi előre lepésre is szükség van” – tette hozzá a K&H vezető elemzője.

Költségvetési fegyelem

A növekedés egyik fontos feltétele a költségvetés helyzete. Az idei első négy hónapban az előző évekhez képest magas költségvetési deficit halmozódott fel, így az éves előirányzat túlnyomó része már teljesült. Egyelőre nem ismertek az új kormány végleges célszámai, a költségvetés felülvizsgálata még tart, az idei évre vonatkozó tervek várhatóan augusztusban jelenhetnek meg, míg a 2027-es költségvetési törvénytervezet októberben kerülhet napirendre. Ezeket a számokat akkor lehet majd érdemben értékelni, de az már most látszik, hogy a tervek kulcsfontosságúak lesznek a hosszabb távú költségvetési pálya megítélése szempontjából.

A K&H vezető elemzője szerint az eddig megjelent információk alapján nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei. Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát feltételez. A fiskális pálya hitelessége azért is fontos, mert a befektetői megítélés, az állampapírpiaci hozamokon és közvetve a forint árfolyamán keresztül a monetáris politika mozgásterét is befolyásolja.

Kamatkérdés

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi döntésével változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A döntés azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos, szigorú monetáris politikát folytat. Lényeges ebből a szempontból, hogy a forint idei kiemelkedő erősödése javította az MNB mozgásterét. A magyar deviza az euróval szemben nagyjából 8 százalékkal erősödött január és június eleje között, amivel nemcsak a régiós devizák közül emelkedik ki, hanem a feltörekvő piaci mezőnyben is az egyik legjobban teljesítő fizetőeszköznek számít. A forinterősödés mögött a lassuló infláció, a befektetők szemében hiteles és óvatos monetáris politika, valamint az euróbevezetés napirendre kerülése is szerepet játszott. Ugyanakkor a forinttal kapcsolatos erős optimizmus kockázatot is hordoz: egy nemzetközi vagy hazai piaci hangulatváltás esetén a befektetői pozíciók gyors zárása hirtelen árfolyamgyengülést okozhat.

A jelenlegi piaci árazások alapján az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne, ami 5,5 százalékos év végi irányadó rátát jelentene. A K&H ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol: az év végéig két 25 bázispontos kamatvágás lehet reális a pénzintézet. A további lazítás lehetőségét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, a nemzetközi energia- és költségsokkok hatása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet határozhatja meg.

Bérek, beruházások és termelékenység

A lakossági jövedelmi folyamatok egyelőre kedvezőek. Márciusban a bruttó átlagbér éves összevetésben 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt, így a reálbér-emelkedés 9 százalék felett alakult. Ugyanakkor ez az ütem várhatóan nem marad fenn tartósan. Az év végére a nettó reálkeresetek növekedése 6–6,5 százalék környékére lassulhat, részben az infláció várható gyorsulása, részben a korábbi adókedvezmények bázishatásának kifutása miatt. A versenyszférában ráadásul a bérdinamika visszafogottabb, mint a költségvetési szektorban, mivel a gyenge gazdasági növekedés szűkíti a vállalatok béremelési mozgásterét.

A beruházások továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontját jelentik. Az első negyedévben a beruházások éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. A hosszabb távú kép is kedvezőtlen: a beruházási volumen több mint 19 százalékkal maradt el a 2021-es szinttől. A kilábalást a lakásfejlesztések, a folyamatban lévő nagy ipari beruházások, például a CATL- és BYD-projektek, az uniós források felhasználása, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések támogathatják. A jelenlegi várakozások szerint 2026-ban a beruházások 2–3 százalékkal haladhatják meg a tavalyi szintet.

Németh Dávid szerint a magyar gazdaság következő éveinek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a növekedés szerkezete mennyire tud javulni. „A tartós felzárkózáshoz elengedhetetlen a termelékenység növekedése. Ehhez beruházásokra, technológiai fejlesztésekre, hatékonyabb vállalati működésre, képzettebb munkaerőre és kiszámítható gazdaságpolitikai környezetre van szükség. A kamatcsökkentések segíthetnek a finanszírozási feltételek javításában, de önmagukban nem oldják meg a növekedési problémákat. A költségvetési fegyelem, az infláció kordában tartása és a termelékenységi fordulat együtt teremtheti meg a fenntarthatóbb növekedési pálya alapját” – hangsúlyozta a K&H vezető elemzője.

Bár még mindig a tényadathoz képest jóval magasabb inflációt érzékelnek a 30-59 évesek, a helyzet javult a korábbi helyzethez képest a K&H biztos jövő kutatása szerint.

Lassulás, különbségekkel

Az első negyedéves eredmények szerint az érzékelt éves infláció átlaga 2026. februárjában 18 százalék volt, ami érdemi csökkenést jelent a korábbi mérésekhez képest, hiszen tavaly ugyanebben az időszakban 22 százalékos volt az átlag. A részletes adatokból kiderül, hogy míg 2023 elején még a 40 százalék feletti inflációérzet is sokaknál megjelent, 2024-ben és 2025-ben pedig a 20–24 százalékos sáv számított jellemzőnek, addig 2026-ra már az alacsonyabb kategóriák felé tolódtak a válaszok. A mediánérték immár a 15–19 százalékos sávban van, a leggyakrabban megjelölt kategória pedig az 5–10 százalékos tartomány lett.

A középkorúak inflációérzete tehát továbbra is erős, de már nem annyira szélsőséges, mint a korábbi években. Ez arra utal, hogy a válaszadók a mindennapokban is érzékelik az infláció lassulását, még ha annak mértékét továbbra is a hivatalosnál jóval magasabbnak becsülik. A kutatás szerint a nők átlagosan 19 százalékos, a férfiak 17 százalékos inflációt érzékeltek. A kor emelkedésével nőtt az érzékelt infláció: az idősebb válaszadók magasabb drágulást tapasztaltak, mint a fiatalabbak. A falvakban élők körében az átlagos érzékelt infláció 20 százalék volt, ami meghaladja az egyéb településtípusokban, és így a teljes mintában mért átlagot is. Emellett az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportokban is az átlagosnál erősebb inflációs nyomásérzet jelent meg.

Javulást várnak

A jövőre vonatkozó várakozások szintén kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel korábban. A 2026. februári adatok alapján a 30–59 évesek átlagosan 7 százalékos áremelkedéssel számolnak a következő egy évben, miközben 2025. februárjában még 11 százalékos drágulást vártak. Ez azt jelzi, hogy a háztartások inflációs várakozásai érezhetően csillapodtak.

A részletes adatok szerint a megkérdezettek 11 százaléka arra számít, hogy egy év múlva alacsonyabbak lesznek az árak, mint most, 19 százalék a jelenlegihez hasonló árszintet valószínűsít, 70 százalék pedig további emelkedést vár. Bár tehát a többség továbbra is drágulásra számít, annak várt üteme már sokkal visszafogottabb, mint a korábbi mérésekben. Ez azért fontos változás, mert az inflációs várakozások erősen befolyásolják a háztartások pénzügyi döntéseit, a fogyasztási hajlandóságot és a biztonságérzetet is.

A kutatásból az is látszik, hogy a derűlátás nem minden társadalmi csoportban azonos mértékű. A falvakban élők és az alacsonyabb jövedelműek továbbra is az átlagosnál erősebben számolnak a drágulással, és ezekben a csoportokban még mindig viszonylag magas azok aránya, akik 20 százalékot meghaladó áremelkedést tartanak elképzelhetőnek a következő egy évben. Vagyis miközben az összkép javul, a lakosság egy része továbbra is jelentős inflációs kockázatot érzékel.

Összességében a K&H biztos jövő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 30–59 évesek inflációs érzékelése és jövőre vonatkozó árnövekedés-várakozása egyaránt mérséklődött. Az érzékelt éves infláció 18 százalékra csökkent, a következő 12 hónapra várt áremelkedés pedig 7 százalékra enyhült. A lakosság tehát továbbra is drágulással számol, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. Ez arra utal, hogy miközben az inflációs sokk legerősebb időszaka már a hátunk mögött van, a pénzromlás emléke és érzete továbbra is erősen él a háztartásokban.

„A magyar mezőgazdaságban általánosságban az energiaköltség a teljes költségstruktúra mintegy 13 százalékát teszi ki. Különösen a fűtésigényes ágazatok, mint a broiler- vagy pulykatelepek, valamint a malacnevelés van kitéve a gázárak alakulásának. Bár a közelgő enyhébb időjárás csökkentheti a fűtési igényt, a gázolaj árának emelkedése a tavaszi szántóföldi munkák során már most közvetlenül beépül az önköltségekbe” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A bizonytalanság a betakarítási időszakra is rányomhatja bélyegét: egy nedvesebb betakarítási időszak esetén a szárítás földgázigénye kritikus pont lehet – bár a meleg nyári időjárás itt segítségünkre lehet. Bízunk benne, hogy a konfliktus rendeződésével az árak normalizálódnak az aratásig, de a gazdáknak jelenleg magasabb üzemanyag- és energiaköltségekkel kell kalkulálniuk a mindennapi döntéseik során.”

A K&H tapasztalata szerint a klímaváltozás hatásai ma már nemcsak környezeti, hanem közvetlen gazdasági és pénzügyi kérdésekként is megjelennek. A vállalatok és a háztartások számára egyaránt felértékelődnek azok a megoldások, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és hosszú távon pénzügyi előnyt is jelenthetnek.

A fenntartható beruházások – például az energiahatékonysági fejlesztések vagy a megújulóenergia-projektek – nemcsak a kibocsátás mérsékléséhez járulhatnak hozzá, hanem kiszámíthatóbb működést és költségmegtakarítást is eredményezhetnek. A bank célja, hogy ügyfeleit finanszírozási megoldásokkal és szakértői szemléletformálással támogassa abban, hogy a fenntarthatósági szempontok a mindennapi pénzügyi döntések részévé váljanak.

„A fenntarthatóság ma már nemcsak értékválasztás, hanem egyre inkább gazdasági racionalitás is. A bizonytalan gazdasági környezetben különösen felértékelődnek azok a beruházások, amelyek hosszú távon is stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak. Miközben a globális felmelegedés megközelíti az 1,5 Celsius-fokot, a világ évente több mint 2 billió dollárt fektet tiszta energiába, szemben a mintegy 1 billió dollárnyi fosszilis beruházással. Ugyanakkor a fenntartható befektetések globális állománya 2020 és 2022 között 35,3 ezermilliárd dollárról 30,3 ezermilliárd dollárra csökkent. Ebben a helyzetben a pénzügyi alkalmazkodás szerepe felértékelődik: a K&H-nál már több mint 120 ezer ügyfél választott felelős befektetést, amelyek állománya 2025-ben elérte az 1160 milliárd forintot.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A hitelezésben is erősödik ez a trend: a K&H MNB zöld tőkekövetelménynek megfelelő hitelkitettsége 2025-ben meghaladta a 200 milliárd forintot, ami több mint 20 százalékos piaci részesedést jelent. A finanszírozott beruházások között kiemelt szerepet kapnak a megújulóenergia-projektek és a fenntartható ingatlanfejlesztések, amelyek az elmúlt időszakban a zöldhitelezés bővülésének fő hajtóerejét jelentették.

A K&H szerint a fenntarthatóság a mindennapi pénzügyi döntésekben is megjelenik: egy energiahatékony beruházás, egy tudatos befektetés vagy egy jól megválasztott finanszírozási forma nemcsak a környezetre, hanem a hosszú távú pénzügyi stabilitásra is hatással lehet. A közelmúlt geopolitikai feszültségei és az energiaárak ingadozása is rámutat arra, hogy az energiarendszerek sérülékenyek lehetnek, míg a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben függetlenek az ilyen típusú kockázatoktól.

A Föld napja üzenete ma már a hosszú távú felelősségről is szól: a pénzügyi rendszer szerepe meghatározó abban, hogy milyen gazdasági és környezeti örökséget hagyunk a következő generációkra. A K&H célja, hogy finanszírozási döntésein keresztül ehhez a hosszú távon fenntartható pályához járuljon hozzá, még egy lazuló szabályozási környezetben is, ahol a világpolitikai események hatására a gazdaság sok területen túlélő üzemmódba kapcsolt.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat” – mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.