A jelenlegi kilátások alapján az idén 1,5 százalékos GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet a magyar gazdaságban, 2027-ben 2,5 százalékos lehet a növekedési tempó, azt követően pedig az éves bővülés üteme már elérheti a 3 százalékot is. Az infláció az idén éves átlagban 3 százalék körül alakulhat, jövőre azonban 4 százalék közelébe emelkedhet – ismertette a K&H friss előrejelzését Németh Dávid, a pénzintézet vezető elemzője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

„A magyar gazdaságra tehát lassú bővülés vár. A hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez nem elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyberuházás megvalósulása, ehhez hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi előre lepésre is szükség van” – tette hozzá a K&H vezető elemzője.

Költségvetési fegyelem

A növekedés egyik fontos feltétele a költségvetés helyzete. Az idei első négy hónapban az előző évekhez képest magas költségvetési deficit halmozódott fel, így az éves előirányzat túlnyomó része már teljesült. Egyelőre nem ismertek az új kormány végleges célszámai, a költségvetés felülvizsgálata még tart, az idei évre vonatkozó tervek várhatóan augusztusban jelenhetnek meg, míg a 2027-es költségvetési törvénytervezet októberben kerülhet napirendre. Ezeket a számokat akkor lehet majd érdemben értékelni, de az már most látszik, hogy a tervek kulcsfontosságúak lesznek a hosszabb távú költségvetési pálya megítélése szempontjából.

A K&H vezető elemzője szerint az eddig megjelent információk alapján nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei. Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát feltételez. A fiskális pálya hitelessége azért is fontos, mert a befektetői megítélés, az állampapírpiaci hozamokon és közvetve a forint árfolyamán keresztül a monetáris politika mozgásterét is befolyásolja.

Kamatkérdés

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi döntésével változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A döntés azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos, szigorú monetáris politikát folytat. Lényeges ebből a szempontból, hogy a forint idei kiemelkedő erősödése javította az MNB mozgásterét. A magyar deviza az euróval szemben nagyjából 8 százalékkal erősödött január és június eleje között, amivel nemcsak a régiós devizák közül emelkedik ki, hanem a feltörekvő piaci mezőnyben is az egyik legjobban teljesítő fizetőeszköznek számít. A forinterősödés mögött a lassuló infláció, a befektetők szemében hiteles és óvatos monetáris politika, valamint az euróbevezetés napirendre kerülése is szerepet játszott. Ugyanakkor a forinttal kapcsolatos erős optimizmus kockázatot is hordoz: egy nemzetközi vagy hazai piaci hangulatváltás esetén a befektetői pozíciók gyors zárása hirtelen árfolyamgyengülést okozhat.

A jelenlegi piaci árazások alapján az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne, ami 5,5 százalékos év végi irányadó rátát jelentene. A K&H ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol: az év végéig két 25 bázispontos kamatvágás lehet reális a pénzintézet. A további lazítás lehetőségét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, a nemzetközi energia- és költségsokkok hatása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet határozhatja meg.

Bérek, beruházások és termelékenység

A lakossági jövedelmi folyamatok egyelőre kedvezőek. Márciusban a bruttó átlagbér éves összevetésben 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt, így a reálbér-emelkedés 9 százalék felett alakult. Ugyanakkor ez az ütem várhatóan nem marad fenn tartósan. Az év végére a nettó reálkeresetek növekedése 6–6,5 százalék környékére lassulhat, részben az infláció várható gyorsulása, részben a korábbi adókedvezmények bázishatásának kifutása miatt. A versenyszférában ráadásul a bérdinamika visszafogottabb, mint a költségvetési szektorban, mivel a gyenge gazdasági növekedés szűkíti a vállalatok béremelési mozgásterét.

A beruházások továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontját jelentik. Az első negyedévben a beruházások éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. A hosszabb távú kép is kedvezőtlen: a beruházási volumen több mint 19 százalékkal maradt el a 2021-es szinttől. A kilábalást a lakásfejlesztések, a folyamatban lévő nagy ipari beruházások, például a CATL- és BYD-projektek, az uniós források felhasználása, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések támogathatják. A jelenlegi várakozások szerint 2026-ban a beruházások 2–3 százalékkal haladhatják meg a tavalyi szintet.

Németh Dávid szerint a magyar gazdaság következő éveinek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a növekedés szerkezete mennyire tud javulni. „A tartós felzárkózáshoz elengedhetetlen a termelékenység növekedése. Ehhez beruházásokra, technológiai fejlesztésekre, hatékonyabb vállalati működésre, képzettebb munkaerőre és kiszámítható gazdaságpolitikai környezetre van szükség. A kamatcsökkentések segíthetnek a finanszírozási feltételek javításában, de önmagukban nem oldják meg a növekedési problémákat. A költségvetési fegyelem, az infláció kordában tartása és a termelékenységi fordulat együtt teremtheti meg a fenntarthatóbb növekedési pálya alapját” – hangsúlyozta a K&H vezető elemzője.

Bár még mindig a tényadathoz képest jóval magasabb inflációt érzékelnek a 30-59 évesek, a helyzet javult a korábbi helyzethez képest a K&H biztos jövő kutatása szerint.

Lassulás, különbségekkel

Az első negyedéves eredmények szerint az érzékelt éves infláció átlaga 2026. februárjában 18 százalék volt, ami érdemi csökkenést jelent a korábbi mérésekhez képest, hiszen tavaly ugyanebben az időszakban 22 százalékos volt az átlag. A részletes adatokból kiderül, hogy míg 2023 elején még a 40 százalék feletti inflációérzet is sokaknál megjelent, 2024-ben és 2025-ben pedig a 20–24 százalékos sáv számított jellemzőnek, addig 2026-ra már az alacsonyabb kategóriák felé tolódtak a válaszok. A mediánérték immár a 15–19 százalékos sávban van, a leggyakrabban megjelölt kategória pedig az 5–10 százalékos tartomány lett.

A középkorúak inflációérzete tehát továbbra is erős, de már nem annyira szélsőséges, mint a korábbi években. Ez arra utal, hogy a válaszadók a mindennapokban is érzékelik az infláció lassulását, még ha annak mértékét továbbra is a hivatalosnál jóval magasabbnak becsülik. A kutatás szerint a nők átlagosan 19 százalékos, a férfiak 17 százalékos inflációt érzékeltek. A kor emelkedésével nőtt az érzékelt infláció: az idősebb válaszadók magasabb drágulást tapasztaltak, mint a fiatalabbak. A falvakban élők körében az átlagos érzékelt infláció 20 százalék volt, ami meghaladja az egyéb településtípusokban, és így a teljes mintában mért átlagot is. Emellett az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportokban is az átlagosnál erősebb inflációs nyomásérzet jelent meg.

Javulást várnak

A jövőre vonatkozó várakozások szintén kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel korábban. A 2026. februári adatok alapján a 30–59 évesek átlagosan 7 százalékos áremelkedéssel számolnak a következő egy évben, miközben 2025. februárjában még 11 százalékos drágulást vártak. Ez azt jelzi, hogy a háztartások inflációs várakozásai érezhetően csillapodtak.

A részletes adatok szerint a megkérdezettek 11 százaléka arra számít, hogy egy év múlva alacsonyabbak lesznek az árak, mint most, 19 százalék a jelenlegihez hasonló árszintet valószínűsít, 70 százalék pedig további emelkedést vár. Bár tehát a többség továbbra is drágulásra számít, annak várt üteme már sokkal visszafogottabb, mint a korábbi mérésekben. Ez azért fontos változás, mert az inflációs várakozások erősen befolyásolják a háztartások pénzügyi döntéseit, a fogyasztási hajlandóságot és a biztonságérzetet is.

A kutatásból az is látszik, hogy a derűlátás nem minden társadalmi csoportban azonos mértékű. A falvakban élők és az alacsonyabb jövedelműek továbbra is az átlagosnál erősebben számolnak a drágulással, és ezekben a csoportokban még mindig viszonylag magas azok aránya, akik 20 százalékot meghaladó áremelkedést tartanak elképzelhetőnek a következő egy évben. Vagyis miközben az összkép javul, a lakosság egy része továbbra is jelentős inflációs kockázatot érzékel.

Összességében a K&H biztos jövő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 30–59 évesek inflációs érzékelése és jövőre vonatkozó árnövekedés-várakozása egyaránt mérséklődött. Az érzékelt éves infláció 18 százalékra csökkent, a következő 12 hónapra várt áremelkedés pedig 7 százalékra enyhült. A lakosság tehát továbbra is drágulással számol, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. Ez arra utal, hogy miközben az inflációs sokk legerősebb időszaka már a hátunk mögött van, a pénzromlás emléke és érzete továbbra is erősen él a háztartásokban.

„A magyar mezőgazdaságban általánosságban az energiaköltség a teljes költségstruktúra mintegy 13 százalékát teszi ki. Különösen a fűtésigényes ágazatok, mint a broiler- vagy pulykatelepek, valamint a malacnevelés van kitéve a gázárak alakulásának. Bár a közelgő enyhébb időjárás csökkentheti a fűtési igényt, a gázolaj árának emelkedése a tavaszi szántóföldi munkák során már most közvetlenül beépül az önköltségekbe” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A bizonytalanság a betakarítási időszakra is rányomhatja bélyegét: egy nedvesebb betakarítási időszak esetén a szárítás földgázigénye kritikus pont lehet – bár a meleg nyári időjárás itt segítségünkre lehet. Bízunk benne, hogy a konfliktus rendeződésével az árak normalizálódnak az aratásig, de a gazdáknak jelenleg magasabb üzemanyag- és energiaköltségekkel kell kalkulálniuk a mindennapi döntéseik során.”

A K&H tapasztalata szerint a klímaváltozás hatásai ma már nemcsak környezeti, hanem közvetlen gazdasági és pénzügyi kérdésekként is megjelennek. A vállalatok és a háztartások számára egyaránt felértékelődnek azok a megoldások, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és hosszú távon pénzügyi előnyt is jelenthetnek.

A fenntartható beruházások – például az energiahatékonysági fejlesztések vagy a megújulóenergia-projektek – nemcsak a kibocsátás mérsékléséhez járulhatnak hozzá, hanem kiszámíthatóbb működést és költségmegtakarítást is eredményezhetnek. A bank célja, hogy ügyfeleit finanszírozási megoldásokkal és szakértői szemléletformálással támogassa abban, hogy a fenntarthatósági szempontok a mindennapi pénzügyi döntések részévé váljanak.

„A fenntarthatóság ma már nemcsak értékválasztás, hanem egyre inkább gazdasági racionalitás is. A bizonytalan gazdasági környezetben különösen felértékelődnek azok a beruházások, amelyek hosszú távon is stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak. Miközben a globális felmelegedés megközelíti az 1,5 Celsius-fokot, a világ évente több mint 2 billió dollárt fektet tiszta energiába, szemben a mintegy 1 billió dollárnyi fosszilis beruházással. Ugyanakkor a fenntartható befektetések globális állománya 2020 és 2022 között 35,3 ezermilliárd dollárról 30,3 ezermilliárd dollárra csökkent. Ebben a helyzetben a pénzügyi alkalmazkodás szerepe felértékelődik: a K&H-nál már több mint 120 ezer ügyfél választott felelős befektetést, amelyek állománya 2025-ben elérte az 1160 milliárd forintot.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A hitelezésben is erősödik ez a trend: a K&H MNB zöld tőkekövetelménynek megfelelő hitelkitettsége 2025-ben meghaladta a 200 milliárd forintot, ami több mint 20 százalékos piaci részesedést jelent. A finanszírozott beruházások között kiemelt szerepet kapnak a megújulóenergia-projektek és a fenntartható ingatlanfejlesztések, amelyek az elmúlt időszakban a zöldhitelezés bővülésének fő hajtóerejét jelentették.

A K&H szerint a fenntarthatóság a mindennapi pénzügyi döntésekben is megjelenik: egy energiahatékony beruházás, egy tudatos befektetés vagy egy jól megválasztott finanszírozási forma nemcsak a környezetre, hanem a hosszú távú pénzügyi stabilitásra is hatással lehet. A közelmúlt geopolitikai feszültségei és az energiaárak ingadozása is rámutat arra, hogy az energiarendszerek sérülékenyek lehetnek, míg a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben függetlenek az ilyen típusú kockázatoktól.

A Föld napja üzenete ma már a hosszú távú felelősségről is szól: a pénzügyi rendszer szerepe meghatározó abban, hogy milyen gazdasági és környezeti örökséget hagyunk a következő generációkra. A K&H célja, hogy finanszírozási döntésein keresztül ehhez a hosszú távon fenntartható pályához járuljon hozzá, még egy lazuló szabályozási környezetben is, ahol a világpolitikai események hatására a gazdaság sok területen túlélő üzemmódba kapcsolt.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat” – mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

„Az agrárium szempontjából a Mercosur-megállapodás főként versenyképességi kérdésként értelmezhető. Az eltérő előállítási költségek és szabályozási feltételek miatt a dél-amerikai termékek alacsonyabb áron jelenhetnek meg az uniós piacokon” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A megállapodás leginkább olyan termékeket érint, mint a marhahús, a baromfi vagy a bioetanol, ahol már kisebb mennyiségi elmozdulás is érezhető árhatással bírhat. Bár az egyezmény kvótákkal igyekszik korlátozni az import volumenét, a piacra nehezedő nyomás várhatóan így is erősödni fog. A következő időszak egyik kulcskérdése, hogy az Európai Parlament milyen feltételekkel hagyja jóvá a megállapodást, és milyen védelmi mechanizmusokkal igyekszik biztosítani az európai termelők versenyképességét. A termelők számára ez azt jelenti, hogy a költséghatékonyság javítása, a technológiai fejlesztések és a tudatos pénzügyi tervezés szerepe tovább erősödik. A bankszektor ebben a folyamatban kiemelt szerepet vállalhat azzal, hogy kiszámítható finanszírozási megoldásokkal és szakmai támogatással segíti az akalmazkodás folyamatát.”

Photo by Sam Carter on Unsplash, free license

Már minden harmadik bankfiók zöld

A K&H országos hálózatában a bankfiókok egyharmada már zöld fiókként működik, ami azt jelenti, hogy ezek közvetlen szén-dioxid-kibocsátása nulla. 29 fiókban folyik szelektív hulladékgyűjtés.

A bank évente 15 újabb fiókot alakít át teljesen karbonsemlegessé, így évről évre nő azon egységek száma, amelyek energiaellátása kizárólag megújuló forrásokra épül.
Az adatközpontok energiahatékonysági fejlesztései és a hőszabályozási rendszerek korszerűsítése szintén hozzájárulnak a teljes működési lábnyom csökkentéséhez.

Csökkenő kibocsátás, tudatos energiahasználat

A K&H 2015-ös bázisévhez képest 73.5  százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, ami kiemelkedő eredmény a hazai pénzügyi szektorban. A bankcsoport vízfogyasztása pedig ugyanezen idő alatt kétharmadával csökkent. Az épületek gázfogyasztása terén 2837 MWh-val kisebb energiafelhasználást ért el, ami több ezer háztartás éves hőenergia-igényének felel meg.

A megtakarítás mögött többéves energiahatékonysági program, a fűtési és világítási rendszerek modernizálása, valamint a digitális működés előtérbe helyezése áll.

Autóflotta: 70 százalék hibrid, teljes elektromos átállás előtt

A bank gépkocsiflottájának 70 százaléka – 430 gépjármű – jelenleg hibrid meghajtású, és a következő években fokozatosan teljes elektromos flotta kialakítását tervezi.

A flottaelektrifikáció nemcsak a közvetlen kibocsátás csökkentését szolgálja, hanem a K&H mobilitási szolgáltatásainak (autó- és eszközlízing, e-töltőhálózat-finanszírozás) példamutató működését is erősíti.

„A K&H-nál a megújuló energia nem csupán környezetvédelmi, hanem üzleti szempont is: a tudatos energiahasználat a működés hatékonyságát és a költségstabilitást is erősíti. Célunk, hogy a teljes energiafogyasztásunk rövid távon 100 százalékban megújuló forrásból származzon” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A Randstad Talent Trends több mint ezer felsővezető bevonásával készült kutatása rávilágít, hogy a vállalatok működése globális szinten is átalakul. A vezetők 82 százaléka már mesterséges intelligenciát alkalmaz az ügyfélkiszolgálás és a belső folyamatok átalakításában, 87 százalékuk szerint a munkaerő agilitása minden korábbinál fontosabb a versenyképesség megőrzéséhez, miközben a többség a készségalapú működés felé halad. A felmérés azt is mutatja, hogy a vállalatok 65 százaléka növeli befektetéseit az integrált toborzási modellekbe, jelezve, hogy a technológiai átalakulás és az AI-használat egyre inkább stratégiai prioritássá válik világszerte. 

Miközben a GKI adatai azt mutatják, hogy hazánkban társadalmi szinten még mindig erős a bizonytalanság – hiszen mindössze minden ötödik ember használja aktívan az MI-t – addig a K&H-nál az AI integrációja széles körben működő gyakorlat. Mintegy 1600 kolléga próbálta már a Copilot Chatet, a Copilot webes változatát, az elmúlt hónapban pedig 1200-an, vagyis a szervezet mintegy harmada használta napi szinten. Az AI iránti nyitottság rendkívül sokszínű a különböző területeken dolgozó munkatársak egyaránt be tudták építeni a Copilotot a munkájukba. A rendelkezésre álló licencet a munkatársak többsége intenzíven és tudatosan használja. A K&H fejlesztése így összhangban van a nemzetközi trendekkel is.

A K&H-nál az AI bevezetése nem pusztán technológiai projekt, hanem tudatos tudásfejlesztési folyamat. Minden munkatárs kötelező Copilot Chat alapozó képzésen vett részt, amelyet jövő évtől rövid, gyakorlati példákra épülő webinárok és nyíltnapok egészítenek majd ki. Az AI jogsi program emellett érzékenyítő és edukációs céllal segíti a kollégákat abban, hogy magabiztosan, ugyanakkor felelősen tudják használni a mesterséges intelligenciát, nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is.

„A K&H-nál olyan támogató, adattudatos vállalati kultúrát alakítunk ki, ahol a mesterséges intelligencia használata átlátható, biztonságos és mindenki számára érthető. Fontos, hogy kollégáink egy olyan környezetben dolgozhassanak, ahol az AI alkalmazása kontrollált és kiszámítható, és ahol a folyamatos tanulásnak köszönhetően valódi magabiztosságot szereznek. Így tudunk egyszerre ellenálló szervezetet építeni és hosszú távon is fenntartható, emberközpontú működést biztosítani” – mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

Nyolcadszor kapta meg a K&H „Az év bankja Magyarországon” díjat, a The Financial Times gondozásában megjelenő The Banker nemzetközi pénzügyi magazin szakértői által odaítélt elismerést.

„Nagy megtiszteltetés számunkra ez az elismerés, amely visszaigazolja az ügyfélközpontúság, a digitális innováció és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket. Az elmúlt évben tovább erősítettük egyedülálló bank–biztosító üzleti modellünket, és a legmodernebb technológiákat alkalmazzuk annak érdekében, hogy ügyfeleink azt a kényelmet kapják, amelyet elvárnak: gyors és könnyű ügyintézést. Digitális asszisztensünk, Kate jól mutatja, hogyan képes az AI egyszerre javítani az ügyfélélményt és növelni a belső hatékonyságot. Emellett továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a fenntartható gazdaságra és társadalomra való átállás támogatása iránt, és vezető szerepet töltünk be a hazai fenntartható finanszírozás és felelős befektetések területén.” – mondta Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. 

A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a K&H az elmúlt évben tovább erősítette digitális szolgáltatásait, amelyeknek köszönhetően az ügyfelek számára még gyorsabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a bankolás. A magazin külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a K&H digitalizációs stratégiájában kiemelt szerepet játszik a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennek egyik legjelentősebb példája a Kate digitális asszisztens, amely a magyar piacon a legfejlettebb AI-alapú ügyfélkiszolgálási megoldásnak számít. A zsűri szerint Kate működésében, az ügyfelek számára nyújtott élményben és a háttérfolyamatok hatékonyságának növelésében egyaránt új mércét állít.

A magazin értékelésében hangsúlyozta, hogy az AI-alapú ügyfélkiszolgálás ma már a bankszektor egyik meghatározó iránya, a K&H megoldása azonban mélységében és komplexitásában is kiemelkedik. A bank–biztosító integrált üzleti modellje pedig továbbra is stabil és hatékony működést tesz lehetővé, amely egyensúlyt teremt a digitalizáció, a személyes ügyfélkiszolgálás és a felelős üzleti döntéshozatal között.  A K&H ezen a téren elsőként vezette be a teljesen digitális nyugdíjbiztosítást is, amelyhez automatizált befektetési stratégiák, előrejelző kalkulátor és zöld, felelős befektetési alapokra épülő portfólió tartozik. A megoldás sikerét jól jelzi, hogy a termékértékesítés több mint ötöde már digitális csatornán keresztül történik.

A világ több mint 100 országában jelenlévő The Banker angol nyelvű havilap a bankszektor egyik legrangosabb nemzetközi pénzügyi folyóirata, a pénzpiacok egyik meghatározó hírforrása és elemzője, „Az Év Bankja” díjjal pedig hagyományosan minden évben a világ legkiemelkedőbb pénzügyi intézményeit tüntetik ki. A K&H korábban  2008-ban, 2011-ben, 2013-ban, 2014-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2019-ben is megkapta „Az év bankja Magyarországon” címet.

Az aktív nyugdíjas életmód népszerűsítése érdekében a K&H nemrégiben együttműködési megállapodást kötött az ország egyik legnagyobb nyugdíjasszervezetével, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségével. A K&H szakmai partnerével közös célkitűzése, hogy minél több szépkorú embert segítsen hozzá ahhoz, hogy nyugdíjas éveiket ne csak méltósággal, hanem élményekkel és gazdag társasági élettel töltsék meg. A hosszú élet nem csupán biológiai kérdés, testileg, lelkileg, szellemileg és pénzügyileg egyaránt szükséges felkészülni rá. A K&H örök aktív pályázat reflektorfénybe helyezi, és elismeri azokat a nyugdíjas önkénteseket, akik önzetlen munkájukkal hozzájárulnak a korosztályuk aktív és tartalmas életviteléhez. Ezzel a saját jóllétükön túl példát mutatnak kortársaiknak, valamint a fiatalabbaknak is.  Mert a nyugdíjas évek nem az önfeladást jelentsék, hanem egy új fejezet kezdetét, amikor végre van idő önmagukra, a szeretteikre, és arra, hogy örömöt találjunk a társas viszonyaikban. A rendszeres mozgás, a baráti találkozások, az új hobbik vagy éppen régi szenvedélyek felelevenítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugdíjas korosztály valóban aktívan, jókedvűen és egészségesen élje meg az mindennapokat. Ez az életforma azonban nem csupán az egyéni jóllétről szól, hanem legalább annyira a közösségről is: arról, hogy a fiatalok lendülete, a középkorúak energiája és az idősek tapasztalata összeadódjon, és együtt formáljanak élhetőbb jövőt.

,,Ahhoz, hogy nyugdíjas korban az aktív évek alatt megszokott életszínvonalat fenn tudjuk tartani, kulcskérdés, hogy a megtakarítást időben elkezdjük.  A nyugdíjas évekre való felkészülés azonban nem csak pénzügyi kérdés, hanem felelősségvállalás a saját jövőnk iránt. A pénzügyi tudatosság, az egészséges életmód és a közösséghez tartozás kéz a kézben járnak. A hosszú, tartalmas élet nem a véletlen műve, hanem a tudatos tervezés eredménye. Így a jövő nem lemondásokról, hanem lehetőségekről szól ennek a korosztálynak is” – mondta el Peter Robben, a K&H Csoport vezérigazgatója a program indulása kapcsán.

A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány által meghirdetett K&H örök aktív pályázat december 3-án indul, jelentkezni 2026. január 16. éjfélig lehet. A nevezések beérkezését követően szakmai zsűri választja ki az 50 nyertest. A pályázatban nyugdíjas státuszú, valamely Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetben, időseket ellátó szociális intézményekben tevékenykedő, a helyi közösségi programokhoz hozzájáruló önkéntes jelölhető. Az önkéntesek elismerése fejenként bruttó 100 000 forintos utalvánnyal történik, a jelölő szervezet pedig bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatásban részesül.

További részletek és jelentkezés:  www.fenntarthatotarsadalom.kh.hu