A PRO PR Globe People Achievement Awards a kommunikációs szakemberek egyéni teljesítményét ismeri el. A díjazottakról korábbi díjazottakból és a szervezőbizottság tagjaiból álló bizottság dönt a jelöltek szakmai életútja, médiamegjelenései, nyilvánosan elérhető információi és szakmai hitelességét alátámasztó források alapján. A program 2019 óta globális keretek között működik, a jelölési folyamatban nemzetközi kommunikációs szakmai szervezetek képviselői és korábbi díjazottak is részt vesznek.

Horváth-Magyary Voljč Nóra pályafutását magyar és nemzetközi kommunikációs ügynökségeknél kezdte, majd hat éven keresztül a The Coca-Cola Company magyarországi public affairs és kommunikációs igazgatójaként dolgozott. 2002-ben csatlakozott a K&H-hoz, ahol a marketingkommunikációtól a belső és külső PR kommunikáción, a közösségi médián és a szponzoráción át a fenntarthatósági kommunikációig terjedő integrált kommunikációs tevékenységet irányítja.

„A kommunikációban és a vezetésben mindig hittem abban, hogy a fejlődéshez szükség van arra, hogy időről időre új területekre merészkedjünk, miközben következetesen megtartjuk alapvető értékeinket. A K&H-nál eltöltött 24 év alatt a kommunikáció szerepe, eszközei és az előttünk álló piaci kihívások is rengeteget változtak, ezért különösen sokat jelent számomra, hogy ezt a szakmai utat most nemzetközi szinten is elismerik. Van egy gondolat, amely régóta közel áll hozzám: ha a kapitány legfőbb célja az lenne, hogy megóvja a hajóját, soha nem hagyná el a kikötőt. Ez számomra azt jelenti, hogy fejlődni és eredményt elérni csak akkor lehet, ha merünk új utakra lépni” – mondta Horváth-Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Szakmai munkáját az elmúlt években több hazai és nemzetközi elismeréssel díjazták. 2017-ben és 2018-ban Magyarország legsikeresebb marketingvezetőjeként, 2025-ben pedig a legsikeresebb PR-szakemberként ismerték el. Pályafutása során többek között EFFIE, Kreatív B2B és Prizma díjakat, Sándor Imre PR Nagydíjat, valamint IPRA Golden World Award nemzetközi elismerést is kapott. Rendszeres konferencia-előadó és egyetemi vendégelőadó, szakmai versenyek zsűritagja, valamint fiatal szakemberek és pályakezdők mentora.

Nyitó képünk a Jazzy rádióban készült, ahol Nóra már több alkalommal a vendégünk volt. 

Az adatszolgáltatás egyszerűsítése mérsékelheti a vállalatok adminisztratív terheit, a fenntarthatósági és klímakockázatok azonban attól még nem tűnnek el, hogy egy cégnek kevesebb adatot kell kötelezően jelentenie. A jogszabályi jelentési kötelezettség és a bankok kockázatkezelési adatigénye ugyanis nem ugyanaz: a finanszírozóknak továbbra is fontos annak megértése, hogy egy vállalat milyen átállási vagy fizikai klímakockázatoknak van kitéve, mennyire energiaintenzív a működése, illetve milyen beruházásokra lehet szüksége a jövőben.

Az egyszerűsítés így sajátos helyzetet is teremthet. Ha egy vállalatnak bizonyos adatokat már nem kell a jelentési kötelezettsége miatt előállítania, azokat a bank számára is nehezebb lehet rendelkezésre bocsátania. Eközben a bankoknak saját klímacéljaik és finanszírozott kibocsátási vállalásaik nyomon követéséhez is szükségük van ügyféladatokra. Az ESG-adatok iránti igény ezért nem tűnik el, inkább célzottabbá és racionálisabbá válhat.

„A fenntarthatósági adatok valódi értéke nem önmagában az adatszolgáltatásban van, hanem abban, hogy megmutatják, hol érdemes változtatni a működésen. Ha az adatok alapján egy vállalat kevesebb energiát, üzemanyagot, vizet vagy alapanyagot használ fel ugyanahhoz a teljesítményhez, az egyszerre javíthatja a hatékonyságát és csökkentheti a környezeti terhelését. Ezért a hatékonyabb működés sok esetben egyben a fenntarthatóság felé tett lépés is. A cél tehát nem a minél több ESG-adat gyűjtése, hanem az, hogy a megfelelő adatokból jobb üzleti és fenntarthatósági döntések szülessenek” – mondta Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A megfelelő adatok a finanszírozási lehetőségeket is bővíthetik. Míg a megújulóenergia-beruházások, az elektromos mobilitás vagy a zöld kereskedelmi ingatlanok esetében már kialakultabbak a finanszírozási keretek, a vízgazdálkodási, körforgásos vagy biodiverzitási projektek környezeti eredményeinek mérése és igazolása összetettebb. Ezeknél különösen fontosak az egyértelmű célok és a mérhető vállalások.

A következő időszak tétje ezért nem a minél több adat összegyűjtése, hanem az, hogy a fenntarthatósági információk beépüljenek a vállalatirányításba, a kockázatkezelésbe és a beruházási döntésekbe. Így az ESG a megfelelési feladat helyett egyre inkább a vállalati működés részévé válhat

A mezőgazdaságban az energia-, üzemanyag-, műtrágya- és más erőforrások felhasználása közvetlenül hat a termelési költségekre és a környezeti terhelésre is. Az adatokra épülő döntések, a precíziós technológiák és az automatizáció ezért segíthetnek feltárni azokat a pontokat, ahol egy fejlesztés egyszerre eredményezhet takarékosabb és fenntarthatóbb működést.

„Sokszor ott érdemes keresni a fenntarthatósági lehetőségeket, ahol a vállalat pénzt veszít. A feleslegesen felhasznált energia, üzemanyag vagy más erőforrás ugyanis nemcsak a környezetet terheli, hanem költséget is jelent. Ha adatok alapján kiderül, hol használunk fel a szükségesnél több erőforrást, már azt is jobban látjuk, hol érdemes változtatni. Ez a gondolkodás pedig messze túlmutat a mezőgazdaságon” – mondta Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A mérés ehhez adhat kiindulópontot. A mezőgazdaságban például a kibocsátási adatok és az erőforrás-felhasználás együttes vizsgálata segíthet azonosítani, hol érdemes változtatni a működésen. Ezt a szemléletet támogatja a K&H Agrár CO₂ kalkulátora is: a gazdálkodók saját adataik alapján kaphatnak képet működésük kibocsátásáról és azokról a területekről, ahol beavatkozásra lehet szükség.

Az adatalapú működés ugyanakkor nem áll meg a kibocsátás mérésénél. A területi aszálykockázatok értékelése, a csapadékra vonatkozó előrejelzések vagy más, helyspecifikus információk a gazdálkodási döntések tervezését is segíthetik. A precíziós technológiák és a korszerű gépek pedig lehetőséget teremthetnek arra, hogy a szükséges erőforrásokat pontosabban, a megfelelő helyen és időben használják fel.

Az agrárium példája így szélesebb vállalati tanulságot is hordozhat. A fenntarthatósági fejlesztések első lépése sok esetben annak feltárása, hol használ fel a vállalat a szükségesnél több energiát vagy más erőforrást.

Photo by Randy Fath on Unsplash, free license

A vállalati zöldhitelek növekedése továbbra is jelentősen meghaladja a teljes hitelpiac bővülését. Miközben a teljes vállalati és önkormányzati hitelállomány 2026 első negyedévében mindössze mintegy 0,3 százalékkal emelkedett, a zöld hitelállomány több mint 110 milliárd forinttal nőtt, ami 11 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy a fenntartható beruházások finanszírozása a vállalati hitelpiac egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

A negyedéves növekedés döntő részét az ingatlanfinanszírozás adta: az ehhez kapcsolódó zöld hitelállomány három hónap alatt több mint 80 milliárd forinttal bővült. A negyedév egyik legfontosabb újdonsága ugyanakkor az energiatárolási projektek előretörése volt. Az ilyen célú zöld hitelek állománya egyetlen negyedév alatt közel 22 milliárd forinttal emelkedett, és már majdnem elérte a 23 milliárd forintot. Miközben a megújulóenergia-fejlesztések továbbra is a legnagyobb zöldfinanszírozási szegmenst jelentik, az adatok azt mutatják, hogy a piac szerkezete egyre sokszínűbbé válik.

„A zöld finanszírozás fejlődése új szakaszba lépett. A megújulóenergia-beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a fejlesztések is, amelyek az energiarendszer rugalmasságát és hosszú távú fenntarthatóságát támogatják. Az energiatárolási projektek erősödése azt jelzi, hogy a vállalatok már nemcsak a zöldenergia-termelésben, hanem annak hatékony felhasználásában és kiegyensúlyozásában is egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak. A fenntartható működés ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az alkalmazkodás és a hosszú távú versenyképesség egyik feltétele is.- A most bejelentett beruházásösztönző intézkedések is azt erősítik, hogy a következő időszakban a vállalati alkalmazkodóképesség és a versenyképesség meghatározó kérdés lesz. Ebben a finanszírozásnak is fontos szerepe van: a bankrendszer képes felgyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek egyszerre javítják a vállalkozások energiahatékonyságát, ellenálló képességét és hosszú távú versenyképességét.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakossági zöld lakáshitelezés hosszabb távon szintén növekedési pályán maradt. A zöld lakáshitel-állomány 2026 első negyedévének végén 417,5 milliárd forintot tett ki, ami közel 19 százalékos éves növekedést jelent. Az előző negyedévhez képest ugyanakkor mérsékelt, mintegy 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A két időtáv eltérő dinamikája arra utal, hogy a lakossági zöldhitelezés hosszabb távon bővül, rövid távon azonban érzékenyebben reagál a lakáspiaci és finanszírozási környezet változásaira.

A lakáshitelek mögé újonnan bevont fedezetek között 2026 első negyedévében már jóval több A vagy annál magasabb energetikai besorolású ingatlan jelent meg, mint egy évvel korábban. A lakásoknál és a családi házaknál egyaránt erős növekedés látható, ugyanakkor az összehasonlítást módszertani változás is befolyásolja. 2026-tól ugyanis a korábbi szabályok alapján kiállított energetikai tanúsítványok is bekerültek a részletes kategóriákba. Az adatok ezért elsősorban azt jelzik, hogy az energiahatékony ingatlanok láthatósága és szerepe erősödik a lakásfinanszírozásban. Az A vagy annál magasabb besorolású ingatlanok ugyanakkor továbbra is alacsony bázist képviselnek, így ezen a területen még jelentős fejlődési lehetőség van.

A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A zöld átállás finanszírozása ezért egyre inkább olyan hosszú távú befektetésnek tekinthető, amely egyszerre erősítheti a vállalkozások alkalmazkodóképességét, az energiahatékonyságot és a magyar gazdaság versenyképességét.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat kommentálva azt mondta: „A piac 1,5 százalékos emelkedést várt, így a tényadat jókora meglepetést jelent. Gyakorlatilag tavaly június óta folyamatosan lassul az áremelkedés üteme. Az előző hónapoknak megfelelően most az élelmiszerek, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé az árindexet. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra az üzemanyagok, illetve más energiahordozók árának havi csökkenése.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy a szolgáltatásoknál ismét gyorsul inflációt láthattuk júliusban. A piaci szolgáltatások ugyanis havi szinten 1,2 százalékkal kerültek többe. Néhány esetben kiugró volt az áremelkedés, ilyen volt például a belföldi üdülés, amely több mint 6 százalékkal drágult, de a sportrendezvények és múzeumi belépők ára is 3,6 százalékkal nőtt. A pénzügyi szolgáltatások díja pedig 4,5 százalékkal emelkedett júniushoz képest. Németh Dávid elmondta, hogy a szolgáltatásoknál számítani lehetett az árnyomásra a bérdinamika miatt, hiszen a bruttó keresetek a magánszférában több mint 8 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában.

A szakember arra számít, hogy augusztusban a júliushoz hasonlóan alakulhat az éves infláció, azaz 1,2 százalék körül lehet. „Azt követően némi gyorsulás jöhet, ám a korábbi várakozásainkhoz képest alacsonyabb lehet a decemberi éves mutató. A jelenlegi kilátások alapján kismértékben meghaladhatja a 2 százalékos szintet. Ugyanakkor az éves átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat” – fogalmazott Németh Dávid.

Szerinte jövőre magasabb infláció várható, 3 százalék körüli árindexre lehet számítani. A gyorsulásban szerepet játszhatnak az élelmiszerárak, ám egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy az idei aszály milyen mértékű drágulást eredményezhet. „A gáz és az olaj ára az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezek a többletköltségek is idővel beépülhetnek a fogyasztói árakba. Az elemző közölte: „Emellett fontos, hogy az utóbbi tizenkét hónapban látott forinterősödés nagymértékben segítette a dezinflációs folyamatot, viszont a jövőben nem várható a magyar devizától hasonló mértékű erősödés, így ez az árcsökkentő hatás kiesik a bázisból. Másik oldalról lényeges, hogy nemzetközi szinten az olcsó kínai dömpingtermelés tartósan velünk maradhat, ez pedig lefelé húzhatja az iparcikkek inflációját.”

„Ha az idei időjárást és az aszálykérdést nézzük, ki kell mondanunk, hogy komoly és kiterjedt szárazsággal állunk szemben. Ez a probléma nem csupán hazánkat érinti, hanem az egész Európai Uniót sújtja. A NASA Grace műholdas adatbázisa alapján – amely a növények gyökérzónájában mérhető vízmennyiséget mutatja meg egy rendkívül pontos térképen – azt láthatjuk, hogy szinte az egész európai kontinens súlyos aszállyal kell, hogy szembenézzen. Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy nincsen olyan tagországa az Uniónak, amely ne szenvedne a szárazságtól” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

„Magyarországra fókuszálva, a kalászosokra és a repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint komoly aggodalomra ad okot. Az ország területének közel 50 százalékában kifejezetten nagyfokú aszályról beszélünk, míg a fennmaradó régiók többségét közepes, vagy közepesen súlyos szárazság érinti. Bár helyenként érkezett kisebb-nagyobb mennyiségű csapadék, a kalászosok és a repce esetében az egész ország területén érezhető a vízhiány hatása. A kukoricát és a napraforgót illetően egyelőre még a közepes aszályveszély a jellemző, de az ország közel egyharmadán ezesetben is nagyfokú problémákkal kell szembenézni. A következő hetekben érkező csapadékmennyiség kritikus lehet: ez döntheti el, hogyan alakulnak az idei termésátlagok, és hogyan folytatódik a kapásnövények fejlődése. Emellett komoly kérdés az is, hogy mindez hogyan hat a gabonaárakra. Miközben Európa lokálisan súlyos aszálytól szenved, ami csökkenti a megtermelt mennyiséget, a globális gabonapiacra kínálati nyomás jellemző, hiszen világszinten nincs hiány gabonából. A túlkínálat pedig alacsony szinten tartja a tőzsdei árakat. A búza esetében az egyetlen valós kitörési pont az lehet, ha a termelők a minőségre koncentrálnak: minél jobb a termés minősége, annál magasabb prémiumot lehet vele elérni a piacon, és könnyebben értékesíthető, bár, ha nincs elég víz, akkor a minőség elképzelhetetlen” – tette hozzá a szakember.

Photo by Chamika Jayasri on Unsplash, free license

A K&H ma már nemcsak bankként és biztosítóként működik, hanem egy közel félezer fős belső IT- szervezetet és több száz szerződéses szakembert foglalkoztató technológiai központként is. Az ehhez tartozó infrastruktúra régiós szinten is kiemelkedő. Több ezer virtualizált és részben konténerizált szerver, több mint 6000 munkaállomás és nagy rendelkezésre állású, erősen automatizált rendszerek biztosítják a működés stabilitását.

Ha ennyi fizikai szervert egymásra tennénk, az sokkal magasabb lenne, mint a MOL torony. Ekkora volumenű szerver-nagyságrend mellett különösen fontos a folyamatos technológiai megújulás, a bank ezért kimondottan erre a célra kifejlesztett automatizációs folyamatokkal ügyel az állomány minőségbiztosítására. A különböző karakterisztikájú teljesítmény-igényekre adott dinamikus válaszok előfeltétele pedig az volt, hogy a közelmúltban az összes core rendszerének adatbázisait egy modern, IBM Power architektúrára épülő rugalmasan skálázható szerverfarmra telepítette.

A bank különösen nagy hangsúlyt fektet a biztonságra és a naprakészségre is. Védelmi rendszerei a kelet-közép-európai piacon is élvonalba tartoznak, miközben a felhőalapú megoldások és a Microsoft 365 infrastruktúra korai bevezetésével is előnyt szerzett. A két hazai adatközpontban működő rendszereket extrém kapacitású adattárólók szolgálják ki, a folyamatos működést pedig a rendszeres katasztrófa-tesztek garantálják. A tárolt adatok mennyisége megfelel 300 ezer mobiltelefon kapacitásának.

A működés mögött tudatos fejlesztési szemlélet áll. A legfrissebb szoftververziók, korszerű módszertanok és a rendszeresen optimalizált folyamatok hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. Az agilis működésnek köszönhetően a fejlesztések tervezhetőbbé váltak, a sprint alapú munkaszervezés és a rendszerezett backlogok csökkentik az ad hoc feladatokat, miközben gyorsabb technikai döntéshozatalt biztosítanak. A különböző IT-területek szoros együttműködésben dolgoznak, az architekt szerepkörök pedig összekötik a specializált szakterületeket. A környezet egyszerre stabil és fejlődő. A kollégák hosszú távra tervezett infrastruktúrán dolgoznak, miközben valós szakmai kihívásokkal találkoznak.

„A K&H ma már nemcsak pénzügyi szolgáltató, hanem egy jelentős IT-szervezet is, ahol közel félezer kolléga dolgozik nap mint nap azon, hogy stabil, biztonságos és jövőálló rendszereket építsünk. IT szakmai műhelyként, inspiráló, tapasztalt szakemberekkel dolgozunk együtt, ahol valódi tér van a szakmai és személyes fejlődésre. A legfrissebb technológiák, az agilis működés és a folyamatos fejlesztéseink lehetővé teszik, hogy ne csak kövessük, hanem alakítsuk is a változásokat. Változatos képzési lehetőségekkel támogatjuk kollégáink fejlődését, míg a belső ötletprogramok teret adnak az új, innovatív megoldásoknak“ – mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek” – mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

A jelenlegi kilátások alapján az idén 1,5 százalékos GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet a magyar gazdaságban, 2027-ben 2,5 százalékos lehet a növekedési tempó, azt követően pedig az éves bővülés üteme már elérheti a 3 százalékot is. Az infláció az idén éves átlagban 3 százalék körül alakulhat, jövőre azonban 4 százalék közelébe emelkedhet – ismertette a K&H friss előrejelzését Németh Dávid, a pénzintézet vezető elemzője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

„A magyar gazdaságra tehát lassú bővülés vár. A hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez nem elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyberuházás megvalósulása, ehhez hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi előre lepésre is szükség van” – tette hozzá a K&H vezető elemzője.

Költségvetési fegyelem

A növekedés egyik fontos feltétele a költségvetés helyzete. Az idei első négy hónapban az előző évekhez képest magas költségvetési deficit halmozódott fel, így az éves előirányzat túlnyomó része már teljesült. Egyelőre nem ismertek az új kormány végleges célszámai, a költségvetés felülvizsgálata még tart, az idei évre vonatkozó tervek várhatóan augusztusban jelenhetnek meg, míg a 2027-es költségvetési törvénytervezet októberben kerülhet napirendre. Ezeket a számokat akkor lehet majd érdemben értékelni, de az már most látszik, hogy a tervek kulcsfontosságúak lesznek a hosszabb távú költségvetési pálya megítélése szempontjából.

A K&H vezető elemzője szerint az eddig megjelent információk alapján nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei. Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát feltételez. A fiskális pálya hitelessége azért is fontos, mert a befektetői megítélés, az állampapírpiaci hozamokon és közvetve a forint árfolyamán keresztül a monetáris politika mozgásterét is befolyásolja.

Kamatkérdés

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi döntésével változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A döntés azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos, szigorú monetáris politikát folytat. Lényeges ebből a szempontból, hogy a forint idei kiemelkedő erősödése javította az MNB mozgásterét. A magyar deviza az euróval szemben nagyjából 8 százalékkal erősödött január és június eleje között, amivel nemcsak a régiós devizák közül emelkedik ki, hanem a feltörekvő piaci mezőnyben is az egyik legjobban teljesítő fizetőeszköznek számít. A forinterősödés mögött a lassuló infláció, a befektetők szemében hiteles és óvatos monetáris politika, valamint az euróbevezetés napirendre kerülése is szerepet játszott. Ugyanakkor a forinttal kapcsolatos erős optimizmus kockázatot is hordoz: egy nemzetközi vagy hazai piaci hangulatváltás esetén a befektetői pozíciók gyors zárása hirtelen árfolyamgyengülést okozhat.

A jelenlegi piaci árazások alapján az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne, ami 5,5 százalékos év végi irányadó rátát jelentene. A K&H ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol: az év végéig két 25 bázispontos kamatvágás lehet reális a pénzintézet. A további lazítás lehetőségét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, a nemzetközi energia- és költségsokkok hatása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet határozhatja meg.

Bérek, beruházások és termelékenység

A lakossági jövedelmi folyamatok egyelőre kedvezőek. Márciusban a bruttó átlagbér éves összevetésben 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt, így a reálbér-emelkedés 9 százalék felett alakult. Ugyanakkor ez az ütem várhatóan nem marad fenn tartósan. Az év végére a nettó reálkeresetek növekedése 6–6,5 százalék környékére lassulhat, részben az infláció várható gyorsulása, részben a korábbi adókedvezmények bázishatásának kifutása miatt. A versenyszférában ráadásul a bérdinamika visszafogottabb, mint a költségvetési szektorban, mivel a gyenge gazdasági növekedés szűkíti a vállalatok béremelési mozgásterét.

A beruházások továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontját jelentik. Az első negyedévben a beruházások éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. A hosszabb távú kép is kedvezőtlen: a beruházási volumen több mint 19 százalékkal maradt el a 2021-es szinttől. A kilábalást a lakásfejlesztések, a folyamatban lévő nagy ipari beruházások, például a CATL- és BYD-projektek, az uniós források felhasználása, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések támogathatják. A jelenlegi várakozások szerint 2026-ban a beruházások 2–3 százalékkal haladhatják meg a tavalyi szintet.

Németh Dávid szerint a magyar gazdaság következő éveinek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a növekedés szerkezete mennyire tud javulni. „A tartós felzárkózáshoz elengedhetetlen a termelékenység növekedése. Ehhez beruházásokra, technológiai fejlesztésekre, hatékonyabb vállalati működésre, képzettebb munkaerőre és kiszámítható gazdaságpolitikai környezetre van szükség. A kamatcsökkentések segíthetnek a finanszírozási feltételek javításában, de önmagukban nem oldják meg a növekedési problémákat. A költségvetési fegyelem, az infláció kordában tartása és a termelékenységi fordulat együtt teremtheti meg a fenntarthatóbb növekedési pálya alapját” – hangsúlyozta a K&H vezető elemzője.

Bár még mindig a tényadathoz képest jóval magasabb inflációt érzékelnek a 30-59 évesek, a helyzet javult a korábbi helyzethez képest a K&H biztos jövő kutatása szerint.

Lassulás, különbségekkel

Az első negyedéves eredmények szerint az érzékelt éves infláció átlaga 2026. februárjában 18 százalék volt, ami érdemi csökkenést jelent a korábbi mérésekhez képest, hiszen tavaly ugyanebben az időszakban 22 százalékos volt az átlag. A részletes adatokból kiderül, hogy míg 2023 elején még a 40 százalék feletti inflációérzet is sokaknál megjelent, 2024-ben és 2025-ben pedig a 20–24 százalékos sáv számított jellemzőnek, addig 2026-ra már az alacsonyabb kategóriák felé tolódtak a válaszok. A mediánérték immár a 15–19 százalékos sávban van, a leggyakrabban megjelölt kategória pedig az 5–10 százalékos tartomány lett.

A középkorúak inflációérzete tehát továbbra is erős, de már nem annyira szélsőséges, mint a korábbi években. Ez arra utal, hogy a válaszadók a mindennapokban is érzékelik az infláció lassulását, még ha annak mértékét továbbra is a hivatalosnál jóval magasabbnak becsülik. A kutatás szerint a nők átlagosan 19 százalékos, a férfiak 17 százalékos inflációt érzékeltek. A kor emelkedésével nőtt az érzékelt infláció: az idősebb válaszadók magasabb drágulást tapasztaltak, mint a fiatalabbak. A falvakban élők körében az átlagos érzékelt infláció 20 százalék volt, ami meghaladja az egyéb településtípusokban, és így a teljes mintában mért átlagot is. Emellett az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportokban is az átlagosnál erősebb inflációs nyomásérzet jelent meg.

Javulást várnak

A jövőre vonatkozó várakozások szintén kedvezőbb képet mutatnak, mint egy évvel korábban. A 2026. februári adatok alapján a 30–59 évesek átlagosan 7 százalékos áremelkedéssel számolnak a következő egy évben, miközben 2025. februárjában még 11 százalékos drágulást vártak. Ez azt jelzi, hogy a háztartások inflációs várakozásai érezhetően csillapodtak.

A részletes adatok szerint a megkérdezettek 11 százaléka arra számít, hogy egy év múlva alacsonyabbak lesznek az árak, mint most, 19 százalék a jelenlegihez hasonló árszintet valószínűsít, 70 százalék pedig további emelkedést vár. Bár tehát a többség továbbra is drágulásra számít, annak várt üteme már sokkal visszafogottabb, mint a korábbi mérésekben. Ez azért fontos változás, mert az inflációs várakozások erősen befolyásolják a háztartások pénzügyi döntéseit, a fogyasztási hajlandóságot és a biztonságérzetet is.

A kutatásból az is látszik, hogy a derűlátás nem minden társadalmi csoportban azonos mértékű. A falvakban élők és az alacsonyabb jövedelműek továbbra is az átlagosnál erősebben számolnak a drágulással, és ezekben a csoportokban még mindig viszonylag magas azok aránya, akik 20 százalékot meghaladó áremelkedést tartanak elképzelhetőnek a következő egy évben. Vagyis miközben az összkép javul, a lakosság egy része továbbra is jelentős inflációs kockázatot érzékel.

Összességében a K&H biztos jövő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 30–59 évesek inflációs érzékelése és jövőre vonatkozó árnövekedés-várakozása egyaránt mérséklődött. Az érzékelt éves infláció 18 százalékra csökkent, a következő 12 hónapra várt áremelkedés pedig 7 százalékra enyhült. A lakosság tehát továbbra is drágulással számol, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. Ez arra utal, hogy miközben az inflációs sokk legerősebb időszaka már a hátunk mögött van, a pénzromlás emléke és érzete továbbra is erősen él a háztartásokban.