Mind az inflációs nyomás, mind a közterhekkel kapcsolatos várakozások terén pozitív változások mentek végbe a nagyvállalati cégvezetők szerint az idei év folyamán – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Örömteli hír, hogy csökkent azon cégek aránya, akik működését negatívan befolyásolták a forint árfolyamának változásai. A nagyvállalatok közel egyötödének működésére (17%) már egyáltalán nem fejt ki érdemi hatást az infláció, míg az év eleje óta folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint kedvezőtlenül befolyásolja a hatékony működést: az év elejéhez viszonyítva 5 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy az árfolyamingadozás negatívan érinti őket. A kisebb mértékű negatív hatást nézve látványosabb az ereszkedő tendencia: 76-ról 68 százalékra mérséklődött az enyhe negatív hatással kalkulálók aránya.

„Az enyhülő nyomás egyben lehetőségeket is teremt a nagyvállalatok számára, hogy levegőhöz jutva átgondolják, hogyan tudják optimalizálni működésüket a jövőben. Gyakorlatilag itt az év vége, az új év pedig mindig új lehetőségeket is tartogat, ennek megfelelően a nagyobb volumenű fejlesztésekkel már megvárják az új esztendőt” – mondta el az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati üzletág vezetője.

A közterhekkel kapcsolatos várakozások is javulni tudtak az év során. A tavalyi év utolsó negyedévéhez viszonyítva ugyanis közel 40 százalékponttal csökkent azok aránya, akik a vállalatukat érintő adók és vámok emelkedésére számítanak. Jelenleg már csak a döntéshozók közel negyede számol ezzel a következő 12 hónapban. A többség (70%) stagnálásra rendelkezett be, és csak egy szerényebb, 5 százaléknyi cég számol emelkedő közterhekkel. Ágazati bontásban többnyire együtt mozognak az egyes iparágak, a kereskedelemben látható egyedül érdemi eltérés: esetükben még 28 százalékuk pesszimista a várakozásaikat illetően, miközben az ipari cégeknek már csak 23, a szolgáltatóknak pedig 22 százaléka kalkulál emelkedő közterhekkel. Érdekesség, utóbbiak a leginkább optimisták, mert esetükben 6 százalékuk kifejezetten csökkenő közterheket vár, míg a kereskedelmi szektor vezetőinek 3 százaléka, az ipari cégekének pedig 4 százaléka tervez így.

Az előző negyedév visszaesése után minimálisan javult a nagyvállalatok várakozása gazdasági kilátásaikat illetően, de érdemi fordulat nem következett be a K&H nagyvállalati növekedési index 2025 harmadik negyedévében a korábbi mérési adatokhoz képest. A nagyvállalati cégvezetők várakozásait tükröző index csupán 1 ponttal emelkedett, így -5 ponton áll.  Árbevétel szerint kategorizálva a nagyvállalatokat, a legkisebb 2-4 milliárd forint közötti bevétellel bíró cégeknél -5 ponton stagnál a növekedési index, a közepes, 4-10 milliárd forintos bevételű cégeknél 5 ponttal javult és már csak -1 ponton van. Eközben a legnagyobb, 10 milliárdot meghaladó forgalmú cégek esetében pedig egy pontot romlott, így -9 pontos értéken áll a mutató. A cégük helyzetére hatással lévő mikrogazdasági tényezőket vizsgáló nagyvállalati részindex folytatta a fél éve tartó csökkenő tendenciát és ezúttal már -1 pontos értékkel lecsúszott a negatív tartományba, miközben a makrogazdasági részindex az előző negyedév mélypontja után visszapattant az év eleji -17 pontra, amit leginkább a közepes méretű cégek körében mért 16 pontos javulás húzott fel.

Stagnáló gazdasági kilátások, romló pénzügyek

A hazai nagyvállalatok többsége stagnálással jellemezné saját gazdasági helyzetét, a válaszadók 57 százaléka szerint nem lesz érdemi változás a következő 12 hónapban. Emellett a cégvezetők 22 százaléka romló gazdasági helyzettel számol a következő 1 évben, javuló várakozásokról szintén nagyjából egyötödük számolt be. Noha az előző negyedévhez képest nincs jelentős változás, az év elejéhez viszonyítva közel duplájára emelkedett a romló várakozásokkal tervezők aránya.

Pénzügyi helyzetüket tekintve is érezhető a pesszimizmus a nagyok körében, amire magyarázattal szolgál az egyre szűkülő árbevétel-nyereség olló. Előbbi tekintetében stagnálással kalkulálnak a cégvezetők, miközben átlagosan 1,3 százalékos csökkenést prognosztizálnak a következő egy évre szóló árbevétel-várakozások vonatkozásában. Ágazatok szerint nézve egyedül a kereskedelmi szektor tudott az előző negyedévhez képest javuló várakozásokról beszámolni, noha ez is csak azt jelenti, hogy szinte változatlan, -0,1 százalékos árbevétel-változással kalkulálnak a következő egy évre. Az előző negyedévben az átlagot felfelé húzó szolgáltató szektor közel 2 százalékpontos visszaeséssel számol és csupán 1,7 százalékos növekedést vár árbevétel tekintetében, míg a korábban is döcögő ipar bevételvárakozásai is romlottak: 0,3 százalékról -1,4 százalékra.

„Bár a K&H nagyvállalati növekedési index értéke kis mértékben emelkedett, továbbra is a negatív tartományban maradt, és a vállalatvezetők többsége nem is számít érdemi fordulatra a következő egy év során. Ennek lehetséges okai között jelentős súllyal van ott a jelenlegi, bizonytalan külgazdasági helyzet. Noha a vámmegállapodás megszületett az USA és az EU között, a vámemelkedés kihívás elé állítja az exportra komolyan támaszkodó nagyvállalatokat. Bár az elmúlt 3 évben csökkenő tendencia volt megfigyelhető a kizárólag belföldre értékesítő nagyvállalatok arányában, az exportból származó bevételek tekintetében most átlagosan 0,1 százalékos csökkenést várnak a nagyok – ami az előző negyedévben mért 3,2 százalékos növekedési várakozáshoz képest igen jelentős visszaesés. Mindeközben a belföldi piacokról érkező bevételek vonatkozásában még mindig inkább az eddig jellemző árbevétel szinttel, azaz a jövő évre nézve változatlansággal számolnak” – kommentálta az eredményeket Bodor Tibor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

A nagyvállalatok szerint az infláció van leginkább hatással a gazdasági helyzetükre, a cégek közel 60 százaléka gondolja ezt, ami 13 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest. Ezt követi a belföldi vevői piac szűkülése, amelyet a cégvezetők 47 százaléka gondol jelentős tényezőnek és a harmadik helyre került az előző negyedévben listavezető kormányzati gazdaságpolitika (41%).

„A mostani emelkedés kétségtelenül fordulatot jelez egy hosszabb, pesszimista időszak után, de trendnek semmiképpen nem tekinthető” – hangsúlyozta az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője.

„Az adatok alapján az látható, hogy a cégvezetők zöme inkább stagnálást vár. Az enyhülés lehetséges okai között a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseit lehet említeni, amelyek pozitív hatással voltak a vállalatvezetők hangulatára. Mindezt alátámasztja, hogy az utolsó negyedévben már jóval kevesebben tették első helyen felelőssé a kormányzati gazdaságpolitikát a gazdasági környezet alakulásáért. A gazdasági kilátásokat leginkább befolyásoló tényezők toplistáján ez két hellyel hátrébb, a harmadik helyre került, míg a friss adatok szerint a legjobban a belföldi vevői piac szűkülésétől tartanak, illetve az infláció esetleges megugrásától” – részletezte a szakember.

Javuló árbevételi és nyereség kilátások

Az árbevétel emelkedését prognosztizáló vezetők aránya visszatért a nyár végi szintre, a mostani mérés szerint 28 százalékuk számol növekedéssel e tekintetben, ami összességében öt százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. Érdekesség, hogy árbevétel szerint a tízmilliárd forintot meghaladó, legnagyobb cégek vezetői lettek pesszimistábbak a növekedési kilátásokat illetően, az emelkedést várók aránya 18-ról 5 százalékra csökkent. A kisebb, 2-4 milliárdos, valamint a 4-10 milliárdos bevételű kategóriába tartozó cégeknél ugyanakkor a 30 százalékpontot is meghaladja az árbevétel-növekedéssel tervezők aránya.

9 százalékponttal mérséklődött azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik a nyereségük csökkenésére számítanak a következő tizenkét hónapban – ezáltal arányuk visszatért a második negyedéves 22 százalékra. Mivel azonban még így is többen vannak, mint a profitnövekedést várók (17%), így összességében kevésbé érezhető a bizakodás – csak annyiban, hogy a harmadik negyedévi -4,4 százalék helyett átlagosan -2,3 százalékos profitcsökkenést várnak a következő egy évre nézve. Ez részben oda vezethető vissza, hogy a nagyvállalatok közel háromnegyede egyáltalán nem, vagy csak az infláció mértéke alatt tudott árat emelni.

A legnagyobbak kivárnak a beruházásokkal

A cégvezetők közel 60 százaléka nem tervez semmilyen fejlesztést a következő egy évben. Akik mégis beruházást terveznek, leginkább innovációba és digitalizációba fektetnek. A válaszadók közel ötöde tervez e téren fejlesztést a következő 12 hónapban. Ezt a területet követi a hardveres informatikai beszerzések 17, valamint a termelőgépek vásárlása 16 százalékkal.

Photo by Hunters Race on Unsplash