Újabb fordulat történt a fiataloknál a megtakarításokat tekintve. A múlt év negyedik negyedévében a 19-29 évesek 51 százaléka rendelkezett megtakarítással. Ez minimális – egyben hibahatáron belüli – csökkenést jelent a harmadik, illetve második negyedévben mért 54 és 56 százalékhoz képest, de felülmúlja a 2023 első három hónapjára vonatkozó 49 százalékos arányt a K&H ifjúsági index szerint.

Ennyire elég

A kutatás arra is választ adott, hogy a tartalékkal rendelkező fiatalok mennyi ideig tudnának megélni, ha nem jutnának jövedelemhez, és nem kapnának pénzt senkitől. Tízből több mint hárman, 33 százalék mondta azt, hogy mindössze egy hónapra futja a félretett pénzből, míg 2023 korábbi három negyedévében 33, 38 és 37 százalékos volt az arányuk. A friss felmérés alapján 30 százalékuk három hónapig tudná finanszírozni a saját életét. A múlt év első negyedévében a 23, a másodikban 30, a harmadikban 27 százalékukra volt ez igaz.

Kiderült az is, hogy az érintettek több mint harmadának olyan az anyagi helyzete, hogy legalább hat hónapig tudná nélkülözni a bevételeit. A részeredmények szerint ez úgy néz ki, hogy 26 százalékuk hat-tizenkét hónapig nem kerülne „bajba”. Ugyanakkor mindössze 11 százalékuk tudna megélni egy évnél hosszabb ideig.

Elégedettek?

A fiatalok mindössze 16 százaléka számít a pénzügyeit tekintve derűlátónak a kutatás szerint. Ők azok, akik úgy látják, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetük rendben van, és nem is fog romlani a jövőben. Arányuk a múlt év harmadik negyedévében szintén 16 százalékos volt, a második negyedévében 19, míg az elsőben 15 százalékot tett ki.

A 2012 óta minden negyedévben megjelenő K&H ifjúsági index hosszú távú eredményei szerint a 2010-es évek második felében – egy 2016 évi csúcsérték kivételével – 12-19 százalék között mozgott a pénzügyi téren elégedett optimista fiatalok aránya és az évek alatt egy lassan emelkedő trend kezdett kirajzolódni. A trend a pandémia évében, 2020 harmadik negyedévében megtorpant, de azt követően ismét növekedésnek indult. Ezt követően 2021-ben és 2022-ben születtek a csúcsértékek, akkor 20-23 százalékuk látta pozitívan az anyagi helyzetét. A tavalyi év azonban ismét egy alacsonyabb szintű elégedett optimista réteget eredményezett: az előző két év 21 százalékos arányához képest 2023-ban csak 17 százalékos átlagértéket mértek.

„A múlt évet jellemző magas inflációs környezet rávilágított a megtakarítások fontosságára. Bár pont ebben az időszakban a kiadások emelkedése miatt sokaknak nem volt erre lehetősége, de az inflációs nyomás enyhülésével érdemes mindenkinek, így a fiataloknak is minél előbb megkezdeniük a takarékoskodást, amennyiben van rá lehetőségük” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője a felmérés adatait kommentálva. Erre jó lehetőséget kínálnak a befektetési alapok, a megtakarítási számlák, köztük kimondottan a fiataloknak szánt konstrukciók is.

Továbbra is jelentős a magyar gazdaság készpénzigénye, GDP-arányosan 15 százalék körüli szinten van, ami nemzetközi szinten is jelentősnek mondható. A kiugró készpénzmennyiségben szerepet játszik, hogy sokan így takarékoskodnak, de a készpénzes fizetések, vásárlások aránya is még magasnak mondható. Ugyanakkor a kártyás vásárlások és fizetések, ezen belül az okoseszközös – elsősorban okostelefonos fizetések – tranzakciók hozzájárulnak a készpénz mánia csökkenéséhez – derül ki a K&H összeállításából, amely bemutatja, hogy a technológiai mamutok – az Apple, a Google és a Garmin fizetési alkalmazásaival mire és mennyit költöttek az érintettek.

Kiugró növekedés, nagyobb tortaszelet

“Az Apple Pay már 2020 óta elérhető a K&H-s ügyfelek részére, tavaly pedig a Google Pay és a Garmin Pay révén bővült a kínálat. Mindháromnál töretlenül növekednek a tranzakciószámok és a forgalom, hiszen kényelmes és biztonságos fizetési megoldásról van szó” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője. Hozzátette: A teljes magyar piacon is egyre nagyobb szerepet kapnak a mobilos fizetések, a magyar jegybank adatai szerint a múlt év harmadik negyedében az úgynevezett mobiltárcás vásárlási tranzakciók darabszáma és értéke is 110 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ez kiugró növekedés, és ennek eredményeként a tranzakciók számát nézve az összes magyarországi kibocsátású kártyás fizetés 11 százalékát mobileszközzel bonyolították le.”

Mi történt januárban?

A K&H adatai szerint 2021 és 2022 januárja között havonta átlagosan 1,2 millió okoseszközös fizetés történt. Ehhez képest idén januárban meghaladta a 1,5 milliót a tranzakciók száma. A szóban forgó fizetésekhez köthető forgalom havi átlagban 7,2 milliárd forintot tett ki, ezt fejelte meg a 2022 januári 9,7 milliárdos összeg.

A K&H azt is megnézte, hogy az Apple Pay-, Google Pay- és Garmin Pay-használók mit vásároltak 2022 januárjában. Az elköltött összeget nézve az élelmiszer-vásárlások adták a forgalom 27 százalékát az Apple Pay esetében, a Google Pay ugyanez az arány 34 százalékos, a Garmin Pay pedig 33 százalékos eredménnyel zárta a januárt. A ruha- és cipővásárlás részesedése 8-11 százalékos volt, az üzemanyag-költéseké 7-9 százalékot tett ki, a vendéglátásé pedig 8-9 százalékos volt a három fizetési megoldásnál.