A hazai vállalkozások többsége stabil vagy növekedő árbevétellel számol a következő tizenkét hónapra. A válaszadók 30 százaléka 6 százalékosnál nagyobb mértékű bővülést vár, további 12 százalék 6 százalék alatti növekedésre számít, míg 43 százalék stagnálást prognosztizál. A vállalkozások 14 százaléka az árbevétel csökkenését jelzi előre, 2 százalékuk pedig egyelőre nem tud becslést adni.

Legnagyobb bizakodással a 101-300 millió forint árbevételű vállalkozások tekintenek a következő évre: kiemelkedően optimista, 8,9 százalékos növekedést várnak. Őket követik a 20-100 millió forint éves árbevételű cégek, akik 6,2 százalékra számítanak, és a legóvatosabbak a 301 millió és 2 milliárd forint bevételűek 3,8 százalékkal.

A nyereség alakulását tekintve számszerűen mégis a legnagyobbak látják legderűsebben az évet 4,3 százalékos profitnövekedéssel, őket követik a legkisebbek 4,1 százalékos várakozással, és végül a közepes méretű cégek 3,5 százalékkal. Profitvárakozás szempontjából tehát igazából nincsenek nagyságrendi eltérések a cégméretek szerint.

„A friss adatok azt mutatják, hogy a vállalkozások alkalmazkodóképessége tovább erősödött és egyre többen látják derűsen az elkövetkezendő időszakot. A vállalkozások elkötelezett partnereként a K&H Bank innovatív szolgáltatásaival, könnyű és gyors bankolással, valamint szakértői támogatással segíti a cégeket növekedési terveik megvalósításában” – kommentálta az adatokat Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

A válaszadó hazai kkv-k 82 százaléka szerint nem várható érdemi változás a dolgozói létszámban az elkövetkezendő 12 hónapban. Ez minden eddiginél magasabb arány, az eddigi csúcs 77 százalék volt. Csupán a cégek 5 százaléka tervez létszámcsökkentést, ami két százalékponttal kevesebb az előző negyedévhez képest. A bővülést tervező cégek aránya mérsékeltebb, ugyanakkor ez is azt mutatja, hogy a vállalkozások a biztonságos működésre és a meglévő munkaerő megtartására helyezik a hangsúlyt.

A béremelések várható mértéke átlagosan 6 százalék, ami a 2020-as szinthez hasonlóan tervezhető növekedést jelez. A vállalkozások 65 százaléka tervezi a bérek emelését a következő évben, a fizetések változatlanságát tervező cégek aránya pedig 33 százalék. A vállalkozások mindössze 3 százaléka számít csökkenésre – ami a tavalyi harmadik negyedévhez hasonlítható érték. Mindez jól tükrözi a munkaerőpiaci egyensúlyt és az alkalmazkodóképességet a kkv szektorban.

A béren kívüli juttatások terén is a tudatos tervezés a meghatározó: a cégek 35 százaléka biztosít valamilyen formában ilyen juttatást. A leggyakoribb juttatási formák továbbra is a SZÉP kártya, a 13. havi fizetés, illetve jutalom vagy prémium, amelyek segítik a munkavállalók motivációját és megbecsülését. Emellett több vállalkozás nyújt utazási támogatást, kulturális vagy egészségmegőrző juttatásokat.

„A válaszadások alapján úgy látjuk, hogy a vállalkozások tudatosan terveznek. A stabil létszám és a kiegyensúlyozott bérnövekedés azt indikálhatja, hogy a vállalkozások a hatékonyságnövelésre, pénzügyi tudatosságra és a működési stabilitásra koncentrálnak, ami azért is pozitívum, mert ezzel nemcsak a saját, hanem a gazdaság egészének fejlődéséhez is hozzájárulnak” – fűzte hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

A következő időszakban a kkv-k előtt az egyik legfontosabb kérdés az lesz, miként tartják fent a fejlődésüket. A pénzintézet tapasztalatai szerint a vállalkozások rugalmassága, alkalmazkodóképessége és bizalmon alapuló működése erős alapot ad a további növekedéshez.

Hat százalékponttal nőtt a béren kívüli juttatások alkalmazásának népszerűsége a magyar kkv-k körében – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adataiból. Jelenleg a kis- és középvállalkozások közel fele, 46 százaléka egészíti ki ilyen módon alkalmazottai fizetését. A leggyakoribb juttatások közé tartozik a bónusz, illetve a tizenharmadik havi fizetés, valamint a SZÉP kártya és a munkába járás támogatása. Bónuszt minden ötödik cég ad a munkavállalóknak, míg a SZÉP kártyát a cégek 15 százaléka alkalmazza, noha annak töretlen népszerűségét a felhasználók körében jól mutatja, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 1,5 milliárd forinttal nőtt a K&H által kibocsátott kártyák forgalma az első félévben. A munkába járás támogatásánál a kutatás különbséget tesz a törvényileg előírt és a saját döntésből adott támogatás között, előbbit a cégek 14 százaléka biztosítja, utóbbit csupán 8 százalék.

A fizetések tekintetében jelenleg jóval stabilabb a helyzet, nem derült ki számottevő változás az előző negyedévhez képest. A cégvezetők mintegy egyharmada gondolja úgy, hogy a munkabérek változatlanok maradnak a következő 12 hónapban, és közel kétharmaduk, 65 százalékuk bérnövekedéssel kalkulál. A válaszadók mindössze egy százaléka gondolta úgy, hogy a fizetések csökkenni fognak egyéves időtávon. Egy százalékponttal emelkedett a béremelések mértékének nominális átlaga is, 7 százalékra – vagyis ahol fizetésemeléssel kalkulálnak, ott átlagosan ennyivel fognak módosulni az illetmények.

„A következő hónapokban érdemes a kkv vezetőknek felülvizsgálni bérezési politikájukat, ugyanis nagy változások várhatók. 2026-tól életbe lép az Európai Unió bértranszparenciára vonatkozó előírása, így mindenki meg fogja tudni, hogy egy-egy adott pozícióban milyen bérsávok érhetők el. A munkáltatóknak versenyképességük megtartása érdekében fontos, hogy felmérjék a saját pozíciójukat a munkaerőpiacon és ahhoz mérten rendezzék a béreket házon belül. Arról, hogy ez a folyamat mennyire fogja átrajzolni a jelenlegi bérrendszert, segít majd képet alkotni a K&H kkv bizalmi index, érdemes lesz megnézni a jövő évi eredményeket” – mondta el Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

Változatlanul negatív a hazai kkv szektor hangulata – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025. második negyedéves kutatási adataiból. Az ipari termelés visszaesése, valamint az alig javuló GDP adatok megalapozzák a cégvezetők rosszkedvét. Folytatódott ugyanis a csökkenő tendencia az áprilistól júniusig terjedő időszakban is a 2022 harmadik negyedéve óta negatívba hajlott indexben. Jelenleg -14 ponton áll a mutató, amire legutóbb az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor volt példa.

Ágazat szerinti bontásban is érezhető a kkv-k pesszimizmusa, főleg az ipari és a szolgáltató cégek esetében a legszembetűnőbb a várakozások romlása. Előbbiek -8 ponttal visszatértek az egy évvel ezelőtt mért szintre az első negyedéves -6 pontról, utóbbiak esetében pedig -17 ponton áll a mutató, amire 2013 óta nem volt példa. Egyedül a kereskedelmi szektor mutatója növekedett -17 pontról, de a jelenlegi -13 ponttal még mindig erősen negatív.

„A friss, 2025. második negyedévére vonatkozó kkv bizalmi index eredményei sajnos romló tendenciát mutatnak a vállalkozások elvárásait tekintve, hiszen nem számítanak növekvő árbevételre a jelenlegi gazdasági helyzetben. A K&H számára ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos a kkv szektor támogatása, amelyet innovatív banki és finanszírozási szolgáltatásokkal, fenntartható működést és fejlesztést elősegítő megoldásokkal, valamint pénzügyi tudatosságot növelő tanácsokkal valósítunk meg, hogy a cégek növelhessék ellenállóképességüket a piaci realitásokkal szemben” – értékelte az adatokat Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.

Szűkül az olló az árbevétel-nyereség relációban

Az elmúlt egy évben 7 százalékon stabilizálódott a kkv-k éves árbevétel-növekedési várakozása, ami az utolsó mérési ciklusban csökkent, már csak 6 százalékos növekménnyel számolnak a cégvezetők. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a mérséklődés ellenére továbbra is növekedéssel kalkulálnak a kkv-k. Nyereség vonatkozásában nem történt változás – az elmúlt egy évben átlagosan 4 százalékos haszonnal terveztek a vállalkozások vezetői és hároméves viszonylatban is stabilan 4 százalék körül alakult az átlagos nyereség ráta, egy-egy százalékpontnyi alkalmankénti kilengéssel.

Cégméret szerint vizsgálva az árbevétel alakulását egyedül a legnagyobb, 300 millió és kétmilliárd forint közötti árbevételt realizáló vállalatok esetében látható érdemi változás, 3 százalékpontos csökkenést mutat a bevételi várakozásuk, amely így 4 százalékon áll. A középső, 100-300 millió forintos árbevételi kategóriába eső cégeknél egy százalékpontos csökkenéssel 6 százalék környéki értékeket mért a kutatás, a legkisebbek várakozásai viszont ezzel ellentétesen, egy százalékponttal nőttek, elérve a 7 százalékot. „A legkisebbek működésére jobban hatnak a kormány által bevezetett gazdaságélénkítő programok, míg a legnagyobb kkv-k esetében már nagyobb mértékben jelen van az export, és a jelenlegi bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet óvatosságra inti őket, többek között erre is visszavezethető a pesszimistább hangulatuk” – tette hozzá a szakember.

A hazai vállalkozások nem számítanak arra, hogy a háború néhány héten belül befejeződik – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásból, amely a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre szóló várakozásait vizsgálja. Többségük (54%) azonban még mindig bízik abban, hogy idén véget érhet. A háború komoly, akár több mint két évig tartó elhúzódását csak minden tizennegyedik cég feltételezi.

„Az orosz-ukrán katonai konfliktus elhúzódása a hazai vállalkozások egyéves várakozásaira is hatással van. Az árfolyamváltozás, az áremelkedés és az anyagbeszerzési nehézségek ugyanis mind a vállalati költségek emelkedésével járnak, ami meghatározó a további pénzügyi és beruházási terveket illetően. A kutatásból az is látható, hogy ez a hatás az egyes szektorokban eltérő mértékben jelentkezik. A mezőgazdasági cégek 66 százaléka, a kereskedelmi és a szolgáltató cégek nagyjából harmada (35%), az ipari, építőipari vállalkozásoknak pedig 45 százaléka jelezte azt, hogy nagymértékben befolyásolja 12 hónapra vonatkozó terveiket a katonai konfliktus” – mutatta be az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítéstámogatás vezetője.

Így emelkedtek a kkv-k költségei

Alig van olyan cég, ahol az elmúlt félévben nem jelentkezett többlet kiadás. Ennek mértéke a vállalkozások több mint harmadánál (35%) nem haladja meg a 10 százalékot, a kkv-k többségénél azonban jóval komolyabb emelkedés történt. A cégek közel felénél (46%) 11-25 százalék között, minden tizedik vállalkozás esetében pedig 25 százalékot is meghaladó mértékben növekedtek a költségek. Ennek egyik oka, hogy az alapanyaghiány sok esetben a beszerzés drágulását okozta. Azok közül a cégek közül ugyanis, ahol nehézségeket okozott az alapanyagok beszerzése, 89 százalék mondta, hogy csak drágábban tudott hozzájutni a szükséges termékekhez. Emellett a költségek emelkedésében a forintárfolyam változása is komoly szerepet játszik: 72 százalék jelezte, hogy kedvezőtlenül befolyásolja cégét a forint gyengülése.

Az emelkedő költségek hatására ötből négy cég volt kénytelen árat emelni a felmérést megelőző fél évben. 37 százalékuk maximum 10 százalékkal, minden harmadik cég 11-25 százalék között, közel minden tizedik cég (9%) pedig  25 százalékot meghaladó mértékben.

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az előttük álló egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves adatai alapján átlagosan 11,3 százalékos éves árbevétel-emelkedéssel számolnak a cégek. A mutató 17 éves története során még sosem kalkuláltak ilyen jelentős növekedéssel a kkv-k: fél év után megdőlt a 2021 második negyedévében felállított 10,8 százalékos eddigi csúcs. Összességében a vállalkozások 88 százaléka számít több bevételre és mindössze 10 százaléka kevesebbre.

„A kkv-k láthatóan arra számítanak, hogy jelentősen több bevételük lesz 2022-ben, mert a kereslet továbbra is magas szinten marad. Azonban, ha az előrejelzéseknek megfelelően, idén is 5 százalék körül alakul az infláció mértéke, akkor a szektor reálértéken történő növekedése jelentősen elmaradhat a várakozásoktól” – értelmezte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Nyereség tekintetében átlagosan 5,8 százalékos emelkedéssel kalkulálnak a cégek, összességében 80 százalékuk számol magasabb profittal. Amíg bevételükben nagyobb növekedésre számítanak, mint az előző negyedévben (10%), várt nyereségükben nem látható ez a változás. Ennek a hátterében több tényező is állhat, úgymint a bérköltségek növekedése, az alapanyagok drágulása és a gyenge forint.

A mikrocégek számítanak a legjelentősebb mértékű árbevétel-növekedésre (13%), őket követik a kisvállalkozások átlag alatti várakozással (9,9%), majd a középvállalkozások zárják a sort (8,9%). Profit tekintetében ugyanígy alakul a sorrend, a mikrocégek éppen kétszer akkora emelkedéssel (7%) kalkulálnak, mint a középvállalkozások (3,5%), de a kisvállalkozások előrejelzései is az átlag alatt maradnak 4,9 százalékos értékkel.

Szektorok szerinti bontásban az iparban és az építőiparban számolnak a legnagyobb árbevétel-emelkedéssel (12,9%). A szolgáltatók szintén átlag feletti bővülést prognosztizálnak (11,7%), és tőlük alig lemaradva következnek a mezőgazdasági cégek (11%). A legkisebb, jóval átlag alatti növekedésre (9,2%) a kereskedelmi szektorban számítanak a vállalkozások.

Fotó: olieman.eth/unsplash.com