A K&H innovációs index 2025 első félévi adatai szerint a digitális innovációs alindex országos szinten rekordszintre emelkedett (37 pont), ám jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, hogy egy vállalat mekkora árbevétellel működik, melyik szektorban tevékenykedik, illetve az ország mely régiójában található.

A legkisebbek zárkóznak fel, a legnagyobbaknál megtorpanás

A legnagyobb ugrást az 1,1–2 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok mutatták: körükben 8 ponttal, 30-ról 38-ra nőtt a digitális alindex értéke. Ez a kiugrás egyértelműen azt jelzi, hogy az eddig középszinten mozgó cégek körében egy tudatosabb technológiai nyitás indult el, különösen az MI és a távmunka-infrastruktúra területén. 

Szintén 8 ponttal nőtt a digitalizációs aktivitás a legkisebb, 300 millió–1 milliárd Ft árbevételű cégek körében 26-ról 34-re), ami biztató előrelépés. Ezzel szemben a 4 milliárd Ft feletti árbevételű vállalatok körében nem történt előrelépés – náluk gyakorlatilag stagnált a digitális fejlesztési dinamika, igaz ugyan, hogy minden más cégkategóriánál jelentősen magasabb, 49 ponton. Ez arra utalhat, hogy sok nagyvállalat a korábbi időszak beruházásaival már elérte a legfontosabb célokat, de a jelenlegi gazdasági környezetben óvatosabbá vált a további fejlesztésekkel.

Kelet-Magyarország hozta a legnagyobb előrelépést

Régiós bontásban Kelet-Magyarországon történt a legnagyobb, 10 pontos előrelépés a digitális innováció terén, tekintve, hogy az előző félévben ott mérték a legnagyobb elmaradást. A vállalatok itt több területen is nyitottabbá váltak a fejlesztésekre, különösen az MI-alkalmazás, az automatizáció és a digitális eszközhasználat terén. A mutató alapján úgy tűnik, a térség cégei tudatosan igyekeznek zárkózni a központi és nyugati régiókhoz.

Nyugat-Magyarországon szintén emelkedett a digitális alindex, a növekedés mértéke 7 pontos volt. Ehhez képest Közép-Magyarország, amely hagyományosan vezető szerepet tölt be a technológiai fejlesztések terén, „csak” 5 pontos előrelépést mutatott, ezzel azonban meg is haladta a 40 pontos szintet. Ez részben annak is betudható, hogy ebben a térségben már sok vállalat elérte a digitalizáció egy fejlettebb szintjét, és a növekedés már nem mennyiségi, hanem minőségi dimenzióban zajlik.

A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban történt a legnagyobb elmozdulás

Ágazatok szerint a szolgáltató szektor emelkedett ki: a cégek itt alkalmazzák legnagyobb arányban az MI-t, különösen az ügyfélkapcsolati rendszerekben, online értékesítésben és marketingautomatizációban. A szolgáltatók gyorsan felismerik, hogy a digitális fejlesztések nemcsak belső hatékonyságot, hanem versenyelőnyt is biztosítanak az ügyfélélmény terén.

Meglepő, de figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági szektorban is, ahol a digitalizáció korábban alacsonyabb szintről indult. Az elmúlt időszakban azonban az IoT-alapú termelésirányítás (pl. talaj- és vízérzékelők, drónalapú permetezés) és az okosmérők bevezetése látványos javulást eredményezett az alindex értékében. 

A kereskedelem és az ipar digitális indexe viszont alig változott – itt a cégek már korábban elindították a digitalizációs projekteket, jelenleg pedig inkább az integráció és a finomhangolás fázisában tartanak.

Digitális fejlesztések: visszatértek a cégek a korábbi lendülethez

Tízből négy vállalat (43%) számolt be valamilyen digitális fejlesztésről az elmúlt két évben, ami újra eléri az egy évvel ezelőtti rekordértéket, és jelentős visszakorrigálást jelent a fél évvel korábban tapasztalt visszaeséshez képest, bár a korábbi csúcsokat még nem közelíti meg. A fejlesztések leggyakrabban szoftverbeszerzésre, távmunka-támogató eszközökre, automatizálási megoldásokra, valamint AI vagy big data alkalmazásokra vonatkoznak.

A cégek több mint fele (55%) fontosnak tartja a digitális transzformáció kérdését a működésében – ez a mutató enyhén javult az előző félévhez képest, és azt jelzi, hogy a vállalatok stratégiai horizontján egyre inkább ott szerepel a technológiai alkalmazkodás. Bár a digitális transzformációt legfontosabb feladatként csak a cégek 6 százaléka kezeli, megállt a korábbi stratégiai érdektelenség, és javult a digitalizációval kapcsolatos attitűd.

Mesterséges intelligencia: valamilyen formában tízből négy cég alkalmazza és minden ötödik tovább fejleszti

A kutatás szerint a vállalatok 44 százaléka már használ AI-alapú megoldásokat, a leggyakoribb felhasználási területek a fordítás és tolmácsolás (25%), a szövegfeldolgozás (16%), valamint a marketingkommunikáció automatizálása (15%). Ugyanakkor a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések aránya most lett a legmagasabb az index történetében, elérte a 20 százalékot.

Internetalapú működés (IoT): egyre több szenzor, egyre okosabb működés

A dolgok internete (IoT) eszközök is terjednek: a cégek több mint fele alkalmaz valamilyen IoT-megoldást. A legelterjedtebb megoldások közé tartozik az energiafelhasználás monitorozása okosmérőkkel (25%), a termékekbe épített szenzorok használata a gyártási folyamat vagy logisztikai követésre (14%), valamint elsődlegesen a járműkövetés (26%), amely stabilan jelen van a cégek működésében.

Az ilyen eszközök használata lehetővé teszi, hogy a vállalatok valós idejű adatok alapján döntsenek, optimalizálják folyamataikat, és pontosabban mérjék az energiahatékonyságot, karbonkibocsátást vagy logisztikai teljesítményt.

Internet, laptop, digitális képzés: a munkavégzés is átalakul

A digitális innováció erősödését jól tükrözi a munkavállalók eszközhasználata is. Jelenleg már közel négyötödük használ napi szinten internetet a munkavégzés során – ez a legmagasabb arány a mérés történetében. 63% alkalmaz hordozható informatikai eszközt, például laptopot vagy tabletet, és nőtt az informatikai képzésekben részt vevő vállalatok aránya is: 16 százalékra emelkedve a korábbi, mélypontot jelentő 12 százalékról.

Ez azt jelzi, hogy nemcsak a technológia beszerzése, hanem a munkavállalók felkészítése is egyre hangsúlyosabbá válik a vállalatok digitalizációs törekvéseiben.

Tanulságos eredményre juthatunk, ha összevetjük a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég május végén publikált globális felmérését, valamint a K&H hazai cégekkel félévente készített innovációs indexének legfrissebb eredményeit. A McKinsey-kutatás szerint a világon egyre több vállalat alkalmazza a AI-t, és megtapasztalja annak kedvező hatását az eredményesség szempontjából is. Magának a AI-nak az elfogadottsága a 2022-es 50 százalékról mára 72 százalékra emelkedett. A generatív AI használata pedig a 2023-as 33 százalékról egy év alatt 65 százalékra ugrott. (Külön érdekesség, hogy az ázsiai-csendes óceáni térség, valamint Nagy-Kína – vagyis Hongkong, Tajvan a Kínai Népköztársaság együtt – messze élen jár a technológiai alkalmazásában, maga mögé utasítva Észak-Amerikát és Európát.)

A lelkesedést felváltja a valóság

A K&H adatai szerint hasonló berobbanó folyamat játszódott le Magyarországon: 2023 első felében a cégek fele úgy nyilatkozott, hogy alkalmazzák az AI-t. „Mára azonban ez az arány 30 százalékra esett vissza” – hívta fel a figyelmet Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint a kezdeti lelkesedés megtört. A piacon elérhető megoldások ugyanis nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos, és főleg értékteremtő eszközévé váljon, a cégeknek saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükségük. „Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17 százalékra ugrott” – hangsúlyozta Németh Balázs, aki szerint a világon másutt is hasonló tendencia figyelhető meg: a McKinsey felmérése szerint a legsikeresebb szervezetek olyan ökoszisztémákat építenek ki, amelyekben keverednek a saját fejlesztésű, a polcról levehető („off-the-shelf”) és a nyílt forráskódú modellek. Ráadásul a kiemelkedően sikeres cégek akár három vagy több üzleti felhasználás terén is bevetik az AI-t.

Generatív AI-re a világban a legtöbbet a technológiai iparágban költenek, ez követi a kereskedelem, majd az egészség-, gyógyszer- és orvosi eszköz-ipar. Magyarország e téren nagyjából követi a világtrendet: vezetnek a kereskedelmi, és szolgáltatócégek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (4 milliárd forint árbevétel feletti) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az úgynevezett analitikai AI alkalmazásáról, ami nem más, mint olyan mesterséges intelligencián alapuló technológia, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését. Az analitikai AI rohamtempóban terjed a világ energia- és technológiai cégeinél.

Egyértelmű, hogy pénzügyileg is megéri

Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, hogy vajon anyagilag megéri-e a jelentős pénzügyi ráfordítást igénylő művelet. Mára egyértelmű pozitív válasz született a dilemmákra: az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok már jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövelésről számolnak be, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt befektetések.

Ebből a szempontból is érdekes összevetni, hogy egy-két év alatt hogyan változtak az AI felhasználásainak különféle területei. A McKinsey-felmérés szerint a világszerte a cégek 34 százalékban a marketing-kommunikáció terén használják – elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására. Magyarországon ez az arány még csak 15 százalék. Világszerte a cégek 23 százaléka használja az AI-t termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztésére, erről Magyarországon nincs adat.

A változás áthatja az egész szervezetet

Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető.

Németh Balázs szerint akár a globális, akár a hazai cégvilágról beszélünk, a legfontosabb tanulság, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél lényegesen fontosabb az új üzleti modellek kialakítása és bevezetése. „A technológia nem válhat öncélúvá” – jelentette ki Németh Balázs. Hozzátette: „a mesterséges intelligenciát nem lehet egyszerűen beágyazni a már meglévő munkafolyamatokba. Valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet: a stratégiaalkotástól kezdve a nem informatikus kollégák felkészítésén át az adatvagyonnal való gazdálkodásig mindenre kiterjed”. A K&H innovációs vezetője szerint az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működést gondolják újra. „Fel kell készülniük arra, hogy ez a változás innentől kezdve folyamatos lesz” – tette hozzá.

Noha némileg csökkent az informatikai fejlesztések aránya a hazai cégeknél, azért az elmúlt két évben majdnem minden második vállalat hajtott végre valamilyen digitális fejlesztést. Ezen belül szembeszökő, hogy egyre terjed a mesterséges intelligencia – derül ki a K&H innovációs index 2024 első félévi kutatásából. A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat (jelenleg éppen 29 ponton áll), ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált. Mindez azonban nem vonatkozik a mesterséges intelligencia alkalmazására és főleg fejlesztésére.

Ezen a területen ugyanis egyértelmű és dinamikus mozgás tapasztalható. 2021-2022-ben még a cégek bő negyede nézegette, hogy mit kezdhetne a mesterséges intelligenciával, ami aztán elkezdett folyamatosan terjedni: 2023 első felére a cégek fele úgy nyilatkozott a K&H kutatóinak, hogy alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Ez az arány mára 30 százalékra esett vissza, ami világosan tükröz két párhuzamosan futó folyamatot: a kezdeti lelkesedést felváltotta a realitás, vagyis, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Másrészt viszont saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos eszközévé váljon a cégeknek.

Megindultak a fejlesztések

A testre szabás igénye is jól kimutatható: míg 2021-22-ben a cégeknek mindössze pár százaléka indított saját fejlesztést, addig 2023 második félévére már 11 százalékuk, fél évvel később pedig már átlagosan 17 százalékuk foglalkozik a mesterséges intelligencia valamilyen formájának továbbfejlesztésével. „A mesterséges intelligencia alkalmazása egy éve még csak az igazán nagy cégekre volt jellemző, mára azonban már minden cégkategóriában megjelent” – teszi hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, aki szerint izgalmas tanulságok vonhatók le, ha egy kicsit az adatok mögé pillantunk: az átlagnál jelentősen nagyobb arányban (22 százalékban) fejlesztenek a 4 milliárd forint árbevétel feletti cégek, valamint azok a vállalatok, amelyek az elmúlt két év során új terméket vagy szolgáltatást vezettek be (26 százalék). Az ipari fejlesztések között kis léptékekben érte el a mostani 9 százalékos szintet a mesterséges intelligencia alkalmazása, míg a kereskedelemben az alkalmazó cégek aránya fél évvel ezelőtt ugrásszerűen 16 százalékra nőtt, további fél évvel később 24 százalékot ért el. Ehhez zárkóztak fel a szolgáltatások (17 százalékra). Talán nem meglepő, hogy a mezőgazdasági vállalkozások mélyen az átlag alatt (mindössze 5 százalékuk) foglalkoznak a mesterséges intelligencia fejlesztésével.

Különösen érdekes látni, hogy 1-2 év alatt hogyan változnak a mesterséges intelligencia felhasználásainak különféle területei. Előszeretettel használják a cégek fordítási, tolmácsolási feladatokra (12 százalék). Alig egyetlen esztendő alatt 1 százalékról 11 százalékra ugrott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek beszédfelismerésre, gépi fordításra, chatbotok működtetésére alkalmazzák. A marketing-kommunikáció területén első alkalommal mérték a kutatók a felhasználást, de rögtön 15 százalékos eredményt kaptak. A cégek tehát már alkalmazzák az új eszközt szövegírásra, illetve hirdetéseik optimális elhelyezésére. A személyre szabott ajánlatok készítése azonban visszaesett: a 2023-as első félévi 38 százalékról mára egyenletesen lecsökkent 10 százalék körüli szintre. Ugyancsak erősen visszaesett (26 százalékról 7 százalékra) a kockázatelemzési, csalásfelismerési célra történő használat.

A mesterséges intelligencia tehát még nem minden tekintetben találta meg még a helyét a magyar vállalatok működésében. Egyelőre ugyanis csak elhanyagolható részük használja előrejelzésre, a döntéshozatal alátámasztására, vizuális adatok feldolgozására, arc- vagy képfelismerésre, továbbá folyamatautomatizálásra, autonóm robotok irányítására vagy éppen a munkaerő kiválasztására.

„Egy innováció életciklusában teljesen természetes, hogy a kezdeti nagy érdeklődést némi visszaesés követi, amíg a felhasználók meg nem találják, hogy pontosan mire és hogyan tudják használni az újdonságot úgy, hogy az valóban növelje a hatékonyságot, vagy nagyobb hozzáadott értéket teremtsen számukra. Ha már kitalálták, kifejlesztették, testre szabták, akkor ismét megindul majd a növekedés és az vélhetőleg tartós is marad” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A K&H innovációs index módszertana

A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2024. évi első adatgyűjtésre 2023. március 18-a és április 12-e között került sor. A K&H 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.

Fotó: Joel Filipe, unsplash

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük” – tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

„Az innováció a vállalati versenyképesség kulcsa, és ebből a szempontból nincs ok ünneplésre” ‒ jelentette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője abból az alkalomból, hogy elkészült a K&H innovációs indexe és azt alátámasztó második féléves felmérés.

A felmérés keretében sok megkérdezett vállalat arról számolt be, hogy az elmúlt két esztendőben jelentős innovációs tevékenységet folytatott. 2022 első félévéhez képest nyolc százalékponttal több cég jelezte, hogy a felmérést megelőző két évben bevezetett új (illetve jelentősen javított) terméket vagy szolgáltatást. Ez az aktivitás majdnem minden második vállalkozásra jellemző volt. Leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű, főként a közép-magyarországi régióban működő cégekre volt jellemző az innovatív attitűd.

Előtérben a háttér

Az előző két évhez képest érdemben nem változott a bevezetett új termékekből, illetve szolgáltatásokból származó árbevétel aránya. Az előző félévhez képest némileg több cég jelezte, hogy az elmúlt két évben bevezetett (illetve javított) termékéből vagy szolgáltatásából az árbevétel 10 százalék feletti arányt ért el, mindazonáltal a vállalatok összesített árbevételi aránya nem változott jelentősen 2022 első félévéhez képest.

Jelentősebb változás a kereskedelem szektorában látható, ahol a korábbinál érdemben több cég jelezte, hogy az új termék vagy szolgáltatás árbevételének aránya 10-20 százalék között alakul (miközben jelentősen kevesebben említették az 5 százalék alatti arányt). Ez azért fontos, mert a cégek csak akkor kezdenek innovatív megoldások bevezetésébe, ha az belátható időn belül meg is térül számukra.

A korábbiaknál kevésbé foglalkoztak a cégek a gyártási eljárás vagy szolgáltatási folyamat, illetve logisztikai, szállítási eljárás megújításával. Ezzel szemben erőteljesen összpontosították a háttérfolyamatokat fejlesztésére.

Gép helyett szoftver

Kutatás-fejlesztési tevékenységet a legnagyobb árbevételű vállalatok sokkal nagyobb arányban folytatnak, mint a kisebbek. Összességében azonban a K+F tevékenység az előző félévben mért emelkedés után visszatért az egy évvel ezelőtti szintre. A felmérésben résztvevő vállalatok alig egyötödére volt jellemző, hogy akár külső alvállalkozók bevonásával, akár házon belül, saját erőből kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek.

A cégek harmada úgy igyekezett megújulni, hogy magasabb műszaki tartalmat képviselő gépet, berendezést vásárolt a közel múltban (arányuk csekély mértékben, de félévről félévre emelkedik). A vállalatok 40 százaléka pedig jellemzően szoftvert vásárolt új funkció vagy feladat ellátására – ennek dinamikája változatlan.

Hasonló arányban vannak azok a cégek, amelyek kedvező környezeti hatással járó fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben. Az arány alig észrevehető mértékben emelkedett az előző félévhez képest. A környezetbarát megoldások terén is megfigyelhető, hogy leginkább a nagyvállalatok, a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek aktívak. Emellett kimagasló mértékben a mezőgazdasági szektor is kiveszi részét a környezetbarát beruházásokból.

Akadozó támogatási rendszer

A friss felmérést megelőző két évben minden ötödik vállalkozás nyert el támogatást innovációs tevékenységéhez, ami arra utal, hogy az előző félévhez képest nem változott jelentősen az elnyert támogatások aránya. Az átlagosnál jelentősen magasabb arányban nyertek el támogatást a mezőgazdasági, a nyugat-magyarországi, illetve a 2-4 milliárd Ft árbevétellel rendelkező cégek.

Fotó: Sigmund/unsplash.com

Egyelőre kevés új szolgáltatást, terméket dobtak piacra az utóbbi időszakban a magyar vállalkozások a K&H innovációs index második hullámában készült felmérés szerint, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek elmúlt két évben megvalósított fejlesztéseit vizsgálta.

Az érintett vállalkozások 29 százaléka van túl termék vagy szolgáltatás fejlesztésén, ez első félévben még 31 százalékukra volt igaz, ami lényegében stagnálást jelent, valamint alacsony innovációs kedvre utal.

Kicsik vs. nagyok

A K&H innovációs index szerint a különböző méretű vállalkozások hasonló eredményeket értek el. A 2-4 milliárd forintos árbevételű cégek 43 százaléka, a 4-10 milliárdos társaiknak pedig a 46 százaléka rukkolt ki újdonsággal az elmúlt két év alatt. Szemben a 300 millió és 1 milliárd forintos forgalmú “kicsikkel”, amelyeknek csak a 25 százaléka szélesítette a kínálatát újdonsággal. A legnagyobbak többsége sem fókuszált az innovációra, hiszen a 10 milliárd feletti cégeknek is mindössze 37 százalékára igaz ez.

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője a kutatás eredményeit értékelve azt mondta: „A visszafogott fejlesztési kedvet részben a koronavírus-járvány nyomán kialakult bizonytalan környezet is okozhatta, amely kétségtelenül szuperóvatossá tette őket. Kevesen gondolkodnak több évre előre, pedig egy-egy innováció csak ezen időtávban nyer értelmet.” A felmérés szerint az elmúlt két évben bevezetett szolgáltatások és termékek az érintett vállalkozások bevételeinek 20 százalékát adják.”

A fenntarthatóságot nézve is van még hova fejlődni, ugyanis a cégek 32 százaléka hajtott végre olyan fejlesztést, amely a környezetre kedvező hatással van. Ez főként az iparban érdekelt vállalatokra volt jellemző.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó: Matt Palmer, Unsplash

A következő időszak részben a mesterséges intelligenciáé lesz, 2030-ig a mindennapi életben egyre több területén kerülhet elő – áll a K&H jövőkutatásában, amely szerint jóval elszántabbak, bátrabbak lehetnének ezen a téren a magyar szereplők.

Nem elvesz, hanem hozzátesz

A mesterséges intelligencia a munkatársakkal együttműködve az időigényes, azonban könnyen automatizálható feladatokat vehetik át a jövőben. “Ez nem jelenti azt, hogy érkeznek a páncélos robotok, mint egy sci-fiben és elveszik az emberek állásait, ezt követően pedig az életüket. Inkább az ellenkezője, a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi majd számunkra a kreatív, felszabadult munkavégzést, hiszen a repetitív műveletektől megszabadulhatunk. A szellemileg inspirálóbb, kielégítőbb munka mellett több szabadidőt is hozhat az új felállás” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Emellett a megtakarításoknál is osztottunk lapot az MI-nek. Az anyabank, a KBC és a K&H is kínál már olyan befektetési alapot, amelynél az adatelemzést a mesterséges intelligencia végzi, az eszközallokációját és eszközosztályait általuk vezérelt modellek segítségével határozzuk meg, s így a portfóliómenedzserek megszabadulnak az adatok hosszas elemzésétől, s végeredményben erősebb hozammal kecsegtető befektetési döntéseket hozhatnak.”

A következő évtized startjáig a mesterséges intelligencia többek között

• szélesebb körben kaphat teret a pénzügyi szektorban;
• olyan mindennapos területen is szerepet kaphat, mint az élő beszéd fordítása, így szinte bárki bármilyen nyelven beszélhet másokkal a robottolmácsok segítségével;
• a gépek tanulásában, tanításában eredményezhet szintlépést.

Nagyobb elszántság

A magyar vállalatok egyelőre nem kérnek az MI-ből a K&H innovációs indexe szerint. A második félévben a megkérdezett cégek 80-90 százaléka “hallani sem akar” róla, és csak kevesebb mint 15 százalékuk használt valamilyen MI-re épülő megoldást. Németh Balázs szerint elszántabbnak, nyitottabbnak kellene lenniük a társaságoknak, mert bár lehet idegenkedni az MI-től, az biztos, hogy hogy nem tűnik el az életünkből, sőt… “A gazdaság láthatatlan motorjává válhat az MI a mostani kilátások alapján, hiszen az élet minden területére be fog gyűrűzni” – fogalmazott a szakember.

A kutatás a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.

A digitális innovációk, fejlesztések – úgy is mint folyamatos informatikai képzés biztosítása, big data elemzés, mesterséges intelligencia alkalmazása, IoT – a nemzetközi trendek alapján kulcsfontosságúak minden cégnél a tartós növekedés érdekében, ám ezen a téren a magyar vállalkozások jelentős része, közel 60 százaléka nem hajtott végre fejlesztést az elmúlt 2 évben – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felmérésből.

A vállalat mérete is befolyásoló tényező

Sőt, a megkérdezett magyarországi cégek 45 százaléka szerint az úgynevezett digitális transzformáció nem lényegi kérdés, s csak 36 százalékuknak ez a legfontosabb terület. Az eredményekből az is látható, hogy a cégek körülbelül ötöde foglalkozik digitális fejlesztésekkel, a vállalat életén belül általában nem erre irányul a fókusz. „A digitális váltás sosem egy döntés eredménye, mindinkább szemléletmódé és néhány éven át tartó, döntések sorozatát igénylő folyamaté. Az irány tehát biztos, a kérdés az, hogy tudnak-e a hazai vállalkozások annyival előre látni, hogy meghozzák ezeket a döntéseket.” – tette hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A vállalatméret is befolyásolja a digitalizációs fejlesztésekhez való hozzáállást, ami többek között abból látható, hogy a 300 millió – 1 milliárd forintos árbevételű cégeknél az átlagnál magasabb, 39 százalékos azoknak a vállalatoknak az aránya, akiknél a legfontosabbnak vagy fontosabbnak tartják a digitális fejlesztéséket. A nagyobb vállalatoknál 24-31 százalékos eredmény született.

Ágazatok, százalékok

Érdekes eredmények születtek az ágazati bontásban. „Az nem meglepő, hogy a szolgáltatási szektorban érdekelt vállalkozásoknál volt a legmagasabb, 40 százalékos a digitalizációt fókuszba helyező cégek aránya. Az ipari cégeknél 37 százalékos, a kereskedelmi vállalkozásoknál 32 százalékos volt az arányuk, ugyanakkor az agráriumban alacsony a digitalizációs megoldásokra való törekvés, a cégek alig több mint ötöde tartja ez a kérdést lényegesnek” – tette hozzá Németh Balázs. Az ágazati eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a vizsgált cégeknél átlagosan a munkavállalók fele használ jelenleg számítógépet a mindennapi munkája során. Nem meglepő módon az ipari és mezőgazdasági szektorban alacsonyabb az arány, mint a másik kettőben.

A K&H szakértői úgy látják, hogy minden vállalatnál érdemes a digitális fejlesztéseket előtérbe helyezni, mert ezekkel növelhető a hatékonyság és a jövedelmezőség.

A K&H innovációs indexe a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.