A fiatalok jelentős része szeretne lakást a következő három évben a K&H ifjúsági index szerint. A múlt év harmadik negyedévében készült felmérés szerint 52 százalékuk biztosan vagy valószínűleg vásárolna lakóingatlant a kérdéses időszakban.

Hol?

A budapesti válaszadók többsége, 55 százaléka továbbra is a fővároson belül tervezi a lakásszerzést, az agglomerációt pedig mindössze 9 százalékuk jelölte meg célpontként. Ez utóbbi adat éles visszaesés a korábban mért 25 százalékos említési arányhoz képest. A fővárosban élők 30 százaléka egyéb belföldi helyszínen vásárolna ingatlant.

A vidéki régiókból való elvándorlási szándék mérsékelt: a megyeszékhelyeken élők 39 százaléka maradna helyben, míg az egyéb városokban lakók 54 százaléka tervez továbbra is kisvárosban élni. A keleti és nyugati országrészben élő fiatalok 14–17 százaléka mérlegeli a budapesti ingatlanvásárlást.

Mekkorát, mennyiért és miből?

A megvenni tervezett ingatlanok a felmérés szerint átlagosan 79 négyzetméteresek lennének. A leginkább tipikusnak az 50 és 79 négyzetméter közötti alapterület számít a válaszadók körében. A nemek szerinti bontásban mérhető különbség mutatkozik: a férfiak átlagosan 85, a nők 73 négyzetméteres ingatlannal számolnak.

Az ingatlanok várható értékével kapcsolatos várakozásokban ugrásszerű növekedés tapasztalható. A következő három évben vásárlást tervező fiatalok ugyanis átlagosan 43 millió forintos vételárral kalkulálnak. Ez az összeg jelentősen meghaladja a korábbi negyedévekben regisztrált 30–34 millió forintos átlagértékeket, ebben a növekedésben szerepet játszhatott az Otthon Start Program elindulása, amelynek keretében az elsőlakás-vásárlók kedvezményes, államilag támogatott hitelt vehetnek fel. A településtípus szerinti bontásban Budapesten 49 millió forint az átlagos tervezett ingatlanérték, míg a megyeszékhelyeken és kisvárosokban ez 40–41 millió forint között mozog.

A lakásvásárlást fontolgató fiatalok mindössze 26 százaléka jelezte, hogy kizárólag saját erőből valósítaná meg a vásárlást. A fennmaradó 74 százalék kisebb-nagyobb mértékű hitelfelvételre kényszerül. A banki kölcsön tipikus aránya a teljes vételáron belül átlagosan 40 százalék a felmérés szerint. A válaszadók több mint fele, 52 százaléka tervezi, hogy az ingatlan értékének legalább felét hitelből fizeti.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2025. szeptember 1-11. között történt.

Photo by Toa Heftiba on Unsplash, free license

Elég vegyes kép alakult ki a dolgozó fiatalokban a munkahelyükről: pozitív és kedvezőtlen eredmények egyaránt szerepelnek a K&H ifjúsági indexben, amely az aktív – azaz állással rendelkező – 19-29 évesek helyzetét is vizsgálta.

 A kutatás szerint 2024 végén a dolgozó fiatalok 59 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, ami lényegében megegyezik a múlt év második és harmadik negyedévében mért értékkel, de javulást jelent a 2022 és 2024 eleje közötti időszakban mért 50 százalék körüli szinthez képest. Ebben a mérési időszakban 14 százalékos lett azoknak az aránya, akik úgy érzik, van félnivalójuk, azaz nem tartják megfelelően stabilnak a munkahelyüket.

A pozitív eredmények közé sorolható a fiatalok karrierlehetőségeit tükröző mutató. A munkahelyi fejlődési és előrelépési lehetőségekre vonatkozó kérdésre 43 százalék válaszolt igennel: ez a felmérés több mint egy évtizedes történetében rekordértéket jelent. A múlt év végén mért 29 százalékról negyedévről negyedévre nőtt az arányuk, hosszabb távon pedig még jelentősebb a javulás: 2015 előtt még csak 20-25 százalékuk látott előrelépésre esélyt a munkahelyén.  A friss adatok szerint masszív eltérés van a fővárosban vagy megyeszékhelyeken és a kisebb településeken dolgozó fiatalok között: míg az előbbiek kétharmada – 66-67 százaléka – tartja stabilnak az állását, utóbbiaknál az arány csak 44 százalékos.

Hiányzó megbecsültség

Ugyanakkor árnyalja a képet az, hogy sok fiatalnak hiányzik a megbecsültség. A felmérés szerint a múlt év utolsó negyedében 42 százalékuk mondta azt, hogy a főnökei elismerik a munkájukat. Ez az eredmény megfelel az elmúlt időszakban mért szintnek, amikor körülbelül harmaduk inkább csak átlagos szintű megbecsültséget érzett, míg negyedük-ötödük egyáltalán vagy inkább nem érezte ezt munkaadóitól.

Miközben a karrierlehetőség az adott állás mellett, addig a megbecsültség hiánya ellene szól, utóbbi miatt egy-egy fiatal elgondolkodhat a váltáson. A felmérés szerint a dolgozó fiatalok alig több mint negyede – 27 százaléka – látja úgy, hogy nagyon gyorsan találna magának új munkahelyet, ha távoznia kellene a meglévő állásából. 28 százalékuk szerint nehézkes, 18 százalékuk szerint pedig kifejezetten nehéz lenne másik állást találniuk. A felmérésből kiderül, hogy a férfiak az átlagnál optimistábbak, 39 százalékuk könnyű állásváltással számol, míg a nőknek csak a 17 százaléka látja így a kérdést.

Photo by Priscilla Du Preez on Unsplash

Újabb rekordszintet értek el a fiatalok a személyes jövedelmüket nézve, amelybe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is. A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint a múlt év végére nettó 234 ezer forintra hízott az átlag összeg, szemben a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forinttal.

„A rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője a friss eredményeket értékelve.

Forintosított végletek

Az átlagértéken belül vannak természetesen eltérések. A férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26-29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest. Az aktív keresők 322 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 177 ezer forint, míg az inaktívak körében még a 100 ezer forintot sem éri el az átlag.

Emellett a megkérdezett fiatalok 7 százaléka arról számolt be, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.

Mire számítanak a dolgozó fiatalok

A korosztály aktív, azaz állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelésre a jövőben. Ezen belül 51 százalékuk kisebb mértékű, az infláció alatti bérnövekedéssel számol, ami reálértéken csökkenést jelent. Ugyanakkor 19 százalékuk infláció feletti fizetésemeléssel kalkulál, azaz reálértéken is feljebb léphet. Nagy mértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben (34%) és a megyeszékhelyeken (33%) számítanak a fiatalok.

A dolgozó fiatalok közel negyede – 24 százaléka – nem vár változást a havi bért illetően, 6 százalékuk azonban elképzelhetőnek tartja, hogy nominálisan is kevesebbet kap a jelenleginél.

Photo by Elizeu Dias on Unsplash

A fiatalok túlnyomó része továbbra is tervez ajándékot vásárolni a szeretteinek, a várható kiadások emelkedést mutatnak a K&H negyedik negyedéves ifjúsági index szerint. Ez a 19-29 éves fiatalok 84 százalékára igaz, ami megegyezik a felmérés korábbi eredményeivel, hiszen 2018-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is azonos volt az ajándékozó fiatalok aránya. Az ajándékozók átlagosan már kevesebb, mint hét személyt szeretnének meglepni, szemben a tavalyi hét, illetve a 2022. évi nyolc fővel.

Mégis mennyiből?

Az ajándékokra költött összeg azonban emelkedést mutat. Az átlagérték 2021-ben ugrott meg jelentősen, akkor a 2020-ban mért 29 ezerről 39 ezer forintra emelkedett. 2022-ben kisebb visszaesés volt látható, akkor 37 ezer forint volt a keret. Tavaly 40 ezer forint volt ez az összeg, az idén pedig 49 ezer forintra emelkedett. A kutatás szerint az ajándékozásra fordított összegek mediánja 26 ezer forint az idén, míg egy évvel korábban 25 ezer forintot tett ki. Az átlagösszegnél látható bő 20 százalékos növekedés részben a kiugró értékeknek köszönhető, hiszen a medián csak 4 százalékkal nőtt.

„Az átlagösszegek emelkedése magyarázható részben a bérek idei emelkedésével. Ugyanakkor a mediánérték visszafogott növekedése azért arra utal, hogy a fiatalok jó része még mindig óvatos és nem szeretné vagy nem tudja jelentősebben növelni az idei kiadásait” – értékelte a kutatás adatait Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője.

Jelentős eltérések láthatóak a fiatalok között a részletes adatok alapján. Az ajándékozást tervező fiatalok 2 százaléka egyáltalán nem vásárol, hanem inkább saját maga készíti el a meglepetéseket. 9 százalékos azoknak az aránya, akik kevesebb mint 10 ezer forintos összeget szánnak a vásárlásra. 23 százalékuk 10-19 ezer forintos kerettel vág neki a szezonnak, ami egy évvel korábban 21 százalékukra volt igaz. A 20-49 ezer forintos karácsonyi költségvetéssel rendelkezők aránya 38 százalékra nőtt a tavalyi 37 százalékról. Az 50-99 ezer forintos kiadással számoló fiatalok aránya 14 százalékra csökkent a tavalyi 17 százalék feletti szintről. Ugyanakkor megduplázódott azok száma, akik több mint 100 ezer forintot költenének: az ajándékozó fiatalok 15 százalékát képviselték az idén, míg 2023-ban csak 7 százalékukra volt ez igaz.

Mégis mikor?

Az ajándékozást tervező fiatalok jelentős része viszonylag hamar nekilát a vásárlásoknak: 28 százalékuk már november elején belekezdett. A legnagyobb részük, 36 százalékuk november második felében rajtol. Tavaly ez a két arány 23, illetve 31 százalék volt, a december eleji beszerzést tervezőké pedig 39-ről 29 százalékra csökkent, azaz a vásárlások megkezdése egyértelműen korábbra tevődött. A tavalyi évhez hasonlóan mindössze 6 százalékuk halasztja az utolsó pillanatokra, azaz a karácsony előtti napokra a meglepetések beszerzését.

Photo by The Retro Store on Unsplash

Vannak kőbe vésett ajándéktípusok, de akadnak változások is az idén a fiatalok ajándékozási szokásait tekintve. Erre jutott a K&H ifjúsági index, amely azt nézte meg, hogy milyen meglepetéssekkel készülnek a 19-29 évesek az ünnepekre.

A megkérdezettek túlnyomó része, 84 százaléka szándékozik ajándékot adni a családtagjainak, ismerőseinek, barátainak. A különböző kategóriákat nézve a ruházati cikkek számítanak slágernek, az érintettek 67 százaléka számol ezzel a meglepetéssel. Második helyen szerepelnek a kozmetikumok 64 százalékos eredménnyel, a játékok, sportszereké a harmadik hely 54 százalékkal. A ruhák és kozmetikumok tavaly is hasonló, 68 és 66 százalékos eredményt értek el. Ugyanakkor a játékok esetében csökkenés látható, tavaly ugyanis több mint 60 százalék választotta, az idei 54 százalékkal szemben.

Az élelmiszert, italt az idén az ajándékozó fiatalok 52 százaléka említette, ami megfelel az egy évvel korábbi értéknek. Mobilt, laptopot vagy egyéb kütyüket a tavalyi 35 százalékhoz képest idén 47 százalék tervez adni. A könyvek 44, az ékszerek vagy órák 34 százalékkal szerepelnek az idei tervekben, csakúgy, mint az élményajándék, illetve az utalvány. A készpénzt, mint ajándékot 28% fontolgatja. Főleg a férfiak (36 százalék) és az aktív keresők (35 százalék) említették ezt.

A felmérés megvizsgálta azt is, hogy milyen konkrét műszaki termékeket, kütyüket vásárolnának az érintett fiatalok. Nem meglepő módon az okostelefon a legnépszerűbb terv, 22 százalékos aránnyal. Szorosan utána jön a játékkonzol és a táblagép, 21 és 20 százalékkal. Az okosóra és az e-book-olvasó, a laptop 14-19 százalékuknál ajándékopció a műszaki cikkeken belül.

Honnan szerzik be a kiszemelt meglepetéseket?

Az ajándékbeszerzést jellemzően személyesen oldják meg a fiatalok. A ruházati cikkeket 72 százalékuk szerzi be így. A külföldi webáruház említése az utóbbi években emelkedett, 2022-ben még 16 százalékuk említette, tavaly már 21, idén pedig már 31 százalék számolt ezzel az opcióval.

A kozmetikumok esetében szintén a személyes vásárlásé a főszerep, 86 százalékos aránnyal. Ugyanez a helyzet az élelmiszerekkel és italokkal, 83 százalék személyesen üzletben tervezi megvenni. Míg a kozmetikumok személyes vásárlása ugrásszerűen nőtt meg a tavalyi 61 százalékról, addig a személyes élelmiszer-vásárlás lassú emelkedést mutat az elmúlt években, 2022-ben még 70 százalékos volt a mutató. A növekedéssel a webáruházak szerepe csökkent jelentősen.

A mobiltelefonok, számítástechnikai eszközök és egyéb kütyük esetében a személyes vásárlás népszerűbbé vált: 51-ről 75 százalékra nőtt az aránya, de úgy, hogy az ezzel párhuzamos webáruházi beszerzés említési aránya is magasan maradt (42%). A játékokat és sportszereket az ajándékozást tervező fiatalok 73 százaléka vásárolja személyesen, közben a webáruházak említése viszont 40-ről 26 százalékra csökkent a múlt évhez képest.

Photo by Nathan Lemon on Unsplash

Nem volt túl optimista a 19–29 éves magyar fiatalok jelentős többsége 2024 közepén az idei fizetésének alakulásával kapcsolatban – derül ki a K&H Bank felméréséből. A megkérdezettek majdnem 60 százaléka azt mondta az idei második negyedévben, hogy szerinte a keresete az inflációt elmaradó mértékben fog emelkedni az idén, ami reálbércsökkenést jelentene. Hasonló adat jött ki az optimisták és az igazán pesszimisták esetén: a válaszadók 20 százaléka úgy gondolta, hogy az inflációt meghaladó fizetésemelésre számíthat 2024-ben, míg 18 százalékuk nem látott esélyt arra, hogy többet keressen az idei évben, mint egy évvel ezelőtt. A legpesszimistábbak aránya 4 százalék volt: ők azok, akik a fizetésük csökkenésétől tartottak – derül ki a K&H reprezentatív felméréséből, amely a dolgozó 19-29 évesek saját bérükre vonatkozó várakozásait vizsgálta.

Magyarország központi régiójának kiemelkedő gazdasági szerepét bizonyítja, hogy ebben a térségben senki sem gondolta, hogy idén kevesebbet fog keresni, mint 2023-ban. A keleti régióban viszont jóval az átlag felett volt ez az arány: a megkérdezettek nyolc százaléka jósolta magának ezt a sötét forgatókönyvet.

Három időszak

A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő kutatás hosszabb távú adatsorából az olvasható ki, hogy a várható jövedelemmel kapcsolatos várakozások három szakaszra oszlanak.

Az első 2013-tól 2016-ig tartott, amikor a fizetésük inflációnál kisebb emelkedését várók aránya a valamivel 30 százalék alatti szintről 40 százalék fölé nőtt. Ezzel ellentétesen hullámzott a keresetük változatlanságával számolók aránya. A fizetésük csökkenését a dolgozó fiatalok 8-10 százaléka várta, míg infláció feletti növekedésre 15-20 százalékuk számított.

Az ezt követő öt évben 50 százalék fölé nőtt a mérsékelten pesszimisták aránya, miközben a keresetük változatlanságára számítóké fokozatosan 30 százalék alá csökkent. Az inflációnál nagyobb növekedést várók aránya ekkortól emelkedett akár 25 százalék körüli szintre, miközben a fizetéscsökkenést várok aránya lassan csökkent az idén látott alacsony szintre.

Változott a helyzet 2021-től, akkor indult a „harmadik szakasz”: az infláció alatti emelkedésre számítók aránya maradt az 50 százalék körüli szinten. A pesszimistáké pedig 5 százalékos szinten stabilizálódott.Ugyanakkor ebben az időszakban a változatlan fizetésre számítók arány 20-25 százalékos volt. A „szuperoptimistáké”, vagyis az inflációt meghaladó béremeléssel kalkulálók aránya ismét a 20 százalék körüli szintre csökkent.

A fizetések egyébként emelkednek

A teljes gazdaságra vonatkozó legfrissebb béradatok szerint a fizetések emelkedő pályán vannak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlag 427 ezer forint volt. Mindkettő több mint 13 százalékos emelkedésnek felel meg.

A bruttó keresetek mediánértéke 519 ezer forint volt, amiből 359 ezer forint nettót utaltak a munkáltatók a munkavállalók bankszámlájára. Az előbbi 15,3, az utóbbi 15,1 százalékkal haladta meg a 2023. júniusi medián bruttó, illetve nettó átlagkeresetet. A mediánérték azt mutatja meg, hogy az érintettek fele az adott összegnél többet, a másik fele pedig kevesebbet kapott.

Az inflációval korrigált reálbérindex júniusban 9 százalékos emelkedést mutatott, erre a növekedésre szükség is van, hiszen a múlt év egészében a reálkeresetek a kiugró infláció miatt közel 3 százalékkal csökkentek.

Photo by Brooke Cagle on Unsplash

A 19–29 éves városi fiatalok körében közel 38 százalék volt azok aránya, akik saját autóval rendelkeztek 2024 második negyedévében – derült ki a K&H Bank legfrissebb felméréséből. A korosztály aktív keresői körében 49 százalék, a diákoknál és az inaktívaknál 25-27 százalék ez az arány. A fiatal felnőttek körében átlagosan 42 százalék azok aránya, akinek nincs saját autója és 20 százalék azoké, akik más autóját használják.

Tízből négyen

Az ifjú autóbirtokosok aránya a korosztályukon belül 2012 és 2018 között fokozatosan emelkedett a 15-25 százalékos arányról a 30 százalék körüli szintig. A nem saját autót használó fiatalok aránya 2015 előtt 10 százalék alatt volt, majd az évtized utolsó éveiben 13-19 százalék körül, a 2020-as években pedig már 20 százalék felett alakult. Eközben azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek nincs autója és nem használják másét a kérdéses időszak elején majdnem 80 százalékos volt, ez mára 40 százalék körüli szintre csökkent.

A nem saját autóval való közlekedésnél látható bővülés feltehetően az autómegosztó szolgáltatók népszerűségének köszönhető. A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet szakportálja, a Közlekedésbiztonság beszámolója a legfrissebb felméréseket idézve azt írta, hogy 2023-ban az előző évihez képest 25-30 százalékkal többen használták a három hazai szolgáltató járműveit. A fiatalok körében pedig mind nagyobb súllyal esnek latba ezek, a K&H által is kiemelten kezelt, fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok, valamint az egészséges környezet iránti igény. Márpedig az autómegosztás sokkal kevésbé terheli a környezetet a sima autóhasználathoz képest.

Az autómegosztók további térnyerésétől a mobilitási szakértők azt remélik, csökkenti a közterületen csak a helyet foglaló, alig kihasznált autók számát: ha egy autót a jövőben nem egy, hanem 6-12 ember használhat, kevesebb gépkocsira lesz szükség.

A saját autó birtoklása jellemzően 28 és 32 százalék körül alakult az elmúlt öt évben, egészen a legfrissebb, 38 százalékos adatig. Eközben az autóval nem rendelkezők aránya az elmúlt fél évtized első felét jellemző 50 százalék körüli arányról az előbbivel ellentétes irányban elindult a 40 százalék felé.

Photo by why kei on Unsplash

Kettős kép látható a dolgozó fiatalok munkahelyi elégedettségét illetően a K&H legújabb kutatása szerint, amely a 19-29 éves városi lakosok körében készült a második negyedévben – közölte a pénzintézet.

Marad a megbecsültség

A megkérdezettek 44 százaléka érezte úgy, hogy kifejezetten vagy eléggé megbecsülik a munkahelyén, míg 38 százalékuk átlagosnak minősítette a helyzetét ebből a szempontból. 14 százalék nem igazán érzi magát megbecsültnek és csak 4 százalék volt azok aránya, akik úgy látják, hogy munkaadójuk egyáltalán nem becsüli meg őket.

Jelentős eltérés látható a megbecsültséget érző fiatalok között a korosztályos bontást tekintve. A 19–25 éves korosztályba tartozók 52 százaléka számolt be erről, az idősebbek – 26-29 évesek – körében viszont mindössze 34 százalékos volt az arányuk. Vagyis amíg a fiatalabbak fele tapasztalja azt, hogy megbecsülik a munkáját, a picit idősebbeknek csak a harmada. Az elmúlt 12 évre visszatekintő adatsor azt mutatja, hogy az említett közel 44 százalékos arány megfelel a hosszú távú átlagnak. A helyzet tehát évtizedes távlatban változatlan.

Másik állás?

A felmérés válaszadóinak 33 százaléka látja úgy, hogy nagyon könnyen vagy inkább könnyen találna másik állást, ha úgy gondolná, hogy váltásra van szüksége. 31 százalék azok aránya, akik átlagosnak látják az esélyeiket. Eléggé kemény diónak látja az állásváltoztatást a megkérdezett 24 százaléka, nagyon keménynek majdnem 12 százalékuk. Tehát összességében az a helyzet, hogy az elhelyezkedésüket borúlátóan megítélő fiatalok enyhe többségben vannak a mostani felmérés szerint.

A hosszú távú tendencia úgy fest, hogy 2012 és 2017 között lassan, fokozatosan emelkedett az optimisták aránya, majd ezt követően két éven át általában 30 százalék felett alakult. Ezután a koronavírus-járvány visszaesést hozott, majd 2022-től ismét visszatért az általában 30 százalék feletti érték, akik bizakodóak a könnyű munkahely váltás tekintetében.

A K&H ifjúsági index felmérés résztvevői kicsit pozitívabban látták a munkájukat az idei második negyedévben, mint az azt megelőző időszakban. A válaszadók 58 százaléka inkább szereti vagy szereti a munkáját és érdekli, amit csinál, bár a 19–25 évesek körében még 66 százalék, a 26–29 éveseknél már csak 48 százalék ez az arány. Hosszabb távon 45 és 50 százalék között alakult azok aránya a fiatalok körében, akik szeretik a munkájukat.

Az idei év áprilisa és júniusa közé eső időszakban az átlagosnál jobbnak látták munkahelyi fejlődési és előrelépési lehetőségeiket is a magyar fiatalok. Közel 36 százalékuk egyértelműen vagy inkább pozitívan nyilatkozott erről. Ugyanekkora volt azok aránya, akik bizonytalanok e tekintetben. A munkahelyükön maguk előtt lehetőségeket látók aránya 2012 és 2016 között a 17 és 27 százalékos sávban ingadozott, majd 2017 elején hirtelen 36 százalékra ugrott, ezután bő öt éven át nagy változásokkal a 20 százalékos tartomány aljáig hullámzott. Ezt követően, 2022 közepétől csak időnként és csak kicsit került 30 százalék alá.

Photo by Priscilla Du Preez on Unsplash

Rövid- és hosszú távon is növekedést mutat a fiatalok személyes jövedelme, amelybe beletartozik az esetleges fizetés mellett az egyéb bevételek, például a szülőktől kapott támogatás vagy az ideiglenes diákmunkából származó összeg is – derül ki a K&H reprezentatív kutatásából, amely 2012 vége óta minden negyedévben feltérképezi, hogyan alakult a fiatalok anyagi helyzete, ezen belül például a személyes jövedelmük.

Túl a 200 ezer forinton

A friss eredmények szintlépést mutatnak: az idei második negyedévben ugyanis a megkérdezettek esetében az átlagösszeg 204 ezer forintot tett ki, azaz a kutatás történetében most először haladta meg a 200 ezer forintos szintet. A jövedelemmel rendelkező fiatalok esetében – akik közel 90 százalékot tesznek ki – 231 ezer forint lett az átlag, a főállású alkalmazottakat 309 ezer forintos összeg jellemzi, a minimálbér feletti fizetéssel rendelkezők pedig átlagosan 360 ezer forintról számoltak be.

A részeredményekből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok több mint tizedének – 11 százalékának – semmilyen jövedelme nincs, 16 százalékuk pedig kevesebb mint 50 ezer forinttal kénytelen beérni. Ugyanakkor 5 százalékuknál 400-449 ezer, 4 százalékuknál 450-499 ezer forint jelenti a havi jövedelmet, további 5 százalékuk pedig félmilliósnál nagyobb összeget említett.

Az összesített 204 ezer forintos átlag több mint 7 százalékos emelkedésnek felel meg az idei első negyedéves 190 ezer forinthoz képest. Hosszabb távon persze jelentősebb a növekedés. Öt évvel korábban, azaz a járvány előtt – 2019 második negyedévében – 124 ezer forintos havi összegről szólt a kutatás. Tíz évvel korábban – 2014 azonos időszakában – még csak 74 ezer forintról számoltak be a megkérdezett fiatalok. Ez egyben azt is jelenti, hogy évtizedes távlatban majdnem háromszorosára nőtt a fiatalok átlagos személyes jövedelme, öt év alatt pedig bő 60 százalékos az emelkedés, amiben szerepet játszik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességének bevezetése 2022-ben, ami nem azonnal, hanem több negyedév során is megjelent a K&H kutatásaiban. Az szja-mentesség komoly segítséget jelent az érintetteknek, jelentősen növeli az anyagi mozgásterüket: a szabályok szerint ugyanis akár 86 490 forinttal csökkentheti a fizetendő adót.

Meglehetősen vegyesen látják a magyarországi oktatás színvonalát a 19-29 éves fiatalok a K&H ifjúsági index szerint – közölte a pénzintézet az idei második negyedévben készült reprezentatív kutatás eredményeit a július végén esedékes felvételi ponthatás-hirdetés apropóján.

Jelentős a különbség

Az aktív fiatalok, azaz a már állásban lévők oktatásról alkotott véleménye az elmúlt negyedévekben javult, míg a diákoké továbbra is lesújtó – márpedig az oktatás színvonala nagyban befolyásolja a pályaválasztást, a későbbi karriert, végső soron a jövedelmet és az anyagi helyzetet is.

A dolgozó fiatalok 27 százaléka formált kifejezetten vagy inkább jó véleményt a magyar oktatásról, ami viszont magas érték az elmúlt évek adataival összehasonlítva: legutóbb 2016–2017-ben mértek ilyen jó adatot. Ez megelőzően a 2010-es évek elején áll az idei második negyedévihez hasonló szinten ez a mutató. A válaszadók 18 százaléka alá csökkent azoknak az aránya, akik inkább rossz véleménnyel vannak az oktatásról, mint jóval. Ugyanakkor ahhoz még kevesek az adatok, hogy trendszerű változásról beszélhessünk ezen a téren.

A diákok azonban továbbra sem gondolnak sokat a magyar oktatási rendszerről: jónak vagy elég jónak csak 10 százalékuk tartja, miközben 60 százalék azok aránya, aki rossznak vagy kifejezetten rossznak látja. Ilyen halvány adatokat utoljára a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban mértek a kutatók. A diákok véleménye iskoláikról érezhetően lesújtóbb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt az iskolába, felsőoktatási intézménybe járóknak csak 20 százaléka veszi fontolóra, hogy külföldön fogja folytatni tanulmányait, ami igen alacsony arány, utoljára 2020-ban, a pandémia idején állt ezen a szinten.

Iskola után külföld?

A diákok 40 százaléka válaszolt határozott vagy kevésbé határozott igennel arra a kérdésre, hogy a diploma megszerzése után tervez-e legalább egy időre külföldön dolgozni. Ez az arány tíz-tizenkét évvel ezelőtt még sokkal magasabb volt, az átlagos 50 százalék körül ingadozott, az elmúlt hét-nyolc évben azonban ritkán lépte át a 45 százalékot. Fontos részadat még ezzel kapcsolatban, hogy míg a 19–25 évesek 47 százaléka menne külföldre dolgozni legalább egy évre, addig a 26–29 évesek körében 16 százalékra esett ez az arány. Magyarország központi régióját fenyegeti a legnagyobb munkaerő-veszteség: az itt élők 54 százaléka tervez legalább rövid idejű külföldi munkavállalást.

Az elmúlt évek optimizmusára rácáfolva az idei második negyedévben a K&H felmérésben megkérdezett diákoknak csak 31 százaléka vélte úgy, hogy könnyen vagy viszonylag könnyen tud majd állást találni. Ez alacsony érték, a kutatók utoljára 2016-ban mértek hasonlóan visszafogott optimista hangulatot. Azok aránya, akik úgy vélik, hogy nagyon nehezen fognak állást találni, 16 százalék fölé nőtt, ami jelentős változás az év első negyedéhez képest. Ráadásul a hangulat romlása számos negyedéve tart, így tartós tendenciának minősíthető.

Az összkép jobb

Miközben az oktatásról alkotott vélemény nem túl kedvező, összességében a fiatalok többsége optimistán tekint a jövőbe. A felmérés szerint 66 százalékuk szerint kisebb vagy nagyobb pozitív változásra számítanak a saját életükben.

A munkakilátások terén is pozitív változás történt az előző negyedévhez képest, a második negyedévben a megkérdezett fiatalok 43 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mostani helyzettel és nem tapasztal kedvezőtlen változást. Ez jelentős javulást jelent az egy negyedévvel korábbi 35 százalékos szinthez képest, egyben – holtversenyben – csúcsértéket jelent a felmérés 2012 vége óta íródó történetében, hiszen 43 százalékos eredményre eddig csak egyszer, még 2020 elején volt példa.

Illusztráció: Changbok Ko on Unsplash