A 2022-es évet a fenntarthatóság szempontjából nyugodtan nevezhetjük „annus horribilis”- nek, azaz „borzasztó évnek”. Az aszály és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák világossá tették, hogy a klímaváltozás drámaian új élethelyzeteket teremt. Az energia és az élelmiszerek jelentősen drágultak. „Öröm az ürömben, hogy az egymásra halmozódó válságjelenségek ráirányították a figyelmet a fenntarthatósági célokra” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. Az egyszerű emberek, a vállalatok vezetői és a politikusok egyaránt kezdik komolyan venni a klímaválságot.

Novemberben az ENSZ Egyiptomban tartott klímacsúcsára a világ számos vezető politikusa elment, ezzel is jelezve a téma fontosságát. Itt felemás eredmény született: az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere, ugyanakkor háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.

Világszerte ígéretes folyamatok

Az Amerikai Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció még nyáron átfogó intézkedési csomagot jelentett be: a vállalati szférát kívánják ösztönözni a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.

Kína egymaga több megújuló energia-termelő kapacitást telepített 2021-ben, mint együttvéve a világ többi része. A kínai vezetés azt is bejelentette, hogy csúcstechnológiai megoldásokat fog keresni összetett környezeti kihívásainak megoldására.

Brazíliában Luis Ignácio Lula da Silva váltotta az elnöki poszton a klímaszkeptikus Jair Bolsonarót. Lula a választási kampányában ígéretet tett arra, hogy leállítja az amazóniai esőerdők irtását.

Az Európai Unióban 2022-ben már életbe lépett a fenntarthatósági célkitűzések betartatását célzó úgynevezett taxonómia-rendelete, amely szigorú szabályokat fogalmaz a cégek számára. Az Európai Parlament határozata pedig a multinacionális vállalatok jelentéstételi kötelezettsége nem korlátozódhat az EU határain belülre: a 150 millió euró feletti forgalmat bonyolító nem uniós cégekre is vonatkozniuk kell.

Versenyben a világgal

Mindeközben a klímaváltozásra szakosodott kutatók is elkezdték mérni és rangsorolni az egyes országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét: a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje keretében kidolgozták a környezetvédelmi teljesítmény indexet (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát. Az egyetemi kutatók arra az eredményre jutottak, hogy világszinten Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország élenjárnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében. A legkevésbé Vietnam, Myanmar és India törődik a környezet terhelésével. A rangsorban Magyarország a 33. helyen szerepel. „Ez a helyezés elég pontosan tükrözi Magyarország környezeti helyzetét: globális léptékben a fejlett világ országaihoz ‒ vagyis a felső 20 százalékba ‒ tartozunk, de azon belül nem állunk valami fényesen. Van még bőven mit tenni azért, hogy megközelítsük a jeleskedő országok szintjét” – teszi hozzá Suba Levente. Ezt a képet megerősíti a K&H fenntarthatósági indexe is, amelyet a Bank immár második alkalommal publikált december elején.

Elvi nyitottság – késlekedő tettek

A 2022 második féléves felmérésből az derül ki, hogy a magyar vállalati szféra nyitott és érzékeny a fenntarthatóság témájára, de a valódi cselekvés gyakorta elmarad. A 360 hazai közepes és nagyvállalat körében végzett felmérés átfogó képet ad a hazai cégek vezetésének attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról.

Jó hír, hogy a kedvezőtlen gazdasági klíma ellenére növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, vagy terveznek ilyet. A cégek egyre többet mérik saját környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is kevesen tűznek ki. A hazai vállalatok egyelőre elsősorban költségeiken próbálnak spórolni, ezért kevesebb papírt, energiát és vizet igyekeznek felhasználni. Mindez közvetve kedvezően hat környezeti lábnyomukra is. A takarékos megközelítést támasztja alá az az információ is, hogy csak nagyon kevés vállalat áldoz arra, hogy úgynevezett „zöld” energiát vásároljon, amely igazoltan megújuló forrásból származik ugyan, de természetesen drágább is egyben.

A K&H fenntarthatósági index módszertana

A K&H 2022. óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. A 48 kérdésből álló kérdéssorból összesen 5 kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott számtani átlagából képezik az összesített K&H fenntarthatósági indexet. A legutóbbi adatgyűjtésre 2022. október 17-e és november 9-e között került sor. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Globálisan egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a fenntarthatóság, ez nem is csoda, hiszen több felmérés szerint változás nélkül könnyen klímakatasztrófába kormányozza magát a világ. Ebben a harcban nagyon sok múlik a vállalkozásokon, köztük a magyar cégeken is. A K&H felmérése szerint javult a magyar vállalatok hozzáállása, de az eredményekre azért nem lehet még büszke az üzleti szféra.

Még mindig kevés

A felmérés szerint a múlt év utolsó negyedében a legalább 2 milliárd forint árbevételű vállalatok 31 százalékának volt saját, nyilvános fenntarthatósági stratégiája, ez jelentős javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest, 2020 végén ugyanis mindössze 15 százalékuk rendelkezett vele. “Kétségtelenül kedvező fejlemény, hogy a duplájára nőtt az arány. Az ugyanakkor rossz hír, hogy így is a cégek kevesebb, mint harmadának van fenntarthatósági stratégiája – mondta Suba Levente, a K&H Fenntarthatósági vezetője. – A jövő is felemásnak néz ki. Kedvező, hogy van remény a javulásra, a fenntarthatósági stratégiával jelenleg nem rendelkező vállalatok 23 százaléka ugyanis már dolgozik rajta, 31 százalékuknál pedig legalább már szóba került a téma. Bár az egy évvel korábbi 75 százalékról 45 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyelőre nem is terveznek foglalkozni a témával, utóbbi arány még mindig nagyon jelentős. Ezen változtatni kell, továbbá számos lépést kell tenni ahhoz, hogy ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is fenntarthatóbbá váljanak a vállalkozások.”

Mire koncentrálnak, akiknek van?

A fenntarthatósági stratégiával rendelkező cégek

• 89 százalékánál a környezettudatos működés,
• 86 százalékuknál a kollégákkal szembeni méltányos bánásmód,
• 83 százalékuknál az etikus üzleti viselkedés is nevesítve van.

Érdekesség, hogy míg az egy évvel ezelőtti felmérésben a cégek ugyannyi százaléka mondta, hogy a környezettudatos működés a fenntarthatóság fókuszában van, addig a méltányos bánásmód 68 százalékról az etikus üzleti viselkedés pedig még alacsonyabb értékről, 52 százalékról nőtt ezekre az értékekre.

Valamivel kisebb arányban, de ezeknek a vállalkozásoknak a többsége a társadalmi tevékenységek támogatását (61%) és az őszinte marketingkommunikációt (67%) is szerepelteti a stratégiájában. Az is látható a K&H kutatásából, hogy a környezettudatos működést stratégiájuk részeként megnevező vállalatok továbbra is kiemelten kezelik a működési, termelési folyamat környezetbaráttá tételét, valamint a környezettudatos, hatékony energetikai rendszerek alkalmazását.

A K&H nagyvállalati kutatásról

A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég pénzügyi döntéshozójának megkérdezésével történt. A felmérést az Impetus Research készítette 2020, illetve 2021 novemberében. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Sebességváltás előtt állnak a mindennapok, legyen szó a vállalatokról vagy az emberek hétköznapjairól a K&H jövőkutatás szerint. A különböző új technológiák fejlődése ugyanúgy érinti a globális és a magyar gazdaságot is, csak az a kérdés, hogy melyik ország milyen gyorsan reagál, másként fogalmazva mennyire tud innovatív lenni.

Szuperhármas

Magyarország nem áll rosszul, de még mindig van hova fejlődni. A világ 130 országát rangsoroló Global Innovation Index 2020-as listáján Magyarország a 35. helyet foglalja el. A K&H jövőkutatás szerint a magyar gazdaság helyezése reális, de nagyon komoly eltérések figyelhetőek meg az egyes szegmensek között.

Kedvező többek között a telekommunikációs és pénzügyi, infrastrukturális háttér, az 5G-s hálózatok, továbbá az azonnali utalási rendszer, valamint az utóbbihoz köthető másodlagos azonosítási folyamat. Az államigazgatás egyes területeire sem lehet panasz, sok szolgáltatás érhető el például az Ügyfélkapun.

A már említett gyorsulás fokozatai 2030-ig a következők

• az 5G és majd 6G megjelenése,
• a kvantumszámítógépek megjelenése, elterjedése,
• a blockklánc (blockchain) technológia térnyerése.

“Az adatátviteli és számítási sebességet elképesztő mértékben felgyorsítják majd a digitális transzformációt és vele együtt az életünket is” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Ma a legtöbben a kriptodevizákhoz kötik a blockchain-technológiát, ám valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhova be fog törni.” A blockchain technológia válasz lehet a szervezetek egyik legnagyobb kihívására: a hálózatokban megosztott információ biztonságos kezelésére. Legyen szó maximálisan biztonságos fizetési protokollokat kereső pénzügyi szolgáltatásokról, érzékeny állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az ellátási láncok átláthatóságát növelni kívánó vállalkozásokról, a blokkchain-technológia mindegyik számára komoly előnyöket kínál majd.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat – legalábbis a K&H jövőkutatás szerint ez egy reális forgatóköny a 2030-ig terjedő időszakra.

Kire lesz szükség?

“Az automatizálás és a robotizáció egy évtized alatt jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és az igényeket. Óriási kereslet lesz az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó munkaerő iránt” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, idézve a kutatásban résztvevő szakértőket. Hozzátéve: “Másik kulcsfontosságú trend lehet, hogy sokkal lazábban fogunk kötődni a munkaadókhoz – megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma. A személyes munkavégzés csökken és a fizetés a teljesítménytől függ majd, így természetes lesz majd, hogy a szakemberek projekt alapon kötődjenek akár több céghez is egyszerre.”

Feljöhet Magyarország

Ez az átalakulás lendületet adhat Magyarországon a részmunkaidős és távmunkának, amely ugyan lökést kapott a járvány alatt, de még nemzetközi szinten lemaradásban van. Magyarországon ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatottak arány 4,8 százalékos volt 2020-ban, szemben a 18 százalék feletti uniós átlaggal. Nem beszélve a hollandiai 50 százalék feletti értékről vagy a belgiumi vagy ausztriai 24,4 és 27,2 százalékos arányról.

A K&H jövőkutatás szerint a lexikális tudás egyre inkább háttérbe szorul, helyét pedig a problémamegoldáson, a megértésen, partnerségen alapuló tudás veszi át. Utóbbiakat pedig élményalapú, digitális oktatással lehet elsajátítani. Ráadásul az élethosszig tartó tanulást elősegíti, hogy az interneten bárki, bármilyen idősen könnyen, sok esetben ingyenesen hozzárférhet a szükséges “tananyaghoz”. Az újonnan megszerzett tudással pedig a munkahelyváltás is egyszerűbbé válhat, így rugalmasabb lehet a munkaerőpiac is.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó: Arlington Research, Unsplash

A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai az idén is eltérő hatással voltak a 30-59 éves korosztályba tartozók pénzügyeire. A K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 11 százalékát különösen súlyosan érintette a járvány. Az anyagi háttér alapján nagyon eltérő eredmények születtek: míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők mindössze 5 százalékának okozott súlyos anyagi gondot a járvány, a közepes jövedelműek 12 százaléka, míg az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek 19 százaléka szembesült komoly kihívásokkal.

Akiket kevésbé érintett a pandémia

A felmérés végeredménye szerint a többség, a válaszadók 36 százaléka azt mondta: bár anyagi szempontból gondokat okozott nekik a járvány, de tudták az ebből adódó problémákat kezelni.

A megkérdezettek több mint negyedét – 26 százalékát – személyesen nem érintette ugyan a pandémia, de ismerőseiken keresztül érzékelték a hatását. A felmérésben résztvevők csupán 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyeiket nem érintette hátrányosan a járvány.

Havi bevételek

Az általános anyagi helyzet változása mellett a K&H biztos jövő indexe arra is kereste a választ, hogy a járvány hogyan befolyásolta a havi bevételek alakulását.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 41 százalékánál nem történt változás a járvány tavaly márciusi magyarországi megjelenése óta, míg egy évvel korábban még 50 százalékuk volt ezen a véleményen.

Nőtt azoknak az aránya, akiknél csökkentek a havi bevételek, az idén a megkérdezettek fele, azaz 50 százaléka válaszolta ezt, szemben az egy évvel korábbi eredménnyel, amikor 46 százalékukra volt ez igaz. Az idei számokból az látszik, hogy a megkérdezettek 28 százalékának kisebb mértékben csökkent a havi bevétele a járvány negatív hatásai miatt, 22 százalékuk viszont komolyabb kieséssel szembesült.

A biztos jövő felmérésről

A Free Association megbízásával végzett K&H biztos jövő felmérés a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és azok várt változásait vizsgálja a jelen és jövőbeli anyagi helyzettel, az utazással, a közlekedéssel és járművekkel, valamint a lakáshelyzettel kapcsolatban. A felmérésben negyedévente 500 fő vesz részt, a minta országosan reprezentatív a 30-59 éves, online lakosságra, nem, kor, régió és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2021. május 21. és május 28. között zajlott.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A digitális innovációk, fejlesztések – úgy is mint folyamatos informatikai képzés biztosítása, big data elemzés, mesterséges intelligencia alkalmazása, IoT – a nemzetközi trendek alapján kulcsfontosságúak minden cégnél a tartós növekedés érdekében, ám ezen a téren a magyar vállalkozások jelentős része, közel 60 százaléka nem hajtott végre fejlesztést az elmúlt 2 évben – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felmérésből.

A vállalat mérete is befolyásoló tényező

Sőt, a megkérdezett magyarországi cégek 45 százaléka szerint az úgynevezett digitális transzformáció nem lényegi kérdés, s csak 36 százalékuknak ez a legfontosabb terület. Az eredményekből az is látható, hogy a cégek körülbelül ötöde foglalkozik digitális fejlesztésekkel, a vállalat életén belül általában nem erre irányul a fókusz. „A digitális váltás sosem egy döntés eredménye, mindinkább szemléletmódé és néhány éven át tartó, döntések sorozatát igénylő folyamaté. Az irány tehát biztos, a kérdés az, hogy tudnak-e a hazai vállalkozások annyival előre látni, hogy meghozzák ezeket a döntéseket.” – tette hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A vállalatméret is befolyásolja a digitalizációs fejlesztésekhez való hozzáállást, ami többek között abból látható, hogy a 300 millió – 1 milliárd forintos árbevételű cégeknél az átlagnál magasabb, 39 százalékos azoknak a vállalatoknak az aránya, akiknél a legfontosabbnak vagy fontosabbnak tartják a digitális fejlesztéséket. A nagyobb vállalatoknál 24-31 százalékos eredmény született.

Ágazatok, százalékok

Érdekes eredmények születtek az ágazati bontásban. „Az nem meglepő, hogy a szolgáltatási szektorban érdekelt vállalkozásoknál volt a legmagasabb, 40 százalékos a digitalizációt fókuszba helyező cégek aránya. Az ipari cégeknél 37 százalékos, a kereskedelmi vállalkozásoknál 32 százalékos volt az arányuk, ugyanakkor az agráriumban alacsony a digitalizációs megoldásokra való törekvés, a cégek alig több mint ötöde tartja ez a kérdést lényegesnek” – tette hozzá Németh Balázs. Az ágazati eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a vizsgált cégeknél átlagosan a munkavállalók fele használ jelenleg számítógépet a mindennapi munkája során. Nem meglepő módon az ipari és mezőgazdasági szektorban alacsonyabb az arány, mint a másik kettőben.

A K&H szakértői úgy látják, hogy minden vállalatnál érdemes a digitális fejlesztéseket előtérbe helyezni, mert ezekkel növelhető a hatékonyság és a jövedelmezőség.

A K&H innovációs indexe a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.