„Az idei évben összesen 28 pályázat érkezett be hozzánk, ebből 13 doktori képzésen résztvevő hallgatóktól, 3 mesterképzésen és 12 alapképzésen tanuló hallgatóktól. A pályázat 11 éve indult útjára. Azóta, az idei díjakkal együtt már több mint 17 millió forinttal támogattuk a tehetséges fiatal mezőgazdasági szakemberek szakmai fejlődését. A K&H Csoport számára, mint felelősen gondolkodó vállalat, a fiatalok oktatása és a környezetvédelem kiemelten fontos, így az ösztöndíjpályázat különösen szívügyünk” – kommentálta az idei eredményeket Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A K&H Csoport számára az agrárium mindig is kiemelt területnek számított: a bank a kezdetektől fogva stratégiai partnerként támogatja a mezőgazdasági szektort, és ma is meghatározó szerepet tölt be a pénzintézet hosszú távú stratégiájában. 11.000 ágazati ügyféllel (agrár- és élelmiszeripar) és az agrárszektorban 25 százalékos piaci részesedéssel hosszú évek óta a szektor vezető bankja Magyarországon.

„A fenntartható és felelős üzleti működés fenntartása és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a bank olyan szakemberek képzését és tanulmányait támogassa, akik az ESG és a zöld átállás lehetőségeit felismerik. A K&H Csoport elkötelezett nem csupán a fiatal generáció szakmai fejlődése mellett, de a hosszú távon fenntartható működés iránt is” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

A pályázat indulása óta az elmúlt 11 év során közel 500 hallgató nyújtott be pályamunkát. A 2025-ös pályázat nyerteseivel együtt 87 hallgató kapott támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság valóban fenntartható módon működjön a jövőben.

A pénzintézet a PhD kategóriában három nyertest hirdetett, akik 800 ezer, 400 ezer, valamint 200 ezer forint díjazásban részesültek.  A mesterképzés kategóriában a díjazottak 300 ezer, 200 ezer és 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak, az alapképzés kategóriában két nyertes fejenként 200 ezer forint támogatást kapott.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként:

Alapképzés kategória:

2. helyezett: Juhász Emese (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

1. helyezett: Kovács Gabriella (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Mesterképzés kategória:

3. helyezett: Szücs Enikő (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet)

2. helyezett: László Csenge (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet)

1. helyezett: Imre Marcell (Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar)

PhD kategória:

3. helyezett: Dr. Radócz László (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)

2. helyezett: Kovács Flórián (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola)

1. helyezett: Deák Tamás (Miskolci Egyetem, Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar)

A klímaváltozás hatásai ma már nem kizárólag környezeti kérdéseket vetnek fel. Az aszályok, hőhullámok és időjárási szélsőségek közvetlen gazdasági és pénzügyi következményekkel járnak. A klímakockázat egyre inkább pénzügyi kockázatként jelenik meg: a termeléskiesések, az ellátási zavarok és a növekvő károk a vállalati működés és a gazdasági stabilitás szempontjából is meghatározóvá válnak.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második féléves kutatása rávilágít, hogy a vállalatok számára a fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása jelenleg a külső, kedvező zöld finanszírozás hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források előteremtése. A felmérés szerint a finanszírozási korlátok ma erősebben befolyásolják a zöld beruházásokat, mint a szabályozási vagy szakmai kérdések.

A K&H értékelése szerint az alábbi kulcsterületek kerülnek majd idén előtérbe:

1. Alkalmazkodás és reziliencia erősítése

A felmelegedés bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, ezért az infrastruktúra, az energiaellátás és a gazdasági működés ellenállóképességének növelése kulcskérdéssé válik. Ez nemcsak védelmi intézkedéseket, hanem hosszú távú beruházásokat jelent.

2. Tiszta energia, energiatárolás és hálózatfejlesztés

A megújuló energiakapacitások világszerte bővülnek, ugyanakkor önmagukban nem elegendők. A rugalmas energiarendszerekhez elengedhetetlen a tárolási kapacitások fejlesztése és az elosztóhálózatok korszerűsítése. A fenntartható energiaellátás így rendszerkérdéssé válik, ahol a termelés, a tárolás és a hálózati infrastruktúra együtt határozza meg a biztonságot.

A K&H tapasztalatai szerint a zöldfinanszírozás ugyan Magyarországon már több mint ezer milliárd forintos nagyságrendű üzlet, de még mindig csak nagyon kevés vállalat él vele. Az a jellemző, hogy többnyire a legnagyobb vállalatok vesznek fel zöldhitelt. A lehetőség ugyanakkor adott a kkv-k számára is. Ráadásul sok olyan zöld beruházástípus van, amik ma még nem, vagy alig jelennek meg a zöldhitel piacon, pedig lenne rá lehetőség. Ilyen terület az energiahatékonysági fejlesztések vagy éppen klímaváltozáshoz alkalmazkodás témája.

„Az alkalmazkodás nemcsak környezeti, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Az energiahatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése vagy az ellátásbiztonság erősítése ma már nem fenntarthatósági többlet, hanem üzleti alapfeltétel” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.

3. Természetalapú és regeneratív megoldások

A 2026-os trendek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a természetalapú és regeneratív megoldások. Az ökoszisztémák állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, így ezek gazdasági stabilitási kérdéssé is válnak.

4. Körforgásosság és erőforrás-biztonság

A körforgásos gazdaság szerepe felértékelődik, ugyanakkor az előrelépés korlátozott. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mutatói alapján Magyarországon az anyagok mintegy 6 százaléka kerül vissza a gazdasági körforgásba, ami az uniós átlag alatt marad.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2022-ben az Európai Unióban a harmadik legmagasabb volt, és 2010 óta az egyik legjelentősebb növekedés is Magyarországhoz köthető. A körforgásosság így egyre inkább erőforrás-hatékonysági, költség- és ellátásbiztonsági tényezővé válik.

5. Jelentéstétel, fókusz és társadalmi edukáció

A fenntarthatósági jelentések szerepe erősödik, ugyanakkor a hangsúly a hitelességen és a valódi felkészültségen van. A szabályozási környezet változása mellett a vállalatok számára egyre inkább az válik kérdéssé, hogy mely területekre érdemes érdemben fókuszálni. Emellett a kommunikáció és az edukáció is kulcsszerepet kap. A fenntarthatóság akkor válik működőképessé, ha az érintettek – vállalatok, munkavállalók és háztartások – értik a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

„A következő években azok a gazdasági szereplők lehetnek sikeresebbek, akik a fenntarthatóságot nem elszigetelt környezeti kérdésként kezelik, hanem alkalmazkodási, energia- és kockázatkezelési stratégiájuk szerves részeként gondolkodnak róla” – hangsúlyozta Suba Levente.

Photo by kazuend on Unsplash, free license

Horváth Magyary Voljc Nórának nem volt sok munkahelye, de mindenütt emlékezeteset alkotott. Immár 24 éve a KBC Group hazai vállalata, a K&H Csoport kommunikációját irányítja. Első témánk: mitől jó egy bank? Mi kell ahhoz, hogy állja a versenyt, sőt, diktálja a trendeket? Erről annak kapcsán beszélünk, hogy a K&H kapta „Az év legjobb bankja Magyarországon” elismerést a The Financial Times gondozásában megjelenő The Banker nemzetközi pénzügyi magazin szakmai versenyén. Kitérünk az új ESG szabályokra, és tisztázzuk, hogyan lesz ebből versenyelőny a bank ügyfelei számára. Milyen feladatok várnak a cégekre, hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést, miért jó ez nekik? Rákérdezek arra is, hogy van Kate. Kikkel beszélget mostanában, és milyen hatékonysággal?

Eláruljuk azt is, hogy Nóra előad a Márkaépítés 2026 konferencián, amelynek mottója: „Embertelen szép? Embertelen jó?” Ma esti beszélgetésünk végén pedig kapunk egy kis előzetest a február 26-án sorra kerülő konferenciából.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Nyolcadszor kapta meg a K&H „Az év bankja Magyarországon” díjat, a The Financial Times gondozásában megjelenő The Banker nemzetközi pénzügyi magazin szakértői által odaítélt elismerést.

„Nagy megtiszteltetés számunkra ez az elismerés, amely visszaigazolja az ügyfélközpontúság, a digitális innováció és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket. Az elmúlt évben tovább erősítettük egyedülálló bank–biztosító üzleti modellünket, és a legmodernebb technológiákat alkalmazzuk annak érdekében, hogy ügyfeleink azt a kényelmet kapják, amelyet elvárnak: gyors és könnyű ügyintézést. Digitális asszisztensünk, Kate jól mutatja, hogyan képes az AI egyszerre javítani az ügyfélélményt és növelni a belső hatékonyságot. Emellett továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a fenntartható gazdaságra és társadalomra való átállás támogatása iránt, és vezető szerepet töltünk be a hazai fenntartható finanszírozás és felelős befektetések területén.” – mondta Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. 

A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a K&H az elmúlt évben tovább erősítette digitális szolgáltatásait, amelyeknek köszönhetően az ügyfelek számára még gyorsabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a bankolás. A magazin külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a K&H digitalizációs stratégiájában kiemelt szerepet játszik a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennek egyik legjelentősebb példája a Kate digitális asszisztens, amely a magyar piacon a legfejlettebb AI-alapú ügyfélkiszolgálási megoldásnak számít. A zsűri szerint Kate működésében, az ügyfelek számára nyújtott élményben és a háttérfolyamatok hatékonyságának növelésében egyaránt új mércét állít.

A magazin értékelésében hangsúlyozta, hogy az AI-alapú ügyfélkiszolgálás ma már a bankszektor egyik meghatározó iránya, a K&H megoldása azonban mélységében és komplexitásában is kiemelkedik. A bank–biztosító integrált üzleti modellje pedig továbbra is stabil és hatékony működést tesz lehetővé, amely egyensúlyt teremt a digitalizáció, a személyes ügyfélkiszolgálás és a felelős üzleti döntéshozatal között.  A K&H ezen a téren elsőként vezette be a teljesen digitális nyugdíjbiztosítást is, amelyhez automatizált befektetési stratégiák, előrejelző kalkulátor és zöld, felelős befektetési alapokra épülő portfólió tartozik. A megoldás sikerét jól jelzi, hogy a termékértékesítés több mint ötöde már digitális csatornán keresztül történik.

A világ több mint 100 országában jelenlévő The Banker angol nyelvű havilap a bankszektor egyik legrangosabb nemzetközi pénzügyi folyóirata, a pénzpiacok egyik meghatározó hírforrása és elemzője, „Az Év Bankja” díjjal pedig hagyományosan minden évben a világ legkiemelkedőbb pénzügyi intézményeit tüntetik ki. A K&H korábban  2008-ban, 2011-ben, 2013-ban, 2014-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2019-ben is megkapta „Az év bankja Magyarországon” címet.

Az Euromoney értékelése szerint a K&H elsősorban abban emelkedik ki a magyar bankpiacon, hogy több mint 1 milliárd euróra növelte zöldhitel-állományát, mellyel a lakossági és vállalati zöldhitelek piacán is több mint 20 százalékos részesedést ért el. A pénzintézet vezető szerepet játszik a megújulóenergia- és zöldingatlan-projektek finanszírozásában, valamint olyan egyedülálló ügyfélmegoldásokat is bevezetett, mint a lakossági energiahatékonysági kalkulátor vagy az agrár-üvegházgáz kalkulátor, amelyek egyszerre segítik a háztartásokat és vállalatokat a fenntartható működés kialakításában.

A díj odaítélésénél meghatározó szempont volt az is, hogy a K&H felelős befektetési alapjaiban kezelt vagyon 2024-re meghaladta az ezermilliárd forintot, a fenntarthatósági célokat követő (SFDR 8-as és 9-es besorolású) alapokban pedig piacvezető, 50 százalék feletti részesedéssel rendelkezik Magyarországon. Emellett a bankcsoport 2024-re 74 százalékkal csökkentette saját kibocsátását a 2015-ös bázishoz képest, teljes működésében 100 százalékban zöld áramot használ, és tovább növelte hibrid flottáját, amely ma már 430 autóból áll. A karbonlábnyom csökkentését nemcsak saját működésében, hanem hitelezési portfóliójában is nyomon követi és évente nyilvánosan jelentést tesz róla, ami a magyar piacon ritkaságnak számít.

„A fenntarthatóság a K&H üzleti modelljének szerves része. Az, hogy második alkalommal is elnyertük ezt a díjat, megerősíti, hogy Magyarországon valódi előrelépést érünk el olyan területeken, mint a zöld hitelezés, az energiahatékonyság támogatása vagy a felelős befektetések. Vezető bankként és biztosítóként célunk, hogy ügyfeleinkkel és partnereinkkel együttműködve fokozatosan elérjük a fenntartható gazdaságra való átmenetet” – mondta Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója.

A szeptember a K&H-nál hagyományosan a fenntarthatóság hónapja, amely során nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi felelősségvállalás is fókuszba kerül. 2024-ben a bank 10 millió forinttal támogatta az SOS Gyermekfalu életkezdési alapját, amely a nevelőszülői rendszerből kikerülő fiatalok munkába állását, továbbtanulását és lakhatását segíti. A K&H „életrevalók” programja pedig a gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok pénzügyi tudatosságát, digitális ismereteit és mentális jóllétét fejleszti, hogy felkészülten és felelősen léphessenek be a felnőtt életbe. A hónap során számos önkéntes program, edukációs esemény és ügyfélkommunikáció is zajlik, amelyek célja a fenntarthatóság mindennapi szintre emelése – legyen szó pénzügyi döntésekről, közösségi részvételről, öngondoskodásról vagy környezeti tudatosságról.

A K&H, a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park közös programjában több ezer őshonos fát és cserjét ültetett Cece térségében, így nemcsak élőhelyek újulhattak meg, hanem a bank klímavédelmi szerepvállalása is kézzelfoghatóvá vált.

A K&H Csoport hosszú távú célja, hogy a magyar gazdaság zöld átmenetének meghatározó pénzügyi partnere legyen. E cél mentén a bank az ENSZ Felelős Banki Alapelveihez csatlakozva nemcsak saját működésében, hanem ügyfélportfóliójában is a Párizsi Klímaegyezmény céljaival összhangban jár el.

A K&H Csoport – amely évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a tudatos gazdálkodás mellett – idén is aktívan támogatja azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a környezeti terhelés csökkentésében. „A fenntarthatóság nemcsak cél, hanem út is: minden nap újabb lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban bánjunk az erőforrásainkkal. A pénzügyi szektor különösen fontos szerepet játszik ebben, hiszen az általa kínált termékek és szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a lakossági és vállalati döntéseket. A K&H arra törekszik, hogy e döntések valódi fenntartható alternatívákra épüljenek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A Global Footprint Network idei jelentése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,8 Földet igényelne, vagyis 80 százalékkal haladja meg bolygónk regenerációs képességét. A WWF Magyarország adatai szerint Magyarországon a túlfogyasztás napja már június másodikán eljött, Románia után két, Görögország után pedig 8 nappal. A legkorábban Katar élte fel bolygónk erőforrásait: már február 6-án elérte a túlfogyasztás napját. De nem sokkal maradt el tőle Luxemburg (február 17.) és Szingapúr sem (február 26.). A lista másik végén Uruguay található, a dél-amerikai ország majdnem teljesen összhangban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat, december 17-én éri el a túlfogyasztás napját. Rajta kívül még két ország „húzza ki” egészen novemberig: Indonézia (november 18.) és Nicaragua (november 11.).

A K&H Csoport ennek tudatában az alábbi intézkedésekkel járul hozzá a fenntartható jövő építéséhez:

• Zöld hitelek és energiahatékonysági beruházásokat támogató konstrukciók a lakosság és a vállalatok számára
• ESG-alapú befektetési portfólió (itt már meghaladja a kezelt vagyon mértéke az ezermilliárd forintot) és edukáció az ökotudatos pénzügyi döntésekhez
• Fenntartható működés: karbonlábnyom-csökkentés a belső működésben, digitális megoldások fejlesztése
• Szemléletformáló programok, mint az idén befejeződött, a WWF Magyarországgal és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közös élőhelyfejlesztési projektje, vagy a most Budapest önkormányzatával kötött megállapodás, melynek középpontjában az energiahatékonyság, a természetvédelem, és az ökológiai lábnyom csökkentése áll.

A Global Footprint Network szerint ez a tendencia évtizedek óta romló pályán mozog: míg 1971-ben ez a nap még december végére esett, mára több mint öt hónappal előrébb járunk. A bolygó ökológiai tartalékainak kimerítése hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kockázatokat is jelent – a víz- és élelmiszerellátás bizonytalanságától kezdve az energiaárak emelkedéséig. Ezért a fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem pénzügyi és üzleti kérdés is.

A Túlfogyasztás Világnapja ismét emlékeztet bennünket: minden döntés számít. A K&H ezért arra törekszik, hogy a fenntarthatóság ne csupán lehetőség, hanem természetes választás legyen – mind az ügyfelek, mind a társadalom számára.

Az elmúlt évben a K&H ügyfélköre meghaladta az 1 millió főt, miközben a digitálisan aktívak aránya 77 százalékra, a mobilbanki felhasználók száma 700 ezerre nőtt. Az új lakossági számlák 60 százalékát már digitálisan nyitják meg.

Kate a középpontban

A digitális pénzügyi asszisztens, Kate kulcsszereplője a sikernek:  2 millió beszélgetésen van túl, és már nemcsak lakossági, hanem kkv-ügyfeleknek is segít, személyre szabott válaszokkal és tranzakcióindítási lehetőséggel. Az ügyfelek négyötöde már kapcsolatba lépett vele, a mobilbanki felhasználók nyolcada pedig rendszeresen igénybe veszi.

Túl a hagyományos bankoláson

A K&H mobilalkalmazásban elérhető bank- és biztosítási szolgáltatások – így például a kötelező gépjármű-biztosítás, lakásbiztosítás vagy nyugdíjbiztosítás – mellett a K&H+ platform is egyre népszerűbb, amelyen keresztül az ügyfelek könnyen és gyorsan indíthatnak parkolást, tömegközlekedési jegyet vásárolhatnak, vagy cashback szolgáltatásokat vehetnek igénybe: a visszapénz funkciót már kétszázezren használják. A külföldi költéseknél a K&H idén nyáron is utólagos visszatérítést kínál ügyfeleinek, K&H középárfolyamig, mely ajánlat szintén a K&H visszapénzben aktiválható. A K&H az első és egyetlen szereplőként digitális SZÉP-kártyát is kínál.

Fenntarthatóság digitálisan

A fenntarthatóság is kiemelt szerepet kapott a digitális fejlesztésekben: a bank elsőként vezette be Magyarországon a teljesen digitális, felelős befektetési alapokra épülő nyugdíjbiztosítást, valamint elindította az általános CO2 kalkulátort, , amely széndioxid-kibocsátási számításban és jelentésben segíti az ügyfeleket. A K&H kényelem felelős befektetési alap a tavalyi évben az első helyet szerezte meg a Legjobb vegyes óvatos ESG-alapok kategóriájában, míg a K&H öko felelős befektetés alapja szintén az első helyet szerezte meg a Legjobb globális részvény ESG-alapok versenyében a Privátbankár.hu szakportál által megrendezett versenyen.

Digitális kényelmi fejlesztések vállalati ügyfeleknek

A 2024-ben bevezetett Electra Corporate API lehetővé teszi a vállalati ügyfelek számára, hogy ERP-rendszerük közvetlenül kommunikáljon a bank rendszereivel, automatizálva az adatkezelést és tranzakcióindítást. Emellett a hiteldokumentumok digitális aláírással történő beküldését is elérhetővé tették a Credit DocFlow platformon keresztül.

Pénzügyi edukáció digitálisan – gyerekektől a vállalkozókig

A K&H többféle digitális csatornán is támogatja a pénzügyi tudatosságot: a nemrég véget ért 15. „Vigyázz, kész, pénz!” vetélkedő évről évre több tízezer diákot ér el, emellett a bank trendcast podcast-sorozatot, ingyenes e-learning kurzusokat és befektetési portfólió-áttekintő eszközöket is kínál.

Biztonság mindenekelőtt

A K&H nem hozza nyilvánosságra kiberbiztonsági védelmének részleteit, de rendszeresen végez etikus hackelést a KBC-csoporton belül, és évről évre megszervezi az „Információbiztonsági hónap” nevű edukációs kampányát. Emellett csatlakozott az MNB Kiberpajzs kezdeményezéséhez is.

Horváth Magyary Voljc Nóra pályakezdőként PR-cégeknél, majd a Coca-Colánál tevékenykedett, és immár 23 éve dolgozik a K&H Csoport kommunikációján.

Beszélgetésünk (egyik) apropója a március 25-én tartott Márkaépítés 2025 – Storytelling a digitális korban konferencia, amelyen ő is szerepelt egy kerekasztalban. Beszélgetünk az edukáció fontosságáról és a pénzügyi tudatosságról, és természetesen a műsor egyik örök témájáról, a fenntarthatóságról, ami egy bank esetében egészen speciális kérdéseket is felvet.

Fontos témánk lesz az innováció, a digitalizáció, az AI és a banki szolgáltatások jövője.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Jelentős növekedés a zöld vállalati és önkormányzati hitelezésben

A vállalati és önkormányzati szektorban a zöld célokat szolgáló bruttó hitelállomány egy év alatt 673 milliárd forintról 1055 milliárdra nőtt, ami 56,7 százalékos bővülést jelent. A növekedés leginkább a belföldi hitelfelvevők körében volt jelentős, ahol a bruttó állomány 64 százalékkal emelkedett.

A vállalati és önkormányzati zöld hitelezés bővülését 2024-ben továbbra is két fő szegmens vezette: a belföldi megújulóenergia-projektek és a belföldi ingatlanfinanszírozás. A megújulóenergia célú hitelek tőketartozása egy év alatt több mint 136 milliárd forinttal, 297,8 milliárdról 433,9 milliárd forintra emelkedett. Az ingatlanfinanszírozás még ennél is dinamikusabban nőtt: a 2023 végi 63,6 milliárd forint után 2024 végére elérte a 197,4 milliárd forintot, ami több mint háromszoros növekedést jelent.

A K&H a zöldhitelek piacának ötödét kezeli

„A K&H Csoport a magyar zöld finanszírozási piac egyik vezető szereplőjévé vált: mind a vállalati, mind a lakossági zöld hitelek terén több mint 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A K&H vállalati zöldhitel-kihelyezés elérte a 128 milliárd forintot. 2024-ben 12 milliárd forint zöld lakáshitelt folyósított, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 6 százaléka. – ismertette a bank piaci adatait Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. 

A K&H által kezelt zöldhitelek teljes összege 2023 és 2024 között majdnem megduplázódott, átlépve az 1 milliárd eurós határt is.

A K&H a vállalati szektorban számos zöld finanszírozási programban vesz részt, így több hitelszerződésük is megfelel az Európai Unió környezetvédelmi szabályainak (EU Taxonómia) is. Ezen felül a vállalati zöld hitelportfóliójuk jelentős része teljesíti a Magyar Nemzeti Bank zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának feltételeit is. A bank hiteltermékei között megtalálhatók a Széchenyi Kártya Program és az EXIMBANK zöld beruházási hiteltermékei is.

A vállalati hitelportfólió fenntarthatósági szempontú irányításához a K&H szigorú belső szabályokat és kockázati sztenderdeket alkalmaz. Az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) szempontokat is beépítették a bank hitelezési politikájába, biztosítva, hogy a fenntartható beruházások előtérbe kerüljenek.

Lakáscélú zöldhitelek: feleakkora növekedés

A jegybank tavalyi adatai szerint a lakáscélú zöld hitelek állománya is folyamatosan növekszik. A fennálló tőketartozás alapján számolt lakáscélú állomány 191,7 milliárdról 242 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 26 százalékos éves növekedést jelent.

A zöld lakáshitelek kamatkedvezményekkel segítik az ügyfeleket abban, hogy fenntarthatóbb otthonokat vásároljanak vagy korszerűsítsenek. A lakossági zöldhitelezés lassan nő, a tapasztalatok szerint könnyen elérhető vissza nem térítendő központi támogatás híján a bank által adott kedvezmények nem hatnak elég ösztönzően a felújításokra szánt hitelfelvételekre.

A K&H jelzáloghitel portfólió egy része megfelel az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának, amit rendszeresen jelent a jegybank felé. Az energetikai tanúsítvány kötelező bekérése minden új hiteligényléshez 2022 januárjától biztosítja, hogy a bank megfelelő adatokkal rendelkezzen ahhoz, hogy megállapítsa, hogy egy adott hitel zöldnek minősíthető-e, vagy sem.

63 országban összesen 59 000 ember töltötte ki a kérdőívet, 86 százalékukról kiderült, hogy meg van győződve a klímaváltozásról. A kutatók arra keresték a választ, hogy a válaszadók szerint szükség van-e azonnali cselekvésre a globális katasztrófa elkerülése érdekében; hogy a klímaváltozást emberi beavatkozások okozzák-e; vagy hogy komoly veszélyt jelent-e a klímaváltozás az emberiségre; egyben mondhatjuk-e, hogy globális vészhelyzet alakult ki.

A válaszadók világszerte úgy gondolják, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent, amiért nagy részben maga az ember a felelős. A többség az erős klímapolitikát is támogatja, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót, a tömegközlekedés fejlesztését, az elektromos autók töltőállomás-hálózatának a kibővítését, az erdők védelmét, vagy a légitársaságokra kivetett adók emelését.

Egy másik 2024-es kutatásból – amely a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg – szintén az derül ki, hogy erőteljesebb politikai fellépésre lenne szükség. 125 országban 130 000 személyt kérdeztek meg, akiknek a 89 százaléka nagyobb politikai szerepvállalást szeretne látni a kérdésben. 86 százalékuk úgy gondolja, hogy honfitársaiknak az egyén szintjén is küzdeniük kell a klímaváltozás ellen, a válaszadók 69 százaléka még az adója 1 százalékát is hajlandó lenne az éghajlatváltozás elleni harcra felajánlani.

A pesszimizmus azt az aggodalmat tükrözi, hogy a társadalom hanyatlóban van, és rossz irányba halad. Az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy országa nem áll jól a klímaváltozás elleni harcban, miközben nagy általánosságban meglehetősen elégedett és bizakodó a saját életével kapcsolatban. Ezt nevezzük észlelési résnek vagy érzékelési különbségnek.

„Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a klímaváltozást” – vallja Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője. „Ha úgy gondoljuk, hogy máshol az emberek nem törődnek vele, és nem cselekednek, akkor mi is nagyobb valószínűséggel dőlünk hátra, mert reménytelennek tartjuk az erőfeszítéseinket” – tette hozzá. Suba Levente hangsúlyozta, hogy a K&H Csoport már hosszú évek óta igyekszik a klímaváltozás elleni harc élére állni és számos „zöld” konstrukciót kínál ügyfeleinek, partnereinek. „A pénzügyi döntések a természeti környezetre is hatással vannak. Mindenkinek megvan a személyes felelőssége a természeti környezet egyensúlyának megóvása terén is” – tette hozzá a fenntarthatósági szakember.

Photo by Nate on Unsplash