Az ügyféligények- és kiszolgálás területét érintő folyamatos fejlesztések, képzések eredményeként kiugró elismerésben részesült a K&H Biztosító. A ClientFirst Consulting több mint 2500 üzletet tesztelt próbavásárlásokkal, átfogó képet adva így a magyar ügyfélkiszolgálás pillanatnyi helyzetéről, és rangsorolta a legjobban teljesítő vállalkozásokat.

„A próbavásárlásoknál elsősorban azt tapasztaltuk, hogy a fogyasztók ma már sokkal magasabb kiszolgálási színvonalat várnak el. A pandémia egyik pozitív mellékhatása az elektronikus és online terület fejlődése volt, és aki ebbe időben befektetett, most learathatja a babérokat az elégedett ügyfélkör képében” – mondta Mózes István, a kutatást szervező ClientFirst Consulting ügyvezetője. A felmérés során próbavásárlásos tesztelést végeztek a szakemberek, a K&H a személyes, telefonos és elektronikus ügyfélkiszolgálásban egyaránt dobogós helyet szerzett.

94,5 százalék

A személyes ügyfélkiszolgálásban a K&H helyi képviselői hálózata 94,5 százalékos elégedettségi mutatóval első helyet szerzett. A telefonos és elektronikus ügyfélkiszolgálást tekintve a második helyen zárta a versenyt.

“A személyes vásárlásoknál a próbavásárlók többek között az ügyfélkiszolgálás minőségét, a helyi képviselő szakmai felkészültségét és ügyfélközpontú szemléletét értékelték, valamint azt, hogy mennyire volt teljeskörű a kiszolgálás és végül milyen élménnyel távozott a vásárló” – mondta Székely Pálma, a K&H életbiztosítási üzletág és saját értékesítési csatornák divízió vezetője.

Hozzátette: “A digitális fejlesztéseknek köszönhető, hogy a K&H Biztosító a piaci szereplők között elsőként kapta meg az állami Digitális Jólét Program „kiemelkedő digitális biztosító – DJP Partner” védjegyet. Ez az állami program elismeri az átlagon felüli elektronikus szolgáltatásokat nyújtó társaságokat, a védjegy pedig minőségi garanciát jelent azok számára, akik esetleg bizalmatlanok a digitális ügyintézéssel szemben.”

Székely Pálma azonban hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy manapság minden a digitális, online megoldásokról szól, a cégeknek – különösen egy biztosítónak – a személyes és telefonos ügyfélkezelésre pont ugyanakkora figyelmet kell fordítania. Egyfelől azért, mert lehetnek olyanok, akik egyszerűen még nem léptek be a digitális világba, ódzkodnak az online alternatíváktól. “Arról nem beszélve, hogy vannak olyan bonyolultabb konstrukciók, amelyeknél szinte elengedhetetlen a személyes közreműködés. Tipikusan ilyenek  az állami támogatással, adó-visszatérítéssel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások. A személyes egyeztetés során pontosabban felmérhetőek az ügyféligények, az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága, anyagi és megtakarítási mozgástere” – tette hozzá Székely Pálma, rámutatva, hogy az elektronikus és telefonos ügyfélkiszolgálás a kevésbé bonyolult biztosítási konstrukcióknál kap komolyabb szerepet.

A K&H Csoport, így a K&H Biztosító is stratégiájának megfelelően tehát mindhárom oldalon újabb és újabb fejlesztéseket hajt végre, hogy mindenki kényelmesen intézhesse biztosítási ügyeit.

A nyugdíjbiztosítással rendelkezők a K&H-nál már eddig is így tettek, a rendszeres nyugdíjbiztosítások esetében az átlagos havi befizetések összege 2016 és 2020 között 25 százalékkal emelkedett, 2021-ben pedig az előző évhez képest további 3 százalékos volt az emelkedés. Ráadásul a múlt évben kiugró mértékben, 60 százalékkal nőtt az új nyugdíjbiztosítási szerződések száma, ami a tudatosság további térnyerésére utal.

Több szempontból is rendkívüli év volt a 2021-es esztendő. A koronavírus-járványhoz köthető bizonytalanság 2020-hoz hasonlóan még mindig meghatározó volt, ami a háztartások megtakarításait is befolyásolta. A bizonytalan környezetben sokan próbáltak tartalékolni a váratlan kiadásokra, elhalasztották a komolyabb összegű beszerzéseket részben a kedvezőtlen helyzet és a korlátozások miatt. Emellett a takarékoskodást tekintve is rendhagyó volt a 2021-es év. A K&H-nál ugyanis jelentősen nőtt az időskorra való felkészülésben kulcsszerepet játszó nyugdíjbiztosítási szerződések száma – közölte a társaság.

Kiugró eredmény után extra lendületet adhat az eseti adójóváírás

“Az elmúlt években fokozatosan növekedett az állami támogatással, azaz adójóváírással igénybe vehető nyugdíjbiztosítások száma. A 2016-tól és 2019-ig tartó időszak átlagához képest 2020-ban 6 százalékkal több szerződést kötöttek a jövő nyugdíjasai. Ehhez képest 2021-ben évben kiugró, 60 százalékos volt a növekedés – monda Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője. Hozzátette: “A nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán elkezdeni, minél hamarabb belevág valaki, annál nagyobb összeget halmozhat fel a nyugdíjkorhatár eléréséig.” A szakember szerint a nyugdíjbiztosítással történő takarékoskodás elkezdésére, valamint a már meglévő megtakarítások növelésére alkalmat adhat az arra jogosultaknak a 2022 februárjában az szja-visszatérítésből származó, családonként akár több 100 ezer forintos adóvisszatérítés is.”

Sokatmondó számok

A nyugdíjbiztosítási szerződéssel már rendelkezők fokozatosan egyre többet tesznek félre a K&H adatai szerint. Székely Pálma a legfrissebb adatokat ismertetve közölte: 2020-ban a több éve futó rendszeres nyugdíjbiztosítási szerződéseknél a befizetések átlagos összege 4,4 százalékkal volt magasabb, mint a 2016 és 2019 közöti időszakban. A 2021-es év pedig további 3 százalékos emelkedést hozott. Az új szerződéseknél még jelentősebb bővülés látható, az átlagos havi díjak 2016 és 2020 között 25 százalékkal emelkedtek, erre jött 2021-ben ugyancsak 3 százalékos emelkedés.

A K&H szakember kiemelte: “Az átlagos befizetések összegének növekedése a tudatosság fokozódására utal, ezt jelzi az is, hogy egyre többen ismerik fel, hogy érdemes minél előbb megkezdeni a spórolást. A K&H-nál 2016-ban a nyugdíjbiztosításos ügyfelek csupán 7 százaléka volt 30 év alatti, 2021-re már másfélszeresére nőtt a fiatalabb korosztály aránya, 11 százalékra. Az összes nyugdíjbiztosításos ügyfelet nézve az átlagéletkor 43 év, ami a várakozásaink szerint a jövőben tovább fog fiatalodni.”

Világszerte egyre nagyobb az igény arra, hogy az okostelefonon keresztül minél több, banki és nem banki szolgáltatás legyen elérhető. A gyors és hatékony megoldások, hogy az elejétől a végéig lehessen automatizálni egy-egy folyamatot pedig a jövőben egyre inkább a mesterséges és az emberi intelligencia szoros kapcsolatának eredménye lesz. A K&H ezzel összhangban egyre több megoldást biztosít az okostelefonokon keresztül, a hazai pénzintézetek közül egyedüliként pedig nem csak a banki, hanem a biztosítási területen is. Ezért sem véletlen, hogy a digitálisan aktív ügyfelek tábora ma már több mint 600 ezer tagot számlál, ők azok, akik rendszeresen, elsőként digitális eszközeikért nyúlnak, ha pénzügyi szolgáltatásokra van szükségük.

Több százezer érv

A K&H mobilbankjában már a legnépszerűbb biztosítások is elérhetőek. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem életbiztosításokért felelős vezetője közölte: “Utas-, lakás- és kötelező felelősségbiztosítás is elérhető a mobilbankon keresztül, de egyre többen használják ki a hitelfedezeti biztosítás lehetőségét is a mobiljukon.” A szakember hozzátette: „Az összes mobilbankba épülő folyamatnál kiemelten fontosnak tarjuk azt, hogy minél egyszerűbben automatizálhassuk őket és a lehető leggyorsabb megoldásokat nyújthassuk.” A jelenleg több mint 1,1 millió kötelező felelősségbiztosítást kezelő K&H tavaly tette lehetővé a mobilbankon keresztüli kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötést, melyet egyelőre a K&H mobilbanki eléréssel rendelkező ügyfelei használhatnak. A mobilbankos biztosításkötés során csupán 3 adat szükséges, a  jármű rendszáma, a bonus-malus fokozat és a biztosítás évfordulójának dátuma.​ A K&H Biztosító bevezette az azonnali, elektronikus zöldkártya-szolgáltatását is a KGFB-ügyfelek számára, akiknek már több mint 450 ezer zöldkártyát digitális formában küldtek ki.

“Az utóbbi évek innovációinak köszönhetően ma már ott tartunk, hogy 480 ezren használják rutinszerűen a mobilbankot. Mindemellett az okostelefonos fizetés is rendkívül népszerű, ezt mutatja, hogy a K&H-sok már körülbelül 320 ezer bankkártyát digitalizáltak az okostelefonjukkal vagy okosórájukkal és havonta 610 ezer alkalommal használták azt érintésmentes fizetésre” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelő vezetője. Hozzátette: „Úgy gondoljuk, hogy ezeket a fejlesztéseket mind úgy érdemes végeznünk, hogy tudjuk, a mesterséges és emberi intelligencia szoros együttműködésében van a jövő, a folyamatainkkal arra készülünk, hogy ez által minden eddiginél gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat nyújthassunk.”

Egymással párhuzamosan

A K&H vezetői elmondták, hogy a digitális transzformáció mellett továbbra is fontos szerepet kap a személyes ügyintézés, többek között az edukáció, a pénzügyi tudatosság, valamint a tájékoztatás területén is, illetve ahol komplex, személyre szabott döntéseket kell hozni az ügyfeleknek.

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta bekövetkezett hullámok nyomán elrendelt korlátozások mindennapossá tették az otthoni munkavégzést, sokan tehát a lakásukra cserélték a korábban megszokott munkahelyet.

„A home office térnyerésével az otthonunkban újonnan kialakított iroda vagy tanulósarok nem saját eszközeire is érdemes biztosítással gondolni, főként azért, mert ezek az eszközök jelentik most sokaknak a munkahelyhez vagy iskolához való csatlakozás egyetlen esélyét – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. – Az otthon használt munkahelyi eszközök biztosítása hangsúlyosabbá vált, ezért a meglévő és új K&H lakásbiztosítási szerződésekhez egy új fedezetet vezettünk be. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy külön díj megfizetése nélkül egy fedezetbővítést kapnak ügyfeleink az otthoni munkavégzés esetére, amennyiben a kár időpontjában rendelkeznek K&H Biztosító ügyfélportál szolgáltatói szerződéssel.” – tette hozzá. Akik tehát rendelkeznek K&H lakásbiztosítással, de még nem regisztrálták a K&H Biztosító ügyfélportáljára, néhány kattintással könnyedén megtehetik és egyből él a fedezetbővítés is.

A munkavégzéshez használt, de más tulajdonában lévő eszközökre tehát egyszerű és ingyenes biztosítási megoldást nyújt a K&H, legyen szó laptopról, tabletről, asztali számítógépről, monitorról, billentyűzetről, vagy egérről. Amennyiben ezekben a munkáltató által adott eszközökben olyan kár keletkezik, amelyet a biztosított okoz, akkor egy biztosítási időszakban egy alkalommal 50 ezer forintig nyújt kártérítést a K&H Biztosító. A kártérítéshez egy munkáltatói igazolást kell benyújtani, pontosan leírni az esetet, valamint nyilatkozni, hogy a munkavállalónak magának milyen kártérítést kell fizetnie.

Kaszab Attila azt is elmondta, hogy az otthoni munkavégzés elsősorban a járvány miatt kényszerből terjedt el, de könnyen elképzelhető, hogy több vállalatnál az otthoni munka a korábbinál nagyobb szerepet kap a járvány után is.

A mindennapi forgatókönyveket újraíró koronavírus-járvány a közlekedési szokásokat is megváltoztatta – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A hivatalos KSH adatok szerint vonattal, autóbusszal, hajóval, repülővel 450 millió utas közlekedett tavaly, ami 26 százalékos visszaesésnek felel meg éves összevetésben. Az úgynevezett helyi személyszállításban az utasok száma több mint 32 százalékkal 1,43 milliárdra csökkent, azaz ennyivel kevesebben utaztak trolival, villamossal, busszal, metróval és HÉV-vel.

Belföld vagy külföld

A K&H biztos jövő indexéhez készített felmérés pedig azt nézte meg, hogy a 30-59 évesek utazási szokásai hogyan változtak a járvány hatására. A kutatás eredményei szerint a korosztály tagjainak 63 százaléka kevesebbet utazott belföldön. A megkérdezettek fele pedig a korábbinál ritkábban tudott külföldre látogatni, ami a járvány első és második hullámában bevezetett korlátozások, vagyis a repülési „stop” miatt nem meglepő eredmény.

A kevesebb külföldi utazás inkább a fővárosiakra és a diplomásokra jellemző, előbbiek 62 százaléka, utóbbiaknak a 64 százaléka mondott le a külföldi utazásokról. A kutatás eredményei szerint a keleti megyékben élők 45 százaléka, az alacsony végzettségűeknek pedig a 42 százaléka nem volt érintett, mert nem szoktak Magyarország határain túl utazni.

Gyaloglás, autó vagy tömegközlekedés

A koronavírus miatt a válaszadók jelentős része, 44 százaléka többször választotta az autót, mint a tömegközlekedést. A jövedelmi helyzet azonban jelentősen befolyásolta ezt a döntést: a magas és közepes jövedelemmel rendelkező 47-47 százaléka voksolt inkább az autóra, ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek csak a 34 százalékára volt ez igaz.

A felmérés arra is választ adott, hogy a tömegközlekedést kiváltották-e gyaloglással: a megkérdezettek 30 százaléka válaszolt erre igennel. A budapestiek és a megyeszékhelyen lakók közel 40 százaléka váltott gyaloglásra, a kisebb településeken kisebb volt az arányuk.

A taxizás nem igazán bevett közlekedési alternatíva: a megkérdezettek 59 százaléka, azaz kerekítve 10-ből 6-an soha nem közlekednek így, míg a további 41 százalék is csak alkalomszerűen taxizik.

„Sokan nem tudják, de a lakásbiztosításokhoz kiegészítő balesetbiztosítást is lehet kötni, ami a mindennapos közlekedés során (gyaloglás, tömegközlekedés) előforduló balesetekre is kiterjed” -fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

Jobb lett a helyzet az utakon, legalábbis az autósok figyelmesebbek lettek a K&H biztos jövő indexe szerint, amely többek között a gépkocsivezetők megítélését, a szabályok betartását vizsgálta. A 30-59 éves korosztály tagjainak megkérdezésével készült felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megengedett legnagyobb sebesség betartása, azaz a gyorshajtás esetében és a vezetés közbeni telefonálás tekintetében érzékeltek javulást az egy évvel korábbihoz képest.

Hogyan látják a többiek?

A magyarok 28 százaléka azt állította, hogy az autósok betartják a sebességkorlátozásokat. Ez kedvezőbb arány a 2019-ben mért 19 százaléknál. Ugyanakkor a többség – a megkérdezettek több mint 70 százaléka – még mindig úgy látja, hogy a sofőrök többsége gyorsan hajt. A válaszadók 77 százaléka a gyorshajtás mellett a telefonhasználatot látja a leginkább problémásnak. A megkérdezettek szerint a zebráknál történő elsőbbségadás terén is javult valamennyire a helyzet: 52 százalékuk szerint az autósok előzékenyebbek, megállnak az átkelőknél, egy évvel korábban a válaszadók kevesebb mint fele volt csak ezen a véleményen.

Hogyan látják az autósok?

Ahogy a magyarok körében javult az autósok megítélése, a sofőrök saját bevallása szerint is kedvezőbb lett a helyzet a gyorshajtást nézve. Az autóval közlekedők 42 százaléka azt mondta, hogy betartja a sebességhatárokat, ez javulást jelent az egy évvel korábbi 37 százalékos aránnyal szemben. Igaz, a sofőrök fele elárulta, hogy alkalmanként gyorsabban megy a megengedettnél. A kanyarodásra, parkolásra, elsőbbségadásra vonatkozó szabályokat a többség betartja. “Amikor sebességet választunk autózás közben ne csak a táblákon szereplő sebességhatárt nézzük, nagyon fontos, hogy az aktuális közlekedési viszonyoknak megfelelően nyomjuk a gázpedált”– fogalmazott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. – Az autóvezetők figyelmesebbek, előzékenyebbek lettek, talán a vírushelyzet arra is megtanított bennünket, hogy az élet többi területén is figyeljünk egymásra.”

Hogyan alakultak a bírságok?

A K&H biztos jövő indexből kiderül, hogy milyen szabályszegésért kaptak büntetést az autósok az utóbbi években. Bár a kutatás eredményei szerint javult a gyorshajtási helyzet, ennek ellenére még mindig ez volt a legfőbb oka a bírságoknak. A jogosítvánnyal rendelkezők 13 százaléka kapott büntetést sebességtúllépésért az utóbbi három évben. Minél többet vezet valaki, annál valószínűbb, hogy kap ilyen büntetést: az évente kevesebb mint 10 ezer kilométert vezetők 10 százalékát bírságolták meg gyorshajtásért, az évi 20 ezer kilométernél többet autózóknak pedig több mint az ötödének kellett gyorshajtásért bírságot fizetnie. Mivel a dízelmotoros autóval rendelkezők többet vezetnek, ezért őket gyakrabban büntették meg: 21 százalékuk már kapott bírságot, szemben a benzines gépjárművet vezető sofőrökre jellemző 11 százalékos aránnyal.

Felértékelődött az egészség szerepe a koronavírus-járvány megjelenése miatt világszerte, ami érthető, hiszen hasonló globális pandémiára százéves távlatban volt csak példa. A járvány ellenére a fiatalok vegyesen látják a saját egészségüket – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19-29 éves korosztályban vizsgálta az egészségügyi kilátásokat, valamint a sportolással, egészséges táplálkozással kapcsolatos véleményeket is.

Hogy állnak a pihenéssel, sporttal, étkezéssel?

A magyar fiatalok viszonylag sportosnak mondhatóak, 64 százalékuk legalább alkalmanként mozog. A férfiak 71 százaléka sportol legalább alkalmanként, a nőknek az 56 százalékára igaz ugyanez. A kutatás szerint a 19-29 évesek döntő többsége, 73 százaléka azt mondta, igyekszik odafigyelni az egészséges táplálkozásra, ám csak 10 százaléka tartja magát kifejezetten tudatosnak ezen a téren. Minden ötödik fiatal – a korosztályba tartozók 17 százaléka – viszont rá sem hederít, nem foglalkozik az egészséges étkezéssel.

Az érintettek közül 10-ből 4-en, vagyis a fiatalok 39 százaléka tud annyit pihenni, amennyit szeretne, miközben 47 százalékuk több kikapcsolódásra vágyna. 14 százalékuk pedig azt mondta, sokkal kevesebbet lazít, mint amennyire szüksége lenne.

Összességében a megkérdezett fiatalok 43 százaléka elégedett az egészségével, 39 százalékuk semleges választ adott, azaz se jónak, se rossznak nem tartják egészségi állapotukat, a pesszimisták aránya pedig 17 százalékos. Kiderült azt is, hogy 6 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik a jövőben kevesebbet törődnének az egészségükkel. A megkérdezett fiatalok 48 százaléka viszont azt mondta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordít majd rá, ami azért is fontos, mert egy korábbi, a 30-59 éves korosztály véleményét tükröző K&H biztos jövő kutatásból kiderült, hogy nyugdíjas korunk bevételeinek 23 százalékát fordíthatjuk majd egészségünk megőrzésére. “A K&H szakértői szerint, mint minden korosztályban, így a fiatalok körében is fontos, hogy minél többen kezdjék el a hosszú távú, például az egészség megőrzését és a jól megérdemelt pihenést is célzó öngondoskodást. A megtakarítás akár egészen kicsi összeggel is elindítható.” tette hozzá Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője. A K&H honlapján elérhető nyugdíjkalkulátorával az érdeklődők maguk is kiszámolhatják, nekik mennyit szükséges félretenniük a gondtalan nyugdíjas évekért.

A nyugdíjra való felkészülés a különböző korosztályok tagjainak azért fontos, mert nehéz megjósolni, hogy miként alakulnak évtizedes távlatban a demográfiai és gazdasági folyamatok. Az érintettek pedig takarékoskodással saját maguk számára biztosíthatják az állami nyugdíj mellé az extra jövedelmet, például az államilag támogatott – azaz évi 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adóvisszatérítéssel – igénybe vehető nyugdíjbiztosításokkal. A fiatal, húszas, harmincas korosztály tagjai abból a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak az idősebbeknél, hogy a hosszabb takarékoskodási idő miatt akár kisebb havi összeggel komolyabb megtakarítást halmozhatnak fel a nyugdíjba vonulásukig – derül ki a K&H Biztosító összeállításából.

Fizetések vs. milliók és tízmilliók

 Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője azt mondta: “Az utóbbi években az öngondoskodás, ezen belül a nyugdíjmegtakarítások iránti érdeklődés fokozódni látszik a fiatalabbak körében. Ezt jelzi, hogy a K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorát használók közel harmada a 25-34 éves korosztályba tartozik.”

A hivatalos adatok szerint az idei második negyedévben a 20-29 évesek kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetése – az egy évvel korábbinál 7 százalékkal magasabb – 227 ezer forint volt, a 30-39 évesek átlagbére pedig – 9 százalékos éves növekedés eredményeként – 282 ezer forintot tett ki.

Ha fiatalon kezdjük a takarékoskodást

Minél előbb érdemes elkezdeni a takarékoskodást, akár egészen kicsi összeggel is. A K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorának  feltételes példája szerint egy 25 éves, most az említett átlagfizetéssel rendelkező nő a nyugdíjba vonulásáig 27,4 millió forintot halmozhat fel, ha a jövedelmének valamivel kevesebb, mint 10 százalékát – havi 25 ezer forintot – tesz félre nyugdíjbiztosításban. Így tartani tudja a mostani anyagi színvonalat idős korában is. Egy 35 éves férfinek a mostani kilátások szerint 26,2 millió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy nyugdíjas korában a jelenlegi nettó fizetésének megfelelő elkölthető bevétele legyen. Ehhez a fizetésének 13 százalékát kell nyugdíjbiztosításban megtakarítania, a K&H honlapján elérhető nyugdíjkalkulátorával  az érdeklődők maguk is kiszámolhatják, nekik mennyit szükséges félretenniük a gondtalan nyugdíjas évekért.

Nyugdíjmatek és növekvő kereslet

Székely Pálma azt mondta, hogy a példában szereplő két megtakarítással felhalmozható 26-27 millió forintos összegből 12-13 millió forint lesz a saját befizetés. “Ehhez jön az állami támogatás, vagyis az adójóváírás 2,4-2,6 millió forintos összege, valamint a feltételes számítás alapján a megtakarítás évtizedei alatt összegyűlő, hozzávetőlegesen 10 és 13 millió forintos hozam” – tette hozzá.

A K&H Biztosítónál elérhető nyugdíjbiztosítások a koronavírus-járvány ellenére kelendőek. A rendszeres, befektetési egységhez kötött nyugdíjbiztosítások értékesítésében éves összehasonlításban 24 százalékos volt a növekedés, ami Székely Pálma szerint bizonyítja azt, hogy a magyarok egyre jobban érdeklődnek az ilyen típusú megtakarítások iránt.

A K&H nyugdíjkalkulátora ide kattintva érhető el.

Közel 30 ezren használták két és fél hónap alatt a K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorát, amely becslést ad arra, hogy az érintettek a jelenlegi szabályok és kilátások szerint mekkora nyugdíjra számíthatnak alapesetben és mennyivel tudnák kiegészíteni a jövedelmüket egy nyugdíjmegtakarítás segítségével.

A fele fiatal

A részeredmények szerint május végétől augusztus közepéig a kalkulálók majdnem 30 százalékát adta a 25-34 éves korosztály. A felhasználók 20 százaléka a 35-44 évesek táborából került ki, míg a 45-54 és az 55-64 évesek aránya 15-15 százalékot tett ki. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője az adatokat kommentálva azt mondta: “Egyértelműen látszik, hogy a fiatalabb korosztály nyitott az öngondoskodásra. Látják, hogy a demográfiai folyamatok, ezen belül az egyre magasabb átlagéletkor és az így öregedő társadalom miatt foglalkozniuk kell a nyugdíjkérdéssel.” Hozzátette: “Az ötvenes éveikben járók esetében már évek óta megfigyelhető, hogy a nyugdíjkorhatár közeledte miatt fontosnak tartják az öngondoskodást. A mostani eredmények pedig azért biztatóak, mert a fiatalok is sokkal érdeklődőbbek lettek a korábbi helyzethez képest.”

Nyugdíjjövő számokban – mit jelent az állami támogatás?

A nyugdíjkalkulátor látogatóinak életkora összhangban van a nyugdíjbiztosítások iránti kereslettel, hiszen a 2019 után szerződött ügyfelek közel egynegyede 35 év alatti. A fiatalabb korosztály növekvő érdeklődését mutatja, hogy az év első 8 hónapjában kötött nyugdíjbiztosítások 44 százalékát az elmúlt két és fél hónapban kötötték, melynek során minden ötödik szerződő 35 évnél fiatalabb volt.

Persze a fiatalok mellett a többi korosztály is rákapcsolt, ez pedig abból látható, hogy a K&H Biztosító termékkínálatában 2014 óta szereplő nyugdíjbiztosítások 40 százalékát 2019. január 1 –je óta kötötték az érintettek. Tehát jelentősen nőtt a konstrukció iránti igény. Ebben pedig fontos szerepet játszik az öngondoskodásra való nyitottság mellett, hogy a nyugdíjbiztosításokhoz állami támogatás jár, ami évente 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adókedvezményt jelent a gyakorlatban.

A K&H Biztosító szakembere azt is elmondta: “Minden korosztály tagjai között vannak, akik meglepődnek azon, hogy egy kis összegű havi rendszeres megtakarítással mekkora összeget lehet felhalmozni hosszabb távon. Különösen igaz ez a fiatalokra.” A K&H nyugdíjkalkulátorának adatai szerint, aki most 30 éves és havi 6 ezer forinttal elindít egy nyugdíjbiztosítást, az a nyugdíjkorhatár eléréséig akár több mint 5 millió forintot jelenthet számára.

A K&H Biztosító nyugdíjkalkulátora erre a linkre kattintva érhető el.

Teljesen átírta a biztosítási, ezen belül az utasbiztosítási piac eredeti menetrendjét a koronavírus-járvány. Az első negyedévben a hivatalos KSH-adatok szerint a magyarok 4,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 19 százalékkal ritkábban, mint egy évvel korábban és átlagosan közel fél nappal kevesebbet, azaz 2,5 napot töltöttek az adott országban. A legtöbb magyar utazó Ausztriába, Németországba, Szlovákiába vagy Romániába látogatott el januártól márciusig.

Befagyott növekedés

A K&H Biztosítónál idén januárban több, mint 4200 utasbiztosítást kötöttek az érintettek, ami 15 százalékkal haladta meg a tavaly januári, 3700-as szerződésszámot. Februárban fokozták a lendületet az utazni vágyó ügyfelek, akik több, mint 4800 utazás alkalmával kötöttek biztosítást, azaz 48 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Majd márciusban a járványhatás miatt 65 százalékkal, 1300 alá esett az utasbiztosítások száma, áprilisban és májusban pedig összesen már csak pár tucat utasbiztosítást kötöttek. A társaságnál az idén átlagosan 2,1 főre kötötték az utasbiztosításokat.

Tudatosabb utasok

“A koronavírus-járvány miatt sokan letettek a külföldi utazásról, ez jól látszik az utasbiztosítási adatokon, azonban a korábbi évek trendje azt mutatja, ha utazunk, azt sokkal tudatosabban és körültekintőbben tesszük, így bár a járvány technikailag megakasztotta a piacot, a felfelé ívelés vélhetően folytatódni fog, amint enyhülnek az utazási korlátozások” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: “Ezt támasztja alá, hogy a magyarországi utasbiztosítási piacon a szerződések száma és a díjbevétel is növekedett az elmúlt években.”

Ezt igazolják a hivatalos jegybanki adatok is^[1], amelyből kiderül, hogy a teljes magyarországi utasbiztosítási piac bővülést mutatott. Ha a koronavírus járvány elterjedését megelőző időszak adatait hasonlítjuk össze, 2016 és 2019 első negyedéveit, akkor kimutatható, hogy az utasbiztosításokból származó díjbevétel 67 százalékkal nőtt, a szerződésállomány pedig ezzel párhuzamosan 35 százalékkal. Ez azt jelzi, hogy a K&H ügyfeleihez hasonlóan a külföldre utazó magyarok számára fontossá vált, hogy biztonságban érezzék magukat.

^[1] Forrás: Magyar Nemzeti Bank: https://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/iii-biztositasi-piaci-szervezetek/biztositoi-idosorok