A K&H biztos jövő felmérésének eredményei szerint kedvezőnek mondható a helyzet, mivel a 30-59 éves magyarok mindössze 7 százaléka mondta azt, hogy olyan településen él, ahol szerintük átlag alatti szinten van a közbiztonság. A többség – 64 százalék – átlagosnak, 27 százalékuk viszont átlag felettinek mondta a környéke közbiztonságát. Az országon belül azonban vannak eltérések: Budapesten érezték legtöbben az átlagnál rosszabbnak a helyzetet, a megkérdezettek 15 százaléka volt ezen a véleményen. A nyugati megyékben ugyanakkor 34 százalékos volt az átlagnál jobb közbiztonságról beszámolók aránya.

Hogyan állnak a betörésekkel?

A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 25 százaléka szerint az elmúlt években javulás történt a lakásbetörések szempontjából, azaz csökkent ezek száma a környéken. Erről leginkább a keleti megyékben és a kisebb településeken élők számoltak be. 35 százalék szerint nem változott, míg 7 százalékuk szerint romlott a helyzet. Igaz, a lakásbetörések alakulását a megkérdezettek harmada nem tudta megítélni.

Véd a biztosítás

A különböző káresemények által okozott veszteségekkel – például a természeti csapásokkal vagy a betörésekkel – szemben a legtöbben lakásbiztosítással védekeznek, a megkérdezettek több mint 80 százaléka rendelkezik ilyen biztosítással. A válaszadók többségének, 66 százalékuknak az ingatlanra és az ingóságokra is – például műszaki és elektronikai berendezésekre – kiterjedő lakásbiztosítása van. Érdekes, hogy ez leginkább a 40 év felettiekre jellemző. Kizárólag az ingatlant „biztosítók” aránya 9 százalékos, 4 százalék pedig csak az ingóságokra kötött biztosítást. A lakásbiztosítás hiányát egyébként a legtöbben azzal magyarázták, hogy nem saját lakásban élnek, de 18 százalék túl drágának tartja a biztosításokat, 10 százalék pedig úgy gondolja, hogy nincs rájuk szüksége

Hat négyzetméter – ennyivel szeretnének nagyobb lakást a 30-59 éves magyarok – legalábbis ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a jelenlegi lakáshelyzet mellett azt is megvizsgálta, hogy mekkora ingatlant tartanának megfelelőnek.

6 négyzetméter hiányzik
Az érintett korosztály tagjai átlagosan 83 négyzetméter alapterületű lakóingatlanban élnek, miközben 89 négyzetmétereset tartanak ideálisnak. A budapestiek jelenleg 59 négyzetméteren laknak, míg a falubeli társaik ennek majdnem a dupláját, 101 négyzetmétert mondtak. Ugyanakkor akik lakást szeretnének vásárolni a következő 5 évben, azok átlagban 76 négyzetméteres ingatlant vennének.

A létszám persze jelentősen befolyásolja a méreteket: a felmérés szerint az egyedülállók 55 négyzetméteres ingatlanban laknak és ennél mindössze 1 négyzetméterrel szeretnének nagyobbat. A két fős háztartásoknál hasonló a helyzet, ők átlagosan 73 négyzetméteren élnek és ezt is tartják ideálisnak. Más a helyzet azonban azoknál, akik hárman vannak: ők jelenleg 85 négyzetmétert osztanak meg egymással, de ennél valamivel nagyobb alapterületre, 92 négyzetméterre lenne szükségük. A négy fős családok pedig a jelenlegi 93 négyzetméter helyett 104-re vágynak, az öt fős háztartások 112 négyzetméter helyett 125 négyzetméterre tartanának igényt.

Ki, kivel lakik?
A kutatás választ adott arra is, hogy a megkérdezettek kivel laknak egy fedél alatt. Érdekes, hogy az egyszemélyes háztartások egyébként az 50-es korosztályban a leggyakoribbak, és a legtöbb egyedülálló Budapesten és a megyeszékhelyeken lakik. Akik megosztják valakivel az ingatlanjukat, azoknak a 76 százaléka a párjával teszi ezt, 58 százalékuknál pedig gyerek is van a családban. Budapesten csak a válaszadók 42 százaléka lakik együtt a gyerekével, megyeszékhelyen, kisvárosban és faluban ez az arány sokkal magasabb, jellemzően 60 százalék. A megkérdezettek 13 százaléka a szüleivel, 4 százalékuk pedig más rokonnal él egy fedél alatt.

A 30-59 éves magyarok többsége borúsan látja jelenleg a nyugdíjas éveit anyagi szempontból – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. 69 százalék, azaz tízből hét ember szerint nem kérdés, hogy nyugdíjasként dolgoznia kell-e, mert muszáj lesz munkát vállalnia a pénz miatt. A legpesszimistábbak a nők és a harmincas korosztály tagjai, előbbiek 77 százaléka, utóbbiak 74 százaléka számít arra, hogy dolgoznia kell majd a nyugdíjba vonulás után. Mindössze 32 százalék engedheti meg magának, hogy élvezze a gondtalan nyugdíjas éveket. 39 százalék unaloműzésből vállalna munkát – főleg a férfiak -, 26 százalék azt mondta, hogy szenvedélyesen szereti a hivatását, ezért folytatná, míg 19 százalék a saját vállalkozását vinné tovább idősebb korában is.

Több idő, kevesebb pénz
A várható anyagi bizonytalanságra utal az is, hogy az emberek 69 százalékának bár több ideje lesz nyugdíjasként, nem tud majd a hobbijainak élni, mert nem lesz meg az ehhez szükséges pénz. A megkérdezettek 42 százaléka valószínűnek tartja, hogy nélkülöznie kell majd. 67 százalék tartalékot tervez felhalmozni a nyugdíjas korára, de szerintük az keveset fog érni, 39 százalékuk pedig a gyermekei támogatásával számol. Kisebbségben vannak azok, akik biztosak benne, hogy megélnek majd az állami nyugdíjukból, mindössze 25 százalék számol ezzel. Még kevesebben vannak azok (17 százalék), akik annyi pénzt szeretnének felhalmozni, hogy korhatár előtt vonulhassanak nyugdíjba.

Család és pihenés a ranglista élén
A kutatásból az is kiderül, hogy legszívesebben hogyan töltenék a nyugdíjas éveket a magyarok. A lista élén a családdal eltöltött idő szerepelt: 82 százalék esetében került be ez a top 3 leginkább vágyott tevékenység közé. A második helyen a pihenés végzett, míg a dobogó harmadik fokára az utazgatás került, ezt főleg a budapestiek preferálták. A hobbijával 37 százalék foglalatoskodna, és viszonylag kevesen, 24 és 16 százalék töltené az idejét azzal, hogy belekezdjen valamilyen új tevékenységbe vagy tovább dolgozzon.

Az országon belül a nettó fizetések között óriási eltérések vannak a hivatalos statisztikák szerint, a K&H biztos jövő felméréséből pedig az is kiderül, hogy nagyon eltérő mértékű tartalékkal rendelkeznek a magyarok. A KSH adatai szerint az első félévben az országos nettó havi átlagfizetés – adókedvezmények nélkül – 239 ezer forintot tett ki. Az országon belül az eltérések óriásiak: csak a budapestiek, a Győr-Moson-Sopron megyében és Fejér megyében élők átlagfizetése haladta meg az átlagot.

A fővárosiak havi nettója közel 300 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében 252 ezer, Fejér megyében pedig 240 ezer forint ugyanez. A sor végén áll például Békés megye és Szabolcs- Szatmár-Bereg, előbbiben 173 ezer forint, utóbbiban 164 ezer forintra rúgott a havi átlagos nettó.

A keleti országrész a legrosszabb helyzetben
A fizetésekben látható különbségekhez hasonlóan nagy eltérések vannak a K&H felmérésében is. A kutatás szerint a szerint a 30-59 éves magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, azaz ennyi ideig tudnák finanszírozni az életüket, ha nem lenne a fizetésük.

A legkedvezőtlenebb adat, hogy a megkérdezettek 35 százaléka, vagyis harmada mindössze 1 hónapra elegendő tartalékot tud felmutatni. A keleti országrészben 45 százalék tartozik ebbe a kategóriába, míg nyugaton 25 százalék. A válaszadók majdnem negyede – 24 százaléka – legfeljebb 3 hónapig lenne képes finanszírozni az életét, 17 százalékuk pedig 6 hónapot mondott. 12 százalékos azoknak az aránya, akik 1 évig kihúznák a felhalmozott tartalékból, 7 százalékuk pedig 1-2 évre elegendő pénzzel rendelkezik. A megkérdezettek 5 százaléka több mint két évig tudna megélni.

Megoldás újabb különbségekkel

A K&H szerint egyre többen igyekeznek takarékoskodni, ehhez a bérek emelkedése segítséget ad, de az országon belüli különbségek és az emberek megtakarításai közötti eltérések terén van még tér a fejlődésre. A takarékoskodás azért is fontos, például hosszú távra, hogy a nyugdíjas években ne legyenek anyagi gondjai az érintetteknek.

Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta: „Érdemes mielőbb megkezdeni a rendszeres takarékoskodást, például az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítási konstrukciókkal. Aki például 30 évesen havi 10 ezer forintot félre tud tenni, az 65 éves korára akár 10 millió forintos összegre is szert tehet. Ha ugyanígy 10 millió forintot szeretne 65 éves korában, de csak 45 vagy 55 évesen kezd spórolni, akkor már havonta 30 ezer vagy több mint 60 ezer forintot kell félretennie egy nyugdíjbiztosítási konstrukció segítségével.”

 A biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. május 24. és június 4. között zajlott.