Mit gondolnak a középkorúak az autósok szabálykövetéséről, és hogyan vélekednek a saját vezetésükről azok, akiknek van jogosítványa? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a K&H biztos jövő kutatás az elmúlt években, így a múlt év utolsó negyedévében is. A 30-59 évesek körében végzett reprezentatív kutatásban több pozitív eredmény született, például a gyorshajtás tekintetében.

Ez azért is fontos, mert a rendőrségi statisztikák szerint a sebességhatárok túllépése az egyik leggyakoribb oka a személyi sérüléssel járó baleseteknek: a múlt év első tizenegy hónapjában az ilyen jellegű balesetek 27 százalékában játszott szerepet a gyorshajtás. Az elsőbbségi szabályok be nem tartása a hasonló balesetek 33 százalékáért volt felelős, a kanyarodási és előzési szabályok áthágása pedig 17, illetve 4 százalékos aránnyal szerepel erre vonatkozóan a múlt évi rendőrségi adatokban.

Mi van a toplista élén?

A K&H biztos jövő felmérés szerint a sorrend nem változott érdemben, a négy legkevésbé betartott szabály továbbra is a telefonhasználatra, a sebességhatárok betartására, valamint a parkolásra és az előzésre vonatkozik. A megkérdezettek 59-76 százaléka szerint nem tartják be az autósok ezeket a szabályokat. Kicsit jobb eredmény született a kanyarodást és megfordulást érintő szabályok esetében, ezeket a válaszadók 43 százaléka szerint szegik meg az autósok. A középkorúak közül tízből négyen úgy látják, hogy az autósok az ittas vezetés tilalmát nem tartják be.

Ezzel szemben 

Más eredmények születtek a jogosítvánnyal rendelkezők megkérdezésével ott, ahol az érintettek arról nyilatkoztak, hogy mennyire vezetnek szabályosan. Továbbra is jelentős eltérés látható a tekintetben, hogy általánosságban hogyan alakul a középkorú autósok szabálykövetése ahhoz képest, amit a sofőrök magukról állítanak. Miközben a felmérés szerint a megkérdezettek többségének véleménye az, hogy az autósok nem igazán tartják be a sebesség korlátokat, több mint felük azonban saját bevallása szerint betartja ezt a szabályt. Az is megfigyelhető a friss felmérésben, hogy az egy évvel korábbi kutatás eredményeihez képest öt esetben inkább javulás látható.

A gyorshajtás esetében 54 százalékuk állította, hogy mindig szigorúan betartja a sebességhatárokat. Ez jelentős javulásnak felel meg éves szinten, a 2023 végén készült kutatásban ugyanis még csak 43 százalékuk nyilatkozott így. A férfiak 43, a nők 66 százaléka állítja, hogy legfeljebb a maximális megengedett sebességgel autózik. A telefonálási szabályokat a jogosítvánnyal rendelkezők 76 százaléka tartja be minden esetben, ez is javulás az egy évvel korábbi 69 százalékhoz viszonyítva.

Míg 2023 végén a jogosítvánnyal rendelkező megkérdezettek 92 százaléka tartotta be az alkoholfogyasztás tilalmát, a múlt év végén már a 97 százalékuk mondta ezt. A biztonsági öv használata és a gyalogosoknak való elsőbbségadás adatai is kedvezően változtak. Előbbiek esetében 85-ről 90 százalékra, utóbbiaknál pedig 73-ról 81 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik mindig betartják ezeket az előírásokat.

Szabályok kontra biztosítás

„Amellett, hogy a szabályok betartása közlekedésbiztonsági szempontból kulcskérdés, biztosítási oldalról is fontos: ugyanis, ha valaki ittasan okoz balesetet, akkor a biztosító nem fedezi a kárát, azt az érintettnek kell kifizetnie. Ebből a szempontból is kiemelendő, hogy javult a jogosítvánnyal rendelkezők esetében az ittas vezetés tilalmának betartása.” – kommentálta az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

K&H biztos jövő kutatás

A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2024. november 1-11. között készült.

Jelentős eltérések láthatóak a 30-59 évesek jövedelmi helyzetét tekintve. A K&H legfrissebb – 2015 óta – minden negyedévben, így az idei év első három hónapjában is – készített felmérése szerint az érintett korosztály tagjainak medián jövedelme 368 ezer forint volt, szemben az egy évvel korábbi kutatásban szereplő 330 ezer forintos összeggel. A medián érték azt jelenti, hogy az idei és a tavalyi kutatásban a megkérdezettek fele 368 ezer, illetve 330 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezett, a többiek pedig alacsonyabbal. Az éves szintű növekedés 11,5 százalékos volt, ez pedig a múlt évi 14,5 százalékos éves átlagos inflációt figyelembe véve azt jelenti, hogy reálértékben kedvezőtlenebbé vált a korosztály jövedelmi helyzete.

Nagyon nagy a szórás

A friss kutatás részletes eredményeiből látható, hogy tizenkét hónap leforgása alatt lényegében a felére, 12 százalékról 6 százalékra csökkent egy év alatt azoknak a tábora, akik gond nélkül élnek és rendszeresen félre is tudnak tenni. Emellett 33 százalékról 24 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik azon felül, hogy kijönnek a keresetükből, alkalmanként tudnak spórolni is. Tízből majdnem négyen, azaz a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy nincsenek megélhetési gondjai, ugyanakkor megtakarításra már nem futja: ez jóval magasabb érték az egy évvel korábbi 30 százalékhoz képest. A válaszadók negyede a legújabb eredmények szerint arról számolt be, hogy éppen kijön a havi bevételeiből – tavaly ugyanilyenkor ez csak a megkérdezettek 17 százalékára volt igaz.

Összességében a 30-59 éves korosztály anyagi helyzetének és szubjektív biztonságérzetének megítélése kedvezőtlen képet mutat: 2017 első negyedéve óta nem volt olyan alacsony, mint most. Az elmúlt negyedévek eredményeit tekintve negatív trend rajzolódik ki, azaz egyre többen vannak, akik szerint rosszabb lett a helyzetük. Az idei első negyedévben a válaszadók 24 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten biztonságosnak érzi az anyagi helyzetét, míg 21 százalékuk kifejezetten pesszimistának számít ezen a téren. Beszédes változás, hogy az előbbiek aránya egy évvel korábban 31 százalékos volt, utóbbiaké viszont jóval alacsonyabb, 17 százalékot tett ki.

Miről szól a felmérés?

A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálják a 30-59 éves magyar lakosságot.