Az okostelefon az utazáskor is elengedhetetlen kellék, de kérdés, hogy miben nyújt segítséget, mely alkalmazásokat használják leginkább. Erre is kíváncsi volt a K&H biztos jövő felmérése, amely az idén utazást tervező 30-59 évesek körében vizsgálta ezt a témát.

A válaszadók közel fele, 49 százaléka használ online navigációt vagy térképet, és tízből négyen, 40 százalék kíséri figyelemmel az időjárás-előrejelzést is. A kommunikáció terén az internetes telefon- és üzenőprogramok, valamint a Facebook dominál, előbbit a megkérdezettek 34, utóbbi 32 százalékuk említette. Az Instagramon viszont csak a 13 százalékuk oszt meg tartalmakat az utazásról. Érdekes demográfiai különbségek figyelhetők meg a használati szokásokban. Míg a Facebook leginkább a negyvenes éveikben járókra jellemző, addig az Instagram-posztok főként a harmincasok táborában gyakoribb. A nemek közötti eltérés a valutaváltó applikációknál mutatkozik meg leginkább: a férfiak 10 százaléka használja ezeket, míg a nőknek csak a 3 százaléka.

A végzettség és a jövedelmi helyzet markánsan meghatározza a digitális megoldások alkalmazását. A felsőfokú végzettségűek körében kiemelkedően magas az online navigáció használata: 64 százalék él ezzel a lehetőséggel. Emellett kétharmaduk használ nemzetközi és magyar szállásfoglaló portálokat, alkalmazásokat a szálláskeresésnél és értékelésnél, valamint az átlagnál gyakrabban olvasnak online útikönyveket, ajánlásokat is (20 százalék). Hasonlóan magas arányokat mértek a magas jövedelműek körében is, ezzel szemben az alacsony jövedelműek ötöde egyáltalán nem használ semmilyen alkalmazást az utazása során, az 50-es korosztályban pedig minden negyedik válaszadó nyilatkozott így.

Pénzügyek határon túl: a készpénz és a bankkártya tartja magát

A külföldi utazást tervezők fizetési szokásai 2025-höz képest stabilitást mutatnak, jelentős elmozdulás nem történt. A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, a legnépszerűbb fizetési mód továbbra is az itthon váltott készpénz, az érintettek 52 százaléka választja ezt az utat. Ez a megoldás a közepes jövedelműek körében még inkább jellemző, 65 százalékuk készül így az utazásra. Az előzetes pénzváltást szorosan követi a magyar forintszámlához tartozó bankkártyás fizetés 50 százalékkal. Utóbbinál megfigyelhető egyfajta „beérési” folyamat: az életkor előrehaladtával a bankkártyahasználat aránya 40 százalékról egészen 65 százalékra emelkedik az ötvenes korosztályhoz érve.

A hazai kártyával, devizaszámláról történő fizetés már a külföldre utazók közel ötödére jellemző. A külföldön váltott vagy számláról kivett valuta minden hetedik megkérdezettnél előfordul, még inkább a nyugati országrészben élők esetén, ahol minden negyedik utazó él ezzel. A harmadik legnépszerűbb megoldás a fintech szolgáltatókkal történő fizetés. Külföldi számlához tartozó bankkártyát pedig az utazók 5 százaléka használ.

És a biztonság?

A K&H biztos jövő index adatai alapján a magyar felnőtt korúak utazási kultúrája kettősséget mutat. A digitális megoldások – különösen a navigáció és a kapcsolattartás – az utazás alapvető részévé váltak, azonban a pénzügyi tranzakciók során a biztonságérzetet még mindig a hagyományos módszerek, a készpénz és a hazai bankkártyák nyújtják a többség számára.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen modern alkalmazást vagy fizetési módot is választunk, minden külföldi utazásnál továbbra is kulcsfontosságú a megfelelő utasbiztosítás megléte, amelyek az utazás teljes összegének töredékéből kijönnek. Ezt jelzi az is, hogy a K&H-nál megkötött egyéni utasbiztosítások átlagdíja 2025-ben 8 ezer forint volt, az egy napra vetített átlagdíj pedig alig több, mint ezer forintot tett ki.

Még mindig úgy gondolják az emberek, hogy jelen van az erős inflációs nyomás a mindennapjaikban, miközben a KSH által mért áremelkedési index szeptemberben 4,3% volt. Ez derül ki a K&H biztos jövő indexből, amely a 30–59 évesek inflációs benyomásait és várakozásait vizsgálta.

21 százalék

A válaszadók szerint az árak egy év alatt, idén szeptemberre átlagosan 21 százalékkal emelkedtek – ez lényegében minimális változást jelent a 2024-ben mért 22 százalékos szinthez képest és még mindig ötszöröse a hivatalos adatnak. A mediánérték a 20–24 százalékos sávban maradt, ami azt jelzi, hogy a többség a mindennapokban sokkal erőteljesebb drágulást gondol, mint amit a statisztikai adatok tükröznek.

Az alacsonyabb végzettségűek és a kisebb jövedelműek továbbra is magasabb inflációt éreznek– átlagosan 22 százalékot –, míg a magasabb végzettségűek és jobb anyagi helyzetűek körében 19 százalék körüli a gondolt drágulás.

Emelkedőn maradnak az árak

A jövőre vonatkozó várakozások sem változtak érdemben az elmúlt egy évben. A középkorúak közel háromnegyede, 73 százaléka arra számít, hogy az árak a következő egy évben is tovább nőnek – átlagosan 9 százalékkal. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenhetnek az árak, míg 17 százalékuk stagnálást vár. A maradék 5 százalék azt nyilatkozta, nem tudja megítélni, milyenek lesznek az árak egy év múlva. Az árak mérsékelt emelkedését valószínűsítők aránya gyakorlatilag megegyezik a 2024-es értékekkel. A válaszadók többsége egyre inkább elfogadja, hogy a korábbi évekhez képest az árak új, magasabb szinten ragadnak be.

A megtakarításoknál sem mindegy

Az infláció nemcsak a mindennapi kiadásokat, hanem a megtakarítások reálértékét is befolyásolja. A K&H szakértői szerint a tartósan magasnak érzett infláció gyengítheti a pénzügyi biztonságérzetet és hatással lehet az emberek öngondoskodási döntéseire is.

K&H biztos jövő kutatás

A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2025. szeptember 1-8. között készült.

A többség nagy valószínűséggel vagy biztosan megy nyaralni az idén a középkorúak táborából: a 30-59 évesek több mint 60 százaléka tervezi ezt – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az idei első negyedévben. A nyaralásra fordítható összeg jóval több, mint egy évvel korábban.

Két számjegyű növekedés

A középkorúakra reprezentatív felmérés szerint a nyaralást tervezők idén átlagosan 397 ezer forintot költenének az utazásukra. Ez az összeg igen jelentős, több mint 21 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi átlaghoz képest, a 2023 elején mért 296 ezres költségvetésnél pedig 34 százalékkal magasabb értéket képvisel.

„A növekedés köszönhető annak, hogy – a költségek növekedésén felül – a középkorúak átlagkeresete és bevétele is emelkedett az elmúlt időszakban. A kutatásunk szerint az idei első negyedévben a megkérdezettek estében a háztartás átlagos havi jövedelme megközelítette a 600 ezer forintot, egészen pontosan 592 ezer forintot tett ki, ami rekordot jelent a felmérés évtizedes történetében, egyúttal 19 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben” – kommentálta az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, hogy a külföldi utazások esetében továbbra is kiemelkedően fontos az utasbiztosítás megléte, hiszen egy előre nem látható probléma, baleset vagy betegség esetén ez fedezetet nyújt a teljes utazási költség akár többszörösét is kitehető kiadásokra.

Százezrek nyaralásra

Az utazási költségvetés 397 ezer forintos átlagértéke nagyon szerteágazó válaszokból adódott. A nyaralást fontolgató válaszadók tizede legfeljebb 100 ezer forintot szán erre a célra a bevételeiből, és a következő, 100-149 ezer forintos kategóriába is további 10 százalékuk tartozik. Emellett 14-14 százalékuk 150-199 ezer, illetve 200-299 ezer forintos összeget mondott. Összességében tehát 100-300 ezer forintot szánna a nyaralásra a megkérdezettek legnagyobb része, vagyis 38 százaléka. A másik nagy táborba sorolhatóak azok, akik 300 és 699 ezer forint közötti kiadást valószínűsítenek, az arányuk 27 százalékos. Ugyanakkor 8-8 százaléknyian 700-999 ezer, illetve 1 millió forintnál is nagyobb összeget terveznek költeni az idei pihenésükre. Közel 10 százalék volt azok aránya, akik még nem tervezték meg pihenésüket, így annak költségvetését sem.

A nyaralásra fordítandó összegből átlagosan 2,6 fő megy majd nyaralni az idei szezonban, ami enyhe emelkedést jelent a korábbi két év 2,4, illetve 2,5 fős átlagához képest, és megegyezik a 2020-2022 közötti három évben mért értékkel. A legtöbben kettesben utaznak, 43 százalék mondta ezt, és főként az ötvenes korosztály tagjaira jellemző. Hármasban utazna az érintettek 21 százaléka. A magas jövedelműek esetében az átlag feletti, 27 százalékos a hármasban való utazás, ami kifejezetten magas szintet jelent. A négyfős utazás például a gyerekek miatt a 30-49 év közöttiekre a legjellemzőbb, 18 százalékuk választotta ezt a forgatókönyvet. Ezzel szemben az ötvenévesek körében csak 6 százalékos a négyfős utazások aránya.

Az összesített adatokból kiderül, hogy a nyaralásra szánt összeg 21 százalékos emelkedésével párhuzamosan az egy főre jutó kiadás sokkal visszafogottabban, 137 ezerről 151 ezer forintra, vagyis alig több mint 10 százalékkal emelkedett. Érdekes ugyanakkor, hogy az öt évvel korábbihoz képest a nyaralásra fordított teljes összeg 60, az egy főre jutó utazási költség pedig majdnem hasonló mértékben, 59 százalékkal emelkedett.

K&H biztos jövő felmérés

A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A fenti sajtóanyagban idézett felmérés 2025. február 17-25. között készült.