A magyar lakosság közlekedési szokásai és preferenciái figyelemreméltó stabilitást mutatnak az elmúlt években, miközben jelentős különbségek rajzolódnak ki a fővárosi és a vidéki lakosok között. A K&H biztos jövő felmérés legfrissebb adatai szerint a környezettudatos megoldások iránti nyitottság jelen van, de a saját gépjármű dominanciája megtörhetetlennek tűnik, különösen azokon a területeken, ahol a közösségi közlekedés alternatívái korlátozottabbak. Országos szinten a megkérdezettek 25 százaléka használja hetente többször a helyi tömegközlekedést, ám ez az arány a központi régióban 46 százalékra, ezen belül a fővárosban pedig 55 százalékra ugrik, miközben a keleti, illetve nyugati megyékben mindössze 18, illetve 12 százalékot ér el.

A felmérés mostani és korábbi adatai szerint 2017 óta összességében a megkérdezettek 68 százaléka használja hetente többször az autót, a legalacsonyabb 60, a legmagasabb pedig 75 százalék volt, így a mostani 66 százalékos érték az átlagos eredménynek felel meg.

A gépjárműhasználatot alapvetően meghatározza a lakóhely és az anyagi helyzet: míg a Budapesten élőknek csupán a fele – 49 százaléka – autózik hetente többször, addig a kisvárosokban ez az arány 74 százalék, a falvakban pedig 69 százalék. A rendszeres autóhasználat országos átlagban a jövedelmi szintek emelkedésével párhuzamosan nő, a legmagasabb kereseti kategóriában már 77 százalékos az arány. Érdekesség, hogy a motorozás továbbra is rétegműfaj maradt: a megkérdezettek 79 százaléka soha nem használ ilyen járművet. Akik pedig igen, azoknak a többsége is csak viszonylag ritkán. Mindössze 2 százalékos az aránya azoknak, akik hetente több alkalommal motoroznak. Szintén országosan a jövedelmi helyzet a helyi tömegközlekedés tekintetében nem játszik döntő szerepet, ellenben a végzettség igen: a magasabb végzettségűek 31 százaléka veszi igénybe ezt a lehetőséget, szemben az alacsonyabb végzettségűek 21 százalékával. Ugyancsak országos szinten a vonat- és a távolsági buszhasználat ezzel szemben fordított arányban áll a jövedelemmel; mindkét közlekedési mód rendszeres használata csökken a bevételek emelkedésével. Ezzel szemben a taxi használata stabil maradt, országos szinten 52 százalékos, míg a budapestiek 76 százaléka veszi igénybe legalább alkalmanként ezt a szolgáltatást.

A felmérés a távolsági utazásokra is kitért, ahol a repülés népszerűségének látványos növekedése tapasztalható: a friss felmérésben megkérdezettek 56 százaléka utazott repülőgéppel, ami jelentős emelkedés a tavalyi 46 százalékhoz képest. A légi közlekedés elsősorban a fővárosiak (79 százalék), a magasabb végzettségűek (75 százalék) és a magas jövedelműek (71 százalék) körében elterjedt.

Zöldebb közlekedés?

A fenntarthatóbb közlekedési módok közül a kerékpározás idén némi visszaesést mutat országosan, hiszen a rendszeres használók aránya 16 százalékra csökkent a korábbi két év 21-22 százalékos eredményéhez képest. A biciklivel való rendszeres közlekedés továbbra is a kisvárosokban a legnépszerűbb, az ott élők 21 százaléka választja ezt a közlekedési eszközt hetente több alkalommal, Budapesten viszont csupán 7 százalékos az arányuk. Ezzel párhuzamosan a rollerezés lassú terjedése figyelhető meg országos szinten. Bár jelenleg is még csak 19 százalék használja legalább alkalmanként, ez növekedés a 2020-ban mért 7 százalékhoz képest. A legnyitottabbnak a 30-as korosztály bizonyul, náluk 25 százalékos a rollerezők aránya.

Végezetül a kutatás arra is választ adott, hogy ideális körülmények között mit választanának a magyarok. Ha minden közlekedési mód korlátozás nélkül elérhető lenne a lakóhelyén, a válaszadók 61 százaléka továbbra is a saját autót tartaná a legvonzóbb opciónak. Bár Budapesten ez az arány alacsonyabb, 50 százalékos és ott a helyi tömegközlekedés a legnépszerűbb alternatíva (37 százalék), az országos átlagban a saját autó dominanciája egyértelmű. A bérelhető vagy közösségi megoldások iránti vágy egyelőre minimális, mindössze a lakosság 1-2 százaléka számára jelentenék ezek a legvonzóbb választást.

Photo by Musa Haef on Unsplash, free license

Továbbra is a megélhetési költségek emelkedése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a lakosság számára, bár a tavalyi szinthez képest némi enyhülés tapasztalható. Míg 2023-ban a válaszadók 92 százaléka számolt be növekvő kiadásokról, 2024-ben és 2025-ben ez az arány 80 százalék körülire csökkent. Az érintettek közel fele, 49 százalék jelentős, míg 31 százalék kisebb mértékű drágulást tapasztalt.

A megélhetési költségek emelkedését legnagyobb arányban a magas és közepes jövedelműek említették: 88, illetve 82 százalékuk számolt be növekedésről, míg az alacsony jövedelműek körében ez az arány 71 százalék volt.

Pontosan mennyi?

Jelentősebb árcsökkenést csak kevesen érzékeltek: a megkérdezettek mindössze 12 százaléka tapasztalt csökkenést a megélhetési költségekben. Ebben a csoportban az alacsony jövedelműek voltak többségben (17 százalék), míg a közepes és magas jövedelműek körében ez az arány 12, illetve 7 százalék volt. A költségnövekedést számszerűsítve: akiknél nőttek a kiadások, átlagosan havi 53 ezer forinttal magasabb költségről számoltak be – ez megegyezik a tavalyi értékkel. A legkisebb növekedést az alacsony és a magas jövedelműek körében mérték (49 és 50 ezer forint), míg a közepes jövedelműeknél az átlagos többletkiadás elérte az 59 ezer forintot. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a különböző jövedelmi kategóriába tartozó válaszadókat nagyon eltérő mértékben érintette a kiadások növekedése. Az alacsony és közepes jövedelműek jelentős részénél a teljes bevételre vetítve két számjegyű arányt képvisel a 49 és 59 ezer forintos kiadásnövekedés, miközben a magas jövedelműeknél ez legfeljebb 7 százalékos. Vannak azonban még azok, akik szerint nem változtak a költségeik, ők a válaszadók 8 százalékát képviselik.

20 ezer alatt, 200 ezer felett

A háztartás összetétele is befolyásolja a kiadások alakulását: ahol van gyerek, ott átlagosan 57 ezer forinttal nőttek a megélhetési költségek, míg a gyermekteleneknél ez az érték 49 ezer forint volt. Nemek szerint is eltérés mutatkozik: a nők 57 ezer forintos, a férfiak pedig 49 ezer forintos havi többletkiadást jeleztek.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy a drágulást tapasztalók egyharmada (33 százalék) 20 és 49 ezer forint közötti emelkedést említett, további közel egyharmaduk (32 százalék) 50 és 99 ezer forint közötti növekedést tapasztalt. 18 százalék szerint a költségek növekedése 100 és 200 ezer forint között volt. Emellett 12 százalékuk kisebb, mint 20 ezer forintos többletet jelzett, míg 5 százalékuk havi 200 ezer forintot meghaladó költségnövekedésről számolt be.

A felmérés a kiadások alakulása mellett azt is megvizsgálta, hogyan változott a középkorúak jövedelme. A válaszadók csaknem felénél – 49 százalékánál – nőttek a bevételek, átlagosan 45 ezer forinttal. Ugyanakkor a megkérdezettek 15 százaléka csökkenésről számolt be, esetükben 64 ezer forint volt a visszaesés. 36 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy bevételeik nem változtak az elmúlt évhez képest. Összesítve az eredményeket az látszik, hogy minden válaszadóra vetítve 12 ezer forinttal nőttek a bevételek átlagosan.

A felmérés eredményeit értékelve Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője közölte: “Ha összevetjük a felmérésben szereplő 12 ezer forintos bevétel-növekedést a költségek 40 ezer forintos növekedésével, az eredmény összességében még mindig inkább kedvezőtlen. Átlagosan a háztartások havi 28 ezer forinttal vannak rosszabb helyzetben, mit egy éve. Bár 2023-hoz képest az adatok valamivel kedvezőbbek, a háztartások továbbra is nehezebb anyagi helyzetben vannak – a költségeik gyorsabban nőnek, mint a bevételeik. Mindez azért is kedvezőtlen, mert így a háztartások nagy része nem tud megfelelően takarékoskodni rövid távon, hosszabb távon pedig az öngondokoskodásra sem jut elegendő pénz.”

A magyar lakosság 30-59 éves tagjai továbbra is jóval magasabb inflációt érzékelnek, mint amit a hivatalos számok mutatnak. A 2025 második negyedévére vonatkozó K&H biztos jövő felmérés eredményei alapján a válaszadók szerint az éves infláció mértéke 22 százalék körül lehetett májusban, holott a hivatalos adat mindössze 4,4 százalék volt. Ez a különbség a statisztikai adatok és a vélemények között gyakorlatilag megegyezik a tavalyi évben tapasztalttal. a medián is kettessel kezdődik A felmérés szerint a válaszadók legnagyobb része, mintegy harmada a 15-24 százalékos inflációs sávot jelölte meg, 14 százalékuk viszont az inflációt 40 százalék felettinek érzékeli. A mediánérték a 20-24 százalékos intervallumban alakult. Mindössze a megkérdezettek 3 százaléka beszélt 1-4 százalékos inflációról, annak ellenére, hogy ez a tartomány esik a legközelebb a hivatalos adathoz.

Az inflációérzet különbségei – kis mértékben ugyan -, de demográfiai bontásban is kirajzolódnak: a falvakban élők átlagosan 24, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az alacsony és közepes jövedelműek szintén 23-24 százalékos inflációt éreznek. A városban élők, a diplomások vagy a magasabb jövedelműek valamivel alacsonyabb, de még mindig kimagasló 20 százalékos áremelkedési ütemet érzékelnek tavaly májushoz képest. 9 százalékra számítanak.

A jövőbeli árvárakozások terén is tartós pesszimizmus látható: a válaszadók 68 százaléka számít további áremelkedésre, mindössze 11 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenni fognak az árak a következő egy évben. Az így kalkulált átlagos várt infláció 9 százalékos, amely szintén alig tér el a tavaly mért 8 százalékos átlagértéktől. Korosztályok és jövedelmi csoportok szerint a várakozások enyhén szórnak: az 50–59 évesek és a kisebb településeken élők átlagosan 10 százalékos drágulásra számítanak, míg a fiatalabbak és a fővárosiak inkább alacsonyabb, 6-8 százalékos jövőbeni áremelkedést tartanak valószínűnek. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hivatalos statisztikák ellenére a lakosság továbbra is erőteljesen érzi a korábbi inflációs sokk hatását és az árak jövőbeni alakulását illetően is inkább borúlátó.

Javulást hozott az idei év a háztartásokat érintő fontos gazdasági mutatókban. Idén januárban 3,8, februárban 3,7, márciusban pedig 3,6 százalék volt az éves infláció, szemben az egy évvel korábbi, kiugróan magas 25,7, 25,4 és 25,2 százalékos mutatóval. Az infláció jelentős lassulása egyelőre nem hozott számottevő változást a középkorúaknál az anyagi helyzetet nézve. A K&H biztos jövő felmérés szerint az idei első negyedévben a 30-59 évesek 58 százaléka érezte kedvezőnek az anyagi helyzetét, ami nem jelent érdemi változást a korábbi eredményekhez viszonyítva, ugyanakkor valamivel meghaladja a múlt év különböző negyedéveiben született eredmények 53 százalékos átlagát.

“Az anyagi helyzet megítélése részben azért nem mutatott jelentős javulást az infláció lassulása ellenére, mert sokan nem érzik azt, hogy valóban kisebb tempóban emelkednének az árak. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a felmérésünk szerint a középkorúak háztartási jövedelme nem mutatott komolyabb emelkedést. Az első negyedévben az átlag 499 ezer forintot tett ki, ami lényegében megegyezik a múlt év harmadik és negyedik negyedévében mért 501 ezer és 502 ezer forintos átlaggal. Ezek az összegek a felmérés történetének legmagasabb értékei, ugyanakkor az látszik, hogy megállt a növekedés. 2018 és 2019 első negyedévében 282 ezer és 328 ezer forint volt ez az összeg, a múlt év első három hónapjában pedig 456 ezer forintnál járt” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: “A tavalyi bizonytalan gazdasági környezet, megfejelve a kiemelkedően magas inflációval a háztartások kiadásainak visszafogását eredményezte. Ez az óvatossági motívum még mindig érzékelhető. Ha a reálbérek tartós emelkedésnek indulnak, az lendületet adhat a fogyasztásnak, a lakossági hitelfelvételi kedvének, ez pedig összességében felfelé húzhatja a gazdasági mutatókat, köztük a GDP-t is.”

Nélkülözés kontra gondtalan élet

 A felmérés részeredményeiből kiderül az is, hogy bár a háztartások átlagos jövedelme 499 ezer forint volt az idei első negyedévben, a mediánérték csak 399 ezer forint volt, azaz a megkérdezettek fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb jövedelemről számolt be. Ez jelentős eltérést jelent az átlaghoz képest, amit néhány kiemelten magas jövedelmű háztartás felfelé húz. 

A felmérés szerint a megkérdezettek 2 százaléka arról számolt be, hogy megélhetésüket tekintve nélkülözniük kell: esetükben a háztartás jövedelme átlagosan 232 ezer forintot tett ki. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik hónapról hónapra anyagi problémákkal küzdenek, náluk 319 ezer forint a jövedelmi átlag. A háztartások közel ötöde, 18 százaléka úgy érzi, épp, hogy kijön a havi keresetéből; körükben 357 ezer forintnyi összeg áll rendelkezésre. A válaszadók majdnem harmada, 32 százaléka azt mondta, hogy bár anyagi gondok nincsenek az életükben, de megtakarításra nem futja. Majdnem ugyanennyien, a megkérdezettek 34 százaléka megélhetési gondok nélkül él, és alkalmanként félre is tudnak tenni. Az előbbiek táborában az átlagos jövedelem 469 ezer, utóbbiaknál 601 ezer forint volt. A 30-59 évesek körében 7 százalék él a legjobban, ők az anyagi jóléten túl rendszeresen meg is tudnak takarítani: náluk a jövedelmi átlag 751 ezer forint.

Jelentősen emelkedtek az elmúlt években a magyarországi átlagbérek. Idén júniusban például a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetés megközelítette a 335 ezer forintot, ami éves szinten több mint 15 százalékos emelkedést jelent. A korábbi években – 2017 és 2021 között – éves szinten 9-13 százalékkal emelkedtek az átlagos nettó bérek. A K&H biztos jövő felmérése évek óta méri, hogy mekkora időszakot tudnának áthidalni fizetés nélkül a 30-59 éves korosztály tagjai, ám ez az időszak a béremelkedésekkel párhuzamosan nem emelkedett számottevően. A reprezentatív kutatás idei második negyedéves eredményei szerint ugyanis a válaszadók átlagosan 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, az elmúlt éveket nézve viszont az látszik, hogy 2017-ben ez 8 hónap, 2018-ban 6 hónap volt, majd 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 7 hónapot tett ki.

Hónapok kontra tartalékok

A részletes eredményekből ráadásul az is látható, hogy a válaszadók 36 százaléka mindössze 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha nem jutna fizetéshez. Ez az arány lényegében megegyezik az elmúlt öt év eredményével. Az idei kutatás szerint a megkérdezettek 23 százaléka 3 hónapot, 14-14 százalékuk pedig 6 hónapot, illetve 1 évet, 5 százalék pedig több mint 2 évig tudna megélni a fizetése nélkül.

Az, hogy a fizetések emelkedése nem igazán látható a fizetés nélkül finanszírozható időszak alakulásán részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt években a többletet sokan beruházásokra, például lakásfelújításra, autóvásárlásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordították. Ez részben alátámasztja, hogy a kiskereskedelmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának volumene 2017-től 2019-ig évente 9-10 százalékkal nőtt éves szinten, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban mindössze 0,3 százalékos volt a többlet, 2021-ben pedig már majdnem 5 százalékos volt a bővülés.

Belefér-e a spórolás?

A kutatás a megtakarítási szokásokra is választ adott. Az idei második negyedévben a 30-59 évesek negyede nem tud vagy nem szokott félretenni. Ez jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, amikor 18,4 százalékos volt az arányuk.

Ugyanakkor 33 százalékos azoknak az aránya, akik rendszeresen spórolnak és a kérdéses összeget már a hónap elején elkülönítik, 12 százalékuk a hónap végén megmaradó pénzből gyarapítja a tartalékát, míg a megkérdezettek 15 százaléka akkor tesz félre, ha nagyobb összeget kap.

A K&H szakértői szerint az idén kialakult bizonytalan helyzetben, a jelentősen emelkedő infláció mellett kulcskérdés a megtakarítás. Akiknek van rá lehetősége, azoknak mindenképp érdemes különböző megtakarítási konstrukciókat keresniük, hogy a spórolt pénz ne veszítsen az értékéből.

Fotó: Andre Taissin, Unsplash

Egy hirtelen bekövetkező negatív élethelyzet – mint például a munkahely elvesztése esetén – sokan csak rövid ideig tudnák finanszírozni a mindennapi életüket – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Hónapok, jövedelem nélkül

A felmérés szerint a magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel és 1 hónapos emelkedést jelent a 2018-as eredményhez képest. A 7 hónapos időtáv csak elsőre tűnhet soknak, a részeredmények sokkal árnyaltabb képet mutatnak. A 30-59 éves lakosság 26 százaléka maximum 3 hónapot, 36 százalékuk pedig csak 1 hónapot tudna átvészelni a meglévő forrásaiból, rendszeres bevétel nélkül. Ugyanakkor a megkérdezettek 8 százaléka 1-2 évre szükséges anyagi háttérrel rendelkezik, ha elapadnának a havi források, 5 százalékuk pedig azt mondta, akár több mint 2 évig is képes lenne bevétel nélkül megélni.

Egyenlőtlenségek, hajlandóság

További egyenlőtlenségekre is felhívja a figyelmet a megtakarítások terén a K&H biztos jövő felmérése: a nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka maximum 1 hónapig bírná bevétel nélkül. A keleti országrészben a háztartások 43 százaléka tartozik a legkiszolgáltatottabb kategóriába, nyugaton és a középső országrészben csak 31-32 százalékos az arányuk, míg a fővárosban csupán 25 százalékos. A megtakarítási hajlandóságra vonatkozó beszédes eredmény, hogy azok, akik hisznek a hosszabb távú pénzügyi tervezésben, megtakarításokban, 2 hónappal hosszabb időre, 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, mint azok, akik nem, utóbbiaknak 5 hónapra futja a tartalékukból.

A vírus is megtette a hatását

Az összképet rontja az idén tavasszal Magyarországon is megjelenő koronavírus-járvány, hiszen sokaknál a korábbinál rosszabb helyzetet eredményezett. A hivatalos KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta a május-júliusi három hónapos időszakban átlagosan 4,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal. A kutatás szerint azok, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékaiból.

Minél előbb, annál jobb

“A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nagyon rövid időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért lényeges, hogy az érintettek minél előbb kezdjék el a takarékoskodást, így stabilabb háttérrel várhatják a hirtelen jött változásokat” – mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezetője.

Hozzátette: “A megtakarítással rendelkező magyarok többsége – 52 százaléka – konkrét cél nélkül takarít meg. Lakásfelújításra 26 százalékuk tesz félre, 16 százalékuk pedig egészségügyi kiadásokra tartalékol.” A szakember azt is elmondta, hogy mindenkit, aki megteheti, arra biztat, hogy akár kicsiben is tegyen félre: „A rendszeres befektetési program azok számára is könnyedén elérhető, akik csak kisebb összeget tudnak félretenni havonta, a megkérdezettek 60 százaléka hisz abban, hogy az időben elkezdett rendszeres, kis összegű megtakarításokkal is gyűjthető nagyobb összegű megtakarítás.”

Bár a koronavírus-járvány miatt márciusban és áprilisban sokkal visszafogottabb a forgalom, azonban amikor az autók nagy része visszatér az utakra, a sebesség továbbra is kulcsfontosságú lesz. Az elmúlt években ugyanis a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset. A hivatalos adatok szerint a személysérüléses balesetek 30-40 százalékának ez az oka. A K&H biztos jövő felmérése szerint az autósok többsége – saját bevallása szerint – betartja a sebességhatárokat.

Város, azon kívül, és a pálya

A felmérés szerint a lakott területen belül jellemző 50 km per órás sebességkorlátot a sofőrök 59 százaléka betartja, vagyis tízből hatan nem mennek gyorsabban a megengedettnél. A nők szabályosabbak: 74 százalékuk veszi figyelembe a városi „50-et”, míg a férfiaknak csak a 46 százaléka mondta ugyanezt. A nyugati megyékben élők szintén szabálykövetőbbek: 65 százalékuk figyel a korlátozások betartására.

A K&H felmérése szerint a lakott területen kívül azonban már csak az autósok alig több mint fele, 52 százaléka megy gyakorta maximum 90 km per órás sebességgel. Itt is jókora fölényben vannak a nők, 71 százalékuk nem lépi át a 90-es korlátot, 30 százalékuk pedig 96-100 km per órás sebességet. A válaszok átlaga alapján egyébként a megkérdezett sofőrök lakott területen kívül átlagosan 92 km per órás sebességgel autóznak.

A sztrádákon autózók magatartása sokszínű. A megkérdezettek átlagosan 127 km per órával közlekednek, azaz a megengedettnél lassabban. Az autósok harmada – 34 százaléka – pedig még 120 km per óránál is lassabban hajt, ez a nők 49, a férfiak 22 százalékára igaz. Összességében tehát elmondható, hogy az autópályákon a sofőrök 70 százaléka soha nem lépi túl a 130-as sebességkorlátozást.

Korlátok nélkül

Viszonylag kevesen vannak, akik elmondásuk szerint jelentősebben túllépik a sebességhatárokat. A városon belül autózók 2 százaléka vallotta be, hogy jellemzően 61 km per órát meghaladó sebességgel közlekedik. Városon kívül a 101 km per órát rendszeresen átlépő autósok aránya 4 százalékos. A sztrádán közlekedőknek ugyancsak 4 százaléka lépi át gyakran 141 km per órás sebességet.