Vissza a normális élethez – az utóbbi napokban, hetekben ez a jelszava a befektetőknek, akik az oltási programok beindulásával, sorra megjelenő vakcinaengedélyek miatt már a pandémia utáni életre fókuszálnak. Ez a várakozás alapvető változásokat hozott a piacon, többek között meredek emelkedőre került az olajár, de megjelentek a kockázatok is.

Kovács Mátyás, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere azt mondta: „Az olajárfolyam február közepére elérte a 60 dollár körüli szinteket, azaz 25 százalékkal drágult év eleje óta. Az áremelkedés hátterében több tényező áll. Egyrészt a járvány utáni normalizálódás miatt fellendülés várható a világgazdaságban, ez pedig fokozza majd az olajkeresletet. Másrészt a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia átmenetileg visszafogta a kitermelést, azaz szűkítette a kínálatot. Az olajdrágulást segítette az is, hogy egyre többen számítanak a repülőgép-forgalom, valamint a szállítmányozás újraindulására, ami újabb keresletfokozó tényező. Ugyancsak befolyásolja az olajárat, hogy az Egyesült Államokban a palaolaj-termelés túl lehet az aranykorán, ami ugyancsak a sima olajnak ad lendületet. Másik oldalról Joe Biden gazdaságpolitikai tervei is hatással vannak az olajárra, az amerikai elnök „zöld fordulatot” lengetett be, azaz a fosszilis energiahordozók helyett a környezetbarátabb felhasználás felé terelné az amerikai gazdaságot, ami viszont az olajpiac zsugorodását, az árak csökkenését vetíti előre, „Biden zöld forradalma azonban csak hosszabb távon lesz hatással a piacra, így egyelőre nem töri meg az olajdrágulást” – tette hozzá a szakember.

Fontos, hogy az idei évre vonatkozó gazdasági prognózisok, köztük az inflációs előrejelzések jelentős része még a korábbi, alacsonyabb olajárak alapján készülhettek, vagyis sok forgatókönyvet át kell írni. Ráadásul az olajár alakulásától függetlenül a befektető egyik nagy tábora tart az infláció megugrásától. „Elsősorban attól félnek, hogy az újraindulást követően világszerte vehemensen elkezdenek költeni a háztartások és a vállalatok, ez pedig hirtelen felpörgetheti az inflációt. Ez a várakozás részben abból fakad, hogy Joe Biden pénzosztásba kezd, úgynevezett stimuluscsekkeket ad a háztartásoknak, hogy felpörgesse a fogyasztást. Egyelőre kérdés, hogy ezek a pénzek valóban a boltokban, szolgáltatóknál landolnak-e vagy a piacokon, befektetésként” – fogalmazott a K&H alapok kezelőjének portfóliómendzsere. Ha valóban megugrana az infláció, akkor a jegybankok tudnának lépni, például kamatemeléssel visszafogni az áremelkedést, ám nem tűnik valószínűnek, hogy a mostani környezetben a jegybankok a szigorítás felé mozdulnának el. A befektetők másik tábora viszont egyelőre nem tart komolyabb infláció sokktól, egyelőre kérdés, hogy melyik csoportnak lesz igaza.

Az inflációs rizikó viszont látszik a kötvénypiacokon, a hozamok ugyanis növekedésnek indultak. Az amerikai 10 éves kötvény hozama az év elején még 90 bázispontnál tartott, február közepén pedig már 1,3 százalékos szinten járt, vagyis erőteljesen emelkedett, tehát az árfolyama csökkent.

A mostani kilátások szerint a kötvénypiac, ameddig az inflációs kockázatok mérséklődéséig nem tűnik vonzó célpontnak, így továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek hozammal. Ugyanakkor fontos, hogy a részvényárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, ezért csak óvatosan, kisebb vásárlásásokkal diverzifikált portfólióval, esetleg befektetési jegyeken keresztül érdemes belevágni.

A mindent felforgató koronavírus-járvány olyan változásokat indíthat el a befektetések terén, amelynek eredményeként sok, eddig szinte megkerülhetetlen cég súlytalanabbá válhat vagy új területek felé nyithat. Már vannak jelei annak, melyik irányban érdemes keresni a jövő nyerteseit – derül ki a K&H alapok kezelőjének legfrissebb összeállításából.

A zöld jelszó

Bár már az elmúlt években is ott voltak a befektetések között a fenntarthatóságra, zöldebb gazdaság kialakítására fókuszáló eszközök, befektetési alapok, különböző vállalatok, de a klímaváltozás miatti aggodalmak és a járvány felerősítette ezt a trendet. „A fenntarthatóságot, újrahasznosítást, környezetbarát energiaforrások térnyerését szolgáló fejlesztések sokszor jelentős erőforrásokat igényelnek. A globálisan alacsony kamatkörnyezet most kedvez ezeknek a fejlesztéseknek” – mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezérigazgatója.

A zöldgazdaság előretörésével párhuzamosan a klasszikus ágazatok szereplői veszítenek népszerűségükből. „Elég csak az olaj- és energiaárak csökkenésére gondolni. Jelenleg a globális GDP 6,5 százalékával támogatja a világ a fosszilis üzemanyag-előállítást. Ez jelentős összeg. Különösen, ha úgy nézzük, hogy 1 tonna szén-dioxid-kibocsátás lényegében 130 dolláros, majdnem 40 ezer forintos támogatáshoz jut” – tette hozzá a vezérigazgató. Éppen ezért erősödnek azok a törekvések, amelyek ehelyett inkább megadóztatnák a fosszilis energiatermelést és az ebből befolyó összegeket a megújuló erőforrásokra koncentráló ágazatokba, cégekhez terelnék.

Tévedés, hogy drága lenne

A klímaváltozás kezelése nem terhelné meg annyira a gazdaságot, összehasonlítás képpen: a koronavírus-járvány miatti gazdasági sokk kezelésére és az újraindítására az országok a GDP-jük hatalmas részét, akár 5-28 százalékát költenék el. Miközben a klímaváltozás megoldására elég lenne a globális GDP mindössze 2,5 százaléka. „Arányosan nézve tehát a zöld gazdaság fejlesztése, a klímaváltozás megállítása és a fenntartható környezet kialakítása vállalható költségekkel járna” – emelte ki a szakember. A járvány lehetőséget is jelenthet a világgazdaságnak, felhatalmazást arra, hogy az eddiginél is erősebbé váljanak a fenntarthatóságot, a klímaváltozást megakadályozó lépések.

Példaként említette: Látszik, hogy az utóbbi években eleve sebesen fejlődő digitálizáció a járvány miatt tempót vált és még gyorsabban tör előre. Közben az ingatlanpiacot is újra kell értékelni, kiderült ugyanis a távmunkáról, hogy működik, ez pedig például az irodaszektorban eredményezhet változást. De említhetnénk a városi közlekedést, amelyben a mikromobilitás, a kerékpározás egyre nagyobb figyelmet kap.

Mindenki beszállhat

A befektetési piacok is felismerték a fenntarthatóságban rejlő lehetőségeket. A K&H Csoport anyavállalata, a KBC Csoport már évekkel ezelőtt útjára indította a fenntarthatósági szempontokat maximálisan figyelembe vevő befektetési alapjait, amelyek fenntartható fejlődés befektetési (ffb) alapok néven ismertek. A legújabb trendeknek megfelelően a KBC és a K&H alapok kezelője a változásokhoz igazodva módosította az érintett alapokra vonatkozó befektetési politikát, hogy még jobban szolgálják a fenntartható fejlődést és a befektetők számára attraktívabb hozamot nyújtsanak a szóban forgó alapok. Az alapok bárki számára elérhetőek: rendszeres megtakarítással már egészen kicsi összeggel is érdemes elkezdeni.

Eddig az ffb alapok sorában minden gazdasági ágazat egyenlő arányban szerepelt a kiválasztásnál, ezentúl a KBC és a K&H szakértői kockázat szerint súlyozzák majd a szektorokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rizikósabb ágazatokban – például az alapanyagiparban – érdekelt vállalatok táborából legjobban teljesítő cégeknek csupán a 20-40 százaléka lehet kerülhet az alapokba, ezzel szemben a kevésbé kockázatos szektorokból – például a média – akár a legjobb cégek 50-70 százaléka is szerepet kaphat.

Zobor Zsuzsa közölte: „További változás, hogy azok a cégek lekerülnek a célbefektetések közül, amelyek nem helyeznek megfelelő hangsúlyt az úgynevezett ESG-tényezőkre, azaz a környezeti, társadalmi és irányítást érintő szempontokra. Ezek a cégek nehezebben jutnak forrásokhoz, ezáltal a növekedési lehetőségeik is korlátozottak. Ezzel szemben az ESG-szempontokat figyelembe vevő vállalatok könnyebben jutnak forrásokhoz, amelyek a jövőbeni fejlődésük, fokozottabb jövedelmezőségük alapja.”

Összességében a K&H alapok kezelőjének szakemberei szerint a következő időszakban egyre nagyobb figyelem övezi majd a megtakarítások piacán a fenntarthatóságot, az erre építő befektetési alapok növekedési kilátásai pedig a mostani helyzetben kedvezőnek mondható.

Egy hirtelen bekövetkező negatív élethelyzet – mint például a munkahely elvesztése esetén – sokan csak rövid ideig tudnák finanszírozni a mindennapi életüket – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Hónapok, jövedelem nélkül

A felmérés szerint a magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel és 1 hónapos emelkedést jelent a 2018-as eredményhez képest. A 7 hónapos időtáv csak elsőre tűnhet soknak, a részeredmények sokkal árnyaltabb képet mutatnak. A 30-59 éves lakosság 26 százaléka maximum 3 hónapot, 36 százalékuk pedig csak 1 hónapot tudna átvészelni a meglévő forrásaiból, rendszeres bevétel nélkül. Ugyanakkor a megkérdezettek 8 százaléka 1-2 évre szükséges anyagi háttérrel rendelkezik, ha elapadnának a havi források, 5 százalékuk pedig azt mondta, akár több mint 2 évig is képes lenne bevétel nélkül megélni.

Egyenlőtlenségek, hajlandóság

További egyenlőtlenségekre is felhívja a figyelmet a megtakarítások terén a K&H biztos jövő felmérése: a nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka maximum 1 hónapig bírná bevétel nélkül. A keleti országrészben a háztartások 43 százaléka tartozik a legkiszolgáltatottabb kategóriába, nyugaton és a középső országrészben csak 31-32 százalékos az arányuk, míg a fővárosban csupán 25 százalékos. A megtakarítási hajlandóságra vonatkozó beszédes eredmény, hogy azok, akik hisznek a hosszabb távú pénzügyi tervezésben, megtakarításokban, 2 hónappal hosszabb időre, 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, mint azok, akik nem, utóbbiaknak 5 hónapra futja a tartalékukból.

A vírus is megtette a hatását

Az összképet rontja az idén tavasszal Magyarországon is megjelenő koronavírus-járvány, hiszen sokaknál a korábbinál rosszabb helyzetet eredményezett. A hivatalos KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta a május-júliusi három hónapos időszakban átlagosan 4,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal. A kutatás szerint azok, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékaiból.

Minél előbb, annál jobb

“A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nagyon rövid időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért lényeges, hogy az érintettek minél előbb kezdjék el a takarékoskodást, így stabilabb háttérrel várhatják a hirtelen jött változásokat” – mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezetője.

Hozzátette: “A megtakarítással rendelkező magyarok többsége – 52 százaléka – konkrét cél nélkül takarít meg. Lakásfelújításra 26 százalékuk tesz félre, 16 százalékuk pedig egészségügyi kiadásokra tartalékol.” A szakember azt is elmondta, hogy mindenkit, aki megteheti, arra biztat, hogy akár kicsiben is tegyen félre: „A rendszeres befektetési program azok számára is könnyedén elérhető, akik csak kisebb összeget tudnak félretenni havonta, a megkérdezettek 60 százaléka hisz abban, hogy az időben elkezdett rendszeres, kis összegű megtakarításokkal is gyűjthető nagyobb összegű megtakarítás.”

Bár hivatalosan még nincs vége az amerikai elnökválasztásnak, a végeredmény lényegében megszületett, Joe Biden demokrata jelölt lesz az Egyesült Államok elnöke. Ezzel az elnökválasztáshoz kapcsolódó bizonytalanság eltűnt a piacokról, de azért maradtak kérdések. A járvány megítélése pedig paradox – írja legfrissebb piaci értékelésében Kovács Mátyás, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere.

Az elnökválasztás után

“Most úgy néz ki, hogy az amerikai szenátusban republikánus többség marad, emiatt Biden elnöknek kompromisszumokat kell találnia a döntésekhez, a kampányban beharangozott terveit nem biztos, hogy sikerült véghezvinnie, így a technológiai mamutvállalatok megregulázása és az adóemelési tervek is lekerülhetnek a napirendről. Ennek pedig örültek a piacok” – fogalmazott a szakember. Az is kérdés maradt, hogy mekkora mentőcsomagot vet be az amerikai állam a járvány negatív hatásainak tompítására és a fellendülés elősegítésére. “A piaci hangulatot nem rontotta el az sem, hogy még nem született meg a döntés mentőcsomagról” – tette hozzá.

Az is látszik, hogy a befektetők a járvány súlyosbodására nem igazán reagálnak. Kovács Mátyás azt mondta: “Az olyan rövid távú rossz híreken átnéznek, mint a különböző országokban bevezetett szigorítások, vagy a visszafogott gazdasági aktivitásra utaló számok. Várják a vakcinákról szóló híreket, bíznak a hatékony védelmet jelentő készítmény mielőbbi megjelenésében és a tömeges oltások megkezdésében.” Ez abból is látható, hogy az egyik legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P 500 új csúcsokra kapaszkodott az elmúlt hetekben.

Pénzpumpák, infláció, kötvényhozamok, részvénypiacok

A mostani helyzet alapján bizakodónak tűnnek a részvénypiaci befektetők. Ráadásul jegybanki oldalról is támogatást kaphatnak. Az Európai Központi Bank magasabb fokozatra kapcsolhatja az eszközvásárlási programját és az amerikai Fedtől is komolyabb szerepvállalás várható, miután kétségessé vált az amerikai költségvetést terhelő mentőcsomag mérete és sorsa. “Ezek szintén muníciót adhatnak a részvénypiaci emelkedésnek – mondta Kovács Mátyás. A szakember szerint az alternatíva hiánya is a részvénypiacok mellett szól. – A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a jegybanki pénzpumpálás, azaz eszközvásárlások a kötvényhozamokat alacsony szinten tartják. A piacokra öntött pénznek viszont előbb-utóbbi inflációpörgető hatása lesz, ez pedig azt valószínűsíti, hogy a kötvényeknek negatív lesz a reálhozama. Így a reálgazdasági eszközök mellett a részvénypiacok nyújthatnak megfelelő kiutat a befektetni való pénzeknek” – emelte ki Kovács Mátyás.

Összességében a K&H alapok kezelőjének szakértője szerint a járvány miatti bizonytalanság ellenére  középtávon továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek jó kilátásokkal és attraktívabb hozamokkal. A kiegyensúlyozottság érdekében érdemes nem csak a forintalapú részvényalapokat számba venni a befektetéseknél, hanem az olyanokat is, amelyeknek van devizakitettsége.

A koronavírus-járvány eleve állandó bizonytalanságot jelent a világgazdaságnak, a piacoknak, ezen belül a részvényárfolyamok számára. Ráadásul az elmúlt hetekben további tényezők is bonyolítják az összképet. Ezek közé tartozik vírus elleni vakcina fejlesztése, az amerikai elnökválasztási kampány, Donald Trump koronavírus okozta betegsége, az Egyesült Államok gazdasági kilábalást segítő csomagjáról szóló vita.

Egyik oldal, másik oldal

Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője szerint a koronavírus-járvány és annak negatív gazdasági hatásai és a vakcináért folyó versenyfutás eddig is változékonnyá tették a piacokat.

“Jött a Trump betegségével megspékelt elnökválasztási kampány, amely minden eddigitől eltér. Bár a közvélemény-kutatások szerint Biden vezet, nem lehet a győzelmét biztosra venni, sőt, kérdés, hogy az elnökválasztás napja után lesznek-e még jogi csatározások, amelyek befolyásolhatják, hogy ki lesz az elnök” – tette hozzá. Már megjelentek gazdasági kommentárok arról, hogy Biden esetleges győzelme esetén a vállalatok adóját megemelnék, ami a technológiai óriáscégek számára rosszul jönne. Ugyanakkor ezt érdemes óvatosan kezelni. Még, ha Biden is lenne a befutó, valószínűleg nem egy ilyen lépéssel nyitna. Ráadásul más szektorokban, például a zöldenergiában érdekelt cégeknek ösztönzést adhatna. Ugyanígy lehetetlen megjósolni, hogy bárki lesz is az elnök, milyen intézkedéseket fog hozni, amelyek befolyásolják majd a piacokat.

Szemet becsukni?

“Most annyi biztos, hogy izgalmas időszak következik. Érzékenyek lesznek a befektetők és a piacok. A különböző hírekre fognak reagálni. Lehetnek felívelések, süllyedések a következő időszakban, trendszerű esés vagy növekedés most nem igazán valószínű” – fogalmazott a szakember. Hajósi Péter szerint akár be is csukhatnánk a szemünket január közepéig, addigra letisztultabbá válhat a kép az amerikai elnök személyét és az ottani gazdaságot érintő kérdésekben, valamint akár a vakcina ügyében is. “Január 20-án iktatják be a hivatalába az elnököt. Addigra pedig talán már azt is pontosabban lehet látni, mikor csenghet le a járvány, azaz ott jöhet egy fellélegzés, amelyre a mostani bizonytalanság után szüksége is lesz a piacoknak” – mondta a portfóliómenedzsment vezető.

Hajósi Péter szerint bármennyire bizonytalan helyzet várható januárig, a mostani gazdasági környezetben továbbra is az átlagnál nagyobb hozammal kecsegtetnek a részvénypiacok, ezért a részvénybefektetési alapok kaphatnak nagyobb figyelmet

A forint a napokban több hónapos mélypontra gyengült, az euró árfolyama a 360 forintos szint fölé került. A forint értékvesztése illeszkedik a globális és régiós piaci folyamatokba. Például a lengyel zloty és a román lej is gyengült. Ebben a helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntése, amely megfelelt a várakozásoknak, azaz változatlan szinten maradtak a kamatkondíciók, így az alapkamat szintje 0,6 százalékot is változatlan maradt. A piaci szereplők nem is magára a kamatdöntésre, hanem az ahhoz fűzött jegybanki kommentárra és a MNB új GDP- és inflációs előrejelzésére koncentráltak, ezekből lehet ugyanis következtetni, milyen irányra számítanak a jegybankárok a következő időszakban.

Az infláció van a fókuszban, de azért a forintra is figyelni kell

„Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem kommentálta a forint mozgását, egyúttal ismét megerősítette, hogy az inflációra figyel a jövőben is. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt a forint árfolyama befolyásolja, például az importált termékeken, mondjuk üzemanyagokon keresztül. Azaz az MNB-nek bár árfolyamcélja nincs és kerüli a devizapiaci mozgások értékelését, azért a forint árfolyamának változását is figyelik” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

Ezt muszáj is megtenniük, hiszen a forint, egy esetleges jelentősebb gyengüléssel keresztülhúzhatja az inflációs várakozásokat. „Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők óvatosan tesztelik az MNB-t, hogy meddig hagyja elmenni az euró árfolyamát. Megítélésünk szerint a 370 forint körüli árfolyamnál tehet lépéseket a jegybank. Mégpedig az egyhetes kamatszint esetleges emelésével vagy „lebeszélhetik” az euró árfolyamát. Utóbbi az úgynevezett szóbeli intervenció, azaz a jegybankárok iránymutatást adnak a piaci szereplőknek az árfolyamokról” – tette hozzá a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

Merre mehet a forint? Mi lesz a hozamokkal?

Rövid távon – azaz a következő hetekben, hónapokban – úgynevezett sávkereskedés várható a forintpiacon. Vagyis az euró árfolyama a 345-350 és a 365-370 forintos tartományban mozoghat. „Hosszabb távon pedig folytatódhat a forint lassú, mérsékelt leértékelődése” – fogalmazott a szakember.

Hajósi Péter szerint a keddi jegybanki kommentár alapján az is látszik, hogy az MNB az állampapír-hozamokat továbbra is alacsony szinten szeretné tartani, erre kifejezett utalás is történt. Ezért és a forint várható lassú értékvesztése miatt – magasabb kockázatvállalás mellett  – azok a részvényalapok kecsegtethetnek nagyobb hozampotenciállal, amelyeknél van devizakitettség, azaz dollárban és euróban jegyzett papírok is vannak a portfólióban.

Bár továbbra is bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány a világgazdaság teljesítményére nézve, az látszik, hogy a megtakarítók számára vannak kedvező hozamkilátásokkal rendelkező részvénybefektetések.

Működik a pénzpumpa

“Világszerte kedvező helyzetben vannak a részvények, mert a világ legnagyobb jegybankjai a gazdaság élénkítése céljából öntik a pénzt a gazdaságba. Ennek a pénznek egy része pedig a részvényvásárlásokra megy. A jegybanki pénz számtalan csatornán juthat el a részvénypiacra. Például a bankok által adott hiteleken, vagy éppen az Egyesült Államokban az állampolgároknak közvetlenül nyújtott állami támogatásból a vagyonosabbak részvényeket vettek. Emellett a jegybanki állampapír-vásárlások leszorítják a kötvényhozamokat, ez pedig szintén a részvénypiacok malmára hajtja a vizet” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője.

 Jelenleg a részvénypiacok mellett szól az is, hogy az országok többsége a tavaszi tapasztalatok alapján jobban felkészült a járvány második hullámának kezelésére, legalábbis, ami a gazdasági hatásokat illeti. Várhatóan nem lesznek olyan szigorú korlátozások, gyárbezárások, mint pár hónappal ezelőtt. “Közben egyre közelebb kerül a járvány miatt geopolitikai, ezen keresztül részvénypiaci kockázatot jelentő amerikai elnökválasztás. A voksolás után tisztulhat a kép, hogy milyen politikai lépések és gazdaságirányítás várható a jövőben. Emellett egyre közelebb kerül a világ a végleges megoldáshoz, azaz a koronavírus okozta megbetegedés megelőzését segítő vakcinához. Mindezek azért lényeges tényezők, mert a befektetők túlnéznek a mostani bizonytalanságon és azt próbálják beárazni, hogy a jövőben milyen lesz a gazdasági helyzet és az a részvény árfolyamára milyen hatással lehet. A járványra megoldást jelentő vakcina megjelenését már el is kezdték árazni” – tette hozzá Hajósi Péter. Összességében a részvénypiacok a mostani kilátások alapján az infláció feletti hozammal kecsegtetnek, ezért jelentenek jó célpontot a megtakarítóknak. Fontos, hogy a részvények a kockázatosabb befektetések közé tartoznak, de hosszabb távon jól teljesíthetnek, a rövid távú ingadozások ettől még mindig előfordulhatnak.

A demográfiai változásokban és a digitális átállásban rejlő lehetőségek

Fontos, hogy a részvénypiacokat globális szemmel kell nézni, így lehet a legjobban kiválasztani a kedvezőbb kilátással rendelkező ágazatokat és az azokban érdekelt vállalatokat. Ezen a téren pedig a koronavírus-járvány fontos változást hozott, felerősített már meglévő trendeket, amelyek az egészségügyben érdekelt társaságok és az információtechnológiai szektorban (IT szektor) szereplő cégeknek kedvez.

“Arról van szó, hogy a járvány miatt a gyógyszercégek mellett az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, például amerikai kórházüzemeltetők vagy éppen korszerű egészségügyi és orvostechnikai eszközöket gyártó cégek jobban teljesítenek. Mivel egyre nagyobb az igény ezekre az egészségügyi termékekre és szolgáltatásokra a járvány miatt, valamint a demográfiai változások, azaz az elöregedés miatt. Az utóbbi folyamat pedig az eddiginél fokozottabb keresletet biztosít hosszabb távon is ezen termékekre, szolgáltatásokra. Az IT szektor cégei pedig ugyancsak a járványhatás miatt lettek vonzóbb célpontok a részvénypiacokon. A felgyorsított digitális életmódra való átállás miatt egyre többen használnak különböző digitális, internetes megoldásokat. Az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek így nagyobb bevételre, nyereségre tehetnek szert.”

Hajósi Péter szerint a járvány lecsengése után az érintett IT cégek szolgáltatásaira megmarad a fokozott kereslet, azaz hosszabb távon ezek a vállalatok is átlagnál jobb teljesítményre lehetnek képesek.

Már több mint egy hét telt el azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank négy év után először hozzányúlt az alapkamathoz, 15 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette. Az első reakciók után most már jobban körvonalazódik, hogyan is érintette a lépés a forintot. „Fontos tudni, hogy az elmúlt hetekben kirobbant egy régiós deviza- vagy kamatverseny, erősebben fogalmazva: devizaháború. A lengyel jegybankárok ugyanis hirtelen, a járvány negatív hatásainak kompenzálására, a gazdaság felpörgetésére 0,1 százalékos szintre csökkentették a kamatot. Ez pedig az egyébként szintén alacsony magyar alapkamat töredéke” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója. Hozzátette: „A Magyar Nemzeti Banknak alkalmazkodnia kellett az alacsonyabb régiós környezethez, ezért mérsékelte a kamatszintet.”

Bár a magyar jegybank rendszeresen említi, hogy nincs árfolyamcélja, a piaci szereplők azonban tisztában vannak azzal, hogy a monetáris politika, a magyar gazdaság, az import és az export, az infláció, valamint a hitelezés szempontjából sem teljesen mindegy, milyen tartományban ingadozik az euró jegyzése. A befektetőknek szánt üzenetként is felfogható a kamatcsökkentés, hogy az MNB szerint a forint talán túl erős volt, az akkori 343-345 forintnál, így magasabb euróárfolyamot tart indokoltnak. A forinttal szemben az euró közel 7 százalékkal erősödött ebben az évben, július 1-ig. A lengyel zlotyval szemben pedig az euró majdnem 2 százalékkal drágult. Azaz a zloty, még a jelentős lengyel kamatcsökkentés ellenére is kevésbé gyengült a forinthoz képest.

Hajósi Péter azt  mondta, hogy a forint korábban a befektetési piacon úgynevezett finanszírozó deviza volt, a piaci szereplők az alacsony kamatozású forinthitelből vásároltak magasabb kamatozású devizát és így tettek szert nyereségre. „A legfrissebb piaci események alapján úgy tűnik, most már nem használják finanszírozó devizaként a forintot, ennek eredményeként a kamatvágás óta bekövetkezett gyengülés ellenére stabilabbnak tűnik az árfolyam, legalábbis kisebb kilengésekkel reagál” – mondta a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója.  Hozzátette: „A forint jól viselkedik. Úgy, mint ahogy egy feltörekvő piaci devizának kell. Ez azt jelenti, ha kedvezőtlen a nemzetközi befektetési hangulat, akkor gyengül. Ha pedig optimisták a piaci szereplők, akkor erősödik.”

A koronavírus-járvány miatt továbbra is rendkívül bizonytalan a világgazdasági helyzet, ezzel összefüggésben a pénz- és tőkepiacokon sem lehet tartós irányokról beszélni. Hajósi Péter szerint, ha a befektetők elkezdik beárazni egy esetleges második hullám kialakulását, az negatív hatással lehet az árfolyamokra, ebben a helyzetben a forint is gyengülhet. Ezért, akinek megtakarítása van, annak továbbra is meg kell osztania a kockázatokat, vagyis a pénz egy részét devizaalapú – például euró- és dolláralapú – befektetési alapokban érdemes tartani.