„A klímaváltozás már itt van, és arra kényszerít bennünket, hogy tudatosan alkalmazkodjunk hozzá. Ez nemcsak a mindennapi működésünket érinti, hanem pénzügyi és beruházási stratégiáinkat is. Az idei év sem kivétel: országosan 96–178 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az átlaghoz képest az 1 méteres talajrétegben. Bár július elején volt csapadék, ez csak átmenetileg enyhítette a helyzetet, a 90 napos csapadékhiány még mindig jelentős. A búzánál a kár kisebb mértékű volt, így országosan nagyjából 5 millió tonnás termés várható, de a tavaszi vetésűeknél – főként a kukoricánál – jóval nagyobb a kockázat. Az uniós előrejelzések még 4,5 millió tonnás országos termésről beszélnek, de már megjelentek 3,5 millió tonnás becslések is. Ha az augusztus-szeptemberi időszak száraz marad, akár a 2022-es, 2,2 millió tonnás mélypont közelébe is kerülhetünk” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember kiemelte: „A fenntarthatóság ma már nemcsak a nagyvállalatok úri passziója, hanem a túlélés záloga mindannyiunknak. Ha a gazdálkodók nem készülnek fel tudatosan a szélsőséges időjárásra és az aszályra, az a működésük és pénzügyeik összeomlásához vezethet. Ezért van szükség olyan beruházásokra és technológiákra, amelyek segítik a vízmegőrzést, a talajvédelem erősítését és a termelési kockázatok csökkentését. A K&H ebben partner: finanszírozási és tanácsadási megoldásainkkal a legkisebb termelőtől a nagyüzemekig segítjük a felkészülést. Továbbá a K&H agrár CO2 kalkulátorunkkal is segítjük a gazdaságokat, hogy feltérképezhessék saját karbonlábnyomuk mértékét. Aki most lép, az a jövő nyertese lehet – aki nem, annak a következő aszály lehet az utolsó figyelmeztetés.”

Várhatóan 2025-ben is kihívásokkal teli évre számíthat a magyar mezőgazdaság. Noha az 50 év óta először megjelenő, elsősorban a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás járványt, úgy tűnik, hogy sikerült megfékeznie a járványügyi szakembereknek, de számolni kell azzal, hogy ez vírus a jövőben is velünk maradhat. Így kiemelten fontos, hogy a telepek biológiai biztonságát erősítsük. Ami a növénytermesztési ágazatot illeti, ott továbbra is komoly kockázatot jelent az aszály és ezzel együtt a talajvíz hiánya.

A kihívások ellenére is növekvő hozam

Egyre súlyosabb problémát jelent a talajvíz hiánya, ez leginkább az alföldi, tiszántúli-régiót érinti. Az aszály kockázatok növekedése ellenére, a kukorica vetésterülete 2025-ben, a hivatalos adatok szerint továbbra is 800 ezer hektár felett maradhat Magyarországon.

„Az őszi vetésű növények esetében – az 5 éves átlaghoz képest – a hozamok kedvezően alakulnak EU belül. Így az EU-ban jó búza terméshozamra lehet számítani. Magyarországon az EU Bizottság előrejelzése szerint 5-6 t/ha búza hozamra lehet számítani, ami a 920 ezer hektár körüli területtel kalkulálva, éves szinten körülbelül 5,4 millió tonna termést jelenthet. A K&H az agrár szektor egyik legrégebbi és legnagyobb partnere: jelenleg több mint 11 ezer ágazati ügyféllel és 25 százalék feletti részesedéssel az agrárium finanszírozásában. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden partnerünk számára egyedi, személyre szabott megoldást tudjunk kínálni, ezzel is hozzájárulva sikerükhöz és a fenntartható gazdasági növekedésükhöz” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

Csökkenő hitelek az agrárszektorban

A mezőgazdasági hitelek aránya a tavalyi évben közel egy százalékkal (-0,8%) csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripari hitelkihelyezések nominális értéken 0,9 százalékos emelkedést produkáltak, vagyis egyelőre inkább oldalaz a hitelállomány volumene. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatban a hitelek reálértéke az elmúlt 5 évben mintegy százmilliárd forinttal csökkent, ami egyértelműen mutatja a beruházások elhalasztását, elmaradását. „Jó hír ugyanakkor, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent mindkét ágazatban: a mezőgazdaságnál a stabil 3,2 százalékról a tavalyi év végére már benézett 3 százalék alá, míg az élelmiszeriparban 7 százalékról 6,5 százalékra csökkent ez az arány” – tette hozzá a szakember.