A vietnámi székhelyű kutatás-fejlesztési leányvállalat feladata az LG mobilitási üzletágának egyik fő fókuszpontját jelentő fedélzeti infotainment (IVI) rendszerekhez tartozó szoftverek fejlesztése és ellenőrzése lesz. Az IVI-rendszerek a jövő mobilitásának kulcsfontosságú technológiájának számítanak: a telematikai és az audio-, video- és navigációs (AVN) megoldások mellett számos, a vezetéshez kapcsolódó információs és szórakoztató funkciót biztosítanak.

A Strategic Analytics piackutató cég szerint 2022 harmadik negyedéve óta 23 százalékos súlyával az LG vezeti az IVI-rendszerek globális piacát, mindemellett a vállalat immár két egymást követő évben könyvelhetett el kétszámjegyű részesedést az IVI-piacon.

Az LG folyamatosan erősítette az autóipari alkatrészekkel kapcsolatos K+F kapacitásait Vietnámban, mióta 2016-ban létrehozta a vietnámi gyárhoz tartozó Hanoi K+F Központot. A vállalat 2020-ban egy további K+F fióktelepet hozott létre Da Nangban.

Az új K+F leányvállalat az LG azon stratégiájának része, amelynek célja, hogy megszilárdítsa pozícióját a globális autóalkatrész-piacon, és vezető szerepet töltsön be az autonóm vezetés gyorsan közelgő korszakában. Három fő üzletágának — IVI-rendszerek, világítási és fényszórórendszerek a ZKW Group révén, valamint az LG és a Magna közös vállalkozásán keresztül kifejlesztett e-erőátviteli rendszerek — kiegyensúlyozott növekedésére alapozva a vállalat most már rendelkezik azokkal a technológiai képességekkel, kapacitásokkal és tapasztalattal, amellyel felgyorsíthatja a következő generációs mobilitási megoldások megjelenését.

Az LG célja továbbá, hogy 2024-ig több mint 30 százalékkal, 750-ről 1000 főre növelje a szakképzett szakemberek számát az újonnan alapított LG Electronics Development Vietnam, Ltd. vállalatnál.

„Továbbra is olyan mobilitási megoldásokat fogunk nyújtani, amelyek egyedi értéket biztosítanak globális autóipari ügyfeleink számára” — mondta Lee Sang-yong, az LG járműalkatrészek üzletág K+F laboratóriumának vezető alelnöke. „Infrastruktúránk továbbfejlesztésével képesek leszünk kapacitásaink növelésére és arra, hogy új generációs, innovatív mobilitási megoldásokat alkossunk meg.”

A Jelenből a digitális jövőbe konferencia megnyitóbeszédét tartó prof. dr. ifj. Székelyhidi László maga is az egyik idei díjazott. A Lipcsei Egyetemen dolgozó 43 éves magyar matematikusnak a matematika és társtudományai, a fizika és a kémia határterületén folytatott kutatási  tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann Társaság és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szenátusa.

“Egyebek mellett ifj. Székelyhidi László fontos eredményeinek köszönhetjük, hogy napjainkban a meteorológusok olyan áramlástani matematikai modellekkel dolgozhatnak, amelyek lehetővé teszik az időjárás dinamikájának, így például a felhők mozgásának gyors és pontos kiszámítását. A modellek minél hatékonyabbá tétele pedig ma, a szuperszámítógéppel készülő előrejelzések korában is kulcsfontosságú” – kommentálta az idei díj átadását dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

„Ifj. Székelyhidi László kutatásai egyre szélesebb értelemben segítik az áramlástani jelenségek matematikai modellezésen keresztüli jobb megértését, az egyelőre alig mérhető részletek matematikai eszközökkel való szimulálását, és ezen keresztül való numerikus elemzését. Munkássága várhatóan jelentősen hozzájárul felszíni vizeink jelenségeinek jobb megértéséhez, fokozott számszerűsíthetőségéhez, ezáltal például a vízi környezetben sajnos még nem kiküszöbölhető szennyezések turbulens elkeveredési folyamatainak szikárabb becsléséhez. Erre az együttműködésre számos hazai tudományos iskola nyitott Székelyhidi professzorral, bizonyítva a matematika és a műszaki tudományok egymást megtermékenyítő örök kapcsolatát” – tette hozzá dr. Józsa János, a Műegyetem rektora, maga is az áramlási folyamatok szakavatott művelője.

A digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik Neumann tudományos eredményeihez. 2019-ben a kvázikristályok felfedezéséért Nobel-díjjal is elismert izraeli professzor, Dan Shechtman részesült az elismerésben.

Az év informatikai újságírója

 A Neumann Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel ítéli oda „Az év informatikai újságírója” díjat, amely a 2010-ben elhunyt számítástechnikai újságíró, Kovács Attila nevét viseli. 2020-ban Sági Gyöngyi, a Digitrendi.hu alapító-szerkesztőjének munkáját ismerték el ezzel a díjjal.

Az év Tarján-díjasai

A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza. 2020-ban dr. Bíró Piroska, dr. Kádek Tamás, dr. Kósa Márk Szabolcs és dr. Pánovics János, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kiváló oktatói, a DEIK Regionális Programozói Csapatverseny szervezőinek munkáját jutalmazták a díjjal. Ugyancsak elnyerte a 2020-as Tarján-díjat dr. Németh Krisztián, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének oktatója, aki egyik projektje keretében a MESz-1, az első magyar elektromechanikus számítógép működésének bemutatásán dolgozik.

Az év Kalmár-díjasai

Idén két magyar szakembert jutalmaztak a Kalmár-díjjal a számítástechnika alkalmazása területein elért kimagasló eredményekért. Egyikük prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Széchenyi Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének vezetője, aki az iparban felmerülő problémákat megoldó matematikai kutatásokkal és az alkalmazásukat validáló számítógépes szimulációkkal ért el elismerésre méltó eredményeket.

A másik díjazott dr. Bertók Botond, a veszprémi Pannon Egyetem oktatója, az IBM Szoftvertechnikai Kutató-fejlesztő Központ vezetője. Fő kutatási területe az optimalizáció, vezetésével egy olyan szoftverrendszer jött létre, amely a világ élvonalába tartozó matematikai modellezési technikákat és optimalizálási eljárásokat teszi elérhetővé és könnyen kezelhetővé.

Az év Neumann-díjasai

Neumann-díjjal a számítástechnikai kultúra kialakításában, fejlesztésében elért eredményeket ismeri el a társaság. Idén Gyetvai Károly, a Debreceni Szakképzési Centrum – Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese kapta meg az elismerést, irányítása alatt az iskola diákjainak 90 százaléka digitális írástudóvá válik az  ECDL égisze alatt.

Dr. Horváth Gyula, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának alelnöke a nemzetközi diákolimpiákon (CEOI, IOI) évek óta sikeresen szereplő magyar diákok felkészítéséért kapta meg a díjat. Dr. Megyery Károly, a társaság  Informatika-történeti Fórumának vezetőségi tagja az online elérhető Informatikatörténeti Adattár fejlesztésének koordinálásáért részesült az elismerésben.

Az idei életműdíjasok

Életműdíjjal ismerte el a Neumann Társaság Raffai Mária, PhD., a Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum elnökének pályáját, melynek a közel két évtizede megrendezett gazdaságinformatikai konferenciák, valamint szakfolyóiratok és egyetemi ifjúsági díj is részét képezik. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Hanák Péter, aki tíz éven át vett részt a magyar informatikai K+F irányításában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban és húsz éven át szervezett informatikai versenyeket, valamint négy ciklusban a társaság alelnöke is volt.

Dr. Sándory Mihályt, a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetének egykori vezetőjét több évtizedes, kiemelkedő, iránymutató tevékenységéért, többek között a TPA számítógépcsalád kifejlesztésében és sikerre vitelében szerzett elévülhetetlen érdemeiért jutalmazták életműdíjjal.

A Lexus luxusautómárkát is jegyző Toyota az elmúlt években folyamatosan növelte a fejlesztésre szánt költségvetését, az erre a területre hagyományosan a legtöbbet áldozó autógyártó ugyanis ebben látja a biztosítékát annak, hogy sikerrel vegye a részben vagy teljesen elektromos meghajtások és az egyre fejlettebb önvezető technológiák mind szélesebb körű térnyerésének köszönhetően gyökeresen átalakuló iparági környezet jelentette kihívásokat.

A Toyota K+F költségvetése két éve még éves 8,2 milliárd euró volt, ez tavaly közel 8,7 milliárd euróra nőtt, idén pedig közel 9,6 milliárd eurót tervez elkölteni erre a területre a vállalat. Ezzel a Toyota a 2018/2019-es és a 2019/2020-as japán üzleti évben is  árbevételének 3,5%-át és nyereségének 42,5%-át fordította fejlesztésekre, a most áprilisban elkezdődött 2020/2021-es üzleti évben ugyanakkor az autógyártó várakozásai szerint K+F költések aránya a tervezett éves bevételek 4.6%-ára és a várt éves profit 220%-ára nő majd.

Ez jól mutatja a Toyota elkötelezettségét a fejlesztések ütemének fenntartása mellett: a japán autógyártó egy olyan évben is 10%-al növeli a K+F tevékenységre fordított költségvetését, amikor nyeresége a koronavírus hatására akár 80%-al is csökkenhet a koronavírus hatásai miatt. Mindez természetesen jelzi azt is, hogy a Toyota egy esetleges rövidtávú negatív piaci hatás miatt nem változtat fejlesztés alapú stratégiai elképzelésein, amelynek a környezetbarát meghajtások és az önvezető technológiák fejlesztése jelentik a legfontosabb pilléreit.

Az innovatív digitális technológiákat fejlesztő és szállító ABB bejelentette, hogy 150 millió dolláros beruházás keretében, Sanghajban felépíti a világ legkorszerűbb, automatizált és rugalmas robotikai gyárát, egy olyan, modern központot, ahol robotok gyártanak majd robotokat. Az ABB kiterjedt kínai robotikai kampusza közelében létesülő új, kangqiaoi gyártóközpont az ABB hálózatra kapcsolódó digitális technológiáinak, köztük az ABB Ability^TM megoldásoknak, a csúcstechnológiai szintet képviselő kollaboratív robotika és a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-kutatás ötvözésével hozza létre a legmodernebb és környezeti szempontból fenntartható „jövő gyárát”. A tervek szerint az üzemben 2020 végén indul be a termelés.

A bejelentés egyrészt mérföldkőnek számít a Kína első számú robotikai gyártójának számító ABB életében, másrészt kritikus globális növekedést erősítő beruházást is jelent a vállalat számára a világ legnagyobb robotikai piacán. 2017-ben a világszerte értékesített robotok egyharmada Kínába került, amely közel 138 ezer robotot vásárolt. Napjainkban az ABB megközelítően ötezer főt foglalkoztat Sanghajban, míg a vállalat Kínában működő robotikai vállalatai több mint kétezer mérnököt, technológiai szakembert és üzemi vezetőt alkalmaznak Kína-szerte húsz helyszínen. Az ABB 1992 óta több mint 2,4 milliárd dollárt fektetett be Kínában, ahol több mint 18 ezer alkalmazottja van.

Az ABB és Sanghaj önkormányzata aláírt egy átfogó stratégiai együttműködési megállapodást is. A megállapodás célja az ipar, az energetika, a közlekedés és az infrastruktúra támogatása a térségben, valamint a „Made in China” gyártásfejlesztési kezdeményezés támogatása. A megállapodást kínai részről Ying Yong, Sanghaj főpolgármestere, az ABB részéről Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója írta alá.

„Kína elkötelezettsége a gyáripara átalakítására példaértékű az egész világ számára” – nyilatkozta Spiesshofer. „A mesterséges intelligenciára, a fejlett robotikára és a felhő alapú számítástechnikára épülő legújabb technológiák bevezetésére vonatkozó stratégiája mintául szolgál minden ország számára, amely globálisan versenyképes gyártóbázist kíván kiépíteni. Sanghaj olyan központtá vált, amely kulcsfontosságú mind az ABB, mind a világ többi vállalata számára, amely vezető szerepre törekszik a fejlett technológiák terén. Most, hogy kezdetét veszi az ABB jelentős kínai jelenlétének további fejlesztése, és újabb lépést teszünk azon a több mint két évtizede kitűzött célunk felé, hogy Sanghajt vezető robotikai gyártóközponttá fejlesszük, nagy várakozással tekintünk az elé, hogy sikeres együttműködést folytassunk Ying Yong úrral, Sanghaj főpolgármesterével, a közösség többi prominens vezetőjével és az itteni vevőinkkel.”

Piaci vezető szerep megerősítése a jövő digitális gyárával

Az új, sanghaji gyárat számos gépi tanulási, digitális és kollaboratív megoldással szerelik fel. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően a sanghaji lesz a legfejlettebb automatizált és rugalmas gyár a robotikaiparban. A gyár területén létesített K+F központ segítségével felgyorsítják az innovációt a mesterséges intelligencia fejlesztése terén. Az ABB által ez évben bejelentett új, globális tervezési módszer alkalmazásának köszönhetően a gyár drámai mértékben meg tudja növelni a helyben gyártott robottípusok és a típusváltozatok számát, ami a vevői igények jobb kielégítése érdekében lehetővé teszi a robotok nagyobb mértékű és gyorsabb testreszabását.

Az ABB a robotok kibővített portfóliója segítségével korlátlan számú testreszabott megoldást lesz képes előállítani. „Az új gyár tervezése mögött álló koncepció valójában megegyezik azzal a tanáccsal, amit naponta adunk a vevőinknek: fektessenek be az automatizálásba, mert az rugalmasságot és agilitást biztosít, bármilyen irányt vegyen is a piac” – mondja Sami Atiya, a Robotika és Gyártásautomatizálás divízió vezetője. „Büszkék vagyunk rá, hogy az ABB Kínában és világszerte olyan, a legújabb technológiákra alapozott megoldásokkal tudja segíteni az ügyfeleit, amelyekkel megvalósítható a nagy mértékű testreszabás, a gyorsabb ciklusok és az új normalitást jelentő folyamatos változtatás még a saját gyárainkban is.”

A teljes sanghaji gyárat digitális ikerként modellezik, ami a legjobb döntések biztosítása érdekében intuitíven testreszabott dashboardokat nyújt a vezetés, a mérnökök, az operátorok és a karbantartási szakemberek számára. Ennek keretében az ABB Ability^TM Connected Services segítségével a gyárban az ABB robotok állapotára és teljesítményére vonatkozó információk gyűjtésére és elemzésére kerül sor, ami lehetővé teszi az anomáliák korai azonosítását. A drága állásidő elkerülése érdekében az ABB Ability^TM olyan fejlett digitális megoldásokat kínál, amelyekkel javítható a teljesítmény, a megbízhatóság és az energiafelhasználás, ezen túlmenően hozzáférést biztosít a világ legjobb platformjaihoz, így például a Microsoft Azure vállalati felhőhöz, amely az első nemzetközi, nyilvános felhőszolgáltatás, amit Kínában üzemeltetnek.

Innovatív kialakítás a gyártási terület jobb kihasználására

Az új gyár az összekapcsolt automatizálási szigeteknek köszönhetően a fix szerelősorok helyett innovatív, rugalmas gyártási területtel rendelkezik majd. Az üzem teljes területén az ABB logisztikai automatizálási megoldásait alkalmazzák: így például az automatikusan irányított járművek is, amelyek önállóan képesek követni a gyártási fázisokon áthaladó robotokat, és a lokalizált állomásokról alkatrészeket tudnak hozzájuk szállítani. Az automatizálási megoldások segítségével a gyártás – plusz kapacitásbővítések nélkül – hatékonyan alkalmazkodik a kínai robotikai piac változásaihoz.

Per Vegard Nerseth, az ABB robotika üzletágának ügyvezetője így nyilatkozott: „Jelentős elmozdulás történt, ahhoz képest, amikor a jövőbeli igények teljesítése érdekében a gyár méretét és a tőkeráfordítás nagyságát tekintettük mérvadónak. Az új gyárunk tervezésénél azt a koncepciót érvényesítettük, hogy a gyártási terület minden négyzetméterét a legokosabban és a legrugalmasabban használjuk ki. E célunk elérését a gyors automatizálási megoldások és a munkatársaink kiváló képességei együttesen teszik lehetővé.”

A gyártásban a nagymértékű testreszabásra történő átállást, valamint a legmagasabb szintű termelékenység és rugalmasság elérését az ABB SafeMove2 szoftverének széles körű alkalmazása biztosítja. A SafeMove2 szoftver segítségével az emberek és a robotok biztonságosan dolgozhatnak egymás közelségében. E téren említést érdemelnek az ABB YuMi robotjai is. Ezek a robotok szoros együttműködést tesznek lehetővé a robotok számtalan apró alkatrészének összeszerelése során.

Az ABB korán lépett be Kína robotikai piacára. A Kína első globális robotszállítójának számító ABB teljes körű helyi értéklánccal rendelkezik, amelynek részét alkotja a K+F, a rendszerintegráció és a szerviz is. Az ügyfelekkel kialakított szoros együttműködésének köszönhetően az ABB számos téren elsőként tudott megjelenni termékeivel a helyi gyártásban. Ilyen volt például Kína első autóipari préselő, hegesztő és festő gépsora, a mobiltelefon-gyártásban használt első szerelősor, valamint a háztartási gépek gyártásában használt présberendezések.

„2018-ban a 40. évfordulóját ünnepeljük Kína reform- és nyitási politikájának” – mondta Dr. Chunyuan Gu, az ABB China vezetője és az AMEA térség elnöke. „Az ABB az elsők között érkezett Kínába, ennek köszönhetően már kiépült helyi értéklánccal rendelkezünk, amit Kína kiemelkedő gazdasági és társadalmi fejlődése is támogat. A kínai robotikai iparban piacvezető szerepet kivívó vállalatként nagyon örülünk, hogy építhetünk eddigi sikereinkre, és fenntarthatjuk beruházásaink eddigi lendületét.”

Az új, sanghaji gyár, területén átfogó kutatási portfólióval rendelkező K+F központtal, meghatározó részét képzi majd az ABB globális robotikai szállítási/ellátási rendszerének, amelynek fontos láncszemét jelenti a svédországi Västerås városában nemrég felújított, valamint a michigani Auburn Hillsben lévő gyár is. Az utóbbi gyárnak az is emeli a jelentőségét, hogy általa az ABB számít az egyetlen globális robotszállítónak, amelyik az USA-ban gyártási jelenléttel büszkélkedhet.

– A 150 millió dolláros beruházás tovább erősíti az ABB vezető pozícióját a világ legnagyobb robotikai piacán.

– A gyár területén létesített, kibővített K+F központ felgyorsítja a digitális innovációs folyamatot és további fejlődést hoz a mesterséges intelligencia terén is.

– A gyár innovatív tervezése biztosítja, hogy az üzemi terület minden négyzetmétere a termelés céljait szolgálja.

– Az új beruházással tovább növekszik az a 2,4 milliárd dolláros összeg, amit az ABB 1992 óta fektetett be Kínában, a vállalat második legnagyobb piacán.

A gyárról ITT látható videó.

A jubileumi sajtótájékoztatón Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Borkai Zsolt, Győr város polgármestere és Achim Heinfling, az AUDI HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke méltatta a motor- és járműgyártó magyarországi sikereit.

Az Audi Hungaria 25 éve egyet jelent az innovációval. Büszkén tekintek vissza a vállalat által elért eredményekre, valamint munkatársaim teljesítményére, és bizakodva tekintek a következő 25 évre – mondta a hétfői budapesti ünnepségen Achim Heinfling, az AUDI HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke.

A magyar gazdaság meghatározó szereplője vagyunk és elkötelezett munkánkkal formáljuk a jövőt – mondta. Az Audi Hungaria két területen is új korszakba lép jubileumi évében: 2018-tól Győrben gördül le a gyártósorról a márka első Magyarországon gyártott SUV modellje, az Audi Q3. A motorgyártás az Audi e-tron elektromos meghajtásának gyártásával egy fontos, stratégiai területtel bővíti portfólióját. „Ezekkel a projektekkel biztosítjuk vállalatunk hosszú távú sikerességét – folytatta Achim Heinfling.

A vállalat alapítása óta az Audi Hungaria összesen 33 294 371 motort gyártott, amely 5,6 milliárd lóerőnek felel meg. 1998 óta 1 153 531 autó hagyta el a győri gyártócsarnokokat. Egymás mellé sorakoztatva az autók Győrtől egészen a szenegáli Dakarig érnének el.

Az Audi Hungaria a 2017-es évben is magas termelési volument ért el: A vállalat a tavalyi évben összesen 1 965 165 motort gyártott, köztük 1 073 998 három- és négyhengeres Otto-, valamint 404 796 négyhengeres dízelmotort. A vállalatnál 260 324 hanthengeres Otto-, és 174 352 dízelmotor készült. Az öthengeres Otto-motorból, amely sorozatban nyolcadszor nyerte el az „Év Nemzetközi Motorja“ díjat, 14 640 darab gördült le a gyártósorról. Ezen kívül 36 757 nyolc- és tízhengeres motor készült Győrben, valamint a sorozatgyártásra történő felkészülés során már 298 elektromotort is gyártott a vállalat. Ezzel az eredménnyel az Audi Hungaria továbbra is a világ egyik legnagyobb motorgyára.

A motorgyártásban a munkatársak nyolc termékfelfutást valósítottak meg, köztük a 2.0 literes CNG-motorét, amelyet az Audi Hungaria irányításával fejlesztettek. Az első Győrben gyártott CNG-motort az Audi A5 g-tron és az A4 Avant g-tron modellekbe építik be.

2017-ben az Audi Hungaria a Volkswagen Konszern 32 telephelyére szállította nagy teljesítményű és hatékony motorjait.

A járműgyártásban összesen 105 491 Audi modell gördült le a gyártósorról 2017-ben. Az Audi A3 Limousine-ból készült a legtöbb, összesen 72 433 darab. Az Audi TT modellekből, amelyek 20 éve kizárólag Győrben készülnek 17 568 Coupé-t, valamint 4606 Roadstert gyártott az Audi Hungaria. A vállalatnál 2017-ben 10 716 Audi A3 Cabriolet, valamint a sorozatgyártásra történő felkészülés során 168 Audi Q3 készült.

Emellett a tavalyi évben a munkatársak sikeresen elindították a sportos Audi RS 3 Limousine sorozatgyártását. A győri négykarikás modellek világszerte több mint 90 országba jutnak el. Legnagyobb piacaik 2017-ben ismét az USA, Nagy-Britannia és Németország voltak.

Az Audi Hungaria 2017. december 31-én 12 307 munkatársat foglalkoztatott. Idén további munkatársak felvételét tervezi a vállalat.

A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy 6,15 milliárd forintos, ötödrészben vissza nem térítendő állami támogatásból megvalósuló – beruházás keretében újabb kutatási-fejlesztési központot hoznak létre a gyár területén, a helyi Széchenyi István Egyetemmel együttműködve; a cél az elektromos és az új generációs belső égésű erőforrások fejlesztése lesz.

A kis családi vállalkozásból tízmilliárd forintos árbevételű, több piacon vezető szerepet betöltő céggé vált Terránnál másfél éve dolgoznak a napelemek tetőcserépbe integrálásán. A vállalat elképzelései szerint a jövőben a tető nem csupán a passzív védelem eszköze lesz, hanem aktív, környezetbarát, tiszta és biztonságos energiatermelő funkciót is be fog tölteni. A jelenlegi, tetőre szerelt napelemes rendszerek legnagyobb hátrányának az esztétikum hiányát látják a cégnél, ezért a fejlesztésük lényege, hogy a napcellákat olyan speciális módon építik a tetőcserepek felületébe, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik majd a hagyományos tetőcserepekével.

Számításaik szerint 200-300 napelemes cserép elegendő lesz egy átlagos családi ház villamosenergia-szükségletének biztosítására, a gazdaságos működtetést pedig az elektromos művekkel kötött szerződésben szereplő szaldóelszámolás (a hálózatból vételezett és az oda betáplált energia egyenlegének évenkénti elszámolása) biztosíthatja.

A vállalat szakemberei a napelemes tesztrendszert a cellákat szállító Korax Solar munkatársaival közösen 2017 tavasza óta Bólyban monitorozzák. Az eredmények bíztatóak, és lehetővé tették, hogy magabiztosan bemutassák a működő prototípust. A további fejlesztéseket, validálást és a tanúsítványok beszerzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének nemzetközileg elismert szakértő csapatával folytatják – számolt be a folyamat állásáról Gódi Attilaügyvezető igazgató.

A Terrán Futuron cserepek piaci megjelenését 2018-ra tervezik. A hagyományos tetőcserepekkel szemben a magas hozzáadott értékű megoldás előnye, hogy néhány száz kilométernél távolabbra is gazdaságosan szállítható, így a nyugat-európai piacok is megcélozhatóak.

A bemutatott prototípus nem véletlenül került fekete síkcserepekre: az elsődleges célcsoportnak tekintett, modern házakat építő vásárlók körében jelenleg ez a legkedveltebb modell. A termék egyébként más színekben, így a hagyományos téglavörös árnyalatokban is legyártható. A cellák fémszálainak láthatósága is tudatos döntés: így a vásárló jelezheti a külvilág felé, hogy környezettudatos döntést hozott. Egyelőre hazai és nemzetközi kiállításokon terveznek megjelenni a Futuronnal, illetve a tömeggyártás beindítása előtt részben kézimunkával előállított, egyedi rendszereket véleményvezér szerepre is alkalmas, ismert személyek házain helyeznék el – beszélt terveikről a cég kereskedelmi igazgatója.

A Terrán marketingvezetőjével, Tóth Szabolccsal tavaly készült interjúnkat itt olvashatják.

(A nyitóképen Dr. Mizsei János, a BME oktatója ismerteti a napelemes energiatermelés helyzetét, a háttérben látható a tetőcserepekre integrált rendszer.)

A Nokia 1997 óta van jelen Magyarországon. Itt fejlesztették ki például a világ legtöbbet használt magyar termékét, egy mobil kapcsolószervert (Mobile Switching Server), ami mobilozáskor több mint 1,4 milliárd embert köt össze egymással.

A magyar szakemberek több olyan terméket is kidolgoztak az utóbbi időben, amelyek hozzájárultak a távközlési iparban történő paradigmaváltáshoz. Ilyen például a Telco Cloudfelhőalapú távközlési rendszer, ami segítségével a mobilszolgáltatók egyszerűen, rugalmasan és költséghatékonyan orvosolhatják a megnövekedett igénybevétellel járó problémákat. Az 5G-kutatások egyik központja is Magyarország: hazai szakemberek dolgoznak az ehhez szükséges eszközök és hálózat fejlesztésén, hogy már 2020-ra élvezhessük az előnyeit.

A Skypark amellett, hogy a Nokia Globális Technológiai Központjának ad otthont, a Nokia Bell Labs hazai kirendeltségének kutatómunkáját is támogatja. A budapesti Nokiánál már több mint 2000-en dolgoznak, sokan közülük a világszínvonalú technológiai fejlesztéseken.

„A Nokia Skypark megnyitása is bizonyítja, hogy vállalatunk hosszú távon számít Magyarországra, a magyar emberek tehetségére és szakértelmére. Kollégáink itt fejlesztik például azt a vasúti mobil távközlési hálózatot is, amelyet a Nokia az egész világban hasznosít” – mondta Zagyva Béla, a Nokia Networks Magyarország ügyvezető igazgatója az ünnepélyes megnyitón. A Nokia hazai kutatóközpontja a fogyasztók jövőbeni igényeire keres hatékony megoldást. Céljuk, hogy megalkossák a jövő problémáira választ adó legkifinomultabb technológiát, ami a következő évtizedekben napi szinten könnyíti meg az életünket, hogy több időnk maradjon az emberi kapcsolatainkra. A Nokia Bell Labs olyan fejlesztéseken dolgozik, amelyek 10 éves távlatban határozzák meg és forradalmasítják a digitális életteret.

(A nyitóképen Zagyva Béla és Szijjártó Péter)

Az Apollo Tyres már most is jelentős nemzetközi gyártónak számít, hiszen az indiai üzemek mellett gyára van Hollandiában, illetve zöldmezős beruházással most épít egyet Magyarországon, Gyöngyöshalászon. A cég tovább terjeszkedik, a közelmúltban írtak alá szándéknyilatkozatot egy újabb, 72 millió euró értékű beruházásról, melynek keretében India dél-keleti részén alakítanak ki egy újabb ultramodern gyártóbázist.

Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres alelnöke és ügyvezető igazgatója azt mondta: „Amint a gyöngyöshalászi üzem látja el az európai piacot, ez a régió adja majd a cég teljes bevételének körülbelül a felét.” Hozzátette: a cég kétszámjegyű forgalomnövekedésre számít.

Ugyancsak ebben a hónapban adta át az Apollo Tyres új ázsiai kutató-fejlesztő központját a dél-indiai Chennai közelében. Ez a második globális kutató-fejlesztő központ, az elsőt Hollandiában hozták létre 2013-ban. E két központ az alapkutatási tevékenységen túl saját régiója termékfejlesztési igényeiért is felel: az enschedei létesítmény az európai és az amerikai, míg az ázsiai egység a teljes közel-keleti, afrikai, csendes-óceáni és ázsiai régióért.

„Az Apollo Tyres az elmúlt negyven évben mindvégig élen járt az újszerű termékek kifejlesztésében, amelyek az indiai piac igényeinek feleltek meg. A globális, indiai kutató-fejlesztő központtal új területek felé nyitunk, kutatás-fejlesztési elképzeléseink megvalósítását felgyorsítjuk Indiában és a régióban is” – mondta Onkar S Kanwar, a vállalat elnöke az avatási ünnepség alkalmából.

(A képen Onkar S. Kanwar átadja az indiai K+F létesítményt, mögötte a felsővezetés tagjai, balra Neeraj Kanwar.)

A Mondelez nemrég bejelentette, hogy 65 millió dolláros befektetéssel globális kutatás-fejlesztési és minőségbiztosítási hálózatot hoz létre, melynek célja rugalmasan és agilisan reagálni a növekedési és innovációs elvárásokra. Kilenc technikai központ megnyitását tervezik, melyek közül három Ázsiában kap helyet: a szingapúri Jurongban idén novemberben, valamint az indiai Thaneben és a kínai Szucsouban. (Ezen kívül az Egyesült Királyságban kettő, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Brazíliában és a lengyel Wroclawban egy-egy központot nyitnak.)

Az indiai helyszín mellett a korábbi tech-központ megléte mellett a csokoládé növekvő népszerűsége szólt a szubkontinensen: így itt központosítható a csokoládéfejlesztés. A szucsoui központ létrehozását is a centralizáció magyarázza, míg Szingapúr – a cég regionális főhadiszállása – erős oktatási rendszert és kulturális sokszínűséget kínál.

(Forrás: Warc, fotó: LinkedIn)

Az Európai Bizottság december elején állította össze azoknak a gazdasági társaságoknak a rangsorát, amelyek az Európai Unióban a legtöbb pénzt költik kutatási és fejlesztési programokra. A Richter – amely 2013-ban mintegy 42 milliárd forintot, éves árbevételének a 12 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre – a 166. helyen áll az összesített listán, a gyógyszeripari vállalatok rangsorában pedig a 19. helyen végzett.

A lista élén három autóipari társaság – Volkswagen, Daimler, BMW – áll, melyek közül a Volkswagen 11,7 milliárd eurós K+F költésével a nemzetközi rangsort is vezeti. A közép-kelet európai régióból a Richteren kívül egyetlen cég sem került be az első kétszázba. Az eredményekből az is kiderül, hogy a legnagyobb K+F költő cégeket Nagy-Britannia, Németország és Franciaország adja.

Az 1901-ben alapított Richter Gedeon gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenysége három stratégiai irányt ölel fel: az eredeti készítmények kutatását, a biotechnológiai tevékenységet, valamint a generikus gyógyszerek fejlesztését. Az eredeti gyógyszerkutatás hagyományosan a központi idegrendszer betegségeiben hatékony gyógyszerek felfedezésére és kifejlesztésére irányul. A társaság több ezer fős kutató-fejlesztő bázissal rendelkezik.

(Forrás: MTI, Európai Bizottság; a fotón a Richter Gedeon Nyrt. Kémia Kutató és Irodaépülete látható)