A kifejezetten az idei karácsonyhoz kapcsolódó jótékonykodási terveket illetően a kitöltők kicsit több mint harmada (36%) tervez adományozni vagy önkénteskedni, míg körülbelül ugyanennyien vannak azok, akik még bizonytalanok a terveiket illetően. A válaszadók harmada nem tervez jótékonykodni, és a többségüket (52%) az tartja vissza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedheti meg magának anyagilag a segélynyújtást, de sokaknak nincs rá ideje (29%), vagy félnek attól, hogy nem megbízható helyre kerül az adomány (21%).

És hogy kiket segítenénk a legszívesebben? Mintegy egyharmad (34%) az állami gondozásban élő gyermekeknek, 30-30 százalék a mélyszegénységben élőknek vagy az állatmenhelyeknek, 24 százalék pedig a daganatos betegségben élőknek. A fogyatékos személyeknek csupán 13% tervez idén segíteni – tavaly ez az arány 16% volt.

Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője szerint sajnos jellemző, hogy ez a csoport kevésbé van a fókuszban. „Magyarországon minden huszadik ember, azaz közel félmillió személy valamilyen fajta fogyatékossággal él, mégsem látjuk őket ilyen gyakorisággal a mindennapjaink során, így a közösségi médiában, televízióban sem. Az elmúlt években sokat fejlődött a fogyatékos emberek megítélése, de még sokat kell tennünk a siker érdekében. Ennek egy fontos része, hogy legyen lehetőség a közvetlen kapcsolat megteremtésére.”

A fogyatékos emberek reprezentációjához igyekszik hozzájárulni a Yettel ünnepi kezdeményezése, amelyben a KézenFogva Alapítvánnyal együtt „akadálymentesítik” az ajándékozást. A legertekesebbajandek.yettel.hu oldalon olyan karácsonyi kártyák érhetők el, amelyek bárkinek ihletet adhatnak ahhoz, hogyan ajándékozzanak szeretteinknek idén közös élményeket, együtt töltött időt. Négy ötlet megvalósításához fogyatékossággal élő tartalomkészítők adnak segítséget podcast, illetve videó formájában. Mucsi Károly autista fiatalember a közös könyvklub indításához, Cservenka István értelmi sérült teniszező a közös sportoláshoz, Kiss Katalin látássérült pedig a közös főzéshez ad tippeket. A Wheelchairguy néven is ismert Fenyvesi Zoltán amatőr színész és influencer pedig az ismeretlen városok közös felfedezéséhez készített hangos útikönyvet.

„Gyakori tévhit, hogy csak a nagyobb pénzösszegek számítanak az alapítványoknak, pedig akár azzal is segíthetünk, ha nem anyagilag járulunk hozzá egy csoport életéhez. A Yettellel közös kampányunkban információkat közvetítünk minél több ember felé, ezzel megmutatva, hogy a fogyatékos emberek is ugyanúgy főznek, sportolnak vagy épp bejárják a várost, mint bárki más. Azzal, hogy velük közös élményeket szerzünk, nyitottabbak leszünk, ezzel is segítve az elfogadást” – tette hozzá Pordán Ákos.

A kutatásban résztvevő megváltozott munkaképességű emberek több mint fele dolgozott már korábban, míg 45 százalékuk jelenleg is aktív. 43 százalékuk valamilyen fizikai, 37 százalékuk szellemi munkát végez, 15 százalékuk pedig vezetői pozícióban dolgozik. A halmozottan sérült munkavállalók kizárólag az első kategóriában találtak eddig munkalehetőséget, míg közép és felsővezetőként leginkább a mozgássérült emberek tudtak elhelyezkedni.

A magyar megváltozott munkaképességű emberek alig több mint harmada talált állást a versenyszférában, a többségük állami (43%), vagy civil (19%) területen aktív. Ezen és a foglalkoztatottságuk arányán szeretne javítani a Profession.hu és a KézenFogva Alapítvány közös kampánya, az Emberi oldal kezdeményezés idei fókusztémájaként.

Meghatározó, hogy milyen a kollégák hozzáállása

Kiemelendő pozitívum, hogy a megváltozott munkaképességű válaszadók 82 százaléka úgy érzékeli, hogy kollégáik elfogadóak és nyitottak velük szemben. Az első találkozáskor és a betanulási időszakban ez az arány alacsonyabb volt (66%), de a beilleszkedés a legtöbb esetben sikerrel zárult. Maguk az érintettek sem számítottak erre, csak a felük volt optimista a munkakezdés előtt.

Sokat számít azonban az is, ha elutasító a közeg. A korábban dolgozó, de jelenleg munkanélküli fogyatékkal élő emberek körében sokkal magasabb volt az elutasítottság aránya a kollégáik körében – feltételezhető, hogy munkába járás nehézségei és az akadálymentességgel kapcsolatos problémák mellett részben emiatt is fordultak el a munkaerőpiactól.

Ahol van lehetőség, ott az esélyek is egyenlőek

Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű kollégával, 51 százalékban nyilatkoztak kimondottan pozitívan a közös munkáról, míg 45 százalékuk nem tapasztal/tapasztalt különbséget ép munkavállalókhoz képest. Negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be.

„Gyakori félelem fogyatékkal élő emberek részéről a munkavállalással kapcsolatban, hogy hátrányosan különböztetik meg őket egészségi állapotuk miatt. Közülük a munkát vállalók jelentős része viszont pozitív tapasztalatokról számolt be: a korábban vagy jelenleg is dolgozó megváltozott munkaképességű emberek közel négyötöde tapasztalta, hogy egyenlő bánásmódban részesül a munkahelyén. 6 százalékuk számolt be pozitív diszkriminációról és 16 százalékuk érezte úgy, hogy negatív megkülönböztetés éri a munkáltatója irányából. Akik pozitív kivételezést éreztek/éreznek megváltozott munkaképességű munkatárssal, azok a nagyobb türelmet jelezték a főnök és a munkatársak részéről, valamint a hibákkal szembeni elnézőbb bánásmódot. A többség, 56% számára nem változott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos elképzelése a velük való együttműködés során. 42%-uk viszont azt mondta, hogy már tudja ezáltal, hogyan lehet velük megfelelően, hatékonyan együttműködni” – magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Az országosan reprezentatív, 1251 fős mintán alapuló felmérésben részt vevő megváltozott munkaképességű emberek (a teljes minta 11 százaléka) 17 százaléka mozgássérült, 8% hallássérült, 6% látássérült, 3% halmozottan sérült, 2% autista és 1% beszédfogyatékos, míg a többség, 53% valamilyen egyéb egészségkárosodással (pl. mozgásszervi, pszichiátriai, keringési rendszer, légzési rendszer) él. A válaszokból kiderült, hogy Magyarországon minden tizedik potenciális munkavállaló megváltozott munkaképességű, de csak a felük rendelkezik erről hivatalos hatósági bizonyítvánnyal.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres elhelyezkedését a munkaerőpiacon számos alapítvány segíti Magyarországon is. A KézenFogva Alapítvány munkahelyi integrációs programjainak az álláskeresés és életvezetési tanácsadás mellett része a munkavállaló és munkáltató érzékenyítése, felkészítése a közös munkára, valamint a dolgozókkal való későbbi kapcsolattartás annak érdekében, hogy hatékonyan tudják kezelni a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat.

„A munkáltatókat a társadalmi szerepvállalás, gazdasági érvek vagy olykor személyes érintettség is motiválja, amikor megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása mellett döntenek. Az alapítványnál azon dolgozunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek, a jövőbeni kollégáik és a vállalatok minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Erre a legjobb eszköz, ha a felek tapasztalatokat szereznek egymás élethelyzetéről személyes kapcsolat révén. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű munkakeresők a munka mellett befogadó és támogató közösséget, a munkatársak pedig lelkes, aktív kollégákat nyerhettek az együttműködés során” – mondta Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.

Fotó: KOBU Agency/unsplash.com

A Kézenfogva Alapítvány közel 30 éve segíti a fogyatékossággal élő, nehéz anyagi körülményekkel küzdő családokat. Programjaik keretében pár- és családterápiát, otthonfelügyeletet, valamint lakhatási támogatást és jogsegélyszolgálatot is biztosítanak a rászorulóknak. „Ma Magyarországon minden huszadik ember él valamilyen fogyatékossággal, a legtöbben közülük csonka családban, ugyanis tízből nyolc esetben fordul elő, hogy az egyik szülő magára hagyja a sérült gyermekkel a másikat”  – mondta el Pordán Ákos, az alapítvány ügyvezetője.

A családok egyébként is számos problémával néznek szembe a mindennapok során; a súlyosan sérült gyermekek 24 órás felügyeletre szorulnak, de a kevésbé sérültek is fokozott figyelmet igényelnek. A járvány miatti óvintézkedések mindezt tovább nehezítik: „A bezártság az egészségeseket is megviseli, a sérült emberekre pedig ez hatványozottabban igaz, így például esetükben kevésbé hatékony tud lenni a távoktatás, és a maszkviselést is nehezen tűrik” – tette hozzá az igazgató.

A jelenlegi helyzet nem csak mentálisan viseli meg a családokat, hanem anyagilag is hatalmas terhet ró rájuk, így egy nagyobb kiadás mellett a mindennapi bevásárlás is komoly problémát jelent számukra. Ezért idén karácsonykor az alapítvány a Gorenjével közösen azokat a családokat segíti, akiknél a gyermekek gondozása mellett az ünnepre való előkészület, valamint az étkezésekhez szükséges alapanyagok beszerzése is gondot jelent.

Simon Anikó, a Gorenje Magyarország marketingvezetője a kezdeményezés kapcsán elmondta: „Ez az év mindannyiunk számára kihívást jelent. Sok helyen szükség van segítségre, azonban fontosnak tartottuk, hogy karácsony alkalmával megkönnyítsük a fogyatékos gyermeket nevelő családok életét, és szebbé tegyük számukra az ünnepet.

Az összefogás keretében a vállalat az alapítvány által támogatott tíz család számára adományoz élelmiszerrel teli Gorenje-hűtőket, egymillió forint értékben, melyeket maga juttat el a családokhoz.