Hogyan fizetünk majd pár év múlva? Milyen hatással lesz az ezekben a percekben is zajló fintech forradalom a mindennapi életünkre? Ángyán Balázs szerint jelentős fordulat előtt állunk. „Talán a legnagyobb változás az lesz, hogy – bármennyire is furcsa – mintha visszamennénk az időben. Régen is a kereskedő/tulajdonos és a vásárló között zajlott az üzlet, a termékek átadása és kifizetése – most lényegében újra ez lesz, hiszen az azonnali fizetési megoldásokkal, appokkal, QR-kódos fizetéssel a felek között köttetnek meg az üzletek. Sok esetben a résztvevők számára a bankok egyáltalán nem lesznek érintve a tranzakcióban” – mondta el Ángyán Balázs.

A háttérfolyamatokat tekintve bonyolult ugyan az embedded payment (beágyazott fizetési megoldások) rendszere, azonban a népszerűségét pont az adja, hogy a felhasználók ebből semmit sem észlelnek: számukra egyetlen gombnyomás a vásárlás, az ügyintézés. „Ezen pénzügyi szolgáltatások mögött nem feltétlenül bankok, hanem jelentős nemzetközi fintech cégek állnak, amelyek teljeskörű folyamatokat végeznek el tizedmásodpercek alatt. Felmérik az ügyfél hitelképességét, képesek a késleltetett fizetésre, átváltanak helyettünk. Ezekre a folyamatokra mindenképp figyelnünk kell, mert az embedded payment megoldásoké a jövő” – mondta el Ángyán Balázs. A Számlázz.hu ügyvezetője azt is kiemelte, hogy a jövőben az a szolgáltató tudja megtartani az ügyfeleit, amely a legjobb felhasználói élményt adja. A modern ügyfelek nagyon nem szeretik a felesleges időrablást, kattintást.

A változások az eladók, gyártók számára is új világot teremtenek. A döntéseket ugyanis sok esetben nem az ember hozza majd meg, hanem a gép. „Ha eddig valaki cipőt akart eladni, a potenciális vásárlóknak reklámozta a cipőt. Eddig. Egyre több vásárló azonban ma már a mesterséges intelligenciától kér tanácsot: mit vegyen, kitől és mennyiért? A pénzügyi szolgáltatók és a gyártók így már nem elsősorban a fogyasztókra céloznak majd, hanem a mesterséges intelligenciát kell befolyásolniuk” – mondta Ángyán Balázs.

Ha vásárlásról van szó, mindig felmerül a kérdés: meddig marad még a készpénz? Magyarországon jelenleg 50-50% százalék használ készpénzt, valamint digitális megoldásokat. Ausztriában még többen fizetnek papírpénzzel a boltban, mint nálunk, míg néhány ázsiai országban már szinte kizárólag az online fizetés létezik. Nem úgy tűnik, hogy a pénztárcák gyártását hamarosan be kellene szüntetni, legalábbis a következő években még biztosan marad a készpénz.

“A készpénz értékét évszázadok óta az a közös hitünk adja, hogy színes papírdarabokért dolgokat lehet vásárolni. Ugyanez a hit teszi értékessé egyre többek számára az egyeseket és nullákat, vagyis a bankszámlánkon nyilvántartott pénzünket is. Ebből a szempontból semmiféle különbség nincs, és kényelmi okokból az elektronikus fizetési megoldások további terjedése várható. Ugyanakkor a készpénz megfoghatósága sokak számára érték, amely miatt még várhatóan sokáig velünk marad” – mondta Ángyán Balázs.

„A Festipay történetében mérföldkő, hogy hozzájárulhat a Forma-1 sikeréhez Bahreinben, és javíthatja a látogatók felhasználói élményét” – mondta Dr. Kóka János, a Festipay Zrt. elnöke, majd hozzátette: „Közép-Kelet-Európa vezető digitális fizetési szolgáltatójaként elkötelezettek vagyunk az innovatív megoldások mellett, amelyek egyszerűsítik a tranzakciókat, biztonságos és zökkenőmentes digitális fizetési lehetőséget nyújtanak a résztvevők és a kereskedők számára.”

„A BIC PAY bevezetése a folyamatos innovációra való törekvésünket és elkötelezettségünket bizonyítja, hogy kivételes élményeket nyújtsunk a motorsport rajongóinak” – mondta Sherif Al Mahdy, a Bahrain International Circuit kereskedelmi igazgatója. „A Festipayjel való együttműködés hangsúlyozza elkötelezettségünket, hogy a legmagasabb szintű kényelmet és biztonságot biztosítsuk a résztvevőink számára” – tette hozzá a Formula–1 bahreini megrendezéséért felelős cég igazgatója.

A Bahreini Nagydíj idén teljesen készpénzmentes lesz. A látogatók választhatnak, hogy a meglévő fizikai vagy digitális bankkártyáikat használják, vagy készpénzt töltenek fel egy „BIC PAY” plasztikkártyára a hét kijelölt feltöltő standnál, vagy a mobil feltöltőpontokon.

A jegybank adatai szerint tavaly a kártyás vásárlások értéke meghaladta a készpénzfelvételekét. A kártyás vásárlások száma 23 százalékkal, az összforgalom pedig 34 százalékkal nőtt éves szinten. A K&H ifjúsági index idei második negyedéves jelentésében az látszik, hogy a 19-29 éves fiatalok körében az elektronikus fizetési módok preferenciája csak lassan nő, a készpénz még mindig nagyon erősen tartja magát az ő körükben is. Viszont azok, akik jellemzően így fizetnek, egyre gyakrabban választják a készpénzmentes alternatívát.

A legújabb eredmények szerint az elektronikus fizetést részesíti előnyben a fiatalok 54 százaléka, 46 százalékuk pedig inkább a készpénzt választja. 2021-ben az elektronikus fizetés 51-49 százalékos arányban nyert a készpénzzel szemben, míg 2022-ben 53-47 százalékkal – azaz az eredmény minden évben nagyon szoros volt. Az elmúlt két évben a két fizetési mód preferenciája közti különbség csak nagyon kis mértékben változik, bár nagyon lassan az elektronikus fizetés felé billen a mérleg.

A kutatás alapján az is látszik, hogy a Budapesten és a központi régióban élő fiatalok 34 és 33 százaléka, ahol lehet, elektronikusan egyenlíti ki a számlát, míg a kisebb településeken lakó társaik körében 21 százalékukra igaz ez.

Bár a készpénz a huszonévesek körében is tartja magát, és az elektronikus fizetést preferálók aránya csak nagyon lassan nő, azok a fiatalok, akik egyébként szoktak így fizetni, egyre több vásárlásuknál választanak valamilyen elektronikus fizetési módot. Két éve még csak a fiatalok 38 százaléka válaszolta, hogy majdnem minden nap elektronikusan fizet, idén már 54 százalék nyilatkozott így.

Az elektronikusan fizető fiatalok táborában az okoseszközös fizetés egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Idén már 58 százalékuk mondta azt, hogy fizetett már valaha okostelefonnal, míg tavaly 52 százalékos, tavalyelőtt pedig 42 százalékos volt az arányuk – vagyis egyértelmű többségbe kerültek azok, akik használtak már okostelefonos fizetési megoldást. Azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy kifejezetten szívesen fizetnek okostelefonos érintéssel, két éve még 26% volt, míg idén már 44%. A QR-kódos, okosórás és okoskarkötős fizetés még jóval kevésbé elterjedt: az elektronikus úton fizető fiatalok 31, illetve 21 százaléka próbálta már ezeket a fizetési módokat.

Fotó: Alexander Grey/unsplash.com

„Ma már egészségügyi okokból is fontos lett a készpénzmentes megoldások használata a társadalom számára, ami nehéz helyzetbe hozta a hagyományosan készpénzes adományokra támaszkodó szervezetek működését. Az új Ingenico SELF/2000 önkiszolgáló POS terminálra alapuló adományozó totemünk egy testreszabható, strapabíró és korszerű megoldást kínál erre a problémára, mivel minden típusú érintésmentes fizetést – bankkártyák, okoseszközök, Apple Pay, Google Pay, stb. – képes feldolgozni” – mondta Bakonyi András, az Ingenico Magyarországért felelős országmenedzsere.

A színes, PIN kód bevitelre is alkalmas érintőképernyővel szerelt eszköz új dimenziót jelent az olyan önkiszolgáló fizetések kiszolgálásában, mint például az adományozás, a parkolás, az étel-ital, vagy éppen jegyautomaták. Az Ingenico SELF/2000 kijelzőjén az adományozó szabadon megadhatja a támogatásra szánt összeget, és a kijelzőn lehetőség van a PIN kód megadására is. Amennyiben a terminál készenléti állapotban van, úgy a szervezet saját tetszés szerinti képét jelenítheti meg a kijelzőjén, felhívva a figyelmet a támogatás lehetőségére. A totem műanyag felépítménye matricázható, így növelve annak az egyediséget. A megoldáshoz kapcsolódó banki hátteret az OTP Bank biztosítja.

Fotó: OTP Bank

Bár a bankkártyás vásárlások összege eddig is meredek emelkedőn volt, a plasztikok egyértelmű nyertesei a mostani változásoknak. A járvány helyzetben visszaszorult a készpénzzel történő fizetés és a bankfiókos ügyintézés. Az érintettek 58 százaléka ritkábban fizetett készpénzzel, 51 százalékuk pedig kevesebbszer vett fel pénzt az ATM-ekből – derül ki a K&H friss kutatásából.

A K&H a 18-65 év közötti magyar lakosság körében végzett online kutatása arra kereste a választ, hogyan változtak a vásárlási és pénzügyi szokások a koronavírus járvány magyarországi kitörése (2020. március 11-e) előtti időszakhoz képest.

Rákaptak a bankkártyákra, de masszív bástya a készpénz

A járványhelyzetben sokan betartották azt a kérést, javaslatot, hogy kerüljék a személyes kapcsolatot pénzügyeik intézésekor is. A bankkapcsolattal rendelkezők 74 százaléka ugyanis ritkábban keresett fel bankfiókot, mint ahogy ezelőtt tette, 51 százalékuk a bankautomatákat is ritkábban kereste fel, mint a járványhelyzet előtt. Ezzel párhuzamosan a fizikai érintkezés nélkül elérhető pénzügyi szolgáltatások térnyerése egyértelmű: 35 százalékuk gyakrabban használta a bank- vagy hitelkártyáját.

Bár a készpénzhasználatot tanácsos elkerülni a járványhelyzetben, még mindig sokan ezt választják: 42 százalék azoknak az aránya, akik a készpénzt legalább olyan gyakran használják, mint a járvány előtti időszakban. Ezt leginkább azzal magyarázták, hogy egyszerre kis összeget költenek, és ez így a legegyszerűbb, mások azzal indokolták, hogy a fizetésüket készpénzben kapják, ezért ezzel is fizetnek. Voltak, akik azt mondták, ha készpénzzel fizetnek, akkor jobban látják, hogyan fogy a pénzük, de többen azt hozták fel indokként, hogy ahol vásárolni szoktak, ott nem fogadnak el bankkártyát.

Az is kiderült a K&H felméréséből, hogy a mobilbankot és az internetbankot is egyre gyakrabban használják az azzal rendelkezők: előbbihez 21 százalék, utóbbihoz pedig 25 százalék fordul gyakrabban. A K&H is masszív növekedést tapasztal saját ügyfelei körében: eleve emelkedő pályán volt a mobilbankolás és a mobilbankos fizetés, a koronavírus-járvány pedig tovább növelte ezt.  Az aktív mobilbankos ügyfelek száma – vagyis azok, akik havonta legalább egyszer belépnek a felületre –az idén januárban és februárban is több mint 33 százalékkal nőtt éves összevetésben. A K&H 450 ezer digitálisan aktív ügyféllel rendelkezett 2019 év végén, és számuk mostanra 480 ezerre emelkedett.

„A K&H évek óta folyamatosan fejleszti a mobilbanki és elektronikus szolgáltatásait, így ebben a rendkívüli helyzetben számos digitális megoldás áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a szolgáltatások kényelmesek, gyorsak, egyszerűek és biztonságosak. A vírus miatti megnövekedett forgalmat és ügyfélszámot pedig fennakadás nélkül kezeli a bank” – mondta el Árva András, a K&H lakossági ügyfelek szegmens marketing főosztályvezetője.

Kevés az „új belépő” az online boltokba

A bankkártya használati és bankolási szokásokkal párhuzamosan a vásárlások módjában is változást hozott a koronavírus-járvány. A házhozszállítással történő online bevásárlások gyakorisága nőtt a járványhelyzet óta, de ez – legalábbis első lépésben – nem az új felhasználóknak köszönhető. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy bár március 11-e előtt nem intézett online bevásárlást, a járvány kitörése óta viszont már volt erre példa.

A rendszeresen internetező lakosság majdnem fele – 47 százaléka – korábban is végzett már bevásárlást a neten, változó gyakorisággal: jellemzően legfeljebb havonta vagy ritkábban. 14 százalékuk eddig is havonta rendelt online és most is így teszi, 18 százalékuk viszont a járványhelyzet óta gyakrabban fordul az online boltokhoz, miközben ők korábban csak évente vagy alkalomszerűen tették ezt. Az online bevásárlások összege a járvány előtt átlagosan 17 ezer forintot tettek ki, ám azóta ez – a rendelt mennyiség vagy a kosár összetételének megváltozása következtében – már átlagosan 20 ezer forintos összegre nőtt.

Szembetűnő eredmény, hogy azok közül, akik egyébként is vásárolnak piacon, 71 százalék a járvány kitörése óta ritkábban kereste fel kedvenc árusait, a bolti vásárlóknak pedig a 68 százaléka látogatta ritkábban az üzleteket a karanténidőszak alatt, mint az azt megelőző időszakban. Azonban növekedés is történt, mégpedig az online áruházzal rendelkező boltláncok és az ételkiszállítással foglalkozó cégek forgalmában, és ezt a felmérés eredményei is alátámasztják: mindkettőt 17-17 százalékkal gyakrabban veszik igénybe a járványt megelőző időszakhoz képest.

A kutatásról

Az online kutatás 2020. március 27-e és 30-a között zajlott a 18-65 év közötti internezető magyar lakosság körében, 500 fő részvételével.