A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

A Víg Szalon a Vígszínház negyedik játszóhelye a teátrum kulturális tematikájú beszélgetéseinek is otthont ad. A Víg Társalgó beszélgetéseinek szerkesztett változatát csütörtökönként teszik elérhetővé a Vígszínház YouTube csatornáján. Az első rész a színházi világnapon debütált: Az imposztor című színdarabról az előadás olvasópróbája előtti este Spiró György szerző, Rudolf Péter rendező és Kern András színművész beszélgetett. Az estet – melyen sok szórakoztató anekdota és érdekes háttérinformáció is elhangzott – Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette.

A második részben a Z generáció színházhoz való hozzáállásáról ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező és Hegymegi Máté színművész, rendező osztották meg gondolataikat.  Az Ascher Tamás rendező által moderált alkalmon többek között az alábbi kérdéseket járták körbe: Milyen hatással van a színházra az egyre rövidülő figyelmi képesség és a TikTok? Mennyire menő ma a színház és a színészet? Egy színházi előadás, hogy tud úgy megújulni, hogy érdekelje a gyerekeket?

A sorozat harmadik részében Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Érdemes Művész több mint 50 éve tagja a Vígszínház társulatának. Olyan meghatározó darabokban láthatta a közönség, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, az Angyali Johanna vagy a Kurázsi mama és gyermekei.

Az Amadeusban Frau Weber, a Barátom, Harvey-ban Ethel néni szerepében látható vagy Olga, a túrázó hangja Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban. A Házi Színpadon 2006 óta töretlen sikerrel játszik Az élet mint olyan tragikus komédiában. Az est vendége Péter Vladimir volt, a moderátora pedig Lovász László.

Víg Társalgó 1. rész (vendégek: Kern András színművész, Rudolf Péter rendező, Spiró György szerző, a moderátor Nyáry Krisztián irodalmár)

Víg Társalgó 2. rész (vendégek: ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező, Hegymegi Máté rendező, moderátor: Ascher Tamás rendező)

Víg Társalgó 3. rész (A beszélgetésben Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhettük meg. A beszélgetés vendége Péter Vladimir, a moderátor Lovász László)

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Ötvös András a Liliomfi és Az ember, aki elvesztette az időt című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Liliomfi című előadás után.

Ötvös András Székesfehérváron született. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Egyetemi hallgatóként A karnevál utolsó éjszakája című előadásban játszott főszerepet, amit a Katona József Színházban mutattak be.

Több évadot Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltött, játszott a Krétakör– és a Merlin Színházban, illetve a KoMa Társulatban. 2011-2017 között a Katona József Színház tagja, 2017-2022 között az Orlai Produkciós Iroda színésze volt, vendégművészként szerepelt az Örkény István Színházban. 2022-től a Vígszínház társulatának tagja. Több sikeres művész- és közönségfilmben – Isteni műszak, Nyitva, Nagykarácsony –, és olyan népszerű sorozatokban is játszott, mint az Aranyélet, a Terápia, A tanár. Munkáját több díjjal is elismerték, többek között elnyerte a legjobb 30 év alatti színésznek járó elismerést a Pécsi Országos Színházi Találkozón, valamint a Junior Prima díjat és Máthé Erzsi-díjat is. 2024 júniusában a Vígszínházban az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor-emlékdíjat vehette át. Karakteres játékát a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban Mika Jacobsen szerepében és a Liliomfi Szellemfijeként, míg a Pesti Színházban az Amadeusban Antonio Salieriként, a Krumban Gloomerként, A dzsungel könyvében pedig Balu és Buldeo szerepében is láthatja a közönség.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán, Márkus Luca és Waskovics Andrea.

„Ez a mű önvallomás a színházról. Sok mindent tudunk arról, hogy egy társulat miként működik, ebben a próbafolyamatban azonban önmagunkra is ráláthattunk. Számos alkalommal, amikor közösen gondolkodtunk, vitáztunk, vagy egy színpadi szituációt elemeztünk, hogy megtaláljunk valami lényegit, rá kellett döbbennünk, hogy abszurd módon maga a próbált jelenet játszódott le közöttünk. Igazán akkor lesz jó az előadás, ha nem általában a színházról, hanem minél személyesebben rólunk szól. A színház a világ minden pontján, minden társadalmi helyzetben, minden korban alapvetően ugyanúgy működik, bár az egzisztenciális helyzetek természetesen hatnak rá. Ez a kisebbségi, nyomorúságos helyzetben lévő lengyel színház Bogusławskitól várja a megváltást. Nyilván akkor van értelme ezt a darabot elővenni, ha van egy olyan színészegyéniség a társulaton belül, aki valami hasonlót jelent a színháznak, az országnak. Nekünk szerencsére itt van Kern András” – emeli ki a darab rendezője, Rudolf Péter, akinek fiatalkorában Az Ikszek, az egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye volt.

„Mindkét Spiró-darabot – a Kvartettet és a Honderűt –, amiben eddig szerepeltem, nagyon szerettem. Közel álltak hozzám, jó emlékeket idéznek fel bennem. Bízom benne, ez most is így lesz. Az imposztor szónak a legtöbb nyelvben inkább ellenszenves a jelentése, a magyarban azonban jó értelemben vett csibészséget is sugall. Ezért arra törekszünk, hogy Bogusławskinak legyen szíve, humora, és mindenféle csibészségben benne legyen. Mindamellett a mi előadásunk elég drámai is… Színház a színházban helyzetet már többször játszottam. Úgy gondolom, ez csak akkor lesz izgalmas a nézőknek, ha nagyon jól csináljuk. Eltalálja őket és hozzájuk szól. Azért dolgozunk, hogy a mi előadásunk is ilyen legyen” – meséli a színészfejedelmet alakító Kern András.

A történet a cári Oroszország által megszállt Vilna városában játszódik. Egy, a megmaradásáért küzdő kis lengyel színház meghívja Wojciech Bogusławskit, a „lengyel színház atyját”, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, egyben a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát. A jegyeket azonnal elkapkodják, de a legendás színészóriás még mindig nincs sehol. Az előadás reggelén aztán megérkezik egy fáradt, kissé cinikus, rozzant öregúr, aki a várva várt vendégművésznek vallja magát – újabb csalódást okozva az amúgy is reményvesztett társulatnak – majd meglepetten értesül arról, hogy hazafias operáját, melyre felkérték, a cenzúra betiltotta. Helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania. Kapkodva próbálni kezdenek. A színháznak azonban még arra is alig van pénze, hogy a vendégművész gázsiját kifizesse, így a színészek kénytelenek maguk varrni a jelmezeket és festeni a díszleteket is… A bemutató díszlettervezője Bagossy Levente, munkáját az előadás szereplői is segítették. A történetre reflektálva ugyanis közösen festették ki a díszlet egy részét.

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Waskovics Andrea Az üvegcipő és a Pinokkió című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Kabaré című előadás után.

Waskovics Andrea 1992-ben Balmazújvárosban született. 2012-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. 2012 és 2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt Máté Gábor és Dömötör András osztályában. Még egyetemistaként fontos szerepet kapott az Aranyélet című filmsorozatban. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, majd a 2017-2018-as évadban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2018 óta a Vígszínház társulatának tagja. Korosztályának egyik kiemelkedő színművésze, tehetségét 2020-ban Junior Príma díjjal ismerték el, ugyanebben az évben elnyerte az évad legjobb női alakításáért járó Ajtay Andor-díjat.

Érzékeny játékában a törékeny tisztaság, báj és őszinteség keveredik határozottsággal és szikár keménységgel. A Vígszínház egyik meghatározó színésznője, több előadásban is látható. A nagy Gatsby-ben Daisy Buchanan ellentmondásos alakját különleges finomsággal jeleníti meg, A nyugat császára női főszereplőjeként pedig érzékeny egyensúllyal mutatja meg egy szikár keménység mögé bújó törékeny lány vágyait és kiszolgáltatottságát. Az apában Kern András oldalán lenyűgöző egyszerűséggel formálja meg Laurát, az ápolónőt, de emlékezetes alakítást nyújt A diktátorban, a Lóvátett lovagokban és a Béranyákban is. A 2023 őszén bemutatott Az üvegcipő Irmájaként magával ragadja a közönséget, naiv gyermektől a ragyogó nőn át az önmagából kivetkőző, szenvedélyes szerelmesig a karakter minden színét felejthetetlenül jeleníti meg, míg a Pinokkióban Kékhajúként nemcsak a főszereplőt, de a gyerekeket is elvarázsolja éteri hangjával és játékával.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán és Márkus Luca.

A jubileumi előadásra eljöttek a darab egykori szereplői is, hiszen a négy évtized alatt a szerepátvételek és beugrások miatt sok színész megfordult az elvált filmkritikus, Allan Felix manhattani lakásán. Egyetlen egy szerepre nem volt soha más jelentkező: Allant természetesen mindig, vagyis 523 estén át, Kern András alakította. Páratlan dolog, színháztörténeti kuriózum, hogy valaki ennyi éven át játssza ugyanazt a szerepet. Woody Allen, a darab szerzője és Allan Felix eredeti megformálója az ünnepi alkalomból videóüzenetben köszöntötte Kern Andrást.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Valamennyien ismerni véljük Madách Imre főművét, Az ember tragédiáját, irodalomtörténetünk kivételesen fontos fejezetét, a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítményét, ezt a nagyszabású, csodálatos drámai költeményt. Talán idézni is tudjuk egy-két szállóigévé vált sorát, hiszen a középiskolában memoriter volt, kötelező olvasmány, ám a mű gondolati tartalmaira megérve már kevesen vesszük kézbe.

Ebben a Madách Imre születésének 200. évfordulójára készített néhány perces videóban számos közismert és néhány ritkábban idézett részletet hallhatnak a Vígszínház színművészeinek előadásában, hogy kedvet csináljunk e világirodalmi léptékben is jelentős mű újraolvasásához.

MADÁCH 200 – Az ember tragédiája

 Az Úr: Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor

Lucifer: Kern András, Hegyi Barbara, Orosz Ákos

Ádám: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Gyöngyösi Zoltán, Kőszegi Ákos

Éva: Márkus Luca, Szilágyi Csenge

Angyalok kara: Radnay Csilla, Waskovics Andrea, Antóci Dorottya

A Kabarét 55 éve mutatták be a Broadwayn, alapjául John Van Druten I am a camera című színpadi műve és Christopher Isherwood novellái szolgáltak. A nyolc Oscar-díjat nyert filmváltozat 1972-ben készült el Bob Fosse rendezésében, Liza Minnellivel a főszerepben, melynek népszerű betétdalai, a Money-Money, a Mein Herr és a Kabaré legendássá váltak.

A történet Berlinben játszódik az 1930-as évek elején, a weimari köztársaság végnapjaiban. A német főváros igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál, a Kék Angyal mulató falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze a fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshawval, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van, azonban a történelmi események fordulatot vesznek.

A vígszínházi változatot Vörös Róbert dramaturggal a rendező, Béres Attila készítette, a monumentális díszlet Cziegler Balázs, a pazar jelmezek Tihanyi Ildi munkája. „Úgy gondolom, a Kabaré minden korban felkiáltójelként, figyelmeztetésként kell, hogy az alkotók és a nézők útjába kerüljön. Miközben a Kék Angyalban a szabadságtól a szabadosság felé haladunk – mely megengedhető művészi vétek –, a külső világ a szabadságból a totalitárius rendszer felé veszi útját. Nagyon komoly énkereső történet ez, amelynek középpontjában egy csodálatos nő önmagát, a hivatását, szerelmét keresi. Ám a történelmi események határt szabnak a szerelemnek, a szabadságnak, a művészeteknek, és végül senki sem tud kiteljesedni. Az előadás legfontosabb szimbóluma egy vonat, amelyre fel lehet szállni, alá lehet ugrani, vagy itt is lehet maradni… Hogy ki mit választ és miért, erről szól a Kabaré” – emeli ki Béres Attila.

Egy örökérvényű történet, melynek középpontjában Sally Bowles, a Kék Angyal énekesnője áll, aki kint és bent is az útját keresi: nemcsak színésznő, hanem szerelmes, boldog ember is akar lenni mindenáron, és még akkor sem mond le az álmairól, amikor már katonák járnak Berlin utcáin. Személyes útkeresések, melyeket eltipornak a történelmi események – Kabaré a Vígszínházban október 9-én, 10-én, 21-én és 22-én.

Novemberi előadások:
2021. november 3., 11., 27., 28.

Kabaré

Vígszínház

KONFERANSZIÉ, a Kék Angyal mulató művésze Seress Zoltán

SALLY BOWLES, a Kék Angyal első számú vendégénekesnője Szilágyi Csenge / Dobó Enikő

FRAULEIN SCHNIEDER, panziótulajdonos Igó Éva

HERR SCHULTZ, zöldség-gyümölcs kereskedő Kern András

CLIFFORD BRADSHAW, ír születésű amerikai író Brasch Bence

ERNST LUDWIG, berlini őslakos Horváth Szabolcs

FRAULEIN KOST, konzumnő Bach Kata / Rudolf Szonja

BOBBY, a mulató pincére Csapó Attila

MADAME MIRELLE, regényíró Gilicze Márta

HELGA, táncoslány, friss tehetség a Kék Angyalban Rimár Izabella / Rudolf Szonja

GAZDAG, ELEGÁNS ÚR, az UFA producere Dengyel Iván

FIATAL POLITIKUS Kovács Olivér

KISFIÚ Chater Áron

Berlini lakosok, a bár vendégei Rátonyi Gábor, Szelényi Katalin, Viszt Attila

Valamint: Adamovich Ferenc, Bálint Barna, Bársony Szandra, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Eöry Mónika, Fehér Laura, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Harmat Noémi, Kelemen Krisztián, Kiss Eszter, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Kondorosi Nikolett, Kuczora Ákos, Magyar Lili, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Ónodi Tibor, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Szabó Renáta, Szakács Richárd, Tóth Arnold, Tóth Brigitta, Viola Péter

Kórus: Czigány Judit, Karányi Péter, Mráz Nikolett, Zajkás Boldizsár

Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Bartek Zsolt, Betterman Jákob, Betterman Rebeka, Bodon Bence, Dörnyei Szabolcs, Gombár Anikó, Gyányi Tamás, Hlasznyi Ádám, Hosszú Kristóf, Hotzi Mátyás, Kéringer Dávid, Kiss-Varga Roberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kolozsvári Erik, Kovács Tamás, Kurucz Levente, Kutyifa Gergő, Losonci Luca, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Sándor Mátyás, Simonics Viktória, Standovár Mátyás, Szép András, Tóth Ágnes, Tiborcz Balázs László, Tubuly Roland, Zsótér Zita

Súgó: GÁL TÜNDE

Ügyelők: WIESMEYER ERIK, RÖTHLER BALÁZS

A rendező munkatársa: PATKÓS GERGŐ

Koreográfus-asszisztens: KISS ESZTER

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: TIHANYI ILDI

Koreográfus: BARTA DÓRA

Világítás: CSONTOS BALÁZS

Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Zenei vezető, karmester: MESTER DÁVID

Rendező: BÉRES ATTILA