„Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a fővárosi fiatalokhoz el lehessen juttatni az üzeneteket jól célzott, kellően figyelemfelkeltő, és lehetőség szerint interaktív köztéri hirdetésekkel” – véli Samu Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója, aki emlékeztet rá: számos korábbi felmérés igazolta, hogy ez a célcsoport, amelyik egyébként az online és a hagyományos platformokon jellemzően elzárkózik a reklámoktól, out-of-home eszközökkel hatékonyan érhető el.

A mostani kutatásból is megállapítható, hogy a 18 és 29 év közötti budapestiek általában fogékonyak az outdoor reklámokra és annak jelenlétét a mindennapi életükhöz tartozónak ítélik. Ebből a korosztályból a megkérdezettek közül 10-ből 8-an azt nyilatkozták, hogy néha vagy gyakran figyelnek fel a közlekedés közbeni hirdetésekre, miközben a teljes mintán 61 százalék volt ezek aránya. A felmérés arra is rávilágított, hogy a budapestiek többnyire pozitív véleménnyel vannak a közlekedés közbeni reklámokról. Minden második válaszadó szerint ezek színesítik a város képét, és csak alig egy harmaduk tartja ezeket zavarónak. Sőt, ez a korosztály kifejezetten kedveli a full branding és interaktív reklámokat, minden második megkérdezett előnyben részesíti ezeket a megoldásokat.

Minden második budapesti értékelné, ha a tömegközlekedéssel és a várakozással eltöltött időt szórakoztatóbbá, érdekesebbé tennék a számára. A legtöbben (50-50%) színes, informatív plakátokat, illetőleg fotó vagy plakátkiállítást látnának legszívesebben a felületeken, míg a második helyen a zene szerepelt 49 százalékkal. Ettől csak 4 százalékponttal maradt el az olvasnivalók kategóriája, ami a JCDecux Hungary vezérigazgatója szerint tökéletes visszaigazolása a kültéri reklámokkal foglalkozó cég immár többéves hagyományokra visszanyúló, az „Álljunk meg egy novellára!” címet viselő irodalmi pályázatának. Samu Tímea úgy fogalmazott: „a kutatás megállapításaiból kiolvasható, hogy a fővárosiak, különösen a mobilis, fiatal felnőttek mennyire fogékonyak az újszerű, innovatív megoldásokra, műfaji kötöttségektől mentesen”.

A felmérésből az is kiderül, hogy a fővárosiak akkor érzik jól magukat a városukban, ha tisztaság van és könnyen eljutnak bárhová, Budapest legfőbb vonzerejének ugyanakkor azt tartják, hogy minden van, minden elérhető és jó a tömegközlekedés. Utóbbit – a szolgáltatások és az emberek sokszínűségével egyetemben – a város élhetőségében is meghatározó jelentőségűnek ítélik. Nem maradtak adósak a kritikai észrevételekkel sem: leginkább a kosszal, a tömeggel, a rossz levegővel és az emberek magatartásával szemben fogalmaztak meg ellenérzéseket – írják.

Meglepő eredményre jutott a piacvezető magyarországi outdoor cég 2021 végén készített, országos reprezentatív kutatása: a közterületi reklám (36%) ugyanolyan hatékony a figyelemfelkeltés szempontjából, mint a közösségi média (37%) vagy az internet (34%), miközben a tévét (33%), a rádiót (15%) és a nyomtatott sajtót (15%) meg is előzi. Ráadásul a magasan képzett, városi, fiatal célcsoportra szűkítve egyértelműen a közterület kerül ki győztesként. Az utóbbi fogyasztói réteget reprezentáló keresdagalambot.hu* közösség 59 százalékban figyel fel a közterületi reklámfelületekre, 56 százalékban a közösségi médiára, 40 százalékban az internetes oldalakra, 30 százalékban a tévére, 13 százalékban a nyomtatott sajtóra, és 12 százalékban a rádióra. Ők azok, akik más kommunikációs eszközökkel jóval nehezebben vagy lényegesen drágábban érhetők el.

Közterületi reklám hatására – ugyanúgy, mint az internetnél vagy közösségi médiánál – átlagosan 2 tevékenységre ösztönözhetők az arra figyelők: minden második megkérdezett utánanéz egy outdoor plakáton látott terméknek vagy szolgáltatásnak, 46 százalékuk pedig felkeresi a rajta látható weboldalt. A városi fiatalok körében ezek a mutatók még magasabbak (70%, illetve 63%) és ők minden tekintetben aktívabban reagálnak az outdoor hirdetésekre, mint a többi reklámfelületre, legyen szó internetes játékban való részvételről, megosztásról, vásárlásról, QR-kód beolvasásáról vagy applikáció letöltéséről. Ugyanakkor a kutatás azt is vizsgálta, hogy ezt a városi célcsoportot mi zavarja leginkább a digitális térben. A fiatalokat leginkább a felbukkanó/pop-up hirdetések (87%) idegesítik, ezt követi a tartalom eléréséhez szükséges regisztráció (79%), és a sütik elfogadása (71%).

Samu Tímea, a JCDecaux vezérigazgatója szerint a pandémia óta egyértelműen felértékelődött a közterületi hirdetések kommunikációs funkciója. „A tudatos fiatal fogyasztói réteg nagy része adblockerrel szűri az internetes hirdetéseket, de a közterületet nem tudják kikerülni, hiszen egy buszmegállóban átlagosan akár 5-10 percet is eltöltenek” – mondja a szakember, majd hozzáteszi, hogy fontosnak tartja a mostani kutatást, hiszen ez alátámasztja saját tapasztalataikat is, hogy a városi, edukált** célcsoport körében a közterület már hatékonyabb hirdetési eszköz, mint a tévé vagy a közösségi média.

A pandémia miatt felgyorsult digitális transzformáció a reklámpiacon is rendkívüli mértékben és tempóban tágítja az innováció és a kreativitás horizontját. A kutatás szerint a többség találkozott már mozgó vagy digitális közterületi reklámmal, és egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy nagyobb a figyelemfelkeltő ereje, mint a hagyományos közterületi hirdetéseké.

„Egyre több saját outdoor kampány kap AR kiterjesztést vagy egyedi interakcióra ösztönző megoldást, így több esetben működnek egyedi reklámfelületként a megállók, utasvárók” – mondja Samu Tímea. „Ahhoz, hogy a tudatosodó fogyasztói réteget érdemben tudjuk megszólítani, szükségünk van ezekre a formabontó megoldásokra is” – teszi hozzá.

*A keresdagalambot.hu közösség egy az outdoor reklámra affinis magasan képzett, városi, fiatal célcsoport. A közösség outdoor felületekről toborzott, online kutatási panel, amely közép- vagy felsőfokú végzettségűekre, Budapestre, 18-49 évesekre reprezentatív.

** Edukált: középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők

[1] 18-59 éves, közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar internetezők, akik nemre, életkorra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentálják az alapsokaságot. Online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúk 2021. decemberében.