Globális hulladékrobbanás

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.

A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.

Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik

A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.

Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.

„Az EU új Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók is zöldre váltanának

A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni” – mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.

Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne

A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.

90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.

„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen” – fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.

„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel” – érvelt Molnár Léna.

Az E&M ágazat várhatóan évi 3,7%-os összetett éves növekedési ütemet (CAGR) ér el 2029-ig, ami meghaladja a globális gazdasági növekedés előrejelzett mértékét, ugyanakkor még mindig elmarad a pandémiát megelőző csúcsértékektől. A gazdasági bizonytalanság, a mérsékelten növekvő fogyasztói kiadások, valamint a fokozódó szektoriális verseny – ezek a hatások a várakozások szerint mind érdemben befolyásolják az ágazat teljesítményét a 2029-ig tartó előrejelzési időszakban.

„Miközben a globális szórakoztató- és médiaiparra továbbra is hatással van az általános gazdasági bizonytalanság, a reklám a szektor bevételeinek egyik fő hajtóerejévé válik. Az átalakulás pedig várhatóan folytatódik, mivel az AI megváltoztatja a szolgáltatási modelleket, demokratizálja a tartalomgyártást, és csökkenti a belépési akadályokat. Az E&M ágazat mindig is elöl járt a technológiai innovációban, de a vállalatoknak rugalmasnak és proaktívnak kell maradniuk, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak és a fogyasztói igényeknek egy olyan környezetben, amely a kreativitást és a személyre szabott tartalmat részesíti előnyben” – mutatott rá Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa.

Reklámok és hirdetések minden mennyiségben

Az előfizetéses termékekből és szolgáltatásokból származó bevételek növekedése a fokozott iparági verseny és a visszafogott fogyasztói kiadások hatására lelassul – különösen a fejlett fogyasztói piacokon –, azonban a reklám az előrejelzések szerint a jövőben is jelentős bevételnövekedést eredményezhet a szórakoztató- és médiaipar számára. Az elemzésben szereplő három fő vizsgált E&M árbevételi kategóriában (konnektivitás, reklám, fogyasztói) a reklám fog várhatóan a leggyorsabban növekedni, nagyságrendileg mintegy háromszor nagyobb ütemben (6,1%-os CAGR), mint a fogyasztói kategória (2%-os CAGR).

A következő öt év leggyorsabban növekvő bevételi mutatói mind a hirdetésekhez kötődnek: ideértve a kiskereskedelmi hirdetéseket (15%), a közösségi és mobil „on-stream” videós hirdetéseket (15%) és a TV-n megjelenített úgynevezett „in-stream” internetes hirdetéseket (14%). A 2024-es teljes hirdetési bevételek 72%-át kitevő digitális formátumok részaránya 2029-re a szakértői várakozások szerint 80%-ra emelkedik, és az olyan új megatrendek, mint amilyen az AI és a hiperperszonalizáció, várhatóan még tovább erősítik ezt. A dinamikusan gyarapodó szegmensek között a retail média hirdetéseit találjuk (részesedésük a 2020-as 32,7%-ról 2029-re 45,5%-ra nő) valamint a videójátékokban szereplő hirdetéseket, melyek a 2024-es 32,8%-ról 2029-re 38,5%-ra nőnek. Ezek a szegmensek a szakértői előrejelzések szerint mind kiemelkedően fognak a következő években teljesíteni.

Az egyik terület, ahol a mesterséges intelligencia vélhetően szintén befolyásolni fogja a bevételek növekedését, az internetre csatlakoztatott tévék – szakmai gyűjtőnevén Connected TV (CTV) – szegmense (vagyis minden olyan televízió, amely az internethez csatlakozik videótartalom streameléséhez). Míg az innen származó reklámbevételek 2020-ban a hagyományos televíziós reklámokból származó bevételek mindössze 5,9%-át tették ki, addig 2024-re ez az arány már 22%-ra nőtt. Az internetes tv-hirdetések bevételei 2029-re várhatóan 51 milliárd dollárra nőnek, amely addigra a hagyományos televíziós reklámbevételek mintegy 45%-ának felelhet már meg.

A konnektivitás a legnagyobb E&M bevételi kategória marad: a költések ebben a szegmensben 2029-re elérik az 1,3 ezer milliárd dollárt (2,8%-os CAGR mellett), ami elsősorban a mobilinternet-szolgáltatásokból származó bevételeknek lesz köszönhető. A hirdetési piac markáns növekedési üteme azonban azt vetíti előre, hogy 2029-re jelentősen csökkenhet a különbség a konnektivitási-célú és a reklámcélú költések összesített volumenei között.

Még mindig többet költünk koncertekre és mozira, mint online szolgáltatásokra

Habár a fogyasztók egyre több időt töltenek az online térben, a szórakozásra szánt költségvetésük nagyobbik hányadát még mindig jellemzően offline költik el. A nem digitális formátumokból származó bevételek 2024-ben az összes realizált E&M piaci bevételnek még mindig a 61%-át tették ki, és előreláthatólag ezen a szinten is fog maradni egészen 2029-ig.

Noha a mozilátogatók leginkább a helyi gyártású filmeket részesítik előnyben, és az öt legnagyobb amerikai filmstúdió piaci részesedése a pandémia előtti több mint 60%-ról 2024-ben 51%-ra esett vissza, a következő években megalapozottan lehet számítani a globális mozibevételek növekedésére (a 2024-es 33 milliárd dollárról várhatóan 41,5 milliárd dollárra emelkedik ezen költések összvolumene 2029-re).

Nincs megállás a videójáték-piacon

A globális videójáték-piac – a film- és zeneipart egyaránt lekörözve – változatlanul az E&M piac növekedésének egyik legjelentősebb motorja. A teljes realizált árbevétel a globális videojáték piacon 2024-ben már mintegy 224 milliárd dollárt tett ki, ami 5,7%-os összetett éves növekedési ütemmel kalkulálva közel 300 milliárd dollárra nőhet 2029-re.

A fejlődő országok piacai generálják a leggyorsabb növekedést

Az Egyesült Államok – a konnektivitással (pl. mobil előfizetésekkel) kapcsolatos bevételeket nem számítva – magabiztosan vezet, mint a világ legnagyobb bevételét generáló E&M piaca. Itt az előrejelzések szerint 2029-ig 3,8%-os mértékű növekedés várható, ami némileg elmarad a 4,2%-os globális átlagtól. Kínában – a második legnagyobb piacon – az E&M bevételek 6,1%-os növekedést mutatnak, amely kiemelkedő, és elsősorban az internetes hirdetési szegmensnek köszönhető (8,9%-os CAGR). A világ leggyorsabban növekvő lokális piacait továbbra is az olyan fejlődő országok adják, mint India és Indonézia, ahol az összesített éves növekedési ütem meghaladja a 7,5%-ot. Indiában ez a kiemelkedő eredmény nagyrészt az internetes hirdetésekből származik (15,9%-os CAGR), amit a növekvő internetpenetráció, az 5G elterjedése, valamint a közösségi média és a rövid videótartalmak népszerűsége egyaránt ösztönöz.

„A fogyasztók még soha nem rendelkeztek ilyen sokféle választási lehetőséggel a szórakoztatóipari szolgáltatásokat illetően. Az instabil gazdasági környezet és a növekvő megélhetési költségek miatt azonban a kiadásaik stagnálnak. A szórakoztatóipari és médiavállalkozások úgy tudnak új fogyasztókat megszólítani és növekedést elérni, ha a teljes ökoszisztémát figyelembe veszik, amelyben működnek. Ki kell használniuk a reklámozás és az AI erejét, ezek kombinációjával ugyanis sokkal költséghatékonyabb és személyre szabottabb tartalomkészítési és erősebb fogyasztói elkötelezettséget eredményező üzleti modelleket hozhatnak létre” – hangsúlyozta a szakember.

A globális óriások árnyékában egyre élesebb a verseny

A magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa. Az e-kereskedelem fejlődésének motorját már nem a belföldi és EU-s kereskedők jelentik, hanem a határon túli, import kereskedelem. Ezért amikor „magyarországi e-kereskedelmi piacról” beszélünk, fontos hozzátennünk, hogy mit értünk a „piac” alatt.

„Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar e-kereskedelmi piac szinte kizárólag a Magyarországon működő vagy hazánkra stratégiai piacként tekintő EU-s kereskedőkből állt (magyar weboldallal és sokszor lokális csapattal). A belföldi e-kereskedőkön felül a nemzetközi kereskedők sokáig csak egy kicsi, jól tipizálható vásárlóréteg számára voltak releváns beszerzési forrás. Mostanra azonban a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben” – emelte ki a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb megállapítását Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség alelnöke.

Immár az import hajtja az e-kereskedelmi piacot

Az e-kereskedelem növekedési üteme 2022-ben és 2023-ban követte a teljes kiskereskedelmét, és nem tudott érdemben gyorsulni elsősorban a magas infláció elterelő hatása és az alávásárlások miatt. Ez a trend fordult meg 2024-ben. Az importéra beköszöntével a magyarországi e-kereskedelem két pólusúvá vált, hiszen a belföldi és az import e-kereskedelem versenye határozza meg az ökoszisztémát. Bár még csak az első három negyedév kapcsán áll rendelkezésre teljes körű adat^[1], a PwC mérései szerint a teljes piac 2024-es, összesített forgalma kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett. Ebből a teljes tortából a belföldi és EU-s kereskedők 10%-os növekedés mellett mintegy 1600 milliárd forintot tesznek ki, melyhez az import e-kereskedelem – amit elsősorban a Temu dominál – további 330 milliárd forintot ad hozzá.

„A Temu magas szintű üzemeltetési modellje – gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat – a vásárlói elvárásokat is megemelte, és a belföldi kereskedők az akciókon túl szolgáltatási színvonal fejlesztéssel (például szélesebb körű, gyorsabb logisztika) próbálnak versenyben maradni” – tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

Nyomás alatt a hazai kereskedők

A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala olyan nyomást helyez a magyar kereskedőkre, amely technológiai fejlesztéseket, innovatív stratégiákat és fokozott marketingtevékenységet követel meg. A Temu sikere azt bizonyítja, hogy a vásárlók egyre inkább az ár-érték arány alapján döntenek, miközben a gyors szállítás és a kényelmes ügyintézés is alapelvárássá vált.

A kutatásban részt vett e-kereskedők véleménye alapján a hazai webáruházak számára a legnagyobb kihívást az új vásárlók szerzése (48%), a vásárlási gyakoriság növelése (39%) és a tőkehiány (35%) jelentik. A növekvő külföldi verseny és a piacterek térnyerése (27%) pedig tovább növeli a prést a hazai szereplőkön.

„A magyar e-kereskedők számára a globális és régiós szereplőkkel folytatott versenyben való helytálláshoz fejlett szolgáltatásokra, technológiai innovációra és magas szintű vásárlói élményre van szükség” – értékelte a kereskedők legnagyobb problémáit Timár Szabolcs, a PwC iparági szakértője és a kutatássorozat vezető elemzője.

2024 Magyarországon is a Temu éve volt

Követve az Európa-szerte tapasztalható folyamatokat, a Temu alig egy év alatt Magyarországon is az egyik legnagyobb e-kereskedővé nőtte ki magát. A kínai piactér a PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló iparági mérései szerint 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált, amihez – online vásárlói felmérések alapján – mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

Bár a Temu 2024 utolsó hónapjaiban némileg lendületet vesztett – amiben az emelkedő árai és a romló árfolyam egyaránt közrejátszott – agresszív marketingkampányával nemcsak bevonzotta a vásárlókat, hanem az év egészét tekintve növelte is vásárlási gyakoriságukat. Kedvező árai miatt a vásárlók ugyanakkora költségkeretből több terméket tudtak vásárolni, ami tovább fokozta a vásárlási aktivitást.

A Digitális Kereskedelmi Körképben publikált adatok szerint az online vásárlók egyharmadának (34%), a 18-29 éves korosztály csaknem felének (47%) ott van a Temu applikációja a telefonján. 77% az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, jelentős azonban azoknak az aránya is, akik a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

Az applikáció terjedésével párhuzamosan a Temu fokozatosan letekert hirdetési intenzitásából, amit a Digitális Kereskedelmi Körképben bemutatott legfrissebb Growww Digital Temu Index is alátámaszt.  A hirdetési költéseken alapuló adatok szerint a kínai óriás hirdetési jelenléte még mindig számottevő Magyarországon, de folyamatosan, hónapról hónapra enyhül, 2025 januárjában pedig már mintegy 29%-os csökkenés látható 2024 januárjához képest. Vagyis a Temu közel harmadával csökkentette a hirdetési intenzitását az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.

„A magyar e-kereskedőknek két lehetséges jövőképe van a globális óriások által uralt e-kereskedelem korában: megmaradni belföldi, lokális szereplőnek a hazai piacon, vagy a már bevált receptet alkalmazva regionális kereskedővé nőni. A cseh és a lengyel piaci szereplők már évek óta a terjeszkedés útját járják, és ennek eredményét, sikerességét itthon is láthatjuk” – foglalta össze a kitörési lehetőségeket Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség ügyvezető partnere.

A legalább havonta rendelő, rutinos vásárlói bázis adja a rendelések háromnegyedét

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31%), az eseti vásárlók (38%) és a rendszeres vásárlók (31%). A vásárlói bázis gyors növekedésével párhuzamosan a vásárlások gyakorisága tavaly enyhén csökkent, de a forgalom nagyobb részét – a csomagvolumen 75%-át – a rendszeres vásárlókat alkotó, legalább havi rendszerességgel online vásárló 31% bonyolította le 2024-ben.

Az elmúlt évek során a gazdasági nyomás és a magas infláció hatására a magyar vásárlók is tudatosabbá váltak. A Digitális Kereskedelmi Körképből kiderül, hogy 54%-uk mérlegeli, hol érdemes vásárolni, 36%-uk pedig gyakran elgondolkodik azon, hogy valóban szükséges-e egy adott termék megvásárlása. Az átlagos kosárérték 2024 során stagnált, ami a javuló, de a korábbi évekhez képest még mindig magasnak tekinthető inflációs környezetben az árérzékenység további fokozódását jelzi.

„A magyar vásárlók sokkal tudatosabbak lettek az utóbbi években, és ez átalakítja az e-kereskedelmi piac működését is. A tudatosság növekedése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a kereskedők számára, hogy kreatívabb ajánlatokkal és jobb ügyfélélménnyel tartsák meg a vásárlókat. Az ügyfelek szegmentálása, a prémium szolgáltatások igénybevételére feljogosító hűségprogramok, a halasztott fizetési konstrukciókat kínáló Buy Now Pay Later megoldások, illetve az olyan innovatív szolgáltatások, mint a csomagautomata, valamint az aznapi vagy garantált másnapi szállítás a vásárló megtartására és a fogyasztási gyakoriság ösztönzésére irányulnak” – hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője.

Technológiai fejlesztésekkel a vásárlói élmény növeléséért

Az e-kereskedelmi ügyfélélmény kulcsa egyértelműen a technológiai innovációkban rejlik, aminek egyik fontos területe a rendelések fizetése. A Digitális Kereskedelmi Körkép adatai szerint az online vásárlások 39%-át előre fizetéssel (bankkártyás vagy egyéb digitális fizetéssel) rendezték, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61% volt.

„2024-ben tovább nőtt az előrefizetések aránya: már 10-ből 4 online rendelést előre kifizetnek a magyar vásárlók. Az olyan technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, mint a mentettkártyás és mobiltárcás fizetés az online kártyás fizetéseket egyre szívesebben alkalmazzák a készpénzes utánvét helyett.” – mutatott rá Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató DKSZ elnökségi tagja, a Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A rendelések átvételi módjait illetően 2024-ben új sebességi fokozatra kapcsolt a csomagautomaták terjedése: tavaly már minden negyedik e-kereskedelmi rendelést csomagautomatákba kértek a magyar vásárlók, ami részben annak is köszönhető, hogy az automaták száma 2024-ben csaknem megduplázódott 2023-hoz képest, és négy év alatt közel 9000 darabra emelkedett.

Nemzetgazdasági szempontból is fontos a hazai digitális kereskedelem erősítése

A Digitális Kereskedelmi Körkép tanulságait összegezve Bíró Pál, a DKSZ elnöke és a Google magyarországi vezetője arra utalt, hogy bár 2025 elején már mutatkoznak kedvezőbb tendenciák, továbbra is nagy a nemzetközi és régiós nyomás az e-kereskedelemben, ezért fontos támogatni és erősíteni a magyar kereskedők versenyképességét:

„2024 megmutatta, hogy a magyar e-kereskedelmi piacnak alkalmazkodnia kell a változó, globalizálódó körülményekhez, de a hosszútávú siker érdekében elengedhetetlen a gyors reagálás és a folyamatos fejlesztés. A hazai vállalkozások számára a nemzetközi trendek követése, a vásárlói igényekhez való igazodás, valamint a régiós terjeszkedés jelenti a túlélés és a növekedés kulcsát. Ennek érdekében szakmai, szövetségi és kormányzati oldalról is kiemelten fontos, hogy irányt mutassunk és edukációval, szakemberképzéssel, valamint támogatási és mentor programokkal segítsük az ökoszisztéma erősödését. Ennek részeként 2025-ben is elindul a DKSZ Mentorprogramja, miközben további képzési lehetőségek megteremtésén is dolgozunk.”

Módszertan:

Az idézett adatok a PwC és Digitális Kereskedelmi Szövetség együttműködésével készített „Digitális Kereskedelmi Körkép” című kutatássorozat 2024. év végi fordulójából származnak, melyben az e-kereskedelem keresleti (vásárlói) és kínálati (kereskedői) oldalát is vizsgáltuk.

A Digitális Kereskedelmi Körkép kínálat oldali mérése méretkategória és szektor szerint reprezentatív a PwC által nyilvántartott 38 ezres magyar webáruház sokaságra. A felhasznált lakossági kutatások mindegyike reprezentatív az aktív magyar online vásárlók sokaságára.

Forrás: PwC-DKSZ Digitális Kereskedelmi Körkép

^[1] Végleges, teljes éves adatok 2025 áprilisában várhatóak.

A gazdasági nehézségek, a technológiai újítások, valamint a fokozott földrajzi és ágazati verseny ellenére 2023-ban tovább növekedett a globális szórakoztató- és médiaipar (E&M). Összbevétele 5%-os emelkedéssel elérte a 2,8 ezer milliárd dollárt, ezzel pedig meghaladta az általános gazdasági növekedés IMF^[1] által prognosztizált mértékét. A PwC 25. alkalommal elkészített, 53 országban 13 ágazatra kiterjedő felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a globális E&M bevételek az előrejelzések szerint 3,9%-os összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) 2028-ban el fogják érni a 3,4 ezer milliárd dollárt.

Világszinten továbbra is az Amerikai Egyesült Államok lesz a világ legnagyobb fogyasztási és reklámozási piaca, ahová 2023-ban a globális kiadások több mint egyharmada áramlott.^[2] Ami a fejlődést illeti, az USA 4,3%-as arányához képest a gyors növekedést mutató nagyobb piacok közül egyértelműen Kína (7,1%) és India (8,3%) tűnik ki, de a kevésbé érett országok E&M piaca még ennél is gyorsabb ütemben növekszik: Indonézia 8,5%, Nigéria 10,1%-os CAGR-ral 2028-ig.

A globális reklámbevételek 2026-ban el fogják érni az 1 ezer milliárd dollárt

A globális reklámbevételek 2028-ig várhatóan 6,7%-os összetett éves növekedési ütemben fognak emelkedni (ami a 2020-as szint kétszeresét jelenti), megelőzve az elemzésben szereplő másik két tág szórakoztató- és médiaipari kategóriát: a konnektivitást (2,9%) és a fogyasztói szegmenst (2,2%). A reklámozásból származó összes bevétel 2026-ban eléri az 1 ezer milliárd dollárt, és előrejelzések szerint a következő öt évben az E&M ágazat teljes növekedésének 55%-át fogja adni.

Az internetes reklámozás jelenti a reklámipar legnagyobb és egyik leggyorsabb ütemben növekvő szeletét. Ez a terület 2023-ban 10,1%-kal nőtt, 52,5 milliárd dollárnyi új bevételt hozott és 2028-ig 9,5%-os összetett éves növekedési ütemet fog produkálni, ami az összes reklámkiadás 77,1%-át fogja kitenni.

„Az emberek egyre inkább online fogyasztják a tartalmakat, ezért a szórakoztató- és médiaipari vállalatoknak azokon a felületeken kell kapcsolódniuk a vásárlóikhoz, ahol a legtöbb idejüket töltik” – emelte ki Kerekes Antal, a PwC technológiai tanácsadásért felelős cégtársa.

Reklámalapú csomagokkal és jelszómegosztási korlátozásokkal a streaming növekedéséért

A streaming szolgáltatások növekedésének mértéke – elsősorban a magasabb áraknak köszönhetően – elmaradt az előző évekétől. Az over-the-top (OTT) videószolgáltatások előfizetései a 2023. évi 1,6 milliárdról 2028-ra 2,1 milliárd dollárra fognak emelkedni, ami 5%-os összetett éves növekedési ütemet takar. Ez a gyakorlatban egy OTT videóelőfizetés esetében az átlagos globális bevétel összegében viszont alig jelent változást: a 2023. évi 65,21 dollárról 2028-ra várhatóan 67,66 dollárra fog emelkedni. Ekkorra a reklámbevételek a globális OTT streamingbevételek kb. 28%-át teszik ki a 2023-as 20%-hoz képest.

„A streaming szolgáltatók előfizetőszámának stagnálása üzleti modelljeik átformálására, és az előfizetéseken túlmenő, új bevételi források keresésére készteti a piac szereplőit, ilyen például a reklámalapú változatok (magasabb reklámtartalommal alacsonyabb előfizetési díjak) bevezetése, a jelszavak megosztásával kapcsolatos szigorú intézkedések vagy az élő sportesemények közvetítése. Ezek az újítások pedig már most meghozták az eredményüket, hiszen a vezető streaming szolgáltató az elmúlt negyedévben 8 millióval növelte előfizetőinek számát, miután 2023-ban fellépett a jelszómegosztással szemben. Ugyanígy, a 2024-es párizsi olimpia – az első ilyen világszintű esemény – teljes programja elérhető élőben egy streaming platformon a mi régiónkban is, ami minden bizonnyal jelentős előfizetőszám-növekedést fog náluk is eredményezni” – hangsúlyozta a szakember. Mindeközben a fejlett piacokon az iparág konszolidációja az előfizetés-szolgáltatók összekapcsolásának formájában zajlik.

Élő események, globális mozizás és gaming csúcsra járatva

Az e-sportokat (profi bajnokságokkal és élő nézőkkel megszervezett versenyszerű játékot) is magában foglaló globális játékipar az E&M univerzum egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. 2023-ban 4,6%-os növekedéssel 227,6 milliárd dolláros bevételt ért el, becslések szerint pedig 2027-ben elérik a 300 milliárd dollárt, ami a 2019-es szintnek csaknem kétszerese. Az ázsiai és csendes-óceáni térség továbbra is a játékipar legnagyobb regionális piaca és a szegmens globális összbevételének 48,1%-át adja, ami 2028-ban 54,4%-os aránnyal 181,8 milliárd dollárra fog emelkedni.

A személyes, valós, technológia által támogatott területek, például az élő zenei előadások és a globális mozizás továbbra is a legjobban növekvő ágazatok: a mozi- és koncertjegyek eladásából származó bevételek a világszintű fogyasztói kiadások 2023. évi nettó növekedésének 38,6%-át teszik ki. Az élőzenei előadásokból származó bevételek a nagy rendezvényeknek, mint például a zenei világturnéknak köszönhetően 26%-kal emelkedtek és a teljes zenei piac bevételeinek több mint felét adták. A moziipar 2023-ban – a számos nagy sikerű bemutatónak köszönhetően – 30,4%-os növekedést tudott felmutatni az előző évhez képest, és számítások szerint a globális mozibevételek 2026-ban meghaladják a 2019. évi, járvány előtti szintet.

„Az E&M ágazatban a generatív mesterséges intelligencia (genAI) alkalmazásának eddigi célja elsősorban a gyorsaság és a hatékonyság fokozása volt, de már egyre inkább integrálják az AI-t tartalomkészítő és hirdetési eszközökbe is. Az AI már ma is hatékony a reklámozásban felhasználható kreatív ötletek gyors kidolgozásában, azoknak különböző kontextusokhoz igazításában és a visszajelzések alapján ezek finomhangolásában is. Ha a GenAI-t ki tudjuk használni új ötletek generálására, új élmények kitalálására is, akkor a növekedésre óriási tér mutatkozik.” – érvelt a szakember.

^[1] International Monetary Fund, World Economic Outlook, 2024. április

^[2]Az összeg nem tartalmazza a konnektivitás bevételeit.

Photo by Matthew Kalapuch on Unsplash

A PwC Magyarország legfrissebb tanulmánya szerint napjaink legmeghatározóbb diszruptív technológiai megoldásai – az automatizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – jelentős hatással lesznek a magyarországi munkavállalókra a következő években. Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon.

„Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással az MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon” – tette hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.

A PwC Magyarország szerint ez azonban csak a 2030-as évektől, az MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. Ezek alapján a magyar feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a mesterséges intelligencia térnyerése. Ezekben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba.

„Ami a nemek arányát illeti, a korai szakaszokban (2020-2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással az MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai” – mondta el a tanulmány kapcsán Riba Gábor, a PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője.

Az MI az első hullámban, azaz a 2020-as évek elejétől elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti (pl. pénzügyi és infokommunikációs szektorok). A 2020-as évek közepétől (második hullám) fokozódik az MI befolyása azáltal, hogy üzleti támogatási funkciókat, illetve egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni (pl. általános adatbekérő- és egyeztető/HR/számviteli funkciók). Emellett jól kontrollálható környezetben, például raktárakban tárgyak önálló mozgatása is várható az MI-től. A 2030-as évektől (harmadik hullám) várható az MI megjelenése a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is (pl. összeszerelés, szállítmányozás).