A képzés egyes alkalmai során olyan témakörök kerülnek terítékre művészeti szemszögből, mint az ESG, employer branding, kreativitás és innováció, befogadás és elfogadás, a jövőképesség és reziliencia, illetve a brandépítés. Az előadások mindegyikén vállalati topvezetők mellett a művészeti élet meghatározó szereplői segítenek a témákban való elmerülésben.

Az ESG témakörében olyan szakemberek osztják meg tapasztalataikat a képzés résztvevőivel, mint Feuertag Ottó, ESG szakértő, Well minősítési rendszer bevezető; Winkler Nóra, művészeti író, az Artmagazin alapítója és Salgó András, a BMW Group Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A művészet employer branding kapcsán jól alkalmazható művészeti gyakorlatairól Martos Gábor, művészeti író, Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese és Topor Tünde, művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője mesél.

Dr. Szalay Zsolt, egyetemi docens, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és Bán Blanka, művészettörténész a kreativitás és innováció szempontjából vizsgálják meg, milyen összefüggés van a művészet, a nyitottság, a kreativitás és az innováció között. Ehhez kapcsolódik a képzés következő témaköre, amely a befogadást és elfogadást helyezi a középpontba. Illés Zsuzsanna, a KPMG Global Services igazgatója és Somogyi Hajnalka, művészettörténész, kurátor, az OFF Biennálé vezetője beszélnek arról, hogy a környezetünk mássághoz és sokféleséghez való pozitív hozzáállása milyen hatást gyakorol ránk, az üzleti megfontolásainkra, a művészeti témákra.

Márton Katalin, a HR Solutions Agency alapítója, vezetője és Kovács Krisztina, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektori kabinetfőnöke (a nyitóképen) az ellenálló-képességet, rezilianciát fókuszba helyező készségek fejlesztésére irányuló lehetőségeket szemlézik majd, illetve szó lesz arról is, minek köszönhető, hogy Jeff Koons sokak által giccsesnek tartott csillogó szobrai sok millió dollárért kelnek el, hogy vajon a Coca-Cola vagy az Apple brand a mögötte lévő termék egyedi minőségétől vagy a marketingnek köszönhetően vált ismertté és sikeressé világszerte. Arról, hogy mitől lesz a vállalat vagy művész által felépített brand sikeres Benyovszky-Szűcs Domonkos, képzőművész és Liptay Gabriella, a KPMG marketing és kommunikációs igazgatója osztja meg tapasztalatait a résztvevőkkel.

Az új képzésben a Primark tervezői és termékcsapatai mellett kiválasztott beszállítók is részt vesznek, akik kategóriánként áttekintik a Primark ruháit, hogy megértsék, hogyan alkalmazhatóak rájuk a körforgásos elvek. A program révén megtanulják, hogyan érvényesíthetik a körforgásos tervezés alapelveit a különböző termékkategóriák esetében, a Primark megközelítését az egyes terméktípusok egyedi jellemzői alapján adaptálva. A CTF egy workshopsorozatot is tart majd, amelyek segítenek a körforgásos tervezés elméletét a gyakorlatba átültetni, és megmutatják a kollégáknak, hogyan tudják ezt a mindennapjaikba beilleszteni.

Nicholas Lambert, a Primark körforgásért felelős vezetője elmondta: “A Primarknál ez a következő lépés, hogy valóban elkezdjük a körforgásos tervezési elvek beépítését termékeink tervezésének és gyártásának alapjaiba. Csapataink már nagyon várják, hogy ezen a személyre szabott új képzésen keresztül csiszolhassák képességeiket, és megértsék, hogy hogyan alkalmazhatjuk ezt a tudást a tervezési folyamatainkban. Továbbra is arra akarjuk ösztönözni házon belüli tervezőinket és beszállítóinkat, hogy szórakoztató és innovatív módokat dolgozzanak ki, amelyekkel ruháinkat annál is magasabb szintre emelhetjük, mint amit vásárlóink eredetileg elvárhatnak tőlünk.” 

Tim Cross, a CTF alapítója hozzátette: “A tudásmegosztás kulcsfontosságú az iparág problémáinak gyors és széles körű kezeléséhez, és itt jön a képbe a Circular Textiles Foundation. Az újrahasznosíthatóság érdekében történő tervezést népszerűvé, és mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé tesszük. Reméljük, hogy a Primarkkal együttműködve egy lépéssel közelebb kerülünk az egész iparágra kiterjedő változás ösztönzéséhez. Alig várjuk, hogy a Primark velünk tartson ezen az úton és közreműködjön az előrelépési lehetőségekben.”

Meglehetősen vegyesen látják a magyarországi oktatás színvonalát a 19-29 éves fiatalok a K&H ifjúsági index szerint – közölte a pénzintézet az idei második negyedévben készült reprezentatív kutatás eredményeit a július végén esedékes felvételi ponthatás-hirdetés apropóján.

Jelentős a különbség

Az aktív fiatalok, azaz a már állásban lévők oktatásról alkotott véleménye az elmúlt negyedévekben javult, míg a diákoké továbbra is lesújtó – márpedig az oktatás színvonala nagyban befolyásolja a pályaválasztást, a későbbi karriert, végső soron a jövedelmet és az anyagi helyzetet is.

A dolgozó fiatalok 27 százaléka formált kifejezetten vagy inkább jó véleményt a magyar oktatásról, ami viszont magas érték az elmúlt évek adataival összehasonlítva: legutóbb 2016–2017-ben mértek ilyen jó adatot. Ez megelőzően a 2010-es évek elején áll az idei második negyedévihez hasonló szinten ez a mutató. A válaszadók 18 százaléka alá csökkent azoknak az aránya, akik inkább rossz véleménnyel vannak az oktatásról, mint jóval. Ugyanakkor ahhoz még kevesek az adatok, hogy trendszerű változásról beszélhessünk ezen a téren.

A diákok azonban továbbra sem gondolnak sokat a magyar oktatási rendszerről: jónak vagy elég jónak csak 10 százalékuk tartja, miközben 60 százalék azok aránya, aki rossznak vagy kifejezetten rossznak látja. Ilyen halvány adatokat utoljára a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban mértek a kutatók. A diákok véleménye iskoláikról érezhetően lesújtóbb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt az iskolába, felsőoktatási intézménybe járóknak csak 20 százaléka veszi fontolóra, hogy külföldön fogja folytatni tanulmányait, ami igen alacsony arány, utoljára 2020-ban, a pandémia idején állt ezen a szinten.

Iskola után külföld?

A diákok 40 százaléka válaszolt határozott vagy kevésbé határozott igennel arra a kérdésre, hogy a diploma megszerzése után tervez-e legalább egy időre külföldön dolgozni. Ez az arány tíz-tizenkét évvel ezelőtt még sokkal magasabb volt, az átlagos 50 százalék körül ingadozott, az elmúlt hét-nyolc évben azonban ritkán lépte át a 45 százalékot. Fontos részadat még ezzel kapcsolatban, hogy míg a 19–25 évesek 47 százaléka menne külföldre dolgozni legalább egy évre, addig a 26–29 évesek körében 16 százalékra esett ez az arány. Magyarország központi régióját fenyegeti a legnagyobb munkaerő-veszteség: az itt élők 54 százaléka tervez legalább rövid idejű külföldi munkavállalást.

Az elmúlt évek optimizmusára rácáfolva az idei második negyedévben a K&H felmérésben megkérdezett diákoknak csak 31 százaléka vélte úgy, hogy könnyen vagy viszonylag könnyen tud majd állást találni. Ez alacsony érték, a kutatók utoljára 2016-ban mértek hasonlóan visszafogott optimista hangulatot. Azok aránya, akik úgy vélik, hogy nagyon nehezen fognak állást találni, 16 százalék fölé nőtt, ami jelentős változás az év első negyedéhez képest. Ráadásul a hangulat romlása számos negyedéve tart, így tartós tendenciának minősíthető.

Az összkép jobb

Miközben az oktatásról alkotott vélemény nem túl kedvező, összességében a fiatalok többsége optimistán tekint a jövőbe. A felmérés szerint 66 százalékuk szerint kisebb vagy nagyobb pozitív változásra számítanak a saját életükben.

A munkakilátások terén is pozitív változás történt az előző negyedévhez képest, a második negyedévben a megkérdezett fiatalok 43 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mostani helyzettel és nem tapasztal kedvezőtlen változást. Ez jelentős javulást jelent az egy negyedévvel korábbi 35 százalékos szinthez képest, egyben – holtversenyben – csúcsértéket jelent a felmérés 2012 vége óta íródó történetében, hiszen 43 százalékos eredményre eddig csak egyszer, még 2020 elején volt példa.

Illusztráció: Changbok Ko on Unsplash

Az Art is Business 2024. május 14-én induló képzése arra összpontosít, hogy az üzleti vezetők és vállalkozók megértsék és kihasználják a kreatív folyamatok és művészeti megközelítések hatalmát az üzleti siker elérésében. Többek között olyan témákkal várják a tanulni vágyókat, mint a technológia, a virtuális realitás, a mesterséges intelligencia kapcsolódásai a művészethez, az állami fenntartású intézmények üzleti gondolkodásának lehetőségei, az immerzív múzeumok kérdései, az online színház jövője, a nemzetközi koncertturnék szervezése, a filmstúdiók működése vagy épp a galériamenedzsment és műtárgyértékesítés a 21. században.

A képzés résztvevői olyan tapasztalt magyar piaci szakemberektől tanulhatnak, akik elkötelezettek a kreativitás és művészet által inspirált üzleti megközelítések iránt, és átfogó ismeretekkel rendelkeznek a hazai és nemzetközi piaci környezetről.

Kosztolánczy Gábor, a MÜPA vezérigazgató-helyettese azzal kapcsolatban osztja meg tapasztalatait, hogyan érdemes ma intézményi és független művészeti területeken üzleti gondolkodással élni, és a jegyeladáson túl milyen lehetőségek vannak a bevételnövelésre. Viczián Martin, a VR Vidámpark tulajdonosa és ügyvezetője a technológia és a művészet kapcsolatáról és együttműködéséről fog beszámolni. Zámbó Gergely, Ergomania – UX/UI és webdesigner, az Irodalmi Magazin művészeti vezetője olyan lehetőségeket mutat majd be, amelyek meghatározhatják a vizuális művészeti szektor számára a mesterséges intelligencia elhelyezkedését. Vida Szabolccsal, a Light Art Múzeum vezetőjével azt a témát járjuk körül, mit is jelent az immerzió és miért ennyire fontos a mai látogatóknak. Horváth Roland kreatív producer, a BPM Group alapító tulajdonosa bemutatja számunkra a nemzetközi koncert- és produkciós cégek világát és piacát, a mozgatórugókat és üzleti modelleket. Horváthné dr. Fekszi Márta, az Origo Filmstúdió vezetője segít abban, hogy megértsük, miért választják a nemzetközi produkciók ennyire sűrűn a magyar stúdiókat és miért ilyen sikeresek. Sárközi Szabina, az eSzínház marketing- és kommunikációs munkatársa arra ad majd válaszokat, hogyan változott az elmúlt időszakban a fogyasztók hozzáállása az ilyen tartalmakhoz, továbbá milyen lehetőségeket rejt még magában ez a műfaj. Nagyházi Lőrinc, a Nagyházi Galéria és Aukciósház vezetője pedig egy olyan területet vesz górcső alá, amely a galériás létet helyezi középpontba: miért és hogyan lehet ma üzleti formában nyereséges galériamenedzsmenetet folytatni valamint, mi szükséges ahhoz, hogy  – legyen akár kortárs vagy antik terület – sikeres vállalkozást működtessünk.

Az előadások által a jelentkezők megismerhetik a kreatív gondolkodás különböző formáit, új inspiráció forrásokat fedezhetnek fel, és megtanulhatják, hogyan lehet ezeket az elveket és módszereket sikeresen alkalmazni a vállalkozásokban.

Az Art is Business hisz abban, hogy a kreativitás és a művészet nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem potenciálisan hatalmas üzleti előnyökkel is járhatnak. Ezért az Art is Business folyamatosan ösztönzi és támogatja az ilyen megközelítések terjedését az üzleti világban – írják.

A jelentkezők már a program kezdetekor kiválaszthatják, a Central Médiacsoport mely területén szeretnének tudást szerezni. A tartalomelőállításra vállalkozók megismerkedhetnek a lapszerkesztés, újságírás és a videókészítés alapjaival. A marketing, sales és projektmenedzsment témák iránt érdeklődők pedig a kiadó back office munkálataiban tudnak szerepet vállalni. Minden esetben fontos megjelölni a jelentkezésnél a korábbi referenciákat és csatolni a motivációs leveleket a választott pozíciókhoz.

„Nagyon rátermett fiatalokkal működtünk együtt a program során tavaly, akik közül többen is munkatársként csatlakoztak azóta hozzánk. Várjuk idén is az innovatív tehetségek jelentkezését. Mind a Central Médiacsoport növekedési stratégiája szempontjából, mind emberileg egyaránt fontos számunkra, hogy lelkes és új csapattagokkal bővüljünk” – mondta Bognár Bálint, a Central Médiacsoport digitális üzletágának vezetője.

A Central Digitális Akadémián a tehetséges aspiránsok egy független médiavállalatnál, baráti közegben sajátíthatnak el átfogó szaktudást a 4 hónap során, heti 16 órában, előre egyeztetett időpontokban. Az aktív diákjogviszony nem feltétel a program elkezdésénél. Az elméleti és gyakorlati tudás megszerzését követően a legkiemelkedőbb tehetségek állásajánlatot kapnak, amiről a szakmai vezetők egyedileg döntenek – írják.

A jelentkezési határidő 2023. december 31.

Photo by Kenny Eliason on Unsplash

Az alábbiakban olyan módszereket tekintünk át, melyek segítségével dolgozóink produktivitását, így vállalatunk sikerét is elősegíthetjük.

A produktivitás és a vállalati siker összefüggései

A produktivitás azt jelenti, hogy a munkavállalók képesek több feladatot elvégezni rövidebb idő alatt, vagy éppen kevesebb erőforrás felhasználásával. Ezzel csökkenthetőek a vállalat költségei, és növelhető a hatékonyság. A produktív vállalat gyorsabban képes alkalmazkodni a változásokhoz, jobban megfelel az ügyfelek elvárásainak, így összességében sikeresebb résztvevője a piacnak. A produktivitás kihathat a munkavállalói elégedettségre, ezzel pedig csökkenthető a fluktuáció, ami a vállalati stabilitás fontos eleme.

Mik tehát a legjobb módszerek a dolgozók produktivitásának javítására?

Az alábbi tippeket fontoljuk meg, ha szeretnénk vállalkozásunk hatékonyságát tovább növelni.

1. Ergonomikus munkakörnyezet kialakítása
Ha az irodai környezet kialakítása nem megfelelő, az a munkavállalók számára tartós diszkomfort érzetet, rosszabb esetben komoly egészségügyi problémákat – például gerincfájdalmat, ínhüvelygyulladást, látásproblémákat – okozhat. Válasszunk ergonomikus kialakítású bútorokat, székeket, munkaállomásokat, ezzel biztosíthatjuk, hogy a dolgozók kényelmes körülmények között hatékonyabban és gyorsabban végezzék a munkájukat és elégedettebbek legyenek a munkahelyükkel. A MillerKnoll elkötelezett az egészségmegőrző bútorok gyártásában, az ő termékeikkel biztosan nem lőhetünk mellé.

2. Megfelelő technológiai eszközök biztosítása
Modern elektronikai eszközök – céges laptop, tablet, vagy mobiltelefon – nélkül a munkavégzés ma már elképzelhetetlen. Ezek segítenek automatizálni a munkafolyamatokat, csökkenteni az emberi hibalehetőségeket és a költségeket, ezzel pedig felgyorsul a munkavégzés. Az elektronikus kommunikációs eszközök, mint a mobiltelefon, az e-mail, a videokonferencia-platformok lehetővé teszik a munkavállalók gyors elérését, és az egymás között, illetve az ügyfelekkel való gördülékeny kapcsolattartást, végeredményben a hatékonyabb munkavégzést.

3. Rugalmas munkaidő bevezetése
Az utóbbi évek eseményei hatására sok vállalat ismerte fel a rugalmas munkaidő és a home office előnyeit, ami révén egyfelől jelentősen csökkenthetők az utazási költségek, másfelől sikeresebben összehangolható a munka és a magánélet. Ráadásul a rugalmas munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés körülményei megteremtik annak a lehetőségét, hogy mindenki akkor dolgozzon, amikor a legproduktívabb. Így fokozható a teljesítmény és növelhető a dolgozói elégedettség, illetve lojalitás is, ami a munkaerő megtartása, szempontjából elengedhetetlen.

4. A munkavállalók képzése

Alkalmazottaink szakmai fejlődése a vállalat megkérdőjelezhetetlen érdeke. Számukra oktatások, képzések szervezésével biztosíthatjuk tudásuk frissítését és azt, hogy új kompetenciákra tegyenek szert. Erre azért van szükség, mert a technológia, a piac gyorsan fejlődik és változik, a versenyképesség fenntartása érdekében pedig ezekhez alkalmazkodni kell. Nem utolsó szempont az sem, hogy a képzések szervezése révén munkavállalóink értékelni fogják, hogy odafigyelünk a fejlődésükre.

5. Nyílt kommunikáció, a dolgozó bevonása a döntéshozatalba

A megfelelő kommunikáció az élet minden területén, így a munkavégzés során is fontos. Ügyeljünk arra, hogy munkavállalóink naprakész információkkal rendelkezzenek az őket érintő döntéseinkről.

A vállalat működésére vonatkozó stratégiai kérdésekben természetesen a vezetők határoznak, hasznos azonban, ha a döntéshozatali folyamat során, taktikai és operatív szinteken kikérjük kollégáink, beosztottjaink szakmai véleményét is. Munkavállalóink sokszor jobb rálátással, közvetlenebb tapasztalatokkal rendelkeznek az egyes munkafolyamatokra vonatkozóan, kliensekről, így bevonásukkal új perspektívákat ismerhetünk meg, és jól megalapozott döntéseket hozhatunk, dolgozóink pedig értékelni fogják azt, hogy véleményük fontos számunkra.

6. Pihenőidő biztosítása

Aki túlhajszolt, az nemcsak kevésbé produktív, de a kiégésre, fizikai- és mentális kimerülésre is hajlamos lehet. A munkahelyi stressz egyre jelentősebb probléma mindenki számára, ráadásul a fáradt dolgozó nagyobb eséllyel van kitéve baleseteknek, sérüléseknek is. Megfelelő pihenőidő biztosításával elérhető, hogy alkalmazottaink frissek és fókuszáltak maradjanak: ezzel nemcsak egészségüket, de a termelékenységüket, egyben a munkavállalói elégedettséget is javíthatjuk, ami a tehetséges munkaerő megtartásában kulcsfontosságú.

+ 1: Motiváció és jutalmazás

Ahogy említettük, a jó munkavállalók megtartása a vállalat számára kulcsfontosságú: ha dolgozónk érzi, hogy megbecsülik, elégedettebb lesz a munkáltatóval, így hosszabb távon is számíthatunk rá. Ezt elérhetjük az előzőekben felsoroltak alkalmazásával, továbbá versenyképes fizetés, teljesítmény alapú juttatások, előrelépési lehetőségek biztosításával. Próbáljunk pozitív munkahelyi hangulatot teremteni, többek között munkahelyi rendezvények, csapatépítő programok szervezésével.

Legyünk türelmesek!
A produktivitás növelése egy hosszadalmas folyamat, mely odafigyelést és folyamatos idő- energia-, illetve anyagi ráfordítást igényel. A munkavállalók elégedettségének az elősegítése, az egészséges munkakörnyezet megteremtése a MillerKnoll bútoraival könnyen és professzionális módon megvalósítható.  A fenti tippeket érdemes megfontolni, sőt, alkalmazni,  így biztosak lehetünk benne, hogy azok eredményét hamarosan tapasztalni is fogjuk.

A képzési előadói Bencsik Barnabás kurátor, művészettörténész, a Glassyard galéria alapítója és Gajzágó György art consultant, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapító igazgatója.

„A kortárs műgyűjtés élmény, presztízs, befektetés.” – véli a két szakember – „Mert a kortárs ma már több, mint trendi társasági téma.”

Az utóbb években a kortárs művészet iránti érdeklődés robbanásszerűen felerősödött, a műtárgypiac globálissá vált, az árak korábban soha nem látott magasságokba szöktek. Egyre többen fedezik fel a műgyűjtést, mint egy olyan befektetési lehetőséget, amely egyszerre jelent intellektuális izgalmat és érzelmi kötődést is. A kortárs esetében a rövid távon nagy értéknövekedést produkáló befektetési történetek se ritkák – írják.

A gyűjteményépítés ismert gyakorlata mellett egyre több vállalat fektet be jelentősebb forrásokat művészeti és kulturális tevékenységekbe azért, hogy ösztönözzék munkatársaikat, fejlesszék szervezeti kultúrájukat vagy az ügyfélélmény érdekében egyedivé formálják márkastratégiájukat úgy, hogy az akár társadalmi elismerést is eredményezzen számukra.

Tekinthetünk-e egy kortárs alkotásra úgy, mint a portófóliónk diverzifikációjának eszközére? Mi mozgatja egy művész árfolyamát, és hogyan lehetünk erre hatással? Mitől lesz egy művészeti befektetés értékálló? Miben hasonlít az art world a tőzsdére? Milyen üzleti előnyökkel jár, ha egy cég a művészettel köti össze az üzeneteit? Hogyan kell ezt jól csinálni, és milyen hibákat ne kövessünk el?

Mindezekről szó lesz a Bankárképző február 22-én induló Art&Business képzésén, ahol banki vezetők, privátbankárok mellett várják mindazokat, akik az üzleti világban szeretnének előre lépni és kreatív, innovatív megoldásokat keresnek. Az interaktív és szemléletformáló, megértés- és élményorientált oktatás a máshol kevéssé hozzáférhető háttéradatokon túl kiválóan illusztrált példákon keresztül adja át a nemzetközi érvényű tematika ismeretanyagát – teszik hozzá.

Fotó: Steve Johnson/unsplash.com

A 13 hetes továbbképzés során arra keresik a válaszokat a hazai művészeti és vállalati élet szakemberei, miként lehet a művészettel együtt gondolkodni a forprofit világban és annak értékalapú eszközrendszerét használva, hogyan érdemes új projekteket elindítani. A kurzus során a film, a színház, a tánc, a klasszikus zene, könnyűzene, a képzőművészet és a design területéről érkeznek főleg a kulturális menedzsmentben jártas oktatók. Őket egészítik ki a vállalati világ értékalapon gondolkodó és valós együttműködéseket létrehozó vezetői.

Az egyedi képzés során a hallgatók megismerkedhetnek a különböző művészeti ágak szereplőivel, intézményeivel, gondolkodásával, valamint sok jó hazai és nemzetközi példával egyaránt.

Az oktatók között találjuk: Balogh Máté András, az Art is Business Egyesület elnöke, Bérczi Linda kulturális menedzser, The Space Galéria vezetője, Deák Zsuzsanna, a Budapesti Fesztiválzenekar egyéni adományozásért felelős menedzsere, Horváth Máté, a Katona József Színház marketing vezetője, Hóbor Helga, a Nemzeti Táncszínház kommunikációs vezetője, Jászay Tamás, a revizoronline.hu főszerkesztője, Kalocsay Gergely, a Nemzeti Filmintézet Pályázati rendszer jogi támogatását ellátó részleg vezetője, Kégli Balázs ügyvezető igazgató, Kultúra 2008 Művészeti Nonprofit Kft., Mayer Kitti designteoretikus, Péli Nagy Kata közgazdász, a Táncművészet főszerkesztője, Podlovics Péter könnyűzenei menedzser, az XLNT Booking & Records ügyvezetője, Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi inkubátorház vezetője, Zachar Balázs producer, Proton Cinema, Zsoldos Dávid, a Papageno alapító-tulajdonosa.

Fotó: Jon Tyson/unsplash.com

2021-ben Európa-szerte 21 partnerszervezet közreműködésével felmérés készült a szoftverkészségek jelenlegi és jövőbeli igénye tekintetében. Magyarországon az IVSZ mellett a BME és a CodeCool is részt vett a felmérésben annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet tudjunk adni a piaci igények, illetve a jelenleg elérhető képzések tekintetében.

A stratégia perspektívát és szakértői ajánlásokat tartalmaz az egyének képzése, továbbképzése és átképzése tekintetében olyan szakértői szintű szoftverfejlesztéshez kötődő szerepekre, amelyek iránt nagy igény mutatkozik. Meghatározza az irányokat három fontos pillér tekintetében: képzés, oktatás és validálás, melyek 2022-ben a szoftverfejlesztéshez kötődő korszerű, piacorientált szakképzési tantervek és programok kidolgozásának kiindulópontjai lesznek.

• Az egyének képzése saját ütemű és munkaalapú tanulással. Az ESSA elősegíti az oktatási kínálathoz való nagyobb hozzáférést azáltal, hogy felszámolja a fő akadályokat a szakképzettség, a továbbképzés és az egyének igény szerinti szoftveres szerepkörökbe való átképzése előtt.
• Szerepkörökre való oktatás. Az ESSA támogatja a rugalmas, de széles körben alkalmazható oktatási profilok, valamint a szoftverszerepeket leíró profilokhoz kapcsolódó speciális szakképzési tantervek és programok kidolgozását.
• Lehetővé teszi a határon átívelő validációt. Az ESSA a tanulási eredmények hordozható és rugalmas uniós szintű elismerésének támogatásával ösztönzi a nemzetközi mobilitást.

A stratégia fontos lépcsőfok a további munkához, mely az oktatási profilok, szakképzési tantervek és programok kidolgozását, valamint a tanúsítási és képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos további munkát jelenti 2022-ben.

Háttér

Körülbelül 8 millió IKT szakember van Európában, amely messze elmarad  az Európai Bizottság által meghatározott 20 milliós célkitűzéstől. Mindeközben a szoftverszektor folyamatos növekedése tapasztalható – a megkérdezett szervezetek 45%-a úgy véli, hogy több szoftverfejlesztőre lesz szüksége a következő 5 évben. Jelentős azonnali igény mutatkozik több DevOps és technológiai szakértőre. Az ESSA olyan tanulási eszközöket kíván biztosítani, amelyekre az embereknek a szoftveres készségek iránti igény kielégítéséhez szükségük van.

A tavaly őszi állomások után 52 újabb helyszínen találkozhatnak a pályaválasztás előtt álló fiatalok a rendhagyó edukációs aktivitással, több mint két hónapon keresztül. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal együttműködve szervezi az országos roadshow-t, hogy pályaválasztási tanácsadókkal és a szakmákat bemutató VR-élményekkel segítse a fiatalokat a továbbtanulásban.

A modern helyszínen nyolc fiatal próbálhatja ki egyszerre, hogy milyen izgalmas feladatokkal találkozik egy építőipari szakember, egy autószerelő, egy szakács vagy éppen egy divattervező.

„Nagyon fontos elemmel egészül ki a pályaválasztást segítő országos rendezvénysorozatunk. A múlt ősszel több száz diák próbálhatta ki magát virtuálisan a különböző szakmákban. Idén tavasszal dr. Kenderfi Miklós egyetemi docens szakmai vezetésével és a területi kamarák pályaválasztási szakembereivel a szülőket is még jobban szeretnénk támogatni a pályaválasztást érintő kérdésekben, ezért pályaválasztási szülői értekezleteket tartunk majd országszerte. Ezek szemléletformáló szülőértekezletek lesznek, ahol az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy kellő időben el kell kezdeni foglalkozni a pályaválasztás kérdésével. Fontos, hogy időben feltegyék a kérdést: »Te tudod, hogy a gyereked miben jó? Mert abban lesz sikeres!«” – mondta el Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója.

A 2019-es tavaszi roadshow a Szakma Sztár fesztiválról indult március 12-én és május 31-ig várja az érdeklődőket. A kamion és a szülői értekezletek időpontjairól további információ a Szakmavilág honlapján és Facebook-oldalán található.