Luis Bustos képregényrajzoló, illusztrátor és grafikus. 1996-ban kezdte pályáját a Rayos y centellas (Villám és szikra, Camaleón Ediciones) című kötettel, amelynek forgatókönyvét David Muñoz írta. Sokszínű stílusa miatt számos műfajban és formátumban alkotott, a comic booktól kezdve az európai albumon keresztül a sajtóban megjelenő karikatúráig vagy a képregényekig.

Művei közül kiemelkedik egy kalandos elbeszélés Ernest Shackleton antarktiszi expedíciójáról, az Endurance, a Zorgo című ifjúsági képregény, vagy épp a Versus, amely Jack London Egy szelet sült című elbeszélésének adaptációja. Ugyancsak közreműködött az El Jueves című humoros hetilapban (2012–2014), jelenleg pedig az Orgullo y Satisfacción című digitális folyóiratnál dolgozik.

2015-ben Santiago Garcíával adta ki közösen a ¡García! című sorozat első kötetét. A gazdasági válság után Spanyolországban játszódó képregény főszereplője García, a Franco-korszakból feltámadt és beilleszkedni próbáló szuperember. Az egykori szuperhős 60 éve legenda volt, aztán eltűnt, mindenki elfelejtette. A legnehezebb pillanatban tért vissza, hogy új életet kezdjen, alkalmazkodnia kell a modern spanyol demokráciához. „A szövevényes sztori mellett a látványvilág képzi a García! legfőbb vonzerejét. A dinamikus cselekmény dinamikus rajzokat kívánt, amelyeket Luis Bustos fekete-fehér illusztrációi hiba nélkül szállítanak” – írta róla Szente Ádám. Kalandjaiból eddig négy kötet jelent meg az Astiberri Ediciones kiadónál, az HBO Max pedig televíziós sorozattá adaptálta.

Magyarországi mesterkurzusa és előadása a Cervantes Intézetnek köszönhetően valósul meg.

Luis Bustos a Képregényfesztiválon: https://fesztival.kepregenyszovetseg.hu/luis-bustos-2023/

Masterclass regisztráció: https://fesztival.kepregenyszovetseg.hu/workshopok-2023/

Uderzo 1927-ben született Franciaországban, olasz bevándorlók gyermekeként, eredetileg Alberto Uderzo néven. A kis Alberto idővel elhagyta a neve végéről az „o” betűt, mivel túl sokszor hallotta, hogy „idejöttek ezek a mocskos makarónik, felzabálni a franciák kenyerét”. Akkoriban nem a migráns, hanem a jöttment (métèque) szót használták a bevándorlókra. (A görög métoïkos szó más görög városok lakóit jelentette, azaz nem helyi polgár, de nem is külföldi).

Az Uderzo család 1934-ben kapta meg a francia állampolgárságot. Párizs egyik elővárosban laktak. A kis Uderzo falta a képregényeket, Mickey egér, Robinson, Popeye… Az utóbbi dagadó muszklija majd visszaköszön Obélix emberfeletti erejében.

Albert gyerekként jól rajzolt, de inkább autószerelő szeretett volna lenni, ami nem sikerült neki, bár utóbb nem bánta annyira. Katonai szolgálata után rajzoló-riporter lett a France Dimanche szerkesztőségében, rajzos tudósításokat készített olyan helyekről, ahol nem lehetett fotózni.

A háború után Párizs tele volt kisebb-nagyobb kiadókkal, rengeteg képregény jelent meg.  Uderzo kereste a saját stílusát, eladott egy Tarzan-paródiát Zartan címen, majd egy amerikai ihletésű képregénnyel is próbálkozott Az ifjú Marvel kapitány címmel.

Az ötvenes évek elejétől rengeteg emberrel megismerkedett a képregény-kiadás világában.  Köztük volt a másik jöttment, a lengyel apától és ukrán anyától származó René Goscinny. Azonnal megtalálták a közös hangot. Akkoriban a képregényfigurák hibátlan hősök voltak. Uderzo és Goscinny mással próbálkozott, megalkották a nem túl okos, de pokoli erejű Obélix és a kicsit sem jóképű, de fölöttébb ravasz Astérix figuráját. Goscinny írta a sztorikat, Uderzo rajzolt. A Pilote című, 1959-től kiadott újságban jelentek meg először.

Első könyvük, az Astérix, a gall hatezer példányban jelent meg a Dargaud kiadónál, 1961-ben. Uderzo évtizedekkel később elmesélte, hogy a kiadónál egy roppant önelégült figura foglalkozott a terjesztéssel. Miért nem nyomtatnak többet a könyvünkből, kérdezte tőle Uderzo. Uram, ha majd eladunk 30 ezret, akkor visszatérhetünk a kérdésre. „Aztán mire elkelt az első millió, ez az ember már nem dolgozott ott.”

Az újabb képregényekből egyre többet adtak el, egészen Goscinny korai haláláig, aki 51 évesen, 1977-ben ment el. Uderzo egedül is folytatta a munkát. A két furfangos gall történeteiből máig 375 millió példányt adtak el.

Állítólag Uderzo kicsit saját magát mintázta meg Obélix figurájában. A Le Monde egyik újságírója írta, hogy 2013-ban kezet fogott az akkor 85 éves Uderzóval. Még akkor is pokoli szorítása volt.

Készen állsz Steven Seagalra?

Egy különleges vendég is ellátogat idén a VIECC Vienna Comic Con-ra!  A több mint 40 filmben szereplő Steven Seagal lehetőséget kínál, hogy rajongói találkozzanak, kezet fogjanak, fotókat készítsenek vele, vagy autogramot kérjenek tőle. Az olyan legendás filmsikerekben szereplő akciósztár, mint a Nico, a Halálra jelölve, az Úszó erőd, vagy az Ölve vagy halva számos alkalommal mutatta meg képességeit a filmvásznon.

Nemzetközi sztárkavalkád

Idén több híresség is feltűnik majd, Sean Astin, a Gyűrűk Ura bátor Csavardi Samujának megformálója, számos ikonikus női sztár, pl. Alex Kingston, a Vészhelyzet (Dr. Elisabeth Corday), a Ki vagy, doki?, illetve A zöld íjász sztárja, vagy Stephen King híres regénye (Az) alapján készült filmből ismert Jack Dylan Grazer. De ez nem minden – az Amerikai Pitéből és a Flash – A Villám sorozatból ismert Chris Klein, valamint a képregényuniverzum titánja, Frank Miller (The Dark Knight Returns, Daredevil, Sin City, 300, Ronin) alkotója is megerősítette részvételét.

Képregényművészek sora is megtiszteli majd a rendezvényt, jelen lesz többek között Holly Golightly, Mawil és Ulrich Schröder (Donald kacsa megalkotója).

Különféle kreációival érkezik az eseményre a cosplay szupersztár és influencer Anissa Cosplay, aki „NieR: Automata” vagy „The Witcher” néven is ismert. Youtube-videói és a Twitch közvetítései tették őt a német nyelvterület egyik leghíresebb influencerévé.

Cosplay Central

A VIECC Vienna Comic Con most először biztosít helyet egy központi területen a cosplay szerelmeseinek, ahol a látogatóknak lehetősége nyílik üdvözölni a világ legjobb cosplayereit és megnézni, hogyan keltik életre a híres játék- és képregénykaraktereket. Megmérettetés is lesz, hiszen Európa egyik legnagyobb cosplay versenyén a kézimunka minősége, a páncél és az FX kategóriákban értékelnek a bírák. A győztes 7 000 euróval lesz gazdagabb, és lehetőséget kap a chicagói C2E2 kiállításon versenyre kelni a világ minden tájáról érkező többi ReedPop Global Championship győztessel.

Információ, regisztráció és jegyek a rendezvény weboldalán: www.viecc.com.

Képregény-megszállottak vagyunk: egy friss felmérés¹ válaszadóinak közel 60 százaléka jelölte, hogy szívesen olvas képregényeket. Az online piactéren is népszerű a kategória, az elmúlt egy évben szinte óránként lelt gazdára egy-egy darab, összesen 7480 tranzakció ment végbe, közel 20 millió forint értékben. A gyűjtők nagyobb összeget sem sajnálnak kiadni egy-egy darabra, van, aki 1,2 millióra, hárman félmillió forintra értékelik a legkülönlegesebb saját példányukat. A Magyar Képregény Szövetség és a Vatera közös képregényfogyasztási szokásokat vizsgáló kutatása rávilágított arra is, hogy döntően a férfiak szeretik a képregényeket. Ezt a tendenciát mutatja, hogy a legnagyobb népszerűségnek örvendő Pókembert 81 százalékban az erősebb nem vásárolja, Garfieldot viszont közel azonos arányban olvassák férfiak és nők. Arra is fény derült, hogy egyre növekszik az online forma iránti kereslet.

Pókember mindent visz

A szuperhősök kötnek le minket leginkább, a kérdőíves felmérés alapján a képregényolvasók negyede forgatja a Pókember számait, azt követi picit lemaradva a Bosszúállók (22%) és a Batman (19%). Ugyanakkor Garfieldot (18%) és a Star Warst (16%) is a kedvencek között említhetjük. Az elmúlt év eladási adatai alapján elmondható, hogy másfélszer annyi DC Comicshoz tartozó példány kelt el az online piactéren, mint Marveles.

„Az online piacnak lehet olyan dinamikája, amely szerint a DC egy ideig népszerűbbnek tűnhet, de a mi tapasztalataink mást mutatnak. A háttérben az áll, hogy a DC sorozat jóval korábban indult, így a megunt példányok hamarabb kerültek ki a másodlagos piacra, ennek ellenére mi minden képregényes fórumon azt látjuk, hogy a Marvel sokkal népszerűbb itthon. Véleményünk szerint hamarosan az eladási statisztikák is ezt mutatják majd” – mondta Bayer Antal, a Magyar Képregény Szövetség korábbi elnöke.

Nemcsak az olvasmányokat faljuk, de igazi rajongói is vagyunk egy-egy karakternek. A képregényolvasók jelentős részére (76%) jellemző, hogy rajong az írásos alkotások alapján készült mozifilmekért. A többség (64%) előszeretettel vásárol a főhősök képével ellátott termékeket is, például bögrét, pólót, és harmaduk (34%) még figurák formájában is ragaszkodik kedvencéhez. A válaszadók több mint negyede (27%) ilyen jellegű eseményekre is szívesen jár.

A népszerű külföldi karakterek mellett a top 20-ban magyar szerzők alkotásai is szerepelnek, Korcsmáros Pál remekei (8%), Zórád Ernő (6%) és Fazekas Attila (5%) munkái. A hazai piacon Korcsmáros-Zórád-Fazekas hármas (viszonylagos) kiemelkedése összefügg azzal, hogy az ő műveiket még jóval nagyobb példányszámban adták ki, így ezekből még mindig rengeteg található a piacon.

Féltve őrzött kincs

Mint minden mást, képregényeket is szívesen gyűjtünk, ez az olvasók felére jellemző. Mi több, az olvasók közel harmadának otthonában 50-nél is több illusztrált füzet található. Kiemelkedően magas azoknak az aránya (85%), akik hobbi célból szerzik be az újabb és újabb példányokat a különleges irodalomból, jelentősen kevesebben, csupán a gyűjtők tizede vadássza a gyerekeinek, és csupán 2 százalék tekint a kollekciójára befektetési céllal. Egyébként sem jellemző a nyerészkedés, a megszerzett darabokat kincsként őrizzük, a kutatásban résztvevők 85 százaléka inkább megtartja a vásárolt darabokat. Bár a gyűjtők felének nincsen különleges példánya, de negyedénél ritka, 13 százalékánál bontatlan, 10 százalékánál vintage darabok is sorakoznak a polcon.

A használt is menő

A felmérés rávilágított, hogy a képregények esetében nem ragaszkodunk az új példányok beszerzéséhez. Bár az olvasók fele az újakat preferálja, 37 százalékuk fele-fele arányban vásárol új és használt darabokat, 13 százalékuk inkább használt párti. Ez utóbbi két csoportnak az online piactér igazi Kánaán, hiszen a Vaterán a képregények esetében nagyságrendileg 9 használt termékre jut egy új termék, míg más kategóriáknál általánosságban másfélszer több az új. Általánosságban elmondható, hogy az illusztrált füzetek szerelmesei a hazai beszerzést preferáljak a külföldivel szemben, de több helyről vásárolnak. A képregényolvasók közel kétharmada (63%) hagyományos üzletben, újságárusnál szerzi be a legújabb darabokat, ahol megfoghatja, megnézheti azokat. Harmaduk előszeretettel helyezi virtuális kosarába legújabb kedvencét az online piactéren – ahol a felhasználók értékelik egymást, így a bizalom garantált, – a legelhivatottabbak képregényes rendezvényeken (14%) vagy gyűjtői klubokban és börzéken (10%) tesznek szert az olvasnivalóra. Összességében elmondható, hogy nem ragaszkodunk egy platformhoz a vásárlások során, több helyen felmérjük a kínálatot, hogy megszerezzük a vágyott darabokat. A különleges külföldi példányokhoz a válaszadók 11 százaléka határon túli webáruházban jut hozzá, vagy külföldi online piactéren (6%).

Legek a Vaterán

A felmérést végző Vatera történetében a rekordnap 2016 júniusában volt, amikor 206 sikeres tranzakció történt, vagyis kicsit kevesebb, mint 7 percenként landolt egy képregény a virtuális kosárban. Az online piactér jelenlegi kínálatában igazi kincsek is fellelhetők, a kategória három legdrágább termékének mindegyike gyűjtemény. Az első helyen egy háromnyelvű – angol, német és magyar képregényekből álló – kollekció áll, amely nem kevesebb, mint 600 ezer forintért találhat gazdára. Második helyen egy 74 darabos gyűjtői állapotú Kockás képregénygyűjtemény található 220 ezer forintért, a harmadik pedig egy az ’50-es években kiadott 140 darabos Vaillant csomag 90 ezer forintért. A Vaterán valaha legdrágábban eladott termék a kategóriában egy 275 darabos Mozaik gyűjtemény volt (Abrafax), amely 290 000 forintért kelt el 2016. augusztus 14-én.

¹ A Magyar Képregény Szövetség és a Vatera közös kérdőíves felmérése alapján, amely 2019. április 30. és 2019. május 16. között zajlott. A kérdőívet online 3 674 ember töltötte ki, amelynek az elérhetősége a Vatera felhasználói, Facebook követői körében, illetve a Magyar Képregény Szövetség online felületeit követőinek körében lett közzétéve.

A mű története és szövege a horvát író-illusztrátor, Darko Macan alkotása, míg a rajzokban az olasz Riccardo Burchielli működött közre, aki több mint 15 éve dolgozik a műfaj amerikai óriásainak, a DC Comics-nak, a Marvelnek és a Dark Horse-nak. Ez az első alkalom, hogy utóbbi alkotó két szenvedélye, a motorozás és a rajz egymásra talált.

Burchielli alkot

A korlátozott példányszámban piacra kerülő, gyűjtőknek szánt képregény főhősét, Makanit, a rendőrnőt Makani Terrorról, egy élő tetoválás-modellről mintázták. Kísérői egy szuperképességekkel rendelkező farkas, Eve, a szenvedélyes motorversenyző és Nikki Animah utcai művész.

Makani Terror

A projektet első alkalommal a stuttgarti Comic Con Germany-n mutatják be, június 25-26-án.