Bár a Szafari Rally 2002-ben szerepelt utoljára a világbajnokság programjában, mégis igazi legendának számít az autóversenyzés világában. Régebben hihetetlenül hosszú szakaszokból állt ez a rally, ami ráadásul nem lezárt közutakon zajlott, most viszont már a többi WRC-fordulóhoz hasonlóan ezt is a forgalom elől elzárt utakon rendezik meg. Mindazonáltal igen kimerítő verseny várható az elhanyagolt és sziklás utakon, ahol bármikor előfordulhat, hogy a száraz és poros útfelületet pillanatok alatt mély sártengerré változtatja egy felhőszakadás. A másik nehézséget az jelenti majd, hogy a versenysorozat szabályai nem engedélyezik az Európán kívüli tesztelést, ezért a Toyota Spanyolországban igyekezett felkészülni – amennyire lehetséges – mindarra, ami Kenyában vár majd a csapatra.

A rally csütörtök délben rajtol Nairobiból a Kasaraniban kijelölt super special szakasszal. A futam többi szakaszát a szervizparkhoz közelebb, a Naivasha-tó közelében, nagyjából 100 kilométerre északnyugatra kell majd teljesíteniük a versenyzőknek. Pénteken három szakasz következik, a tótól délre, melyeket oda-vissza kell teljesíteni, majd szombaton északabbra megy a mezőny három újabb szakaszra, melyeket szintén oda-vissza tesznek meg a legénységek az Elmenteita-tónál. A rally vasárnap a Naivasha-tó körül kijelölt öt szakasszal zárul.  Az afrikai rallyzás új kihívást jelent a csapat összes pilótája számára – köztük a hétszeres világbajnok Sébastien Ogierrel, aki jelenleg 11 pontos előnnyel áll a bajnoki mezőny élén csapattársa, Elfyn Evans előtt a Szardínia szigetén megrendezett utolsó fordulót követően. A pontversenyben hatodik helyen áll a csapat legfiatalabb pilótája, Kalle Rovanperä, és Takamoto Katsuta is újra rajthoz áll majd a negyedik Yaris WRC-vel a TGR WRC Challenge Program keretében.

Jari-Matti Latvala (csapatfőnök): “Fantasztikus, hogy Kenya és a Szafari Rally visszatérnek a WRC versenynaptárba. Ez a rally nagyon más lesz, mint korábban volt, amikor nyitott utakon kellett haladni, és helikopterek figyelmeztették a legénységeket a szembejövő forgalomra, de arra számítunk, hogy lesznek új kihívások bőven. A Szafari volt régen a legnehezebb verseny a WRC programjában, és bár nem tudjuk, pontosan milyen utakon kell majd autóznunk, nagyon nehéz rallyra kell felkészülnünk, ami erősen igénybe veszi majd az autókat. Ez új és izgalmas erőpróbát jelent a csapat és a pilótáink számára is.”

Sébastien Ogier (az 1. rajtszámú autó pilótája): “Mindig lelkesít, ha új kihívással kerülök szembe a pályafutásom során, és úgy hiszem, ez a rally nagyon más lesz, mint bármi, amit eddig átéltem. Sokat hallottuk már, hogy kicsit másképp kell majd kijelölnünk a célokat. Manapság úgy szoktunk autózni a WRC-ben, hogy végig a határokat feszegetjük, de Kenyában sokkal inkább arról lesz szó, hogy igyekszünk nagyobb gond nélkül túlélni a rallyt. Úgy gondolom, érdekes dolog lesz egy ilyen jellegű kihívás az évad közepén. Nem igazán lehetett tudni, hogy mi a legjobb felkészülés minderre, ezért úgy gondolom, a pilótáknak majd rögtönözniük kell a rally során, de a terepszemle egyértelműen nagyon fontos lesz ahhoz, hogy megértsük, mi vár ránk.”

Elfyn Evans (a 33. rajtszámú autó pilótája): “Kenya tökéletesen ismeretlen terep számunkra, hiszen közülünk senki sem versenyzett még ott. Persze láttam sok filmet régi versenyekről, és nagyon látványosnak találtam az egészet. Idén nem pontosan ugyanilyen lesz a rally, mert elzártabb szakaszokon haladunk majd, de izgalmasnak érzem a feladatot, hogy teljesen más környezetben rallyzzunk, mint eddig. Gyanítom, hogy nem ez lesz a legsimább versenyünk a naptárban, ami komolyan próbára teszi majd az autót és talán minket is. Abból, amit láttam, úgy érzem, hogy nem lesz könnyű kiismerni magunkat a vidéken, de amíg nem vagyunk ott és nem csináljuk meg a bejárást, nagyon nehéz lenne megmondani, hogy mi jelenti majd a legnagyobb kihívást.”

Kalle Rovanpera (a 69. rajtszámú autó pilótája): “Kenya igazán érdekes helyszín lesz. Mindenki számára új ez a verseny, de egyben igazi klasszikus rally is a múltból. A WRC a kétezres évek elején volt ott utoljára, amikor még apám versenyzett, és láttam az összes régi videót azokból az időkből, de persze sokat is mesélt róla. A rallysport eléggé megváltozott azóta, ezért érdekes lesz látni, hogyan birkózunk meg azokkal a szakaszokkal a manapság használt autóinkkal. Tudjuk, hogy nem pontosan ugyanaz lesz a koncepció, mint akkor volt – például nem kell olyan hosszú szakaszokat teljesíteni –, de kíváncsi vagyok, hogy a körülmények ugyanolyan durvák és nehezek lesznek-e. Minden nagyon más lesz, mint amit eddig ismertünk, de nagyon várom már!”

Egy kicsit minden közös ismerősünk meglepődött, hogy Simon Zsolt televíziót indított Afrikában. Igaz, nem magának, hanem a Vöröskeresztnek, ami még inkább meglepett.

Miért kellett a Vöröskeresztnek egy saját tévécsatorna? Egyáltalán, mi mindennel foglalkozik a Vöröskereszt Afrikában? Mire kíváncsi a kenyai tévénéző? Hogyan lehet megszólítani az embereket egy olyan országban, ahol 69 nyelvet beszélnek? Hogyan lehet tabutémáktól beszélni ott, ahol a csókjeleneteket kivágják a filmekből, mert erkölcstelen? Miként lesz egy rapperből gospelénekes?

Hogy működik a televíziós terjesztés egy olyan kontinensen, ahol a jogokról csak nevetve beszélnek? Hogy működik a reklámpiac egy olyan országban, ahol csak minden harmadik háztartásban van tévékészülék, de okostelefonja mindenkinek van? És végül, de nem utolsó sorban, mit tanulhatunk mi Afrikától?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.

A svájci Alpok legmagasabb csúcsai között látható két gyermek portréja, és úgy tűnik, mintha a hideg, olvadó Rhône-gleccser elől keresnének menedéket egy geotextil takaró alatt.

Eközben Kenyában a Gazi-öbölben lebegő tutajra szerelt nagy vásznon mangrove fák és egy jégmadár köszön vissza, eggyé válva a víz élővilágával és a tavat körülvevő erdei lombokkal.

Kolumbiában egy kislány, Maria Paula 8 ezer négyzetméteres portréja fekszik a fűben. Kezével óvja a kávécserjéket, saját környezetének és jövőjének védelmét szimbolizálva.

A thai erdőbe bepillantva egy plexi táblán megjelenített büszke nőt láthatunk, aki eggyé válik a fákkal és a lombokkal.

A belgiumi Genk impozáns falfestménnyel ünnepli a korábbi ipari és szénbányászati területének újjászületését, amely a fenntartható fejlődésnek köszönhetően újra megtelik élettel.

Végül Marokkóban két hatalmas, egyenként 37 ezer négyzetméteres, 36 tonna kavicsból készült kéz öntözi szimbolikusan a sivatagot.

Hat művészeti installáció, amely erdőket, sivatagokat, gleccsereket és városokat mutat be a Lavazza 2019-es „Good to Earth” naptárában, amely az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával (UNEP) együttműködve jött létre. Ami Vitale fotóművész fényképei sajátos módon mutatják be Hula (Svájc), Mantra (Kenya), Saype (Kolumbia), Gomez (Thaiföld), Millo (Belgium) és Gerada (Marokkó) természetben alkotott installációkat, amelyek középpontjában az erdők újratelepítése, a biológiai sokféleség védelme és az ipari területek zöld területekké történő átalakítása áll.

„A Good to Earth projektben a természet úgy válik művészetté, hogy közben ösztönzi a környezetet tiszteletben tartó viselkedést. Mindez egy olyan kortárs képzőművészeti forma révén valósul meg, amely teljesen elmerül a természetben Ami Vitale képeinek és a nemzetközileg ismert városi művészek munkáinak egyedi keverékeként” – mondta Francesca Lavazza, a Lavazza naptár kurátora és a társaság igazgatóságának tagja. „Manapság nagy szükségünk van az olyan pozitív művészeti megnyilvánulásokra, amelyek figyelemfelkeltők, inspirálják az embereket, és mindemellett igyekeznek a lelkiismeretükre is hatni. Éppen ezért a Good to Earth pozitív üzeneteként, a betegeskedő Föld egyirányú narratívája helyett inkább az erényes magatartásról, a környezet átformálásáról mesél. Az üzenet remélhetőleg eljut az emberekhez és hatással lesz különösen a fiatalokra, hogy még jobban figyeljenek oda bolygónk védelmére.”

A fotós

Tíz évvel a legendás Annie Leibovitz munkája után, újra egy remek női fotós, Ami Vitale – a National Geographic magazin amerikai fotósa, a World Press Photo hatszoros díjazottja – készítette a Lavazza-naptár képeit.

„Miután több mint száz országban számos történetet meséltem el az emberekről, a háborúkról, a szegénységről és az egészségről, rájöttem, hogy ezek a történetek mind nagyban függenek a természettől is. A természet egy részének elvesztése mindannyiunkra hatással van. Minél többet dokumentálom az embereket és a problémáikat, egyre inkább a természetet mutatom be, és minél inkább a természetet dokumentálom, rá kell jönnöm, hogy az emberek életét fényképezem. Ez mind egy és ugyanaz. Egy faj kihalása dominóhatást indít el, amely más állatfajokra és az emberiségre is hatással lehet” – mondta Ami Vitale. „Ezért találtam izgalmasnak a Good to Earth projektben azt, ahogy a művészet a természet szerves részévé válik, és elmeséli számunkra a környezet jövőjét, amely mindannyiunk jövője. A sorsunk alakulása szorosan kapcsolódik a természet világának sorsához.”

A Good to Earth projekt

A hat természeti installációt olyan technikákkal alkották meg a művészek, amelyek semmilyen hatással nincsenek a tájra és az ökoszisztémára. Az alkotásokat négy kontinens hat projektje ihlette, amelyeket a Lavazza az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával együttműködve választott ki. A Svájcban található fehér geotextil takaróktól, amelyek a gleccserek olvadása ellen küzdenek, a Kenyában évente ültetett mangrove fákig, amelyek segítenek a széd-dioxid elnyelésében és védenek az árvizektől, szökőártól. A kávécserjéktől, amelyek újra termővé tették a földeket, és felvirágoztatták a fenntartható farmokat Kolumbiában, a vadvilág regenerációját szolgáló thaiföldi erdők újratelepítéséig. A belgiumi Genkben található méhhoteleken át a marokkói zöldövezetig, amelyek innovatív rendszereit tiszta energiával táplálják, hogy védelmet nyújtsanak a homokviharok ellen.

A jó hír gyorsan terjed

A Lavazza 2019-es naptára – amely megtekinthető a Lavazza.com oldalon – arra ösztönzi a fotózás szerelmeseit, hogy vegyenek ők is részt a Good to Earth küldetésének terjesztésében. A cél, hogy létrejöjjön egy olyan virtuális fotóarchívum, amely bemutatja a természet tiszteletét. A felhasználóknak csupán posztolniuk kell egy fotót az Instagrammon a #goodtoearth hastaget használva – 2019. január 31-ig.