Az Ethisphere idén is nyilvánosságra hozta azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyek 2023-ban kiérdemelték a legetikusabb címet. A ’Világ legetikusabb vállalata’ címmel először büszkélkedhet a FedEx, de a listán megtalálható – többek között – a 2.alkalommal jutalmazott Apple, a 4. alkalommal díjazott HP, a 8. alkalommal elismert Mastercard, a díjat 12. alkalommal bezsebelő Hasbro, a 14. alkalommal díjazott L’Oréal, a 15. alkalommal elismert Kellogg’s, valamint a PepsiCo.

„Az etika nagyon is számít. Azok a szervezetek, amelyek szilárd alapokon álló programok és gyakorlatok révén elkötelezik magukat az üzleti integritás mellett, nemcsak magasabb normákat és elvárásokat fogalmaznak meg mindenki számára, hanem hosszútávon jobb teljesítményt is nyújtanak” – mondta Erica Salmon Byrne, az Ethisphere vezérigazgatója.

A díjazottak között igazi kuriózumnak számít a tanácsadói szektor francia székhelyű képviselője, a Capgemini, amely tizenegy egymást követő évben zsebelhette be az elismerést. A magyarországi leányvállalattal rendelkező cég rendkívül büszke, hogy több, mint egy évtizede minden évben elismerik etikai kultúrájukat.

„Ügyfeleink megbízható üzleti partnereként, több mint 50 országban működő 360.000 taggal az etika terén vezető szerepet kívánunk betölteni és másoknak példaképként szolgálni” – nyilatkozta Jerome Simeon, a Capgemini etikáért és globális iparágakért felelős csoportjának vezetője, a cégcsoport igazgatótanácsának tagja. „A világ legetikusabb vállalata elismerés egymás után, immár 11. éve a csapatunk közös erőfeszítéseinek szól. Mindennapi etikus üzleti döntéseinkben visszatükröződnek vállalati értékeink, ezzel hozzájárulva etikus vállalati kultúránkhoz és egy olyan jövő megteremtéséhez, amelyre mindannyian vágyunk.”

„Továbbra is inspirációt jelentenek számunkra a ’Világ Legetikusabb Vállalatai’ díjazottjai. Egyedülálló az elkötelezettségük, hogy valódi eredményeket érnek el és példamutató, értékalapú vezetésről tesznek tanúbizonyságot. Gratulálunk a Capgemininek, hogy ismét, immár 11. éve üdvözölhetjük őket a ’Világ Legetikusabb Vállalatai’ között” – tette hozzá Erica Salmon Byrne, az Ethisphere vezérigazgatója.

A reggeli a nap legfontosabb étkezése, ezért nem szabad kihagyni – 10 felnőttből 9 egyetért ezzel a kijelentéssel, vagyis széles körű konszenzus mutatkozik a reggeli kiemelt fontosságát illetően – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Kellogg’s megbízásából készült el. (A MicraMR a Kellogg’s megbízásából 2019 tavaszán a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek reggelizési szokásait. A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.)

A megkérdezettek ötöde mégsem szokott reggelizni, a családban élő fiatal felnőttek között pedig már 30 százalék körüli a reggelit kihagyók aránya, illetve rájuk jellemzőbb, hogy inkább csak hétvégén reggeliznek. A napjukat főétkezéssel indítók háromnegyede mindennap reggelizik.

Kutyafuttában reggelizünk

A reggelit kihagyók harmada időhiányra hivatkozik, ehhez képest kétszer akkora azok tábora, akik egyszerűen nem éhesek és ezért nem reggeliznek. Az anyákra kevésbé jellemző, hogy „lebecsülik” a reggeli jelentőségét, míg a gyerek nélküli megkérdezettek azok, akik nagyobb eséllyel magyarázzák a reggeli elhagyását az ételkészítés körülményességével.

Az időhiány persze azokat sem kíméli, akik rendszeresen reggeliznek. A legtöbb felnőtt ugyanis csupán 5-15 percet szán a reggelijére, az ennél is gyorsabbak között jellemzően budapestieket és a kizárólag hétköznap reggelizőket találjuk. Ezzel szemben a megkérdezettek többsége szerint az ideális reggeli hossza 15-30 perc volna.

Szeretnénk egészségesebben reggelizni

Nem csak a reggelire jutó idővel, a reggelire fogyasztott ételekkel sem vagyunk igazán elégedettek, hiszen a megkérdezettek túlnyomó többsége – 10-ből 8 felnőtt – szeretne egészségesebben, változatosabban reggelizni, illetve egészségesebb, változatosabb reggelit kínálni családjának. Ez azonban nem tűnik egyszerűnek, hiszen a felnőttek több mint fele véli úgy, hogy bonyolult az egyszerre változatos és finom reggelik elkészítése.

Ez a kutatás is megerősítette a Kellogg’s korábbi vizsgálatának eredményét, amely szerint leggyakrabban szendvics kerül a reggelizőasztalra, de népszerűek a tojásételek és a péksütemények is, müzlit, gabonapelyheket vagy zabkását pedig minden negyedik megkérdezett fogyaszt rendszeresen. „Míg a nők és a fiatalok körében az átlagosnál jóval népszerűbbnek számítanak az egészségesebb trendet képviselő müzlik, reggelizőpelyhek és zabkásák, ezek fogyasztása visszaesni látszik, amint a gyerek elhagyja a családi fészket. A Kellogg Crunchy Muesli granolái ugyanakkor tejtermékkel, gyümölccsel, olajos magvakkal kiegészítve gyors, kényelmes, tápláló reggelit jelenthetnek az egész család számára, vagyis segítségükkel könnyen teljesíthető az a kihívás, hogy változatosabbá tegyük az étkezéseinket” – mondta Ádám Viktor, a Kellogg’s kutatási szakértője.

A több mint százéves tapasztalattal rendelkező Kellogg’s a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet a legmagasabb minőségű termékek előállítására.

A legújabb Kellogg’s Crunchy Muesli granolák egyszerre tápláló és ízletes megoldást nyújtanak a mindennapokra, három ízesítésben: klasszikus, csokoládés-mogyorós és gyümölcsös.

A magas tápértékkel rendelkező granolák tápanyagban gazdagok, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-vitamint, valamint vasat és folsavat is tartalmaznak.

A magyar felnőttek szinte mindegyike, 95 százaléka szokott reggelizni, tízből heten minden nap, további ketten pedig hetente néhányszor. A reggelizési szokások az iskolai végzettség szerint jelentősen különböznek – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Kellogg’s megbízásából készült el.

Míg a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők háromnegyede minden nap reggelizik, addig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb mint felére igaz ez az állítás, ötödük pedig sohasem kezdi étkezéssel a napot. Szintén jelentős különbségek mutatkoznak a korosztályok között, vagyis minél idősebb valaki, annál gyakrabban kerít sort a napindító falatokra. Míg a 18–29 éves korosztály tizede sohasem, naponta pedig alig több mint felük reggelizik, addig az 50 év felettiek esetében 10-ből 8-an tesznek így.

Tízből nyolcan többnyire otthon reggeliznek, tízből négyen pedig a munkahelyükön, iskolájukban. Ehhez képest igen kevesen vannak azok, akik útközben, vagyis munkahelyre, iskolába menet fogyasztják el reggelijüket – nem egészen minden tizedik megkérdezett tartozik ide. Ennél is jóval kisebb azok tábora, akinek van ideje arra, hogy egy vendéglátóhelyen – kávézóban vagy pékségben – falatozzon. Szinte mindenki – 90 százalék – általában saját magának készíti a reggelit, a megkérdezettek ötödéről gyakran gondoskodik valamelyik családtagja, 13 százalék pedig több-kevesebb rendszerességgel, de készen veszi a reggelijét.

A legnépszerűbb reggelinek a szendvics számít, tízből hatan kezdik ezzel a napjukat, tízből hárman-hárman esznek vajas kenyeret, tojást, tejterméket, míg müzlit, gabonapelyhet, zabkását a megkérdezettek negyede fogyaszt. Ezek nem egymást kizáró választások, azaz fő a változatosság: tízből heten legalább kétféle reggelit váltogatnak a mindennapokban. A müzlit, gabonapelyhet, zabkását fogyasztók fele például időnként szendvicset és tejterméket is eszik reggelire a müzli helyett vagy mellett. Érdekesség, hogy míg hentesárut (főtt vagy sült kolbászt, virslit stb.) a válaszadók ötöde szokott több-kevesebb rendszerességgel reggelire fogyasztani, a megkérdezettek mindössze 1 százaléka kezdi a napját hentesnél.

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Érdekes tanulmány jelent meg a Fast Company-n: állítása szerint a Nike ugyan a világ egyik legértékesebb márkája, ha a társadalmi hasznosságát vizsgáljuk, akkor a Toms cipőgyártó – melynek teljes cégértéke töredéke a Nike évi 3,2 milliárd dolláros marketingköltésének – jobban szerepel nála. A szerző (nem mellékesen a kutatást végző cég, az Enso vezetője) szerint a fiatalabb célcsoportok számára már kiemelten fontos, hogy egy vállalat a profiton túl nagyobb, társadalmi vagy globális léptékű céllal is rendelkezzen, ráadásul ez a cél érthető és hihető legyen. Állítja, hogy a fogyasztók egyre erősebb pozíciója és egyre jobb tájékozódási és kommunikációs lehetőségei oda vezetnek majd, hogy a márkák jövőjét is befolyásolni fogja a cél megléte vagy hiánya.

Az Enso 149 (részben amerikai) márkát listázó kutatásából következik néhány meglepő és számos várható eredmény:

• A listát egy különleges vállalkozás vezeti: a Goodwill Industries International nonprofit cég a XX. század eleje óta használt termékek begyűjtésével, javításával és értékesítésével foglalkozik, miközben képzést, munkaerőpiaci és közösségi szolgáltatásokat nyújt, kiemelt célként kezelve a munkakeresők életminőségének és méltóságának növelését, külön figyelve olyan csoportokra, mint a fogyatékkal élők, az idősek, a veteránok vagy épp a börtönviseltek.
• A márkaérték-rangsorokban jellemzően az élbolyban szereplő technológiai cégek némelyike – az Amazon és a Google – hasznosság szempontjából is jól teljesít, az innováció mellett feltehetően a fogyasztók/felhasználók életét jelentős mértékben megkönnyítő szolgáltatásoknak köszönhetően. A többiek már inkább csak a középmezőnyben kaptak helyet, az olyan, elsősorban B2B-fókuszú és a felhasználók számára „nem látható” cégek, mint a Cisco pedig lemaradtak. Érdekesség, hogy a közösségi gazdaság egyik úttörője, az Airbnb egészen haszontalan a megkérdezettek szerint.
• Az FMCG multik közül az egészségmegőrzést kommunikálók (Kellogg’s, Kraft, Johnson & Johnson) kerültek az élbolyba, no meg az egyre inkább CSR-fókuszú Dove. (Anyacége, az Unilever viszont csupán a 116, míg a nagy rivális P&G a 45.)
• Az amerikai fogyasztók a célorientáltásg tekintetében kifejezetten rossz véleménnyel vannak a dohányról és a GMO-éllovas Monsantoról (ez eddig nem meglepő), az európai autómárkákról, a sörökről, a pénzintézetek egy részéről, de szúrja a szemüket a média frontján a VICE magazin és a Snapchat is. A Red Bull kitaszítottsága annak ellenére érthető, hogy sok érdekes és hasznos dolgot szponzorál, míg a jóga- és edzőruhákat forgalmazó lululemont elsősorban a nagyobb méretekkel rendelkező hölgyek diszkriminációja miatt sújtja a közönség haragja.

A listát elnézve – a módszertani buktatók, például a B2B cégek kezelése mellett – az látszik, hogy az egyes cégek sajtója nagyban befolyásolja azok társadalmi hasznosságának vagy haszontalanságának megítélését, de még a patriotizmus is fontos szerepet játszhat. Az újszerűség sem feltétlenül erény önmagában, még akkor sem, ha a frissen alakuló cégek – mint a Toms is – gyakran épp egy „ügy” köré szerveződnek, míg a régóta piacon lévő mamutok kihívásokkal küzdhetnek, ha értelmes, hihető és a vállalati kultúrához is illeszkedő nemes célokat kell beemelni a működésükbe. Ugyanakkor ez egyrészt sokuknak meglehetősen jól sikerült, másrészt kommunikációs eszközökkel is gazdagon el vannak látva ahhoz, hogy ezt a fogyasztókkal is megismertessék. A társadalmi hasznosság fontos, lassan megkerülhetetlen – de azért nem temetném még a régi nagy márkákat sem.

(Kép: Enso)

A Brand Finance Global 500 márkaérték szerint összeállítja a világ legértékesebb márkáinak rangsorát. Az értéket USA dollárban számítják, az értékelés dátuma 2016. január 1. A márkaértékek kiszámítása alapjául az a kérdés szolgál, hogy mekkora lincenszdíjakat kellene fizetnie a cégnek a márkáért, ha nem lenne annak tulajdonosa. Ezt a módszert royalty relief megközelítésnek is nevezik. A márkaérték mellett mind az 500 márka kap egy besorolást: a hitelbesoroláshoz hasonlóan ez az érték képviseli egy márka erősségeinek, kockázatainak és potenciáljának mértékét a versenytárs márkákkal összehasonlítva.

A dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Samsung áll, utóbbi két márka a tavalyi rangsorhoz képest helyet cserélt egymással. A top10-ben jelentősen erősített a tavalyi 8., idén 4. helyezett Amazon, valamint a China Mobile és a Wells Fargo is.

A legértékesebb európai márka – a lista 16. helyén – a BMW, amelyet a Deutsche Telekomkövet, történetének legmagasabb márkaértékével. A harmadik helyen a Mercedes-Benz áll. A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, és összhangban áll a globális trenddel. Hans-Christian Schwingen, a Deutsche Telekom márkastratégiai igazgatója számára ez az eredmény azt, a már bizonyított tényt erősíti meg, hogy „márkastratégiánk jó úton halad, és jelentős mértékben járul hozzá a vállalat sikeréhez.”

A lista élmezőnyét böngészve az tapasztalható, hogy számos nagy múltú, erős márka több pozíciót is vesztett 2014-hez képest: a McDonald’s 12. (tavaly 9.), a Coca-Cola 17. (12.), az IBM 22. (13.), a Shell 25. (19.), a Marlboro 27. (21.), a Vodafone 30. (25.), a Citi 33. (28.), a Siemens 55. (45.), a Pepsi 56. (41.).

A vegyesen szereplő autógyártók mezőnyében a Volkswagenen súlyos nyomot hagyott a tavaly év végi botrány: a 18. helyről egyenesen az 57-kig zuhant, 31 milliárd dollárról 19 milliárdra csökkenő értékével.

A pozitív sztorik között a Facebook a 32-ről a 18. helyre ugrott, a Huawei pedig látványos emelkedéssel, a 104-dik pozícióból a 47-kre jutott, de az elmúlt években kissé hányatott sorsú Tesco is visszakerült a top 100-ba, egészen pontosan a 111-kről a 99. helyre.

Az FMCG-márkák már nem a toplista sztárjai. A legértékesebb élelmiszer-brand a Nestlé(33.), egyedüliként a top100-ban. (A Danone 156., a Kellogg’s 183., a Nescafé 226., a Kraft235.). A legértékesebb italok a már említett Coca-Cola (17.), a Pepsi (56.) és a Red Bull(211.), de mindegyikük pozíciókat vesztett 2015-höz képest. (Érdekesség, hogy a kategória 4. helyezettje, a kínai baijiou-márka Moutai viszont 90 helyet erősödve lett a 243.) A kozmetikumok között két top100-as márka van, a gyengülő Johnson’s (79., tavaly 60.) és az erősödő L’Oréal (80., tavaly 93.). Dobogós még a Gillette (185.), az európai márkák mezőnyében pedig a Nivea (225.) és a Chanel (241.). A marketingben egyébként jellemzően erős gyógyszergyártók még hátrébb találhatóak a listán: soruk a 333. helyezett Pfizerrel indul, szintén a 300. és a 400. hely között található a Bayer és a Roche, míg a Novartis a 462.

A teljes lista itt érhető el.

(Fotó: Apple)

A Millward Brown piackutató cég az Affectiva vállalat technológiáját használva 2013-ban több mint 3000 kutatásában alkalmazta az ún. Facial Coding neuromarketing módszertant. A 2014-es év újdonsága, hogy ez az innovatív módszer minden egyes Link reklámfejlesztő kutatási modulnak alapértelmezésben is részévé vált már Magyarországon is. A neuromarketing technikával bővített Link használatával a kommunikációra fordított összeget igazoltan hatékonyabban lehet elkölteni.

Hajnal Melinda a reklámok észlelésével és hatásával kapcsolatban osztott meg néhány fontos gondolatot:

• A reklám észleléséhez két bevett út vezet: vagy szórakoztató, ill. humoros filmre van szükség, vagy olyanra, amely kreatív kivitelezésében kissé eltér a megszokottól
• A reklámok 32%-a esetében tudják csak azonosítani a fogyasztók, hogy mely márkáról szólt
• Egy üzenet átadásának aránya is csupán 37%, de ez tovább romlik, ha több üzenetet próbálunk beleerőltetni a filmbe – nem beszélve a második, harmadik… üzenetek befogadásáról
• A reklámfilm összes információjának 83%-át vizuálisan értelmezzük. Globális márkáknál érdemes odafigyelni, hogy az adaptálni tervezett film a márka hazai életciklusának és pozicionálásának megfeleljen, ellenkező esetben a narráció nem lesz elegendő ennek kiigazítására.

Miután a termékek közötti fizikai különbségek egyre csökkennek, a racionalitásról fokozatosan az érzelmekre helyeződik a hangsúly. Bodó Zoltán, a Millward Brown Hungary ügyvezetője szerint: „A jó és a rossz reklám előállítása ugyanannyiba kerül, a különbség a kettő között mindössze annyi, hogy a jó reklám – hasonló médiatámogatás mellett – jelentősebb hatást tud gyakorolni a befogadóra. Nem mindegy, hogy a reklám fejlesztési fázisában ismerjük-e, vajon a hirdetés megfelel-e a vele szemben támasztott kritériumoknak. A reklám előtesztelés a Millward Brown értelmezésében diagnosztizálást jelent, amely segít a reklámban rejlő kreatív potenciált maximalizálni.”

Pohl Zsuzsanna kvalitatív kutatási vezető a módszer hátteréről elmondta, hogy a 70-es években azonosított 6 univerzális alapérzelem, és az ezekre felépített arcelemzés automatizálásáról van szó. A rendszer dinamikusan tanítható a meglepődés, a nemtetszés, a mosoly, a koncentráció és a vizuális figyelem azonosítására és nyomon követésére. (A félelemmel a rendszer nem operál, mivel az kívül esik a reklámok hagyományos spektrumán.) Az eredményeket célcsoport-adatokkal és régiós normákkal is összeveti a szoftver, és képes a válaszadó alap-habitusából kiindulni. (Így például egy Barbie baba esetében nem jelez folyamatos magas mosolyszintet, hiszen a változásokat figyeli.) A kutatás eredményei alapján megérthető például, hogy azok körében, akik nem szerették a reklámot vagy hibás volt a márkaattribúciójuk, mi és hol csúszhatott el az üzenetben.

A teszt hazai fejlesztésnél animatic fázisban használható a film megtervezéséhez, de adaptáció esetén is iránymutatást adhat például a narráció, a zene vagy a vágás megváltoztatására.

Graham Page, a Millward Brown Neuromarketing részlegének vezetője szerint: “Azt látjuk, hogy robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a technológia iránt, több mint 60 országban használják ezt a módszert. Ötvözzük a már bevett, hagyományos megkérdezést és a szoftveres mimikai megfigyelést – ezáltal az érzelmeket olyan módon, és olyan mélységben tudjuk vizsgálni, amire önmagában egyik technológia sem adna lehetőséget. A Facial Coding olyan apró mimikai mozgásokat is rögzít, amelyek esetenként negatív érzelmeket tükröznek, viszont megkérdezésekkel ezek a negatív érzelmek a kérdezés egyetlen részénél sem jöttek volna elő. A reklám sikerességét tekintve ezek a negatív elemek nagyon is fontosak voltak, megváltoztatásukkal erősebb lett a reklám.”

A Kellogg’s, az Unilever és a Coca Cola világszinten használják reklám előtesztjeikben az új módszert. A Facial Coding „élesben” is kipróbálható, ezen a linken. A magyar Link tesztek költségét az új módszer beépülése nem befolyásolja.