A felmérésben a különböző országok hivatalos Viber tagjai vehettek részt, így több mint 520 ezer magyar felhasználó oszthatta meg véleményét a Viber Magyarország Communityjében arról, hogy szerintük mik a legfontosabb tényezők egy üzenetküldő alkalmazás használata során. A felmérés eredményeiből számos dolog kiderül: a magyar felhasználók közel kétharmadának (61%) a biztonság az első, és ezzel az élmezőnybe tartozunk a régió országaihoz viszonyítva (egyedül a szlovén felhasználók előztek meg minket, 69%-uk szavazott a biztonságra mint legfontosabb tényező).

Az üzenetküldő alkalmazások a legdinamikusabb és leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartoznak. Djamel Agaoua, a Viber vezérigazgatója a WhatsApp alkalmazásban talált biztonsági rés kapcsán kiemelte, hogy a Viber alapelvei közé tartozik a biztonságos kommunikációs környezet megteremtése. Nem meglepő tehát, hogy a magyar felhasználók 64 százaléka a biztonsági funkciók miatt használja a Vibert, ugyanis a végponttól végpontig tartó titkosításnak köszönhetően személyes üzeneteik teljes mértékben védve vannak. A Viber fő feladata a felhasználói adatok maximális védelme, így a felhasználók hezitálás nélkül megoszthatnak bármilyen üzenetet, hiszen a kézbesítést követően a tartalmak törlődnek a Viber szerveréről.

A magyar felhasználók között kimondottan nagy népszerűségnek örvend a Viber dark mode-ja, a kutatásban részt vevők háromnegyede (75%) szerint ez az alkalmazás leghasznosabb funkciója, míg a régió többi országában jóval kevesebben választották ezt kedvencüknek – Bulgáriában és Szerbiában a felhasználók 66%-a, Görögországban alig több mint a felhasználók fele (54%) jelölte meg a dark mode-ot a leghasznosabb beállítások között. A dark mode rendkívül praktikus funkciónak bizonyult, mivel nem kerülünk kellemetlen helyzetbe azzal, hogy készülékünk fénybe borítja a helyiséget egy alkalmatlan pillanatban.

A legkedveltebb üzenetváltási módszer eredményei nem okoztak nagy meglepetést: a magyarok 64 százaléka a hagyományos, szöveg alapú üzenetküldést részesíti előnyben. Ezzel a magyar felhasználóbázis idomul a régiós tendenciákhoz, a 9 ország felhasználói átlagosan 60% és 70% között jelölték meg kedvencükként a tradicionális csevegési formát.

Érdemes azonban kiemelni a statisztikák alapján második legkedveltebb módszert a csevegésre: a Viber egyedi matricacsomagjai segítenek abban, hogy helyzettől függően egyszerűbb üzeneteinket és érzéseinket egy gombnyomással megoszthassuk barátainkkal és szeretteinkkel. A matricák ideálisak arra, hogy gyorsan válaszoljunk ismerőseinknek, és közben mondandónk lényege sem veszik el, köszönhetően a Viber lokalizált matricacsomagjainak. A felhasználók 11 százaléka az üzenetváltási módszerek sokszínűségét részesítette előnyben, a matricák és a gifek tökéletes eszközként szolgálnak a sokoldalú kommunikációhoz. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar felhasználók kezdenek megbarátkozni a Viber legújabb funkcióival, mint például a Rejtett Chat (14%) és a Csoportos Hívás (7%).

„Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy közelebb kerüljünk felhasználóinkhoz. A kelet-közép -európai régió kilenc országának piacán vannak jelen közösségeink, összesen közel 4 millió felhasználóval, és gyakran kapunk közvetlen visszajelzéseket termékeinkről és a felhasználói tapasztalatokról. Annak tudatában, hogy felhasználóink meghatározó többségét a biztonság foglalkoztatja, erőforrásaink meghatározó részét a személyes adatok védelmére fordítjuk. Ennek köszönhetően felhasználóink tudják, hogy értékesek a visszajelzéseik” – fűzte hozzá Zarena Kancheva, a Rakuten Viber kelet-közép-európai régiójának marketing- és PR-igazgatója.

Ne maradj le a Viber legfrissebb híreiről, vegyél részt izgalmas és érdekes szavazásokban, és lépj kapcsolatba új emberekkel a hivatalos Viber Magyarország Communityjében ezen a linken, ahol adataid és üzeneteid teljes biztonságban vannak.

Sokan abban a hitben élünk, hogy az édes otthon maga a nyugalom megtestesült szigete, de vajon tényleg ez az igazság? A nyugodt felszín alatt ugyanis minden otthon minden helyisége döntési helyzetek garmadáját rejti, csupa olyan kínzó kérdést, melyek nemcsak családtagjainkkal, de önmagunkkal is ölre menő vitákhoz vezethetnek. Padlófűtés vagy radiátor? Gáz- vagy elektromos főzőlap? Redőny, sötétítő vagy mindkettő? Alsó vagy felső mélyhűtő? A lista gyakorlatilag végtelen.

A szekértábor-szaporítást a fürdőszoba sem ússza meg. Már maga a helyiség funkciójának értelmezése is megosztó. A pragmatista megközelítés „tisztasággyárként” tekint rá (sokszor a mosógép is itt kap helyet), melynek egyetlen célja, hogy falai között minél hatékonyabban szabadulhassunk meg a nap porától. Az ezoterikus-idealista-önkényeztető tábor viszont az énidő helyeként értelmezi. A fürdőszobaajtót magunkra csukva kizárjuk a külvilág minden gondját-baját, megáll az idő, és tökéletes harmóniába kerülünk (vagy merülünk?) önmagunkkal.

Ha továbbmegyünk, azt láthatjuk, hogy az egyik legnagyobb lakberendezési kérdés is ehhez a helyiséghez kötődik: kád vagy zuhanykabin? Mindkét tábornak vannak érvei és ellenérvei, és mindkét fél hajlamos pálcát törni a másik véleménye felett. Az egyetlen biztos pont a kérdésben az lehetne, ha tudnánk, hogy a kád- vagy a zuhanykabinhívők vannak többen, de évtizedeken át ezt is jótékony homály fedte. Mostanáig. A legújabb online fürdőszoba-kutatás ugyanis kérlelhetetlenül pontos számokkal teszi tisztába a fürdőszobával kapcsolatos kínzó kérdéseink jó részét.

Nem szeretem a fürdőmet

Egy dolgot bátran kijelenthetünk. Mi, magyarok nagy többségben elégedetlenek vagyunk a fürdőszobánkkal. A válaszadók ugyanis meglepően magas arányban (85%) nyilatkoztak így. Az okok már szerteágazóbbak. A többség (44%) az elegendő tárolóhelyet hiányolja, második helyen alig lemaradva (43%-kal) a fürdőszobában uralkodó rossz állapotok állnak. Közel 40% az unalmas designt is nehezményezi.

Tervben van a felújítás

A válaszadók közel fele gondolja úgy, hogy fürdőszobájára ráférne egy alapos felújítás, 46% tervezi is a munkálatokat az elkövetkező évben. Érdekes adat, hogy közel 80% hajlandó többet fizetni a jó minőségért, legyen szó berendezésről vagy kivitelezésről.

Mi számít?

A kitöltők fontossági sorrendbe állították a felújítás/vásárlás során figyelembe vett szempontokat. Érdekes módon az ár csak a harmadik helyen végzett. A válaszadók a felhasznált anyagok minőségét fontosabb kérdésnek tartották, míg első helyen a kényelem és ergonómia szempontjai végeztek. A design mindent egybevetve a negyedik helyre került a rangsorban.

Kád vagy zuhanykabin?

És végül itt az ígért válasz az örök kérdésre. A felmérésben szereplők véleménye alapján utcahosszal nyert a kád, a válaszadók több mint 65%-a erre tette le voksát a zuhanykabinnal szemben.

A RAVAKRÓL

A RAVAK márkanév modern, praktikus, letisztult, az utolsó részletig átgondolt fürdőszobát jelent. A kínálatban akrilkádak, zuhanykabinok, mosdók, fürdőszobai bútorok, csaptelepek és egyéb fürdőszobai kiegészítők is megtalálhatók. A RAVAK a kelet-közép-európai régió legnagyobb fürdőszobai berendezéseket gyártó vállalata. Több mint 50 országban tevékenykedik, termékeit Európa, Ázsia és Afrika több mint 50 országába exportálja.

A kórházi vérellátás nemcsak hazánkban, hanem világszinten számos nehézséggel néz szembe. A probléma egyik fő forrása a véradók és a donációk számának folyamatos csökkenése, így a vérkészlet sok esetben nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket.

Mi is az a PBM?

Az Ausztráliában kidolgozott Patient Blood Management (PBM) program a betegek saját vérét használja és őrzi meg. A PBM maximálisan kihasználja a beteg saját vérkészletét, így elkerülhető a transzfúzió, ezáltal a vérátömlesztés miatti esetleges, sok esetben súlyos komplikációk. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy a PBM programban részt vevő betegek hamarabb felépülnek, gyorsabban gyógyulnak és érezhetően kevesebb komplikációval szembesülnek, annak köszönhetően, hogy a kórházi kezelés során a saját vérkészletükre támaszkodhatnak.

20 százalékos költségcsökkentést eredményezhet

„A PBM program a vérellátó rendszer számára is hasznos, mert tartalékot tud képezni, így könnyebben elégíti ki az igényeket. Ráadásul a megmaradó vérplazma értékesíthető, és a vérplazmából készült különleges gyógyszerek segítségével további életek menthetők meg. Mindezek mellett a betegek saját vérét használva jelentősen csökkenthetők az ellátási költségek is – a nemzetközi tanulmányban részt vevő országok esetén ez átlagosan 20 százalékos költségcsökkentést jelentett” – mondta prof. Kai Zacharowski, a PBM program európai kezdeményezője.

A hazai szakma nyitott a kezdeményezésre

A PBM program világszerte nagy népszerűségnek örvend, és több ország sikeresen alkalmazza. Hazánkban is megvan erre törekvés, és a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) felügyeletével már folyamatban van a hazai irányelv kidolgozása, természetesen az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve. Ennek apropójaként egy február 1-jei szakmai konferencia keretében Budapesten ismertették a kelet-közép-európai célokat. Az eseményt a MAITT szervezte a CSL Behring támogatásával, és több hazai és nemzetközi szakember is megszólalt, hogy felhívja a figyelmet a PBM program fontosságára. Előadást tartott többek között prof. Gál János, a MAITT elnöke, prof. Fülesdi Béla, a szakmai kollégiumok elnöke, valamint prof. Kai Zacharowski, a PBM európai meghonosítója. A rendezvényen részt vettek a cseh, szlovák, horvát, lengyel, román, szerb és szlovén aneszteziológiai társaságok vezetői is, hogy közösen kezdeményezzék a kelet-közép-európai országok csatlakozását az európai PBM programhoz és hogy szorgalmazzák a nemzetközi vérmentő programok bevezetését.

Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kereste meg és faggatta a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A Microsoft megbízásából végzett felmérésben legalább 250 főt foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt, véletlenszerűen kiválasztva.

Örülünk a digitalizációnak…

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint az érintett földrajzi régió vállalkozásai egyértelműen növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott így. A magyar üzleti döntéshozók még ennél is optimistábbak voltak a maguk 87 százalékával; ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk azonosították a legtöbben fenyegetésként a transzformációt abban az esetben, ha nem tudunk rá haladéktalanul reagálni (12 versus 7 százalék régiós átlag).

„A digitalizációval összefüggő félelmeket sok esetben egyszerű információhiány táplálja” – vélekedett Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezető igazgatója. Ezt nem csupán korábbi felméréseik támasztják alá, hasonló tanulsággal szolgált a tavalyi GDPR-felkészülés is. „Miközben a Microsoft idehaza is mindent megtett annak érdekében, hogy az átállás a cégek és a magánszemélyek számára is minél inkább zökkenőmentes legyen, azt figyeltük meg, hogy a folyamat meghatározó része volt maga az edukáció, a vállalkozások ismereteinek kitágítása az egységes európai adatvédelmi szabályokról” – fogalmazott Bábel Gabriella.

…de tisztában vagyunk az akadályokkal

Egyfajta kincstári pesszimizmus érhető tetten a digitalizáció legfőbb gátjaira vonatkozó válaszokban. Míg abban egyetértünk Kelet-Közép-Európa vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják (48 versus 46 százalékos régiós átlag), ezeket nálunk a jogszabályi háttér követi 39 százalékkal. Ezt a térség egészében csupán 25 százalék tartja fontosnak. Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma, miközben nálunk választották a legkevesebben ezt a lehetőséget (37 százalék), ami arra utal: nálunk felkészültebbnek, „jövőállóbbnak” tartják a munkaerőt, mint a térség egészében.

A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltérünk a régiós közvélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói együttműködés hatékonyságjavításának szerepét illetően: míg nálunk mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, illetve 74 százalék ez az arány.

Lenyűgöző technológia és innováció

Ugyanakkor hatalmas eltérés mutatkozik abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az innovatív technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, mint a fogyasztói kötelékek megszilárdításának optimális eszközét., Eközben a régiós átlag 58 százalék, akárcsak a másik fogyasztókhoz kapcsolódó digitalizációs pillér, a termékek/szolgáltatások átalakítása, új üzleti modellek bevezetése esetében – utóbbit nálunk a megkérdezettek 70 százaléka emelte ki. Mindkettő arra utal, hogy Magyarországon a térség egészére jellemzőnél lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a technológiának és az innovációnak. Utóbbi kategória egyébként a kelet-közép-európai üzleti és informatikai döntéshozókat is megosztotta: a számítástechnikával foglalkozók alig több mint a fele, 52 százaléka hangsúlyozta ennek fontosságát a régió egészére vetítve, szemben az üzleti döntéshozókkal, akiknél 64 százalék kardoskodott az innováció fontossága mellett.

Az ügyfélorientált digitalizációs irány mellett a magyar vállalkozások a szektorukban várható változásokhoz kapcsolódó optimizmusukat tekintve is felfelé térnek el a kelet-közép-európai átlagtól: 53 (régiós átlag: 35) százalékuk szignifikáns, 41 (40) százalékuk pedig mérsékelt digitális áttörésre számít saját iparágában.

A kutatásról készült letölthető dokumentumban további információ olvasható.

A Gyermelyi Vállalatcsoportnál 1971-ben indult el a tésztagyártás. A Gyermelyi tésztatermékek eddig is egy 2006-ban átadott high-tech üzemben készültek. Az elmúlt évek piaci bővülésének köszönhetően azonban a beépített kapacitás kihasználtsága elérte az akkori üzemméret határát. A magyar és az exportpiacokon való növekedés dinamikájának fenntartása érdekében szükségessé vált a kapacitás bővítése, így a meglévő üzem mellé egy azzal megegyező méretű új tésztagyár és raktárbázis épült meg.

A beruházás az új, automata magasraktár építésével indult, ezzel a meglévő raktárkapacitás megduplázódott: az új raktárban a 8200 rakathelyből több mint 3000 rakathely duplaraklap tárolására is alkalmas, az apróáru-gépsor 4000 kg/óra, a szálasáru-gépsor 3500 kg/óra kapacitású.

Az ABB egy nagy teljesítményű automatizált válogató és palettázó rendszert tervezett és telepített a teljesen emberi munkaerő nélkül működő raktárba. Az elkészült termékek a gyártó területről liftek segítségével feljutnak a csarnok mentén végig futó szállítószalag-pályákra. A projekt megvalósítása során közel 280 méter pályát telepítettek. Külön vonalon haladnak a zsákos és a kartondobozos termékek. Gyártás során egyidejűleg többféle terméket sorolhatnak a pályákra, amelyeket áthaladnak a gyártó csarnokból a raktár területére. Itt kamerás ellenőrzés segítségével a rendszer felismeri az érkező terméket, és a HMI-n kiválasztott robotos palettázó cellába tereli egy automata szortírozó rendszer. A robotos palettázó rendszer összesen öt robotból áll, melyből kettő kartonos termék palettázására alkalmas robot, kettő zsákos termék palettázására alkalmas, és egy robot szolgálja ki raklappal a palettázó robotokat.

A kartonos termékek palettázása cellánként két különböző termék egyidejű palettázására képes, a zsákos rendszerek egy-egy típus kezelésére alkalmasak. A robotok egyedi megfogókkal rendelkeznek, ezeken szervóhajtások biztosítják a termékekhez szükséges méretek és távolságok beállítását. A teljes rendszer tervezésekor elsődleges szempont volt a lehető legnagyobb rugalmasság, ugyanis a sokféle termék jelentősen eltérő méretű dobozokba és zsákokba van csomagolva, és a rendszernek a legkisebb és legnagyobb termékeket is kezelnie kell.

A gyors és hatékony palettázáshoz szükség van az üres raklapok ellátásának automatizálására is. Ezt egy 21 méter hosszú lineáris pályán mozgó raklapkiszolgáló segítségével oldották meg. Ez a robot eljut mind a négy palettázó robot munkaterületéhez, és folyamatos raklapellátás biztosít. Minden cellához tartoznak puffer raklaphelyek is, hogy a kisebb hiba esetén se álljon le a folyamat. A rendszer képes EUR és CHEP raklap kezelésére is, ezeket a robot felvételkor színellenőrzővel újból ellenőrzi és egy mozgó raklaptárba helyezi a robotkar mellé. Ezt követően a raklapok és a robot együtt mozog a lineáris pályán ahhoz a palettázó cellához, amely jelezte a rendszernek, hogy új üres raklapra lesz szüksége. A beruházás során a legmodernebb technológiát építették be a gyártó és a csomagoló vonalak tekintetében egyaránt. Az ABB-technológia bevezetésével a Gyermelyi áttért egy teljesen automatizált rendszerre és rugalmas termékkezelésre, amely felhasználóbarát, ember-gép-interfésszel rendelkező (HMI) ipari robotokra épül. Ez a technológia lerövidíti a gyártási folyamatot, és egy eddig nem használt, előremutató megoldást hozott a magyar élelmiszeriparba.

A fejlesztést követően a két tésztagyár kapacitása 70 000 tonna/év, mely meghaladja a teljes magyarországi piac méretét, a Gyermelyi ezzel a kelet-közép-európai régió meghatározó tésztagyártó központjává vált.

„Ismerjük saját piacunk változatosságát, így flexibilis megoldásokat kerestünk az új palettázó üzem kialakításakor. Döntésünk meghozatalakor természetesen a rendszer műszaki paraméterein túlmenően fontos szerepet játszott az, hogy az ABB-nek jelentős tapasztalata van a raklapozás területén. Mérnökei és konstruktőr partnerei kellő szaktudással rendelkeznek, illetőleg nagyon lényeges szempont volt részünkről a magyarországi szervizháttér” – mondta el Pósfai Csaba, a Gyermelyi gyárigazgatója.

A Gyermelyi Vállalatcsoport sikerének titka, hogy a megtermelt eredmény nagy részét az alkalmazott technológia és minőségirányítási rendszer állandó fejlesztésére fordítja. A cégcsoport 2010 óta több mint 26 milliárd Ft-ot fordított beruházásokra. A tésztaértékesítés az elmúlt években dinamikusan bővült, az idén várhatóan 36 000 tonna tésztát fog értékesíteni a vállalat, melynek 30 százaléka az országhatárokon túl, zömében az Európai Unióban talál gazdára.

Az ABB

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik, és 147 000 főt alkalmaz. Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult, és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű-, valamint energiaszektorban.

Az új épületek a fenntarthatóságot szolgáló és a piaci sztenderdeket felülmúló megoldásokat kínálnak az ügyfelek számára. A 14. épület tetőszerkezete az első a Prologis kelet-közép-európai portfóliójában, amelynek egy részén napelemek találhatók. A napelemek telepítése a Prologis környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási (ESG) törekvéseinek keretében valósult meg, amelynek eredményeként jelenleg a vállalat globális portfóliójának teljes napenergia-kapacitása eléri a 175 megawattot. A 20. épület az első 12 méteres tiszta belmagassággal rendelkező ingatlan a park területén. Mindkét épületben a mára sztenderddé vált LED-világítást szereltek fel, amely a park ingatlanjainak 74 százalékában megtalálható. Emellett a működést okos mérőrendszer, továbbá a Prologis – a nap 24 órájában elérhető – ügyfélszolgálata segíti.

„A Prologis szorosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, és mivel a bérleti díjak az erős kereslettel együtt emelkednek, e spekulatív épületek az ügyfelek által keresett modern logisztikai területet biztosítanak olyan kiemelt helyszíneken, mint a Prologis Park Bratislava, amely legnagyobb parkunk a kelet-közép-európai régióban. A park előnyös elhelyezkedéséből fakadóan ideális disztribúciós központ a belföldi és nemzetközi logisztikai szolgáltatók számára egyaránt” – mondja Martin Stratov, a Prologis szlovákiai bérbeadásért és fejlesztésért felelős vezetője.

A Prologis Park Bratislava Szenc városától kettő, a nemzetközi reptértől 16, Pozsony központjától pedig 24 kilométerre keletre fekszik. A kelet-közép-európai régióban a Prologis négy országban aktív, teljes portfóliója eléri a 4,5 millió négyzetmétert, amivel a régió vezető ipari ingatlanszolgáltatójának számít (2018. szeptember 30-i adatok alapján).

A fejlesztések részét képezik:

14. épület: 9800 négyzetméter. Ebből már előzetesen bérleti szerződést kötöttek 2700 négyzetméterre az e-kereskedelmi területen működő Electronic Star vállalattal, valamint 2900 négyzetméterre a nagy kelet-közép-európai piacokat kiszolgáló élelmiszer-disztribútor Blitshtein Trading vállalattal. 20. épület: 15 500 négyzetméter.